Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

2 KELETMAGYARORSZÁG 1959. MÁRCIUS 6, PÉNTEK Megemelték a nézőteret — Isméi less f ilmvetítés is — Folynak a ,,Szélvihar próbái“ — Új műsorral készül a gyermekszínpad a Móric* Zsigmondi Művelődési Házban Ez évben kezdték, s> az utolsó simításokat végzik azon a nagy munkán, amely a jobb látásviszo­nyok, a nagyobb kényelem kiala­kulását biztosítja a Móricz Zsig- rr.ond Művelődési Ház nézőterén. A vízszintes nézőteret ugyanis lejtősen, vasszerkezet segítségével jelentősen megemelték, úgy, hogy az utolsó padsorok közel 1 mé­terrel állnak magasabban a víz­szintesnél. A székeket kicserélték, kényelmes karosszékek sora húzó­dik most a teremben. A színpad­ra a kilátás most már tökéletes. A munka 170.000 forintba ke­rült, de megérte, mert a vil­lamos fűtő-hűtő berendezés­sel együtt a megye legkor­szerűbb előadóterme lett a művelődési ház nagyterme. Bár továbbra is az a célkitűzés vezeti a művelődési házat, hogy színpadát rendszeres műsorral lás­sa el, beleértve mind a hivatá­sos, mind a legjobb öntevékeny csoportok szerepeltetését, a filmvetítéseket is ismét megkezdi, hogy a nyíregyházi szűkös mozi-viszonyokon se­gítsen. Közben sem szünetel a műve­lődési ház belső élete, munkája. A színjátszó csoport a Szélvihart próbálja, amelynek bemutatóját március közepére tervezi. A színjátszócsoport tagjai kö­zé mind több idősebb korú ember lép, s a csoport játék- , nívója emelkedik. A Gyermekszínpad is új mű­sorral készül. Tervük, hogy a gyermekeknek folyamatosan tart­hassanak előadást a jövőben, s ezzel kialakítsák a színházat sze­rető gyermeksereg széles táborát. A Gyermekszínpad előadásait ■minden vasárnap délelőtt 10 órától tartja. Belépődíj gyermekeknek 2.—, felnőtteknek 4.— forint. Mivel a munkát határidő előtt befejezték, még c heten alkalom nyílik arra, hogy a színház megnyis­sa kapuit a közönség előtt. Szombaton, 7-én este nyolc óra­kor kerül sor az ünnepélyes meg­nyitásra, mely alkalomból a szov­jet Film ünnepét is megnyitják, a „Halhatatlan garnizon" című filmmel. Jól sikerült hangversenyt rendeztek JSagykállóban Februar huszonnyolcadikján a nagy káliói 2. számú általános is­kola jól sikerült hangversenyt rendezett a nagy káliói kultúrház- ban. Üde hangú leánykák ajkán csendültek fel a legújabb moz­galmi dalok, magyar és orosz kó­Figyelemreméltó tervek a szórakozóhelyek zenei műsorának megjavítására A nemrég alakult Országos Szórakoztató Zenei Központ mel­lett huszonhat tagú művészeti ta­nácsot hívtak életre, amely szak­mai, művészeti kérdésekben se­gíti a Központ munkáját. A szó­rakozóhelyek zenei műsorainak javítására, a zenészek továbbkép­zésére stúdiókat hoznak létre, amelyekben művelődéspolitikai, művészeti előadásokat tartanak. Megszigorítják a működési enge­délyek megszerzéséhez szükséges vizsgákat és megvizsgálják, mi­ként használják fel az eddig ki­adott engedélyeket. Mindazok, akiknek nem fő foglalkozása már a zenélés, alkalmi kisegítő zenészi engedélyt kapnak, így es­ténként játszhatnak egy-egy ze­nekarban. A Központ terveiben szerepel a legjobb zenekarok kitüntetése ní­vódíjjal, amelyet évenként ítél oda a művészeti tanács. A jövő­ben gyarapítják a külföldi szer­ződtetések, vendégszereplések szá­mát. Gyermeknevelés, amiről beszélni kell Egy apa mesélte el nekem ezt a történetet. — A tram színötös tanuló. — Okos gyerek. Egy nap hazajön, és látszik rajta, hogy valami bántja. Rövidesen aztán kör­mönfont módon rávesz hogy ír­jam, amit diktál, Fogaimam se volt, mit akar, de jobbnak láttám, ha engedelmeskedem, mert így talán a nyitjára jövök később, mi az, ami elkedvetle­níti. — Szó, ami szó, lediktált ne­kem vagy tizenkét sornyi írást, aztán elvette tőlem a papírt,— Piros ceruzát keresett, és az első sorban elégedetten lecsa­pott egy szóra. „Papa, —mond­ta, miközben a ceruza vastag pirosat jegyzett a lapra, — a Szovjetunió az nem hosszú Ü, hanem rövid.” „Na, borzasztó...” — mondtam én. A második sor­ban egy vesszőt kitörölt, és az ötödik sorban két szót szétvá­lasztott. Aztán a piros ceruzá­val ráírta a lap aljára: 4. — „Papa, — mondta, — te nem tudsz helyesen írni.” — Én? Csak te tudnál így. fiam. Az ember, persze, téved. Dehát ennyi tévedés igazán elő­fordulhat. „Hát akkor nézd meg” — folytatta nyugodtan, és elővette iskolai füzetét. A szö­veg szóról-szóra ugyanaz. Ügy látszik, még útközben is foglal­koztatta, mert valósággal meg­tanulta. A szövegben három hi­ba, hasonló az enyémhez, és a lap alján: 4. „Papa ne haragudj, eltévesztettem. Ígérem, hogy legközelebb nem hozok na^a négyest, csak ötöst,” — És mit gondolsz, ez a gye­rek hány éves? Megmondom. Második elemista. Es en azóta joboan figyelemmel kísérem a munkáját, és csodálkozom. És isten bizony, sajnálom azt a gyereket. Mert rájöttem, hogy rengeteg a munkája, ha rende­sen tanul, alig marad ideje ját­szani, a követelmény óriási, ko­rához mérten elképesztő. És a gyerek műid idegesebb. Mi lesz később? Ezt pedig a cikk írója mond­ja: Valószínűleg ráébrednek az illetékesek arra, hogy a gyer­mekek foglalkoztatása egészség­telenül túlméretezett. A gyer­mek az gyermek, fejlődése nem, csupán szellemi, és az egészsé­ges mozgást nem pótolja a heti pár óra torna. A házifeladatck mérve szinte az egész napi időt betáblázza, ha jól akar tanulni — és ez a kívánalom — akkor reggeltől estig csak szellemi fel­adatokkal foglalkozik. Ha tes­tére is, a játékra, mozgásra is gondot fordít, hacsak rendkívül nem fogékony, már hiba van az előmenetelében. Olyan probléma ez, amiről — sok szülő megnyugtatására, és sok gyermek egészségének vé­delmében, vagy jobb tanulásá­nak érdekében — feltétlenül beszélni kell! rusok, valamint klasszikus szer­zemények. Az énekkar vezetője, Bató Ilona dicséretes, jó munkát végzett. Újszerű kezdeményezés volt, hogy a műsor kiegészítésére meghívták a nyíregyházi Állami Zeneiskolát. A zeneiskola szíve­sei el is fogadta a meghívást, s tehetséges növendékei szebbnél- szebb zeneszámokkal (fuvola, he­gedű, cselló, stb.) egészítették ki az énekkar műsorát. Vikár Sán­dor mondott bevezető beszédet. Megnyitójában rámutatott az énekkari művészet fontosságára, nevelő erejére és arra a kapcso­latra, mely az ilyen kezdeménye­zések következtében kialakul a vidék és a város között. A nagy. számú közönség lelkesen tapsolta végig a nagysikerű hangversenyt. Jó munkáért megérdemelt jutalom Az anarcsi Szabadság Termelő- szövetkezet Kisz-fiataljai márci­us harmadikán szép jutalmakat kaptak a megyei és járási Kisz bizottságtól A megyei Kisz bi­zottságtól ezer forintét, a járási Kisz bizottságtól pedig fényképe­zőgépet juttattak nekik. A jutalmazásra a múlt évben végzett jó gazdasági és mozgalmi munkájukkal szolgáltak rá. Külö­nösen kiemelkedő munkát végez­tek az aratás idején, amikor szá­mos idős özvegy asszonynak taka­rították be a gabonáját. Az anarcsi fiatalok levelükben írják, hogy mindkét Kisz bizott­ságnak köszönetét mondanak az ajándékért és még jobb munkára ösztönzi őket ez a jutalmazás. H. J. MŰVELŐDÉ S A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata Könvvtárosok tanácsköziársasági emlékversenye A Szabolcs-Szatmár Megyei Móricz Zsigmond" Könyvtár a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 40. évfordulója alkalmá­ból, annak méltó megünneplése, valamint a könyvtári munka meg­javítása érdekében emlékver­senyt hirdet. A verseny.két szinten folyik: a) függetlenített könyvtárosok között és b) népkönyvtárosok között. Az emlékverseny eredményes­ségének kiértékelése során az ér­tékelő bizottság az egyes könyv­táraknak az 1959. január 1—jú­nius 30-ig végzett tevékenységét vizsgálja. A versenyben résztvehet vala­mennyi önálló, ill. tiszteletdíjas letéti népkönyvtáros. B vorseny feltételei: 1. A könyvtári propaganda- munka megjavítása. A verseny időtartama alatt legalább egyíz- ben író-olvasó találkozó megren­dezése, olyan írók közreműködé­sével, akik a Magyar Tanácsköz­társaságról, vagy a magyar kom­munista mozgalom kimagasló alakjairól írtak. Ahol ez nem le­hetséges (letéti népkönyvtárak­ban), veteránok és olvasók talál­kozójának megszervezését ajánl­juk. 2. Letéti könyvtárakban egy, járási könyvtárakban lehetőleg két alkalommal könyvkiállítás szervezése a Magyar Tanácsköz­társaságról írott tudományos, ill. szépirodalmi művekből. 3. A Magyar Tanácsköztársaság­ra vonatkozó dokumentumok (pla­kát, jelvény, feljegyzések, iratok stb.) összegyűjtése. Kommunista veteránok, kortársak élményeinek feljegyzése. — A letéti könyvtá­rak, illetve azon járási könyvtá­rak, melyek a dokumentumok gyűjtését nem végzik, juttassák oe azokat a „Móricz Zsigmond ’ Megyei Könyvtárhoz. (Nyíregy­háza, Sztálin tér 3. sz.) 4. Termelőszövetkezetekben vég­zett könyvtári munka; különös te­kintettel a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére. (Könyvismer­tetés, filmvetítés.) 5. Az olvasószolgálati munka megjavítása. A felnőtt olvasók és a kölcsönzések számának 10 száza­lékos növelése az elmúlt év első félévéhez Ijépest, s ezen belül a munkás-paraszt olvasók számá­nak 10 százalékos növelése. 6. Az állományvédelem fokozott biztosítása, s a késedelmes olva­sóknál lévő könyvek visszaszer­zése, 7. A helyi tanácsok megnyerése könyvtár anyagi támogatására. 8. Az MSZBT barátsági hónap megünneplésében való közremű­ködés. (Könyvankét, filmvetítés;) Az eredményhirdetés 1959. jú­lius 15. napján lesz. A függetlenített könyvtárosok munkájának értékelését egy me­gyei bíráló bizottság, a népkönyv­tárosok munkájánál» kiértékelé­sét pedig a járásonként megala­kítandó értékelő bizottság végzi el. A verseny értékelésénél figye­lembe vesszük a feltételeken túl tett egyéni felajánlások teljesíté­sét is. * -t*. fi verseny díjai: Függetlenített könyvtárosok ese­tében: 1. díj 600 Ft. 2. díj 450 Ft. 3. díj 300 Ft. Ezen felül a legjobb függetle­nített könyvtáros két heti juta­lomüdülést kap. NépkönyVtárosok jutalmazása: Járásonként: 1. díj 300 Ft. 2. díj 200 Ft. 3. díj 100 Ft. A legjobb 3 népkönyvtáros a járástól kapott jutalmon felül me­gyei jutalomban is részesül, s a megye legjobb népkönyvtárosa szintén kap kéthetes jutalom-üdü­lést. A versenyben legjobb ereű ményt elérő könyvtárak jutalma­zásához a Művelődésügyi Minisz­térium Könyvtári Osztálya is hozzájárul, mégpedig: Megyénként a legjobb ered­ményt elérő községi könyvtárnak 1000.— Ft. Megyénként a legjobb eredményt elérő járási könyv­tárnál«: 2000 Ft könyvbeszerzési keretet biztosít. Hisszük és reméljük, hogy me­gyénk valamennyi könyvtárosa dol­gozó népünk iránti szeretete jeléül együtt munkálkodik velünk e ne­mes versenyben. Nyíregyháza, 1959. évi már­cius hó 5. napján. Szabolcs-Szatmar Megyei Tanács Vb. Művelődési Osztálya. „Móricz Zsigmond” Megyei Könyvtár. Bombázógépek aranyból - Hé! milliárd dolláros tengeralattjáró flotta üllbe kerül az amerikaiaknak a fegyverkezési hajsza? New York, (TASZSZ): Az ame­rikai munkaügyi kutatóintézet gazdasági közlönye, az „Economic Notes" cikket közölt „Növekvő fegyverkezési kiadások” címmel. A cikk utal Eisenhower elnök kongresszusi üzenetére, amelyben az elnök rámutatott, hogy > az „Atlas" rakéta" elkészíté­sével és a hadseregbe való bevezetésével összefüggő költ­ségek rakéta ként 35 millió dollárra rúgnak. Mint a közlöny megjegyzi, két ,Atlas” mintájú rakéta annyiba kerül; mint amennyit 1958-ban rákkutatásra fordítottak az Egye­sült Államokban. Eisenhower el­mondotta, hogy az Egyesült Államok néhány bombázó gépért annyit fizet, mintha azok „tiszta arany­ból volnának”. Az A—3-as és a B—58 mintájú bombázógépek minden fontja — írja ezzel kapcsolatban az AP washingtoni tudósítója — 650, il­letve 567 dollárba kerül, ugyan­akkor egy font színarany ára je­lenleg 500 dollár. Mint az Economist Notes meg­jegyzi, a „Bornarc” típusú légelhárító rakéta megszerkesztése eddig 1.7 milliárd dollárt emésztett fel. Az ilyenirányú kutatás 11 éve folyik és még nem ho­zott pozitív eredményeket. Egy interkontinentális balliszti­kus rakétatípus, kidolgozása 3—4 milliárd dollárba kerül az ameri­kai adófizetőnek. A kaliforniai partokon épülő csendes.óceáni ra­kétatámaszpont költségei mintegy 5 milliárd dollárt tesznek ki. A „Polaris" mintájú rakétákkal fel­fegyverzett tengeralattjáró flotta kiépítése körülbelül 7 milliárd dol­lárt, a „Nike-zeus” rakéta-típus megalkotása hozzávetőleg szintén ugyanilyen összeget vesz igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom