Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1959. MÁRCIUS 22, VASÄRNAP

KELETM AG Y A RORSZAO

5

A tavaszt jelzik a böjti szelek?

Nyutali aggodalom: „Van-e kiül a zsá'tu:cátiól?“ — Szovjet rugalmasság:

„Készek vagyunk az ésszerű vitára!“ — Kit ijesztett meg Eíssniiawar?

A nemzetközi politikában hónapok óta központi helyen áll a német kérdés és ezzel kapcsolatban az elmúlt hét diplomáciai tevékenységére különösen rányomta bélyegét a Szovjetunió által javasolt magasszíntű tárgyalások gondolata. Mint már annyiszor az elmúlt évek során, ezekben a napokban is a legellentétesebb nézetek ütköznek ösz- sze. Sok még a zord: nem!, egyes imperialista körök kardcsörtetése erőteljesebb mint valaha.

Az amerikai elnök hangulatváltozása

Tábornokok és felelős politikusok egyaránt emlegetik a nukleáris fegyverekkel vívott háborút, mégis, a tárgyilagos megfigyelő itt is, ott is bizonyos „olvadást” tapasztal. Mintha a kellemetlen böjti szelek, amelyek elhervasz- tanak ugyan egy-egy sietős virágot, végső fokon mégis a tavasz közeledtét, a tavasz diadalát jeleznék. Sok példát lehetne erre idézni, de válasszuk ki a legjellemzőbbet, és a legjelentősebbet: Eisenhower elnök hangulat- változását. Az USA vezetője különösen Macmillan szovjetunióbeli látogatása során nem fukarkodott a fenyegető kijelentésekkel. Szemmelláthatóan meg akarta zavarni az angol miniszter- elnök moszkvai tárgyalásának légkörét. A nyugati átlagpolgár az amerikai elnök megnyilatkozásait hallgatva már-már küszöbön látta a háború kitörését és mi lett ennek a következménye?

Ezektől a fenyegető kijelentésektől a Szovjetunió, a szocialista tábor népei nem ijedtek meg, viszont ugyanezek a kijelentések a nyugatiak sorában, és az amerikai nép legszélesebb köreiben is, zavart, aggodalmat idéztek elő. Még nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb amerikai vezetés és elsősorban Eisenhower hogyan reagál ezekre a jelenségekre, de annyi máris bizonyos, hogy az elnök legutóbbi és lényegében legjelentősebb beszéde, a március 6-i televíziós nyilatkozata már más hangokat üt meg. Ebben a beszédben Eisenhower már felvetette az esetleges nyári csúcstalálkozó gondolatát. Ez mindenesetre előrehaladás a korábbi állásponthoz képest és talán a kiútat jelzi abból a zsákutcából, amelyet olyan sokat emlegetnek mostanában a nyugati lapok.

Száz angol iskola helyett:

rakétatámaszpontok

Különösen kedvenc téma ez Angliában, hiszen a szigetország lakossága az utóbbi hónapokban szinte lemérhető hangsúlyváltozáson esett át. Az angolokat ugyanis a dullesi kardcsörtetés, az adenaueri hetykeség, a fokozódó fegyverkezés, az angliai rakétatámaszpontok! felbukkanása nem harciassággal, hanem növekvő félelemmel tölti el.

Közrejátszik ebben persze sok más tényező is, köztük nem utolsósorban az, hogy Nyugat-Német- ország agresszív gazdasági ténykedése, a Bonn-Párizs tengely kialakulása kezdi közvetlenül fenyegetni Anglia érdekeit. Hozzájárul ehhez az egyre mélyülő amerikaellenesség, amelynek szintén megvannak a maga gazdasági és politikai okai. Az angol nép jól tudja, hogy a háború óta az amerikai katonák jelenlétté a szigetországban több, mint kétszázmillió fontba került és ennek jórészét Anglia fizette. Az eddig felállított amerikai rakétatámaszpontok mintegy negyvenmillió fontjába kerültek Angliának, amiből száz iskolát építhettek volna. Az amerikai politika szolgálatát okolja az angol nép azért is, hogy Nagy-Britannia nemzeti jövedelmének 9.3 százalékát katonai kiadásokra költi és ugyanakkor a munkanélküliség jelenleg nagyobb Angliában, mint a háború óta bármikor volt. Az egyik jelentős angol közgazdasági lap megállapítása szerint „a szén és acélipar adatai, amelyek leginkább mértékadók azt bizonyítják, hogy a nehézipar termelése semmit sem javult, ősz óta más iparágak is a pangás, sőt a további hanyatlás képét mutatják”. Nem csoda tehát, hogy az angol közvélemény örömmel üdvözölte Macmillan moszkvai útját, visszautasította az amerikai tábornok háborús handa-bandázását, és azóta is tárgyalásokat és ezen túlmenően a szovjet—angol gazdasági kapcsolatok elmélyítését követeli.

összefügg ezzel, hogy az angol békemozgalom, amely ma már a kapitalista világ egyik legerősebb ilyenirányú mozgalma, állandóan növekszik és országszerte ezerszámra alakulnak a békeb’zottságok. Jellemző erre a mozgalomra, hogy az atomkísérletek betiltását követelő 680 angol tudós között ott volt a királyi társaság 69 tagja is.

A népek közös érdeke

Mi tehát a népek közös érdeke: a német militarizmus végleges felszámolása.

Macmillan jelenleg a nyugati féltekén tartózkodik. Nem lehet tudni, hogy kanadai és Egyesült Államok-beli tárgyalásai milyen eredményre vezetnek, az sem világos, hogy ő maga mennyire óhajtja a békés megoldásokat, de a tények logikája mindenesetre a békés megoldás felé kényszeríti őt is és nyugati partnereit is.

Látjuk tehát, hogy a „böjti szelek” is tavaszt jeleznek, de még inkább erősítik tavaszba vetett hitünket a szocialista táborból érkező fuvalatok. A szovjet politika békeakaratának és rugalmasságának ragyogó megnyilatkazá- sa Hruscsov legutóbbi nyilatkozata, amelyben kifejtette a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját. „Készek vagyunk az ésszerű vitára valamennyi kérdésben” — mondotta Hruscsov és ez a gesztus valóban bizonyítja, hogy a szovjet politikát a népek érdekei diktálják. Ezért világos és egyszerű a német kérdésben elfoglalt szovjet álláspont, hiszen ma már a legegyszerűbb ember is tudja, hogy van egy ország Európa szívében, amelynek militarista'körei állandó veszélyt jelentenek a világrész

Megnyílt a „Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege“ kiállítás

A hadtörténelmi levéltár és múzeum rendezésében szombaton a Hadtörténeti Múzeum termeiben megnyílt „a Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadserege” című jubileumi emlékkiállítás. Az ünnepségen ott volt Kun Béla

fia, Miklós és veje, Hidas Antal, a Szovjetunióban elő kiváló magyar műfordító, Stromfeld Aurél özvegye, valamint Uitz Béla.

Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mondott megnyitó beszédet

biztonságára, békéjére. Egy évszázad alatt nyolc háború pusztította Európát és ebből hatban a német militarizmus főszerepet töltött be. A német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin megszállásának megszüntetése tehát nemcsak a német nép nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke és az egyetemes biztonság megszilárdításának érdekeivel is. „A nemzetközi helyzetet tisztábbá lehet és kell tenni — mondotta Hruscsov — és mi arra törekszünk, hogy az új háború sötét fellegei örökre eltűnjenek a nemzetközi láthatárról.” Mi jelezhetné a világpolitikai tavasz közeledtét jobban annál a kijelentésnél, amely a világ első hatalma vezetőjének szájából hangzott el?

Az elmúlt hét történetét taglalva beszélnünk kell még egy bíztató jelenségről: a baloldal nagy előretöréséről Franciaországban, a „városházi csatában”. A bonyolult listakapcsolások, a francia jobboldali erők mesterkedései miatt nem született ugyan elsöprő baloldali győzelem, de a Kommunista Párt és a baloldal más erői mindenütt előretörtek. Hosszú idők után ismét teret nyert a népfront gondolata, sokhelyütt sikert arattak a baloldali egységlisták.

Eisenhower és Macmillan megbeszélései

t

Getysburg (MTI): Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök péntek este megkezdte tárgyalásait. Első megbeszélésük két órahosszat tartott, s ezen a berlini, valamint a német kérdésről, továbbá Macmillan moszkvai, párizsi és bonni útjáról volt szó.

Aa értekezletről hivatalos helyen semmit sem közöltöt, de John Scali, az AP tudósítója szerint nézeteltérés volt Eisenhower és Macmillan között. Macmillan- nek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a Nyugat határozottan ajánlja fel a csúcsértekezlet megtartását ezen a nyáron. Eisenhower ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a csúcsértekezletet a külügyminiszteri értekezlet sikerétől tegyék függővé.

Tájékozott körök szerint Eisenhower és Macmillan szombat délelőtt a berlini és a német kérdésről, délután pedig valószínűleg a leszerelésről és különösen az atomfegyver-kísérletekkel foglalkozó genfi tárgyalásokról beszél majd. A szombati tárgyalásokon bekapcsolódnak majd az Egyesült Államok hadügyminisztériumának vezetői és az atomenergia kérdésével foglalkozó szervek képviselői.

A Fehér Ház hivatalos szóvivője közölte, hogy Dullest a megbeszéléseken résztvevő munkatársai tájékoztatják a megbeszélés menetéről*

Szputnyik,

mint televíziós közvetítő állomás

Moszkva, (TASZSZ): L. Druzs- kin, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa a Szov- jetszkij Flot pénteki számában cikket írt a mesterséges holdak televíziós felhasználási lehetőségeiről. A cikk írója hangsúlyozza, hogy egy 36.000 kilométer magasba felbocsátott mesterséges hold pótolhatná azt a 2.000 televíziós relé-állomást, amelyet a Szovjetunióban kellene megépíteni, hogy az adások az ország egész területén jól vehetők legyenek.

Druzskin szerint ezt a szput- nyikot egyenlítői pályára kell fellőni, mégpedig a föld forgása irányában. Minthogy a mesterséges hold egy teljes fordulatot 24 óra alatt megtenne, gyakorlatilag

szinte közvetítőállomásként venné a nagyteljesítményű földi adóállomás műsorát és felerősítve sugározná vissza a föld felé.

Ahhoz, hogy a moszkvai televíziós adások a nyugati féltekén is, nyugati adások pedig a keleti féltekén is vehetők legyenek, még két mesterséges holdat kellene felbocsátani az egyenlitő síkjában. Ezek a fő-szputnyik adásait vennék át és továbbítanák gyakorlatilag a földkerekség minden pontja felé.

A Lengyel Egyesült Munkáspárt

III• kongresszusának politikai határozata

Varsó. (TASZSZ): Mint a PAP

hírügynökség jelenti, a Lengyel Egyesült Munkáspárt március 19-én befejeződött III. kongresz- szusa határozatot hozott a „Párt politikájának fő feladatairól.”

A LEMP III. kongresszusa — mondja a határozat — maradéktalanul helyesli azt a politikai irányvonalat, amelyet Gomulka elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában ismertetett,

A LEMP e politikai irányvonal követésével megszilárdította sorainak egységét, megerősítette kapcsolatait a munkásosztállyal és a néppel, visszaverte a népi demokratikus rendszer aláaknázására törekvő reakció rohamait,

leküzdötte a dogmatikus pártpolitikát, szétzúzta a revizionista és opportunista irányzatokat, amelyek ideológiai lefegyverzéssel fenyegették a pártot osztályellenségeivel szemben,

kiszélesítette a pártdemokráciát és a szocialista demokráciát a társadalomban, megszilárdította a törvényességet és növelte a népi hatalom tekintélyét,

hatékony és gyümölcsöző erőfeszítéseket tett a gazdasági fejlődésben mutatkozó aránytalanságok megszüntetésére, a munkások és alkalmazottak életszínvonalának emelésére.

Sikeresen halad az ötéves terv teljesítése

A kongresszus megállapítja, hogy e politika eredményeképpen sikeresen halad a jelenlegi ötéves terv teljesítése a gazdasági élet minden főbb ágában, s ez megteremti az alapot az ország további szocialista fejlődéséhez.

A kongresszus megállapítja, hogy a párt — szem előtt tartva a proletárinternacionalizmus lenini elveit —

megerősítette a testvéri kommunista- és munkáspártokhoz fűződő szolidaritás szálait és erősítette a szocialista tábor egységét.

A továbbiakban a határozat megjegyzi, hogy a mai korszak

legjellemzőbb vonása a szocialista világrendszer versenye a kapitalizmus világrendszerével.

A békés együttélés elveinek győzelméhez vezető úton a legfőbb akadály az Egyesült Államok reakciós köreinek agresszív politikája.

E körök legfőbb európai szövetségese a Német Szövetségi Köztársaság. Az Adenauer-kcrmány revans-szellemtől fűtött kalandorpolitikája a Nyugat-Németor- szágban uralkodó kapitalista monopóliumok érdekeit fejezi ki, és a legfőbb akadálya Németország egyesítésének.

Lengyelország támogatja a Szovjetunió és az NDK tavastatát

A német probléma egyetlen helyes megoldását, amely megfelel az európai béke érdekeinek és Németország egyesítéséhez, az egységes, békeszerető és demokratikus német állam létrejöttéhez vezet — a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatok és a két német állam szövetségének megt'" en'téssről szóló NDK-javaslatok tartalmazzák* v

A kongresszus határozata helyesli, hogy a Lengyel Nép- köztársaság kormánya támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatait, valamint azt, hogy követeli Lengyelország részvételét minden olyan nemzetközi értekezleten,

amely a német békeszerződéssel hivatott foglalkozni

A határozat rámutat, hogy a Lengyel Népköztársaság elsza- kíthatatlanul kapcsolódik a szocialista államok nagy családjához.

A kongresszus megállapítja, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátság és szövetség. Ez döntő, tartós és mellőzhetetlen eleme a len* gyei külpolitikának.

A lengyel-szovjet barátság mész* szemenő ideológiai közösségre, az internacionalizmus lenini elveire támaszkodik, mindkét állam szűk* ségleteiből ered és megfelel Lengyelország létérdekeinek.

A kongresszus támogatja kelett- nyugati legmagasabbszintű találkozó gondolatát. Szolidaritásáról biztosítja az imperialista elnyomásban sínylődő népek felszabadító harcát.

A kongresszus helyesli a szocialista gazdaság további fejlesztésének és a népjólét fokozásának programját.

Mint a határozat rámutat, az

egész nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi szakaszára, fejlődésére különös hatással voltak az SZKP XXI, kongresszusának határozatai.

A kongresszus megállapítja, hogy a LEMP I. kongresszusának határozataiban alaptalan és hibás volt az a tétel, hogy a pártban jobboldali nacionalista elhajlás észlelhető.

A kongresszus az erre vonatkozó; határozatot érvényteleníti. Megállapítja, hogy a jelenlegi szakaszban a revizionizmus jelenti a párt számára a legfőbb veszélyt, mert a revizionizmus objektiven összefügg a burzsoá belső és külső erők szocialistaellenes törekvéseivel. Alapjában megvalósulta párt eszmei és szervezeti konszolidációja. A párt erejét, vezetési képességét mindenekelőtt a dolgozó tömegekkel kiépített kapcsolatai határozzák meg*