Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

8 barátság és a bébe szerződése (Cikk n 2. oldalon.) ★ A földműves- szövetkezetek éleiéből (Összeállítás a 3—4. oldalon) XVI. ÉVFOLYAM, 4L SZÁM Ara 50 fillér 1959. FEBRUÁR .18, SZERDA Mennyi búzát teremjen a tiszadobi határ? (Tudósítás a 2. oldalon.) ★ Kicsi föld (Regényrészlet az 5, oldalon) 50 forintos lesz a munkaegység az idén Mándokon is , • 9 Uj tagokkal erősödik a termelőszövetkezet Mándokon, a „11. Évforduló” l'SZ élére szakember került. Szép tervet dolgoztak ki. Munkaegység­részesedésük 50 forint lesz ebben az évben. Sokat javult a termelő­szövetkezet és az egyénileg dol­gozó parasztok között a kapcsolat. Az utóbbi napokban a községi pártszervezet és tanács irányításá­val felvilágosító munkához láttak a népnevelők. Már az első na­pokban 5 tag kérte felvételét a szövetkezetbe. Korlát István, Csontos Lajosné. ifjú Csercsa Ist­ván és Csizmadia Ferenc másod­magával. Csercsa István 61 darab juhot is bevitt a közös gazdaságba. Országos hírű a mátészalkai cipész ktsz Nemcsak megyszerte ismerik a mátészalkai cipész ktsz. által ké­szített cipókét. Országosan is jó hírük van. A ktsz. cipői részevei­tek a budapesti Ipari Vásáron, az OKISZ által rendezett buda­pesti kiállításon és a Nyíregyhá­zán rendezett megyei szövetkezeti kiállításon is. Mindenütt nagy sikerük volt. Legfőbb bizonyíték erre, hogy az utóbbi időben roha­mosan emelkedik a hozzájuk be­futott rendelések száma. Összehívták a megyei tanácsol Több, mint másfélmillió forintot költünk a nyíregyházi telefonközpont bővítésére _ 400 új előfizető — Márciusban új telefonkönyv jelenik meg — Élüzem lesz-e újból a nyíregyházi posta? A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanácsot feb­ruár 24-én délelőtt 10 órára a me­gyei tanács nagytermébe ülésre összehívta. Az ülés napirendje előtt a végrehajtó bizottság be­számol a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról és a végre­hajtó bizottság munkájáról. Az ülés napirendi pontjainak a V. B. a következőket javasolja; I. A tanácsok feladatai a termelő­szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésében a Központi Bi­zottság decemberi határozata alapján. 2. Intézkedési terv a munkásosz­tály helyzetéről szóló köz­ponti bizottsági határozat vég­rehajtására, 3. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság kiegészítése. A napirend után a különböző bejelentéseket és kérdéseket vitat­ják meg. Sok olyan ember él városunk­ban, akiknek a telefon sok bosz- szúságot okozott már. A fiatalok­nak, azért, mert nem „jött” az az atkozott búgó hang, s elkéstek a randevúról, mások hivatali dol­gaikat nem tudták időben elintéz­ni, vagy ha a moziha akartak jegyet rendelni, akkor a gyógy­Hová lettek, mit lett velük? Mindjárt válaszol erre Nagy Do­monkos elvtárs, a nyíregyházi posta hivatalvezetője. — A telefonkőnyveket beszed­tük, mert már két évesek voltak. Elavultak, hiszen két esztendő alatt fejlődtünk, sok változás állt be, s ezért már­cius elsejével új telefonköny­vet adunk ki. melyben a nyíregyházi és a me­gyei előfizetők hívószámai. is sze­repeinek. Bár meg kell azt is mondanom, hogy a íelefonköny- vek sok bosszúságot okoztak ne­künk. Nem egyszer előfordult, hogy a nyüvános fülkében elhe­lyezett könyvekből kiszaggattak 'lapokat, vagy ellopták. Megesett az is, hogy a beszélő kagylót vit­ték el Ezt nekünk mindig pótol­ni kellett. a nyíregyházi 1-es és S-es pos­tahivatal dolgozói 1958 máso­dik félévtől már ötödször tel­jesítették az élüzem-feltétele- ket. Jelenleg is ok őrzik a Miniszter­tanács és a SZOT vörös vándor­zászlaját, s mint Nagy elvtárs mondotta, remény van arra, hogy ez évben újból felkerül az él­üzemet jelképező ötágú csillag a hivatal épületére (f. k.) Aronydlplomát kapott UrusHa Gyula nyíregyházi győg \ szer**** Most jött a hír; a budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa szombati nyilvános ünnepi tanács­ülésén jubileumi díszoklevéllel tüntetett ki hatvanöt, hatvan, il­letve ötven évvel ezelőtt végzett gyógyszerészeket. — Tizenhatan kaptak aranydíszokíevelet az or­szágban, közöttük Hruska Gyula nyíregyházi gyógyszerész is. A kedves öreg gyógyszerész 1904-ben indult el pályáján, amely sok göröngyöt és buktatót ígért. Keszthelyen kezdte a munkát, bejárta a Dunántúl, az Alföld számtalan községét, városát, meg­ismerte az emberek gondjait, ba­jait. Megismerte a kemény mun­kát is a gyógyszerszagú falak kö­Ma nyitják meg Nyíregyháza első cipőmodei I házát Korszerű neon világítás, több, mint 70 modell 1700-ra nő az előfizetőit száma Nagy- elvtárs tájékoztatott ben­nünket arról is, hogy még ebben az évben bővítik a. telefonközpontot, ami annyit jelent, hogy újabb 400 előfi­zetőt kapcsolnak be a háló­zatba. A munkálatokat — me­lyeknek a költsége több mint másfélmillió forint — a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár végzi és júliusiján fejezi be. A bővítéssel sok bosszúságtól szabadulnak meg a „beszélgetők”. Az egy időben folytatott beszélge­tések száma növekszik, s a kap­csolás, a hívő szám jelentkezése meggyorsul. Ebben az évben nemcsak a te­lefonközpont bővítését oldják meg, de új „ruhába” öltöztetik a pos­tát, mert a belső tatarozást,— mely sokezer forintba kerül — szintén elvégzik. Az épület külső tatarozására a következő esztendőben kerül sor s így városunk postaépülete szin­te újjávarázsolódik. Az apró bosszúságokat okozó telefonbeszélgetések ellenére — melyekért sokszor a postát és dolgozóit marasztalják el — öröm­mel tudatjuk, hogy Ilyen még nem volt Nyíregyházán Tej-karnevált rendeznek az irodaházban Tej-bál. Ez az új csengésű név gyakran szemünk elé ötlik mosta­nában. Tulajdonképpen mi fán te­rem ez újmódi szórakozás? Erre kapnak feleletet azok, akik részt- vesznek a megyei és városi Vörös- kereszt február 26-i vidám farsan­gi tej-karneválján. Mint a mulat­ság neve is sejteti, a tej-kafnevál a szolidabb szórakozások közé tartozik, mert- bor-, sör-, és pálin­ka helyett tejet, tejfölt, kávét, ka­kaót, tejszínt és egyéb tejnemű ételeket árusítanak a szomjazólc- nak. ni lehet. Ide kívánkozik azonban még az is, hogy az átalakított he­lyiséget 34 neoncsővel világítják ki, úgy, hogy az este is bő fény­ben lesz látható. A vitrinekben már ma is több, mint 70 női és férfi cipő modellt helyeznek el. zött, s mindig másokat szolgált fáradtságos munkájával. Az Orvostudományi Egyetem rektorg a következő szavaikkal köszöntötte a gyógyszerészeket: „Tudósukat haladó szellemben, új utakat keresve állították a gyógyulást kereső embertársaik és a közösség szolgálatába.” Hruska Gyulára valóban ráillik mindez. Mert a felszabadulás után évekig a fővárosban dolgozott, s amikor megyénk egyik távoli községé­ben, Tyúkodon volt szükség gyógyszerészre, vállalta a felada­tot. És két évvel ezelőtt kapta jelenlegi beosztását; azóta a nyír­egyházi SZTK gyermekosztályá­nak gyógyszer-szobájában dolgo­zik. Hogy hogyan; azt inkább azok a mamák és papák tudnák megmondani, akik jól ismerik őt, s akikhez mindig van néhány gyöngéd, bátorító szava. Az aranydiplomás, idős gyógy­szerész még nem akar nyugdíjba menni. Sokan csodálják munka­bírását, életkedvét. Pedig szerinte természetes, hogy 54 év munkája után örökre eljegyezte magát a hivatással, hiszen ez az ő élete. (kJ) Balogh Irma jól választott Balogh Károly bá­csival, a tiszavasvári földművesszövetkezet takarmányfelelősével beszélgettünk, amikor egy fiatal lány kö­szönt hozzánk. — Irma, a kislá­nyom — mutatta be Károly bácsi a sudár­termetű, mosolygó lányt. — Olyan ismerős — — szaladt ki n szá­mon a gondolatom. Mi már valahol talál­koztunk. — Biztosan a Rá­kócziban — segített emlékezni az apja. — Csak nem a 22 új belépő között volt? — kérdeztem. — Ott voltam a szómba testi közgyűlé­sen — lelelte kurtán Irma. — Eddig hol dolgo­zott? — A nyári hóna­pokban az állami gaz­daságba jártam. Az­tán a munkák befe­jeztével az egyik ba­rátnőm, Veréb Ilona belépett a Rákóczi TSZ-be. Akkor még mi, heten, mert nyol­cán voltunk barátnők, akik a gazdaságba jártunk, azt mondtuk, hogy mi nem me­gyünk. De most .én is azt mondtam, hogy inkább megyek hely­be dolgozni, minthogy Dadára járjak. — Csak az odajá- rást unta? — Nem. Tizennyolc éves vagyok. Ruhára, meg egyebekre sok pénzt szeretnék. Az állami gazdaságban csak fél évet dolgoz­hattam, akkor is 7— 800 forint volt a havi keresetem. — És itt több lesz? — A vezetőség azt mondja, hogy 51 fo­rintot terveznek egy „eltűntek“ a telefenkönyvek szertár jelentkezett. Ezek az ap­ró bosszúságok elkeserítették a nyíregyházakat. Most is mit ta­pasztal az ember? Ha a város kü­lönböző pontjain felállított nyil­vános telefonfülkéből akar tele­fonálni, nem tud — ha csak a hívó számot nem tudja, — mert munkaegységre. Én legalább háromszáz munkaegységet aka­rok teljesíteni. — Nem lesz sok a háromszáz munkaegy­ség? — Jártam már én a tsz-be dolgozni, öt­venhatban, de akkor még nem voltam tag, csak segítettem anyu­kának. Fiatalabb is voltam, mégis teljesí­tettem vagy kétszáz egységet. — És mit szólnak a barátnői? — Amikor megtud­ta Danes Juci, hogy én már beléptem a szövetkezetbe, eljött hozzám és most ő is gondolkozik. De be­szélek a többiekkel is, hogy ők is válasszák inkább a 15.000 forin­tot, mint az 5—6000 forintot. Cs. ft. f Alig másfél hete — a vásárló- közönség nem kis meglepetesere — bezárta ajtaját a Kiskereske­delmi Vállalat Zrínyi Hona utcai cipőboltja. Sokak kíváncsiskod­tak: ugyan miért ez az intézke­dés? És íme: rövid idő alatt megér­kezett a válasz. A zárás napján asztalosok, villanyszerelők és más szakemberek „lepték meg” a he­lyiséget és kezdtek gyors munká­hoz. Ma, február 18-án reggel fél nyolckor nyitják meg Nyíregy­háza első cipőmodellházát, vagy még pontosabb nevén: a megye- székhely első minták után árusító cipőboltját. Mint a Kiskereske­delmi Vállalat szakemberei el­mondották: az ötletet a csehszlo­vákoktól vették át, melynek ered­ményeként a Zrínyi Ilona utcai j boltban a mai naptól kezdődően: ! eltűntek az ár upolcok. Helyettük j 12 darab üveges, neoníényes vit- I rin sorakozik körbe a falon, s I azokban helyezik el a boltban i vásárolható cipők mintáit. A ve- j vő, miután belép a barátságos I előcsarnokba, a vitrin valamelyi­kében megnevezi a kívánt cipőt, bemondja a sorszámot — és mel­lé a nagyságot — s a kiszolgálók pillanatok alatt eleget tesznek a I kérésnek. I Tetszetősebbé és reprezentatí- I vabbá tették a kiszolgálást a kis- 1 kereskedelmiek, Ennek csak örül­Otször teljesítettek az éiiizem-feltételeket A szeszes ital hívei nem szíve­sen látott vendégek a tej-karnevá­lon, hacsak megbízható jótállói előtt át nem keresztelődnek égj üveg tej mellett a fehér-ital hó­dolói sorába. Mindenesetre az ér­deklődés nagy, a több mint 60( jegy jórésze már gazdára talált A tej-karnevál este 7-kor kezdődi! kultúrműsorral, melyben lel é'.neji a Ságvári-telep cigányegyüttesé nek tagjai, a postások, a MÉK színjátszói és a dohány fermentál; tánccsoportja. A táncmuzsikát i honvédség héttagú zenekara szol gáltatja másnap reggelig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom