Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959. MÁRCIUS 25, SZERDA keletmagyarorszAg * Megvannak a kibontakozás lehetőségei az apagyi Hunyadi Tsz-ben Az apagyi Hunyadi Termelő- szövetkezet az elmúlt években, de még tavaly is, gyenge ered­ményekkel dicsekedhetett. A hi­bák fő forrását a vezetés gyenge­ségében, határozatlanságában ta­láljuk meg. A termelőszövetke­zet volt elnöke — aki' alapsza- bályellenesen a saját magán gaz­daságával törődött! — nem old­hatta meg az elnöki teendőket. Tavaly például „elfelejtették”, hogy elemikár-biztosítás is van a világon és csak akkor kapkodtak már, későn, amikor egy májusi jégverés tönkre tette a kalászoso­Az alapvető változást a vezetés megjavítása jelentette. A terme­lőszövetkezet elnökévé Zombori Zoltánt választották ez év elején, aki mezőgazdasági szakember. El­ső tennivaló a munkafegyelem megjavítása volt, ami egészen ritka kivétellel már jónak mond­ható. így kezdhettek hozzá az idei termelési tervek elkészítésé­hez és annak végrehajtásához. Tervük lényege a jövedelmezősé­get illetően az, hogy az idén ren­dezik tartozásukat és a tagok kö­zötti elosztásra 33,50 forint jut munkaegy s égenkén t. A szövetkezet nem nagy, mind­össze 297 holdon gazdálkodik és 27 tagja van. Gazdálkodási ter­vükben a fő helyet az idén már a szerződéses növénytermelés foglalja el. Szántóföldi növény­A tehenészetbe új gondozó ke­rült, aki érti a szakmáját, mivel világéletében a jószággal foglal­A múlt év folyamán községi kultúrház építéséhez kezdtek li­ken. A munka szépen haladt, s a kultúrház már tető alatt van. Az idén az ajtók, ablakok beépítése van soron. Ennek érdekében az egész évi községfejlesztési alapot — 74 ezer forintot — a ház vég­leges befejezésére fordítják. A kát. A gyümölcsöst ért viharkár tetézte a bajt. Alapvető hiányos­ság volt a tagok munkafegyelmé­nek lazasága. Most, hogy szűkö­sen van a jószágnak újig takar­mány, annak „köszönhető”, hogy gondatlanul takarították be a ter­mést. A gyümölcs, húsz hold kör- tés leromlott, nem volt tápa­nyag-utánpótlás. Az állattenyész­tés hozama nem volt számottevő és nem vették igénybe kellően az állam által nyújtott termelési támogatást sem. Egyszóval a tavalyi évet ered­ményromlással zárta a Hunyadi Tsz. termelésből és a gyümölcsösből, valamint az állattenyésztés hoza­mából áruértékesítési tervüket — ami különben nem magas — 110 százalékra akarják teljesíteni. Tíz holdon sörárpát, tiz holdon szöszösbükkönyt, öt holdon étke­zési borsót, hét holdon dohányt termelnek szerződésre. Nyolc so­rét, 20 hízott sertést, 25 hízott bá­rányt adnak el. Szeretnék, ha a Kiefer körtéjük exportminőség­ben kerülne értékesítésre. Ez utóbbinak megvetettek az ágyát. A gyümölcsös egyrészén istálíó- trágyázást alkalmaztak, a többi területen zöldtrágyával biztosít­ják .a tápanyagutánpótlást. Emel­lett holdanként két mázsa szu­perfoszfátot, két mázsa kálisót és 50 kiló nitrogénműtrágyát jut­tatnak a fák alá. kozott. Az állattenyésztés takar­mánybázisát úgy alapozzák meg, hogy a meglévő 15 hold évelő 180 személyes kultúrház a befeje­zésig kb. 170 ezer forintot igényel. Ügy tervezik a falubeliek, hogy a társadalmi munka fokozásával és a hozzájárulás pontos befizetésé­vel mindenképpen biztosítják a ház idei megnyitását. Ezek sze­rint az ősz folyamán már Ilk községben is lesz kultúrház. pillangós mellé még húsz holdat vetnek. Emellett van 11 hold ta­vaszi bükkönyük, 7 hold főveté­sű és 5 hold másodvetésü siló- kukoricájuk is. 27 holdon vetnek hibridkukoricát Jelenleg, a terv szerint az állattenyésztés jöve­delme 50 százaléka a gyümölcsön kivüli növénytermelésnek, de az a céljuk, hogy az állattartást döntő gazdálkodási ággá fejlesz­tik. — Az idén zöldségtermelést is folytatnak: három hold papai- kát és paradicsomot ültetnek. Nagy segítséget kap a termelő- szövetkezet az Apagyi Állami Gazdaság vezetőitől, akik a téeszt patronálják. Innen vásárolják a hizlaláshoz a moslékot, munkagé­pjeiket itt javítják és szakmai ta­nácsot nyújtanak a szervezéshez és egyes munkák végzéséhez. Már pénzelőleget is oszthatnak Sokat tanultak a Hunyadi Ter­melőszövetkezet tagjai az elmúlt évből. Jelenlegi szorgalmuk azt mutatja, hogy egy év alatt igen sok hibát sikerül helyreköszörül­ni ök. Nagy gondot kell fordíta- niok az állattenyésztés fejleszté­sére, elsősorban saját szaporulat­ból. Most 3,8 normálhold gépi munka jut egy katasztrális hold szántóra. E téren is van még ten­nivalójuk. A juhállomány hozam­átlagának a növelése szintén szép jövedelmet biztosíthat a tag­ságnak. A sertésszaporulatból is hasznosabb lenné kevesebbet el­adni malacként és ehelyett azo­kat meghizlalni. Mint látható, a Hunyadi Tsz. már eddig elért eredményei mel­lett van néhány dolog, amelynek a jobb megoldásával közelebb kerülhetnek a nagyüzemi gazdál­kodás megteremtéséhez. Az ered­mények kétségtelenek, amelyek­nek egyik kézzelfogható bizonyí­téka, hogy a napokban pénzelő­leget oszthatnak és ezt aratásig legalább kétszer meg akarják is­mételni. A lehetőségek megvanak a gazdag ki bon tallózáshoz, a ta­gokon múlik, hogy ez valósággá is váljék. ( S. A. ) lz első lépés a vezetés megjavítása volt flz állattartás nagy jövője Már tető alatt van a kultúrház liken Cipő vásár A múlt héten nyílt meg Nyíregyházán, a Dózsa György út ele-*, jén a megyeszékhely első leértékelt cipőáruk boltja. Azóta isi sokszázan keresték fsl a hói, férfi és gyermek cipőféleségeket:} árusító boltot. Igen népszerűek a kínált áruk s nem jár rosszul,.] aki itt szerzi be tavaszi-nyári szükségletét. Jó cipővásárt esi-! nálhat — olcsón. (Foto: Hammeií Ex tetszett a nyíregyházi divatbemutatón Valójában minden bemutatott modell ízléses vonalaival, szolidságával tűnt ki. Mi mégis kiragadunk néhányat, amely leg-l jobban megnyerte tetszésünket. • Elsőnek az export, velúr, világos szürke tavaszi kabátot mutatjuk be. ízlésesnek ta­láltuk a feke­te, beleszőtt- mintás, minden alkalomra vi­selhető szövet­ruhát, Fiatal leány­káit kedvence lesz tavasszal a pepita szövet, ragián ujjú, délelőtti ruha. Szépnek ta­láltuk az olaj­zöld színű, új vonalú szövet­ruha kivitele­zését. megye elrendelte az indítvány végrehajtását. Pár év múltán áldották a pa­rasztembert, aki az indítványt tette. Ma is erdős, háromszor vágták talán azt a részét a ha­tárnak. De senki sem tudja, hogy ez is Kiss László nevéhez fűződik, mint szinte minden a faluban. (Mint sok évvel később a kastély épületének megmen­tése is, amit szét akart rom­bolni a népharag. Iskolát telepí­tett bele. És most építik újjá. Ez lesz a legszebb iskolája a falunak.) k 1940. Űj két tantermes iskola épül a faluban, tanítói lakással. A tanító kezdeményezte. Űj is­kola, 1940-ben? Nyírtasson? Valóságos csoda! Hogy csinálta? Ahogy a többi dolgát. A szik­larózsa megtapadt, gyökere szí­vósan tágítja a hasadókokat, s a szikla porlik. ■* 1948—49. A nagy változás évei! Szinte virágba borul a falu, a jólét, az emberréválás pompás virágai nyílnak. Hihe­tetlen ez a gyors kitavaszodás, a tanító házaspár úgy érzi, súly­talanná vált a falu terhe, amit eddig nekik kellett vonni évti­zedeken át. Bámulnak és örül­nek. Együtt kacagnak a boldog faluval, s a terhektől megsza- badultan, kétszeres igyekezettel dolgoznak tovább. Kiss László: igazgató. Iskolák államosítása. Hiszen csak annyi az egész, hogy * pecsétet kell kicserélni. Mert államosította már régen a többieket a községi iskola. Ta­nítani még fokozottabb igény­nyel. Tiszta gondolatokkal, vi­lágos elvekkel útrabocsátani a nagy jövő előtt álló gyermeke­ket. Nevelni a felnőtteket, féle­lem nélkül, büszkén hirdetni az új világ igazságát. Nincsenek egyedül. Körülük az iskola, mely megemberese- dett, s most erős, mint az idő, amely írja ezeket az éveket. ★ Az Országház kupolacsarno­kában átadják a Kossuth-díjat. Magas, testes, fiatalos öregem­ber veszi át. Zavarja minden, a fény, a nagy gondoskodás, az államférfiak jelenléte, mert ilyesmire soha nem gondolt. Dr. Münnich Ferenccel beszél­get, a kormányfő tréfálkozik. Fotóriporterek, filmesek veszik célba őket gépeikkel. „Lőjenek már!” — nevet rá­juk a miniszterelnök. S a fény megcsillan Kiss László patyolatfehér haján. ★ Otthon, az iskolában csend van. Levelek tömege várja őket, gratulációk, őszinték és mele­gek, mint a koratavaszi aranyos nap. E rövid pár nap alatt is hiányoztak. A gyerekek nem jöt­tek kora reggel a tanítónéni ab­laka alá megkocogtatni, nem kell-e valamit segíteni? Boltba menni? Fát hozni? Mert nehéz már ez a nyugdíjas tanítónéni­nek, Csend van áz udvaron, esti csend. Elszállt az idő. Elszállt, mind a tanítók, mind a „köz­ségi” iskola felett. Pár éve még paradicsomi szépség fogadta a látogatót, a kis kert, illatos ápoltságával. A fiatal nemzedék már nem becsüli. Rohan, siet. Nem kell sziklába vájni a gyö­keret. -• — ........ ★ S most itt ülnek az újságíró előtt. S a fiatalember érzi, hogy ez a két megfáradt, pihengető, fehérhajú esmber még mindig erős, szilárd és kitartó, amilye­nek csak a nagyon jó, a nagy hitű, az igaz emberek tudnak lenni. Végig pereg az ötven esz­tendő, amelyből negyvennyolc év ide esik, Nyírtassra. A küz­delmek fájdalmát szomorú mo­sollyá szelídíti a késői emléke­zés, a sikereket nyugodt bol­dogsággá a tiszta bölcsesség. Ahogy egymásra néznek, ahogy szavakkal segítik az em­lékezést, az idegen látja, hogy a két ember között széttörhetet- len kapcsokat épített a múlt.— ök mindig ugyanazok. A két fiatal, akiknek szekere egy téli napon begördült az új iskola udvarára. Többek ők, mint házastársak. Barátok munkatársak, bajtár­sak. Nyírtass egyre ívelő múltja. Tanítványai!!: a jelen és a jövő. Nyírtass, ami lesz, k És ezzel vége lenne? A tanító néni már nyugdíjas. Negyvenhét esztendő munkája marad utána. — Nekem pedig ez az esz­tendő az utolsó, ötven év — mondja egyszerűen a tanító úr. Az igazgatói széket már pár éve átadta. Az már terhes volt na­gyon. Hirtelen döbbent csend szo­rítja meg az embereket a szo­bában. Az utolsó év. És ezzel vége lenne? Igen, vége. Eddig tart a nyír­tass! „községi” iskola, a tanító­házaspár története. Ami ezután jön, az már a nagymama, nagy­apa története lesz. S a két öreg szeme megvörö- södik. Küzdenek a könny ellen. És ez a küzdelem is sikerül. ★ A Kossuth-díj lakáshoz segú. őket Pesten, a „fiaméknál”. — Mert itjt nem tudnának tovább maradni, itt nem lehet tétlenül élni, ahol minden egy dolgos, küzdelmes életre emlékezteti őket. Innen menni kell, és ez még nehezebb, mint maradni. Itt mindent szeretnek, itt min­den szereti őket. A nyírtassi homok, a gyermekek akiket so­ha nem vertek meg, az apák nagyapák, akik a kontódban sem tartották a ruhát,mert nem volt, a község vezetői, a párt- szervezet, hisz mind-mind ma­gukba szívták egy tiszta élet okos, önzetlenül segítő gondo­latait. És hallgatni fog az öreg is­kola, és emlékezik majd, min­dig csak emlékezik. ★ Ezt a kétré­szes, gyapjú-i szövet délutá-l ni ruhát is a. legszebbek kö-' zé soroljuk. ★ Igaz, ahány ház, annyi szo­kás, s az ízlé-i sek is külön­bözők, — erről a divatbemuta-' tó tanúskodott, — de az biz­tos : asszo­nyainknak, leá­nyainknak nem okozhat nagy, gondot a diva­tos, szép ruhák| felkutatása. (Hammel íelv.). Halak,-»int földrengés' jelzők A japán Földművelésügyi Mi­nisztérium felhívta a földrengé­sektől gyakran sújtott vidékak lakóit, hogy tartsanak úgyneve­zett „földrengés-halakat”. Ez a halfajta ugyanis nyugtalan ma­gatartásával már órákkal a föld­rengés előtt jelzi annak közeled­tét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom