Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
1959. MÁRCIUS 81, SZOMBAT KELFTMAGYARORSZAO 3 Az országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatta a Magyar Tanácskoztál*saság dicső emlékét Dr. Münnich Ferenc elvtárs ünnepi beszéde Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepi ülésre ült össze. Előtte az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága ülésezett Pongrácz Kálmán elnökletével. A bizottság a Magyar Tanácsköztár- társaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Előadóul dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökét kérte fel. Három óra előtt néhány perccel megteltek a fényárban úszó ülésterem képviselői padsorai. A földszinti páholyokban a Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepségeire hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek tagjai foglaltak helyet. Résztvett az ülésen a Tanácsköztársaság harcainak számos magyar veteránja, s ott voltak az ünnep alkalmából hazánkba érkezett külföldi veterán küldöttségek tagjai is. A karzatokon az üzemek, hivatalok, intézmények küldöttei foglaltak helyet. Három óra után néhány perccel nagy taps közben léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin 2oltán és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai BizottságáA szocializmus vagyunk tanúi Népünk, támaszkodva a proletariátus nemzetközi szolidaritására, úrrá tudott lenni az ellenfor- radalom-okozta nehézségeken, s a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével határozottan, ingadozásoktól mentesen építi a szo- cializmust, Scocialista építő munkánk meggyorsulása mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a magyar nép hű maradt a szocialista eszmékhez, melyekért már negyven évvel ezelőtt is küzdött. — A magyar munkásosztály Jogos örököse és méltó folytatója a magyar nép évszázados forradalmi és szabadságharcos hagyományainak. Ez mindenekelőtt az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc bukása után fennmaradt problémák megoldását jelentette, a feudális maradványok megsemmisítését, az ország függetlenségének kivívását és védelmét. 1918. októberében a magyar nép a munkásosztály vezetésével véget vetett az imperialista háborúnak, megdöntötte a Habsburgok uralmát hazánkban, s megteremtette a köztársaságot. A munkásosztály azonban nem elégedett meg 1848. követeléseinek megismétlésével, a poleári demokrácia kivívásával. 1848 óta sokat fejlődött a világ, s jelentős változások mentek végbe a magyar társadalomban is. 1848- ban a kapitalizmus fejlődése előtt álló akadályok elhárítása jelentette a haladást, 1919-ben már maga a kapitalizmus vált a társadalmi fejlődés akadályozójává. A Magyar Tanácsköztársaság 1848 félbemaradt művét nem fejezhette be anélkül, hogy jelentősen lónak póttagjai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, s köszöntötte a jubileumi ülésen résztvevő baráti népek párt- és kormányküldöttségeit, akik velünk együtt emlékeznek meg a di'cső Tanácsköztársaságról. Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy az ünnepi ülés napirendjén a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló javaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke nyújtott be. Ezután átadta a szót dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének, a törvényjavaslat előadójának. — Tisztelt Országgyűlés! — Negyven év előtti dicsőséges harcok emlékét, a Magyar Tanácsköztársaság megalakításának évfordulóját ünnepeljük — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. A szocializmus az elmúlt negyven év harcaiban világformáló erővé nőtt. Bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben, s napjainkban már mint győzelmes világrendszer, a Föld területének egyharmadán valósul meg. A kapitalizmus és a szocializmus közötti gazdasági verseny döntő szakaszába lépett. A szocialista tábor legfejlettebb országa, a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt utoléri és túlszárnyalja az egy főre eső termelésben is a világ legfejlettebb tőkés országát, az Egyesült Államokat, hétéves tervének megvalósításával szilárdan lép a kommunizmus talajára. előretörésének hazánkban Is vább ne ment volna 1848 programjánál. — A burzsoázia a világháború évei alatt, s az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom után bebizonyította, hogy képtelen a nép érdekeinek megfelelő választ adni a legégetőbb társadalmi kérdésekre. — A Kommunisták Magyarországi Pártja célul tűzte ki a Tanácsköztársaság kikiáltását, mely felszámolja a tőkések és a földbirtokosok hatalmát, végrehajtja a társadalom szocialista átszervezését, szövetséget köt a forradalmi mozgalom élén álló Szovjet- Oroszországgal, s a szocialista haza védelmében függetlenségi harcot hirdet az antant-imperializmus ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának programja rövid idő alatt olyan hatalmas tömegeket nyert meg, hogy 1919 március 21-ének előestéjén maga a burzsoázia is kénytelen volt beismerni, hogy Magyarországon más hatalom nem lehetséges, mint a munkásosztály hata'ma. — Munkásosztályunk, dolgozó népünk, nemzetünk nagy büszkesége, hogy az Oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világon másodikként emelte állami és társadalmi renddé a szocializmust. — Történelmünkben először negyven évvel ezelőtt vette birtokába a magyar nép a fő termelési eszközöket, s hajtotta végre kizákmányolóinak kisajátítását. A súlyos gazdasági helyzet e'le- nére, a Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt sokat tett a dolgozó tömegek helyzetének megjavításáért. Bevezették az iparban a nyolc órás munkaidőt, alkalmazták az egyen’ő munkáért egyenlő bér elvét, gondoskodtak a betegekről, az öregekről, a gyermekekről és az anyákról. — Hasonló forradalmi változásokat hajtott végre a .tanácshatalom a művelődésben. Az iskolákat államosította és ingyenessé tette az oktatást, az általános iskolázást tíz évről tizennégy éves korig emelte fel, s megnyitotta a magasabb tanulás lehetőségét a cjolgozók és a dolgozók gyermekei számára is. Hadat üzent az írástudatlanságnak, tanfolyamok százai nyíltak, megindult a munkásegyetem. A kulturális intézményeket a nép szolgálatába állították. Szétválasztották az egyházat és az államot, először biztosították a teljes vallásszabadságot, beleértve a tudományos felvilágosítás szabadságát is. A dolgozó tömegek és nemzetünk felemelkedésének minden igaz híve lelkesedéssel és segítőkészséggel üdvözölte a kibontakozó nagyszerű korszakot. A dolgozó tömegek 1919 áprilisában, történelmünk első, valóban szabad, általános választásán elsöprő többséggel tettek hitet a néphatalom mellett. Míg az 1910- es választásokon csak mintegy hétszázezer ember rendelkezett választójoggal, addig a Tanács- köztársaság csaknem az egész felnőtt dolgozó lakosságának, több mint négy és félmillió embernek adta meg a szavazati jogot. A Tanácsköztársaság az egész világot átfogó forradalmi fellendülés része volt — A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak népünk történelmének legszebb hagyományait folytatta és fejlesztette tovább, hanem része volt a csaknem az egész világot átfogó nagy forradalmi fellendülésnek is, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével vette Kezdetét. szabadsága és függetlensége védelmében. Az imperialisták támadásait visszaverték és jelentős győzelmeket arattak az északi, keleti, déli fronton egyaránt. — A? antanthatalmak kénytelenek voltak még nagyobb erőket összpontosítani a Duna-völgyében magasra csapó forradalmi láng el! fojtására. Segítségükre volt ebben nemcsak a bukott uralkodó osztályok ellenforradalmi hazaáruló tevékenysége, hanem a kezükre játszó, megalkuvó revizionisták. reformisták proletárdiktatúrát bomlasztó osztályárulása is. — A Tanácsköztársaság leverései még súlyosabb nyomorúságba ta~' szította a nemzetet, mint amilyen-i ben azelőtt éltAz országot ismét a földesuralj! és tőkések vadászterületévé, a há-i rommillió koldus országává változtatta, vad fasiszta politikall rendszert teremtett. — A Tanácsköztársaság, külső erővel történt leverése ellenére^ történelmi fordulatot hozett. A Tanácsköztársaság óta más lett a munkásosztály és más lett a burzsoázia is. A munkásosztály saját tapasztalataiból tanulta, hogy nemcsk megérti történelmi feladatát, hanem képes is a hatalom megragadására, az ország kormányzására, a nép vezetésére. A történelmi tapasztalat erő és bizalom forrása volt a Horthy fasizmus idején. De más lett a burzsoázia is, abban az értelemben* hogy tapasztalhatta: hatalma nem örök, a magyar munkásosztályban van erő, elszántság és képesség, hogy megdöntse a kapitalizmust] és saját kezébe vegye sorsának* irányítását. A prolctárforradalom nemzetközi útja győzelmes út — A világ öntudatos munkásai és dolgozói örömmel és bizakodással fogadták a Magyar Tanácsköztársaság j megszületését. „Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — írta ekkor Lenin a magyar munkásoknak. A magyar forradalomnak különösen nagy hatása volt a szomszéd országokra. A Magyar Tanácsköztársaságot hamarosan követte a Bajor Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. A csehszlovák, román, délszláv és osztrák munkások közül mind többen követelték vezetőiktől az orosz és a magyar példa követését. Többen közülük fegyverrel is harcoltak a Magyar Tanácsköztársaságért. — Az élet-halál harcot vivő Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének küzdelmeit nem kis mértékben segítette a szomszéd országokban élő dolgozók rokon- szenve, akik nem akartak a magyar munkáshatalom ellen harcolni és rontották az Antant intervenciós csapatainak harci szellemét. A Magyar Tanácsköztársaság ügyére kedvezőtlenül hatott, hogy az akkori történelmi körülmények miatt még nem alakulhatott ki közvetlen fegyveres összeköttetés a tizennégy imperialista állam Intervenciójával harcban álló Szovjet-Oroszország- gal. — A Magyar Tanácsköztársaság szakított a magyar uralkodó osztályok sovinizmusával és imperialista törekvéseivel. A nem magyar nemzetiségű állampolgárok a Magyar Tanácsköztársaságban minden tekintetben egyenlő jogokat nyertek és a tanácshatalom kinyilatkoztatta, hogy nem kíván más népeket elnyomni, bármely nemzetiséget akarata ellenére a Magyar Tanácsköztársasághoz csatolni. — A hazai cs nemzetközi reakció féktelen gyűlölettel vetette rr.agót a magyarországi Eroeiaiis- ta forradalomra. A maavar munkások, parasztok, igazi hazafiakként a négy évig tartó, súlyos szenvedéseket okozó világháború után hősies küzdelmet vívtak szocialista vívmányaik, hazánk De ezt az utat átmeneti vereségek és visszaesések is kísérik. A kommunisták követték Engels tanácsát, melyet valamikor az 1848- as forradalmak leverése után adott a forradalmi szocializmus harcosainak: „Ha egyszer levertek bennünket. nem tehetünk egyebet, mint megint kezdjük élőről. És az valószínűleg igen rövid pihenő, amelyet az első felvonás vége és a második felvonás kezdete között kaptunk, szerencsére időt ad nekünk egy nagyon fontos munkára, megvizsgálni az okokat, amelyek elkerülhetetlenné tették az utolsó felkelést, mind annak balsikerét”. A Kommunisták Pártja így járt el. Okult és okul a Tanácsköztársaság hibáiból is, de tudja, hogy 1919-nek elsősorban nem hibái voltak, hanem nagy történelmi tettei és éppen e nagy történelmi tettek tanulságait vonta és ionja le. — A Tanácsköztársaság történetéből megtanultuk és meg kell tanulnunk ma is, hogy a munkásosztály ereje mindenekelőtt a proletár nemzetköziség ereje. A Magyar Tanácsköztársaság az októberi forradalom hatására jött létre. Születésénél azok a Kun Béla vezetésével hazatért kommunista bábáskodtak, akik Lenin iskolájában, az Októberi Forradalom és a polgárháború tapasztalataiban kapták az első leckét a munkásosztály felszabadításának twdománvából. a nemzetköziség jelentőségére tanít a Tanácsköztársaság leverése is. Az 1919-es proletárdiktatúrát a nemzetközi imperializmus beavatkozása és túlereje verte le. A magyar ellenforradalmat a nagy- és kisantant fegyverei futtatták a hatalomra. Mint 1871-ben, a párizsi kemmün idején Thiers és Bis- m&rck, úgj 1919-ben Horthy és Clemencheau lépett szövetségre. — A Tanácsköztársaság történetéből megtanultuk, és meg kell tanulnunk ma is, hogy a munkásosztály felszabadításának kulcsa: a kommunista párt vezető szerepe, a. párt és a nép összeforrottsága. Magyarországon 1918 novemberében alakult meg a kommunista párt és 1919 március 21-én máp kikiáltották a proletárdiktatúrát, „Csoda” volt-e, hogy négy hónapi alatt maga mellé állította a mun«l kásosztály többségét és jelentős1 kispolgári tömegeket is a kommunista párt' A reakció a „knmniu«' nista agitátorok1’ tevékenységéről' beszélt. De honnan ered a „kommunista agitátorok" sikere? A siker abból fakadt, hogy a párt helyesen fejezte ki, amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság égető kérdései^ re. A Tanácsköztársaság idején: hiba volt, hogy a párt vezető sze-; repe, szervezett élcsapatjellegé csorbát szenvedett. „A magyar kommunistáknak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fi-! zetett a magyar proletáriátus” — mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság vezetői! tévedtek, amikor úgy vélték, hogy5 át lehet ugomi a demokratikus! földreform forradalmi végrehajtá-1 sának feladatát. — A Tanácsköztársaság tapasztalataiból tanultuk, hogy Ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellenforradalom erőire. A nemzetközi reakció és a magyar fasizmus a Tanácsköztársaság elleni rágalomhadjáratát azzal próbálta színesíteni, hogy az 1919-es terrorról harsogott. A va^ lóság az, hogy a Tanácsköztársaság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. A Tanácsköztársaság, amikor erő-, szakot alkalmazott, csak választ — s szerény választ — adott az ellenforradalmi terrorra. Ha hibát követett el, akkor a hiba nem az volt, hogy túl keményen, hanem hogy a kelleténél enyhébben járt el ellenségeivel szemben, Münnich Ferenc ezzel összefüggésben bírálta a jobboldali szociáldemokraták magatartását, akik az imperialistákkal való paktá(Foíytalás a 4. oldalon.)!
