Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-04 / 53. szám
1959, MÁRCIUS 4, SZERDA KELETM AGY ARORSZ AG 5 ü világ népei a nagyhatalmaktól olyan közös intézkedéseket várnah, amelyek a béke megszilárdítását szolgálják Hruscsov és Macmillan beszéde a szovjet kormány fogadásán Moszkva, (MTI—TASZSZ): A szovjet kormány hétfőn este a moszkvai nagy Kreml-palotában fogadást adott Harold Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnöke tiszteletére. A szívélyes hangulatú fogadáson Hruscsov és Macmillan beszédet mondott, Hruscsov beszéde elején kifejezte azt a reményét, hogy a« angol vendégek saját szemükkel győződhettek meg a szovjet nép jószándékairól, vendégszeretetéről, valamint arról az erős vágyáról, hogy békében és barátságban éljen Nagy-Britannia, valamint a világ többi országainak népeivel. — Hálásak vagyunk önnek, miniszterelnök úr, azért az elhatározásáért, hogy ellátogatott a Szovjetunióba, bár hazájában, valamint szövetségeseinek országaiban voltak bizonyos előítéletek azzal kapcsolatban, hogy hasznos lesz-e az Ön utazása és a szovjet vezetőkkel való találMoszkva, március 2. (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter március 2-án jegyzéket nyújtott át Llewellyn E. Thompson amerikai nagykövetnek. Ebben a jegyzékben a szovjet kormány válaszol az amerikai kormány február 18-i jegyzékére. A jegyzék megállapítja: Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke nem ad választ arra a szovjet javaslatra, hogy kössék meg a német békeszerződést és ebből a célból hívják ösz- sze a Németország elleni háborúban részt vett államok békekonferenciáját, továbbá, hogy rendezzék a berlini helyzetet, Ma még megvan a lehetősége, hogy a négy hatalom visszatérjen az együttműködéshez Németország problémájának, e fontos kérdésnek megoldásában. Ezt a lehetőséget a német békeszerződés megkötése adja meg. A békeszerződés szerint az NDK és az NSZK egyforma kötelezettségeket vállalna. E kötelezettségek kizárnák a német militariz- mus újjászületésének lehetőségét; ez biztosítaná mindkét német állam békés fejlődésének feltételeit, s megszabadítaná a népeket a háború nyomasztó veszélyétől. Németország egyesítésének problémájáról szólva a szovjet jegyzék ismételten hangsúlyozza: a szovjet kormány nem tekinti lehetségesnek és megengedhetőnek a beavatkozást a két német állam ügyeibe, sem azt, hogy az egyesítés problémájának megoldásakor bárki helyettesítse őket. Ezt a problémát maguk a németek oldhatják csak meg, s nekik is kell megoldaniok. A szovjet jegyzék hangoztatja: Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város önállóságának nemzetközi biztosításában a nagyhatalmak teljes súlyukkal és tekintélyükkel részt vehetnek. A szovjet kormány kifejezi 'készségét, hogy megvitassa más érdekelt államokkal való együttes bizosíté- ek kérdését, hogy az érdekelt álkozása. Jó, hogy ön felül emelkedett ezeken az előítéleteken, s az a jó szándék vezérelte, hogy megtalálja az utat azokhoz a megoldásokhoz, amelyek megtisztítanák a légkört és elhárítanák az új háború kitörésének lehetőségét — mondotta Hruscsov. — Elégedettek vagyunk a véleménycserékkel. Eszmecseréink különböző légkörben, s különböző körülmények között folytak le. De a legutóbbi évek folyamán kapcsolataink úgy alakultak, hogy nem is lett volna reális, ha azt reméltük volna, hogy nagy erőfeszítések nélkül megtisztíthatjuk a légkört — hangsúlyozta Hruscsov, — Reméljük, hogy szövetségeseikkel való találkozásukkor olyan megoldásokra törekszenek majd, amelyek elfogadhatók mindkét fél számára, s előmozdítják a „hidegháború” megszüntetését. Mi ugyanerre fogunk törekedni. lamok kölcsönösen elfogadható megegyezésre jussanak. A szovjet jegyzék foglalkozik az amerikai jegyzéknek azzal a kijelentésével, hogy az amerikai kormány kész „minden megfelelő eszközt” felhasználni Nyugat- Berlin megszállásának fenntartására. Ezzel kapcsolatban emlékezteti az Egyesült Államokat, hogy azok, akiket „minden eszköz” felhasználásával fenyegetnek, minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy méltóképpen helytálljanak önmagukért, s visszaverjenek bármely agressziót, Ha a Nyugaton hallható fenyegetőzések mögött valóban az a törekvés húzódik meg, hogy fegyverhez folyamodjanak, akkor bári, aki erre szánja el magát, súlyos felelősséget lesz kénytelen magára vállalni az emberiséggel szemben az új háború kirobbantásáért. A szovjet jegyzék rámutat: inkább, mint valaha, sürgős és hathatós intézkedéseket kell tenni az események veszélyes menetének elhárítás sara. Ezért a szovjet kormány újra visszatér ahhoz a korábbi javaslatához, hogy az államférfiak a legmagasabb szinten találkozzanak. A szovjet kormány abból indul ki — hangoztatja a jegyzék, — hogy a kormányfők megvitatják a német békeszerződésre vonatkozólag eléjük terjesztett javaslatokat, valamint azt is, hogy milyen közös intézkedések szükségesek a Nyugat- Berlin idegen megszállása miatt kialakult abnormális helyzet megszüntetésére. A szovjet kormány úgy véli, hogy az értekezleten a négy nagyhatalmon kívül részt kell venniök olyan érdekelt országoknak is, mint Lengyelország és Csehszlovákia. amelyek szomszédosak NéBeszélgetéseink és álláspontunk kölcsönös megvilágítása után önök is, mi is jobban előkészültünk erre. Az ily találkozások hasznosságát igazolja már az a tény is, hogy most már jobban ismerjük egymás nézeteit. A népek természetesen többet várnak. Olyan megoldásokat várnak, amelyek eloszlatnák azokat a felhőket, amelyek megakadályozzák, hogy a nap sugarai melengessék bolygónkat, s olyan felHa tekintetbe vesszük, hogy ez a találkozás — amint ezt maga Macmillan miniszterelnök úr Angliából való elindulásakor mondotta — felderítés célját szolgálta, nem lehetett várni nagy kérdések megoldását. De reméljük, hogy ez a felderítés az adott esetben végső soron olyan eredményekre vezet, amelyeket Nagy- Britannia, valamint a Szovjetunió népei egyaránt örömmel fogadnak. — Eszmecseréink során kifej- fejtettük elgondolásainkat, hometországgal és a hitlerista agressziónak első áldozatai voltak. A szovjet kormány úgy véli továbbá, hogy a német békeszerződés, valamint a Nyugat-Berlin kérdésével foglalkozó legmagasabb szintű értekezleten képviselve kell lennie az NDK-nak, valamint az NSZK-nak is. A szovjet jegyzék megemlít korábban már felmerült más kérdéseket is, amelyeket a legmagasabb szintű értekezlet megvitathatna. A szovjet kormány rámutat jegyzékében: ha a nyugati hatalmak kormányai még nem készek rá, hogy részt vegyenek a legmagasabb szintű értekezleten, akkor a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésének megvitatása végett össze lehetne hívni a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminisztereinek értekezletét. A szovjet kormány ezzel összefüggésben kijelenti: Egyetért az Egyesült Államoknak, Nagy-Bri- tanniának és Franciaországnak azzal a javaslatával, hogy ezen az értekezleten az NDK és az NSZK is képviselve legyen. A szovjet kormány célszerűnek látja, hogy a külügyminiszteri értekezlet munkájának időtartamát legfeljebb két-három hónapban állapítsák meg. A szovjet kormány lehetségesnek látja, hogy a kormányfők értekezletét ez év áprilisban Becsbe vagy Genfbe hívják össze. Ha azonban az Egyesült Államok kormánya még nem kész a kormányfők találkozójára, akkor a szovjet kormány javasolja, hogy az említett időben és az említett helyen hívják össze a külügyminiszterek érekezletét — hangoztatja a szovjet jegyzék. A szovjet külügyminisztériumban ugyanezen a napon hasonló jegyzéket nyújtottak át Sir Patrick Reilley angol, valamint Maurice Dejean francia nagykövetnek is. tételeket teremtsünk a Földön, amelyek közepette gazdagon virulnának a béke virágai, a világ népeinek örömére. — Hadd mondjam meg, hogy megbeszéléseinken angol vendégeink egyes kérdésekben helyesen értelmezték álláspontunkat. Sok éWekes gondolatot vetettek fel, különösképpen az atom- és hidrogénfegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről. gyan kellene megoldani a német kérdést. Olyan megoldásokat kerestünk és keresünk, amelyek nem csorbítanák egyik fél tekintélyét sem, s egyformán megfelelnének mindkét félnek. Nézetünk szerint ezt úgy érhetnék el, ha mindkét német aljammal békeszerződést kötnénk, megszilárdítanánk az országaink közötti együttműködést a békés együttélés, az egymás dolgaiba való be nem avatkozás elvei alapján. Ezután megemlítette, hogy a szovjet kormány ezeket a nézeteit újólag kifejtette a nyugati és más kormányokhoz intézett jegyzékeiben, majd így folytatta beszédét: — Javasoltuk, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia kössön megnemtámadási szerződést Ügy vélj ülr, hogy dk nemcsak a mi népeink szempontjából volna hasznos, hanem az egyetemes béke megszilárdítását is szolgálná. Ebben a szerződésben kötelezhetnénk magunkat, .hogy kölcsönösen tartózkodunk a támadástól, nem folyamodunk fegyveres erő alkalmazásához, s nem is fenyegetőzünk fegyveres erő használatával. Helyes volna olyan kötelezettség vállalása is, amely szerint nem engedjük meg újabb külföldi katonai támaszpontok létesítését államaink területén s intézkedéseket teszünk a fennálló külföldi támaszpontok megszüntetése végett, Hruscsov kifejezte a szovjet kormánynak azt a meggyőződését, hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával összhangban kell megoldani. — Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia népei egyaránt helyeselnék azt az eljárást. A jószomszédi kapcsolatok és a jobb kölcsönös megértés megteremtése nemcsak népeink, hanem más népek számára is hasznos volna, mert megszilárdítaná az egyetemes biztonságot. Amikor Angliaoan jártunk, láttuk, hogy az angol nép nem akar háborút, békére s a népek közötti barátságra törekszik. Ügy vélem, Macmillan úr a Szovjetunióban való tartózkodása alatt meggyőződött róla, hogy a szovjet nép baráti kapcsolatok létesítését kívánja az angol néppel, valamint minden más néppel is. A békeszerető szovjet nép fejleszteni akarja gazdaságát, növelni jólétét, kultúráját, s az a vágya, hogy békés munkáját semmiféle háború ne zavarja meg. Hruscsov megemlítette: — Örömmel fogadjuk azt a tényt, hogy az angol államférfiak érdeklődést tanúsítanak a kölcsönösen előnyős kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt. Ez nemcsak a Szovjetuniónak, hanem Angliának is hasznára volna — állapította meg, majd kijelentette, hogy megegyezést értek el a tudományos és műszaki, valamint kulturális csere bővítéséről, s kifejezte reményét, hogy a két ország képviselőinek további megbeszélései elősegítik az elért megegyezés konkretizálását az összes kérdésekben. Megemlékezett a Szovjetunió és Anglia sikeres együttműködéséről a fasizmus ellen vívott közös harcban, s kijelentette: — Az őszinte együttműködés korábbi szellemének helyre- állítása különösen fontos volna ma, mert a világ népei a nagyhatalmaktól olyan közös intézkedéseket várnak, amelyek a béke megszilárdítását, s az újabb világkonfliktus megelőzését szolgálják. Az angol miniszterelnök válasza Hruscsov beszédére Macmillan válaszolt. Kijelentette nézete szerint látogatásának „szélesebb körű nemzetközi tárgyalások hasznos előkészítésének kell bizonyulnia, a tárgyalásoknak el kell következniük“. Hálás köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért, majd megállapította: erős hatást tett rá az az építkezés és gazdasági fejlődés, amelyet a Szovjetunióban látott. A Szovjetunió és Anglia megnemtámadási egyezményével kapcsolatos szovjet javaslatról szólva az angol miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért a következőkkel: Mindkét országnak valamennyi vitás kérdésben az ENSZ alapokmánya szellemének és betűjének megfelelően kell eljárnia. Egyik kormánynak sem szabad megkísértenie, hogy egyoldalúan csorbítsa a másik fél jogait, kötelezettségeit és életérdekeit. A vitákat tárgyalások útján, nem pedig erőszak alkalmazásával kell megoldani. Az angol miniszterelnök azonban mindjárt hozzáfűzte: ez semmiképpen sem érinti az angol kormánynak azt a szilárd elhatározását, hogy ragaszkodik katonai szövetségeihez. Kijelentette: bármilyen nagyok legyenek is Anglia és a Szovjetunió nézeteltérései, változatlanul az a meggyőződése, hogy „közös célunk egy és ugyanaz: elhárítani a harmadik világháború kitörésének veszélyét”; Macmillan megállapította, hogy Moszkvában nyílt véleménycsere folyt. „Nem próbáltuk eltitkolni nézeteltéréseinket, hanem arra törekedtünk, hogy megértsük e nézeteltéréseket és okait" — mondotta az angol miniszterelnöki A német békeszerződés megszabadítaná a népeket a háború nyomasztó veszélyétől A szovjet kormány jegyzéke a nyugati hatalmakhoz A német kérdés megoldásáról