Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

1959. FEBRÜÄR 25, SZERDA KEfcÉTM AGTARORSZAfi a Kisvárdai muukásifjúság Nem hiába vártunk a felszaba­dulás óta olyan filmre, amely méltó módon örökíti meg a ma­gyar történelem egyik legszebb fejezetét, a dicsőséges Tanácsköz­társaság napjait. A negyvenéves évfordulón megszületett a film, Makk Károly rendező alkotása A 39-ES DANDÁR. A film alapjául Karikás Fri­gyes novellái szolgáltak, aki a magyar Vöröshadsereg egyik ve­zetője volt. Karikás, aki a 39-es dandár komiszárja volt, élmé­nyeit szívhezszóló történetekben örökítette meg. Novelláiból Dar­vas József fovratókönyvében kel most életre Kortély János sza­kaszvezető és Karikás Frigyes dandárparancsnok meleg katona­barátsága, egy fiatal parasztle­gény, Nagy Jóska eszmélése és tragikus halála. A 39-ES DANDÁR hitelesen idézi az 1919-es politikai helyze­tet, a fronton uralkodó zűr-za­vart, a kormány szociáldemokra­ta vezetőinek árulását De idézi a film az egyszerű emberek lel­kesedését is. borbély a hajdani cselédember, a harcokban a dandár leglelke-1 sebb katonájává válik. Kitűnő ér­zékkel formálja meg alakját Bi­hari József. Nagy Jóska Szirtes Ádám meg­formálásában is érdekes figura. A film főalakja Karikás Fri­gyes, a 39-es dandár szervezője, ihlető je és komiszárja. Benkő iga­zán akkor tud felemelkedni Ka­rikáshoz, amikor nem paráncs- nokot, hanem az embert játsssza. Makk Károly rendezése méltó a nagyszerű témához. Mindenek­előtt monumentalitásával ragadja meg a nézőt. Drámaian, izgalma­san szerepelteti a sokszáz luuyi statisztériát. Szívhezszóló liraiság hatja át, amikor az embereket, sorsukat mutatja be. Pásztor Ist­ván képei mindenben kiegészítik a rendező elképzeléseit. Az ope­ratőr különösen a csataképeknél remekel. Jó érzés, boldogság, hogy meg­született, elkészült a magyar Vö­rös Hadseregről szóló film. Remél­jük, hogy A 39-ES DANDÁR hő­sei megtalálják . a nézők szívéhez vezető utat. turális és sportélet kibontakozta­tására. Sokan élnek a lehetőségekkel, de korántsincs minden a legna­gyobb rendben. lő ízlés és ponyvaolvasás Fejlődés tapasztalható az er­kölcsi élet terén is. Ma már — állapította meg a beszámo’ó — olyan ritka az üzemben az ízléste­lenül öltözködő, tiszteletlen mo­dorú fiatal, akár a fehér holló. Bár a nevelés ezen a téren fel­tűnően jó eredményt hozott, a munkát nem hagyják abba. Külö­nösen az ' ipari tanulók körében van még teendő. (Ezt fejtegette Sipos Gyula hozzászóló is.) A 14— 16 évesek ponyvaelvasásra adták magukat, melynek ártalmasságát érezni lehet máris. Kiépítik mégjobban a kapcsola­tot a járási könyvtárral. Ugyan­csak áldásos az a -javaslat is, mellyel rendre és gondosságra szoktatják a fiatalokat. „Tiszta­sági verseny" indul a Vulkánban — többezer forintos díjakkal. fi „Fiataio* Műszaki Tanácsa“ Bagonyi László KISZ-tag he­lyeselte a jelenlevők nevében azt az elhatározást, hogy megalakít­ják a „Fiatalok Műszaki Taná­csát”. Félévkor négy tanuló meg-, bukott, így indokolt az az intéz­kedés is, begy a technikusok és a mérnökök korrepetálást' tartanak a fiataloknak, segítik őket .tanu’á- sukban. Ezt hetenként rendsze­resítik, míg a „Tanács" minden­kor szemmel - kíséri a fiatalok. —Egy „rubrika“ titkai j — „Levelezgetők.. — A jampec * fehér holló j — Lakásra váró fiatalok —Sok okos javaslat életét, felkarolja a javaslataikat, kezdeményezésüket. Lakás és egyéb gondok Nagy figyelemmel és helyeslés­sel hallgatták Eszenyi Gábor fel­szólalását is. Jobbára a problé­mákra tért ki. Bírálta a kultúr- esoport tagjait — különösen az énekkart — amiért „alábbhagyott” lelkesedésük. A tavalyi megyei seregszemlén alulmaradtak, ez ise J- vüket szegte. Pedig az üzem so­kat áldozott rájuk, amikor egyen­ruhát vásárolt az együttesnek... Égető gond a fiatal házasok problémája is. KiSvárda nem ki­mondottan ipari hely, és éppen ezért kevesebb állami lakás épül, mint másutt. De megszületett a javaslat is: kérik a felsőbb szer­vek segítségét, hogy náluk is be­indíthassák a kedvezményes la­kásépítési akciót. Társaslakásokra van szükség, s ha a segítséget j megkapják, az akarattal .nem lesz baj... Jelentős állomás volt ez az aktívaülés a kisvárdai fiatalok életében. Az igazgató, a párttitkár, a -nőtanács elnöke, va- ' '.amint a járási KISZ-bizottság tit­kára megígérték a segítséget, amivel még szebbé tehetik a vasas-ifik életét. Késő este volt már, amikor az ifjúsági induló dallamai berekesz­I tették az ülést. Angyal Sándor. Minden üzemrészben mar na­pokkal előbb szétterjedt a hír: „Végre a fiatalok is mérlegre ke­rülnek Eljöttek falubeliek, gimnazisták, meg szülők, hogy be­pillantsanak a kisvárdai vasas-ifik gondjaiba — örömeibe. A divat és a vasmunkás Ügy bizony: nagy esemény volt ez még akkor is, ha a megszokott módon indult. Amikor Gyorsok Laci olvasni kezdte a beszámolót, látszott, hogy mindenkit érdekelt a titkár alapos értékelése. — Ha üzemünk munkásifjúsá­gának jelenlegi helyzetét vizsgál­juk, legelőször is az alapvető és mindenkit közvetlenül érintő kér­dést kell felvetnünk: mennyit ke­res egy fiatal a Vulkánban? A tények igazolják: átlagosan 14 „piros” kerül az ifjúmunkások tárcájába havonta. Ezzel indult a „boncolás". Sok érdekesség vont párhuzamot a múlt és a jelen között: ma nem kunszt egy kisvárdai munkásnak a legdivatosabb cipőt megvásárol­ni. Kimutatható, hogy sok fiatal­nak 3—4 öltöny ruhája van, míg a lányok is városiasán öltözköd­nek. S mint a beszámoló is leszö­gezte: a kis „rubrika”, a fiatal munkások bérszalagja sok min­denre választ tud adni. Ezernyi lehetőség De azt sem rejtik véka alá a várdaiak, hogy az üzemben dol­gozó fiatalok előtt sok-sok lehető­ség áll. Képezhetik magukat, meg­ismerkedhetnek a tudományok legújabb eredményeivel. Az üzem­ben jócskán vannak olyan fiata­lok, akik esti tagozaton, — vagy mint levelezők — magasabb fo­kon folytatják tanulmányaikat. Az ifjúsági szervezet és a gyár veze­tősége nagy gondot-fordít a kul­\ leuszebl» nők és legbüszkébb emberek ? ismét lesz gépészeti tagozata a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikumnak A mezőgazdaság szocialista át­szervezése nagymértékben meg­indult Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Egyre , több egyéni gazda vá­lasztja a szövetkezeti gazdálko­dás formáját és a nagyüzemi termelés rövidesen egész me­gyénk mezőgazdaságára jellemző lesz. Ez a szóéi alizálódási folya­mat és a kibontakozó jövő előre sejteti, hogy a mezőgazdaságnak komoly szaktudással rendelkező mezőgazdászokra lesz szüksége. A tsz-mozgalom erős fellendülé­se, a nagyüzemi gazdálkodás ter­mészetszerűen a 'gépesítés foko­zódását is jelenti. Éppen ezért mezőgazdasági gépekhez is szük­séges megfelelő szakember után­pótlásról gondoskodni. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikumban két évi szünet után most ismét megindul a jövő tanévtől, kezdve a mezőgazdasági gépészeti tagozat. Itt a tanulók mezőgazdasági gépésztechnikus képzettséget szerezhetnek, amely az érettségivel azonos. A négy­éves időtartamú középiskolába jelentkezhetnek azok az általá­nos iskolai tanulók, akik a nyol­cadik osztályt jó, jeles, vagy ki­tűnő eredménnyel végzik el és a gépet, a fizikát szeretik. A mező- gazdasági gépészeti tagozat befe­jezése után a tanulók agrár egye­temeken folytathatják tanulmá­nyaikat, vagy a termelésben mint technikusok helyezkedhetnek el. A jelentkezéseket március 1-ig az általános iskol3i tanulók iskolá­juk igazgatójánál tehetik meg. Jelentős esemény állomásához érkeztek megyénk honvédelmi alapszervezeíei. Február 1-én megkezdődött a honvédelmi sportszövetség tagjainak szám­bavétele, ezzel együtt az alap­szervezetek megerősítése. Mind­ezekre vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk Szaniszló János elvtársi ól, az MHS me­gyei elnökétől: — Ebben az évben el akarjuk j érni, hogy a megye minden köz- ségében legyen jól működő alap- j szervezetünk. - Mostani elökészü- ; létünk két részből áll. Egyik teendőnk a tagössze­írás, tagkönyvcsere, — me­lyet február 1-től május 15-ig bonyolítunk le, — má­sik a vezetőségek líjjává- lasztása. A megyei elnökség — mielőtt hozzáfogott e nagy kiterjedésű feladathoz — felmérte az alap- szervezetek munkáját és meg­elégedéssel tapasztalta, hogy 1956 óta nagyot fejlődött a honvédelmi munka, különösen a tömegrendezvények és szak­körök tekintetében. Az a célunk, hogy alapszer­vezeteinkben kiegyensúlyozott munka folyjék, terjedjen ki a tagság teljes létszámú foglalkoz­tatására. Sajnos, a bizalmi háló­zat h-'ányéban meglazult a ve­zetőség és a tagság közötti kapcsolat. Ezért elsőrendű köte­lességünk .iólműködő bizalmi hálózatot létrehozni s helyre ál­lítani a meglazult kapcsolato­kat a tagsággal és a szervezeten kívüli dolgozókkal. Az összeírás munkájában igen lényeges feladatunk, a volt szövetségi tagok, 'régi mozgalm emberek összeírása és a mozga lomba hívása. Február 1. és 15. között az alapszervezetek ve­zetőségei megbeszélték a szö­vetség előtt álló feladatokat,' s egyben hozzáláttak az 1953-cs program kidolgozásához. Nagy gondot fordítunk arra, hogy e munkában a teljes tagságot foglalkoztassuk, hogy a szövetség szervezeti j m, -erősítése eredménnyel járjon. Az összeírás •: alatt a bizalmiak ] és a vezetőség felkeresi lakásu- j kon, munkahelyükön a szövet­ség minden tagját és megismer- j teti az értekeitekkel a szövetség j előtt álló célkitűzéseket. Az összeírás alatt sok új tággal erősítjük al&pszervc- zeteinket. A tagösszeírást követően pedig mindenütt ünnepélyes keretek között kerül sor a tagkonyvcse- rcre, melyen szövetségünk tagjai megválasztják az alap­szervezet vezetőségét, az ellen­őrző bizottság tagjait és a járá­si küldötteket. Május 15-ig a járási székhelyeken megválaszt­ják az új járási elnökség tag­jait. Karika játék vagy hula-hoop ? Egy mátészalkai olvasónk az­zal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy magyarázzák meg: mi is az a hula-hoop játék? Mosta­nában gyakran hall róla, de még soha sem látta, hogy játsszák, kik játsszák és milyen alkal­makkor. Valóban igaz, hogy a hula- hoop játék terjed a világon. Ter­mészetesen ez azért lehetséges, mert sehol sem idegen egészen. Karikajáíék néven hazánkban is ismert. Kevés clyan ember van, aki ne játszotta volna a karika- játék egy-két gyakorlatát: a karikázást (talán éppen hordó­abronccsal), a karika segítségé­vel való tornászást stb. Nos te­hát, ez a hula-hoop. A neve azért ilyen cifra, mert van a jól ismert karikajátékoktól egy eltérő, egy újszerű figurája: a karika derék, vagy medence kö­rüli forgatása. Azaz: a „huta” mozgás. Ez úgy történik, hogy a medence körző mozdulata forgó mozgásba tartja a karikát, anél­kül, hogy az leesne. A nyugati országokban diva­tos játék lett, mi több —- több nyugati újság megállapítása sze­rint — „játékőrületté“ fajult. Valóban igaz, hogy a nyugati országok játék- és sportboltjai­nak nem sok olyan kapós port; kaja volt még, mint a hula- hcop karika. Ahogy a reklámok hirdetik: „A karika, amely meg- j hódítja a világot, megőrzi ifjú­ságodat!” Modanunk sem kel!, ez is olyan olcsó trükk, mint volt a I többi.., Gallup Intézet ttzenkét nemzet fiaihoz intézett körkérdést. A körkérdésre sok válasz érke­zett, de a válaszok nem voltak oly változatosak, mint azt az in­tézet hitte, vagy várta. A meg­kérdezettek csaknem mindegyike arra a kérdésre, hogy hol van a legjobb konyha, hol vannak a legszebb tájak, saját hazájukat nevezték meg. Egy kérdésre ér­kezett csaknem , egyhangú válasz. Arra, hogy hol vannak a leg­szebb nők, azt felelték, hogy Olaszországban. Ami a nemzeti büszkeséget illeti, ebben a meg­kérdezettek szerint az angolok az elsők és a németek a másodikok. Ez nem is csodálatos: a néme­tek a nemzeti büszkeséget a faj­imádatig vitték, az angolok pedig most követik őket ebben. Mi több, már-már túltesznfek rajtuk. Ha segiteneK a párttitkárok szép eredményeket érhetünk ei a sajtó terjesztésében is. A napokban jártam Besenyődön és felkerestem Nagy Miklóst, a pártszervezet titkárát. Elmond­tam neki, hogy községükben kevés embernek jár a Kelet­in agyarország, mindössze nyolc olvasója volt. Kértem, adjon segítséget munkámhoz, hogy mi­nél több dolgozó paraszt ren­delje meg a megyei lapot. Bár a párttikár beteg volt, mégis készséggel állt rendelke­zésemre. Fájós lábbal kereste fel a dolgozó parasztokat. Be­szélgetett velük, melynek az lett az eredménye, hogy huszon­háromra növekedett az előfize­tők száma Bessenyodön. Vala­mennyi új előfizető dolgozó pa­raszt. Ez az egyetlen példa is mutatja: ha segítenek a párt- titkárok, a sajtóagitációban is sikereket érünk el mi szerve­zők, akik járjuk a falvakat. Én arra kérem ezúton is a falvak pártszervezeteinek titkárait, kö­vessék Nagy elvlárs példáját, segítsék elő munkánkat. (C. S.) Megszületett 1919 méltó megörökítő je V 39-es dandár ■ Az „Avanti” című olasz újság | .1 közelmúltban megírta, hogy a ■ > t üj tagokat vesz fel, növeli a honvédelmi munka színvonalát, megerősíti az alapszervezeteket az MHS

Next

/
Oldalképek
Tartalom