Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

2 KELETIM AGY ARORSZ AG 1959. MÁRCIUS 28, PÉNTEK cd dicsaiéqeí ütm&fiMqtl Ma este lesz a díszünnepség Nyíregyházán Ma este 6 órakor a József At­tila Művelődési Házban díszün­nepségen emlékeznek meg a Ta­nácsköztársaság megalakulásának •40. évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága mintegy 600 vendéget hívott meg a központi ünnepségre. A nagyszámú részt­vevők között ott lesznek a város veterán harcosai, a Tanácsköz­társaság megalakulásának szem­tanúi is. Úttörők sorfala várja az ünnepségre érkezőket és a Him­nusz elhangzása után úttörők és kiszisták köszöntik az ünnepség •résztvevőit. A bejárati ajtónál piros szalagot tűznek a vendégek kabátjára. Az elnöki megnyitót Fekszi 1st van, a Megyei Tanács VB elnöke,) az ünnepi beszédet Orosz Ferenc! Ünnepségek lesznek megyeszerte Ezen a napon kerül sor a mun­kás veteránok emlékéremmel való kitüntetésére is. Ünnepségeket rendeznek a já­rási székhelyeken is. Vaján és Eaktalórántházán, valamint más községekben megkoszorúzzák az 1919-es hősi emlékművet és hősi sírokat. A pártszervezetek és a KISZ-szervezetek ünnepi taggyű­léseken emlékeznek meg a nagy évfordulóról. Huszonegyedikén reggel úttörők és kiszisták köszöntik a 19-es ve­teránokat. Este Nyíregyházán fáklyás felvonulást rendeznek a Szamuely-házhoz. — Többszáz KíSZ-fiatal vesz részt a felvonu­láson, mely méltó /tisztelgés és megemlékezés lesz a Tanácsköz­társaság nagy alakjának, váro­sunk szülöttének emléke előtt. A város három pontjáról indulnak a fiatalok, staféta viszi a Sza- muely-házra elhelyezendő koszo­rút. Szamuely Tibor szülőháza előtt rövid megemlékező beszéd után a fiatalok megkoszorúzzák a Szamuely-emléktáblát. Veteránok és úttörők találkozója Március 22-én délután 4 óra­kor találkozót rendez a Magyar Úttörők Szövetségének városi el­nöksége a veteránok és a forra­dalmi nyomolvasásban legjobb munkát végző úttörők részére a L.enin-tér 3. szám alatti Üttörő- házban. A találkozón megemléke­ző beszédet Adorján István vá­rosi úttörőtitkár mond, majd kul­túrműsor következik. Virág Júlia Csepeli Szabó Béla: „Vörös ha­jóhad”: című költeményét szaval­ja el. Az úttörő énekkar a Ta­nácsköztársaság idejéből dalcso­korral szórakoztatja a jelenlévő­ket. Sor kerül egy jelenetre, moz­galmi dalokra, szavalatokra „A találkozón Bodoloczki Mária „Nyomolvasásom legszebb emlé­ke” címmel mond élmény es be­számolót, majd Bertóti Mária Hámán Katóról emlékezik meg. A találkozó végén az énekkar a szomszéd népek dalaival fejezi be a műsort. Az Űttörőházban va­Nyíregyházi asszonyok a termelőszövetkezetektől*! elvtárs, az MSZMP Megyei Bi­zottságának titkára tartja.' Az ínternacionálé után kultúrműsor következik. Romját Aladár- „A proletár forradalmat megölni nem lehet című versét I armati Béla szavalja. Farsang Békedalát és Lóránd „A párttal, a néppel” cí­mű művét a nyíregyházi munkás­kórus adja elő Krecsák László vezényletével. Pákozdi Ferenc: „Emlékezés 1919 március 21-re” című versét Gábor Viktória sza­valja. A műsor utolsó részében Tardos: Békéért és emberi jo­gért, Behár: Vörös Csepel, Karai: Barikádon című dalát a központi együttes énekkara adja elő Tar- czay Zoltán vezényletével. Végül ,A 39-es dandár” című új ma­gyar filmet tekintik meg az ün­nepség résztvevői. sárnap délelőtt rajzkiállítás nyí­lik a Tanácsköztársaság emlé­kére. Az Űttörőház fotoszakköre pedig albumot készít a Hősök Könyvéről, a sok érdekes törté­nelmi adatról, mozzanatról. Vörös és nemzetiszínű zászló­díszbe öltözik a nagy ünnep év­fordulóján megyénk és városunk. A megemlékezés azonban már­cius 21-ével nem ér véget. Ápri­lis 5-ig tart nyitva a Gorkij-mozi épületében lévő gazdag tartal­mú tanácsköztársasági emlékki­állítás. Ma nyitiák meg , Nyírbátorban a Tanácskoztársasag- emiékkiállítást Nyírbátorban a Járási Művelő­dési Ház kistermében kiállítást rendeztek a Tanácsköztársaság emlékeiből, dokumentumaiból amely kiállítást ma délután fél 6 órakor nyitják meg. Nyírbátor és környéke sok-sok történelmi em­lékkel rendelkezik a korábbi Kisvárdán is összeállították a Tanácsköztársaság emlékeiről szóló kiadványt Megjutalmazták azokat a postás dolgozókat, akik a', Keletmagy arország legeredményesebb terjesztőinek bizo­nyultak. Gyűjtik megyénk 10 éves népművelési munkájának dokumentumait Megyénk 10 éves népművelési munkáinak dokumentumait, a fej­lődés számadatait és leírásait gyűjtik a művelődési házak, nép­művelési szervek. Ez az anyag részese lesz annak a 10 éves fej­lődést bemutató kiállításnak, A napokban zárulnak a közismereti tanfolyamok Napjainkban zárulnak megye­szerte a 100 órás közismereti tan­folyamok. Több mint hatvan he­lyen rendeztek az idén ilyen tan­folyamokat. A legtöbb helyen ün­nepélyes keretek között tartják a vizsgát, amelyen résztvesznek a családtagok is. Nagyhalászban a2 elmúlt hét végén tartották meg a tanfolyam vizsgáját, amelyet kö­zös vendégség, vidám szórakozás követett. fl nők helyzete a Tanácsköztársaságban amely a jövő hónapban nyílik meg Budapesten. A kiállítás meg­nyitásával egyidejűleg országos kultúrotthonigazgatói értekezletet is rendeznek a fővárosban, ahová megyénkből, több mint harmincán utaznak fel. Operett-előadás Fehérgyarmaton Március tizenötödikén este a fehérgyarmati téglagyár kultúr- csoportja a fehérgyarmati Műve­lődési Házban bemutatta az „Ál­lami Áruház” című 3 felvonásos operetett. A jól sikerült előadást a közön­ség hálás tapssal jutalmazta. A téglagyár színjátszóinak sikerét igazolja, hogy március 29-én köz­kívánatra meg kell ismételniük az előadást. A nyíregyházi I. kerület asszo­nyai vezetőségi ülésen beszélték meg, hogyan segítsék a termelő­szövetkezeti mozgalmat. Elhatá­rozták,hogy a tömegkapcsolat ki­szélesítése céljából baráti találko­zókat rendeznek, meglátogatják az üzemeket, termelőszövetkeze­teket, s a legjobb nődolgozókat meghívják a találkozókra. A ba­rátságos összejövetelen teával »3 süteménnyel is megvendégelik a résztvevőket. Segítik a Zalka Má­A kisvárdai járás minden köz­ségében még ősszel megindították a pedagógusok a Tanácsköztársa­ság emlékeinek felkutatását. Igen sok emberrel beszélgettek el, s ér­tékes anyagot gyűjtöttek a vete­ránok elbeszéléseiből. Ezek az el­beszélések feltárják a járás tör­ténetét a Tanácsköztársaság ide­jéből. A háború sújtotta nép nyo­moráról, a Tanácsköztársaságba vetett hitükről dokumentálnak a pedagógusok által összegyűjtött emlékek. Minden községnek sa­ját története van. Az egyik leg- meghatóbb emlékezés Tiszamo- gyorósról szól. 'Itt mega'akult a „Tízes tanács”, amelynek leg­első feladata a földhöz juttatás té termelőszövetkezetet úgy is, hogy a termelőszövetkezeti asz- szonyok különböző problémáit el­intézik, mivel azok távol vannak a várostól és minden nap bejönn: nincs lehetőségük. A nagy mun­kaidő beálltával ellátogatnak a termelőszövetkezetbe, vigyáznak a gyerekekre, egésznapos sóstói kirándulást szerveznek a termelő­szövetkezeti tagok gyermekei ré­szére, Péter Józsefné városi titkár időkből és amint ez a kiállítás igazolja, az újabb időkből is. A látogatók megtekinthetik a Sza­bolcs megyei direktórium hiteles, pecsétjét, 19-ből való újságokat, eredeti kiadványokat, sok fény­kép, . korabeli plakát szerepei még ezenkívül. Érdekes levelek, 19-es képviselőtestületi jegyző­könyvek, helyi szerzőktől szár­mazó versek láthatók még a gaz­dag anyagú kiállításon, Tiszaiök Ma este járási díszünnepséget rendeznek a tiszalöki művelődési házban. Ünnepi beszédet Szabó Mihály, a járási pártbizottság titkára mond. Fellépnek a község együttesei, közöttük az általános iskola és gimnázium 100 tagú kó­rusa, valamint a gimnázium szim­fonikus zenekara. Az ünnepség este 7 órakor veszi kezdetét. Másnap, 21-én reggel hat óra­kor a munkásőrség fúvószene­kara ébreszti a község lakóit. — Délelőtt 10 órakor a Táncsics ut­cában, Márton Ferenc lakóháza előtt emlékünnepséget tartanak, — tizepkilences mártír emléktáb­láját avatják, Nagykálló A községi ünnepség 21-én, dél­után 6 órakor kezdődik a járási kultúrházban megrendezendő 19- ] es emlékkiállítás megnyitásával. A kiállítás a tanácsköztársaság­kori helyi adatokból, dokumentu­mokból van összeállítva. Ennek megnyitása után, hét órakor kez­dődik a központi ünnepség. Ün­nepi beszédet Vadon Gábor, a pártbizottság titkára tart. Műsort az úttörők, KISZ-fiatalok és a Zöld mező Tsz kultúrcsoportja ad. i volt. A kevés földű falu nagyon szegény népe hálásan fogadta azt a csekély eredményt is, amit a Tízes tanács el tudott érni: 80 hold földet egy évi kishaszonbér- be, az uradalom nagybérlőitől. A Tanácsköztársaság bukása után a bérlők eljárást indítottak a Tízes tanács ellen, a fehér terroristák, Horthy csendőrei verték őket, sok megpróbáltatásnak voltak ki­téve ezentúl. Az egyszerű szavakkal megírt történetek most rendezésre, ki­adásra várnak. Egyelőre 100 sten- cílezett példányt készítenek el, s azt az. intézmények, iskolák ren­delkezésére bocsájtják. De a ta­nács komolyabb tervvel is foglal­kozik, hogy a szöveges anyagot képekkel, s más dokumentumok­kal kiegészítve, könyv formájá­ban is kiadják. Ünnepi kiállítás a Tanácsköztársaság süorí.áról A Testnevelési Tudományos Ta­nács április 30-tól június végéig ,A Tanácsköztársaság sportja” címmel ünnepi kiállítást rendez. A kiállítás keretében bemutatásra kerülnek a Tanácsköztársaság ide­jéből származó sportemlékek, re- liquiák, valamint a mostani ju­biláns visszaemlékezések, sajtó­cikkek. A rövid, de örök emléke- zetű Tanácsköztársaság, a 133 nap nagy jelentőségű volt a nők életében is. 1919. április 7-én járultak először a szavazó urnákhoz a magyar nők százezrei, dolgozó nők és háziasszonyok. A nők előtt megnyílt a po­litikai felvilágosodás útja is. lehetővé vált számukra a szer­vezkedés. Nőszervezetek ala­kultak nemcsak a fővárosban, de vidéken, még a falvakban is. Törvény lett a háztartási munkásnők 8 órás munkanap­ja, heti két félnapos kimenő­je. Felemelték a szülési és gyermekágyi segélyt a dolgo­zó nők bérének teljes össze­gére. A nőkről való fokozott gondoskodást mutatják a Ta­nácsiköztársaság idején kiadott nagyszerű anya- és gyermek­védelmi, családvédelmi intéz­kedések is. A házasságon kí­vül született gyermeket is megillette az apa nevének vi­selése, a tartásdíj és családi pótlék. Ezzel az intézkedés­sel megszűnt a törvénytelen gyermek jogi fogalma. A proletárdiktatúra Harma­dik napján a fővárosi tüdő­beteg gyermekek már beköl­tözhettek az erdei iskolává át­alakított svábhegyi nagyszál­lóba, üdülőtelepek, táborok lé­tesültek. Ma, amikor megvalósultak és visszavonhatatlanul élnek a nők jogait biztosító alkotmány­pontok, hálásan kell goridof- nunk a Tanácsköztársaságra, Népköztársaságunk dicső előd­jére, s úgy kell dolgoznunk, hogy munkánk szocialista ha­zánk további felvirágoztatá­sára irányuljon. Kocsis Lászlőné, a nőtanács kisvárdai járás? titkára. Ipari szövetkezet, Nyíregyháza, 1919 Kresztyankó György a lakatosüzem veze­tője emlékezik: — Éhesen, rongyo­san jöttünk haza 1918 őszén az olasz frontról. Nyíregyhá­zán is zavaros volt már a hangulat. A szakszervezetekben nőtt a munkanélkü­liek száma, és a munkások között nagy volt az elége­detlenség. Köztük voltam én is azokkal a leszerelt katonák­kal, akikkel együtt jöttünk haza a front­ról, s itthon annyink sem volt, hogy a ka­tonaruhát civilre váltsuk át. Nagyobb darab kenyérért har­coltunk. Sokan je­lentkeztek a nemzetőr­ségbe, mert ott leg­alább enni adtak. — A Tanácsköz­társaság kikiáltá­sa után meglep­tek minket, mun­kásokat azok a re­formok, amelyek na­gyobb jogot és jó­létet biztosítottak. Bizony azelőtt örül­tünk, hogy ki tudtuk harcolni a napi tíz órás munkaidőt. A Tanácsköztársaság meg nyolc őrás mun­kanapot írt elő, ezen­kívül fizetéses sza­badságot, üdülést. Et­től mi >s nagyobb kedvet kaptunk. Ki­lenc társammal ipari szövetkezetei alakí­tottunk a városban a Szarvas utca 38 szóm alatt, Mezei Kálmán l.akatosműhelyében. Minden közös volt: termelőeszközök, a munkavégzés és a jövedelem is. Varga Ferenc, Sztoklász Mi­hály, Kurucz András, Horváth István. Nagy Béla és Balogh Imre velem együtt üzem­tulajdonosok lettek. Azt gondoltuk, hogy most már fokozato­san a munkásoké lesz a gyár is és minden az országban. Saj­nos a Tanácsköztár­saság bukásával a ml jólétünknek is befel­legzett. A Horthy- rendszer eltörölte jo­gainkat, megtépázta javuló életünket és íjra elnyomásba, nyomorba taszított. — Most, 40 évvel a nagy történelmi esemény után jólesik visszaemlékezni azok­ra a dicső napokra. Nagy öröm az ün­neplésben az, hogy szabad hazában, a Tanácsköztársaság célkitűzéseinek meg­valósítóiként, a szo­cializmust építve ün­nepelhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom