Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-17 / 40. szám
4 KELETMAGYARPRSZAG 1959. FEBRUÁR 1', KEDD (Folytatás a 3. oldalról.) pedig a pihenőszobában tanítja verselni, énekelni az apróságokat. Államunk támogatása révén háromrendbeli ruhát kapnak a ki' esik. Ezután még több lehetőségük lesz a tiszaszalkaiaknak a bölcsődei férőhelyek növelésére, mert ha ?gy egész község népe fog össze, gyorsabban valóra- válnak a tervek. Képünkön Szo- boszali Jolán bölcsődevezető és Balázsi Katalin gondozónő babusgatnak egy-egy gyereket a bölcsőde egyik helyiségében. Segít az állami gazdaság is Öröm, elégedettség, őszinte segítő szándék Nagy visszhangot kelteit a Sóstó íeliesztésánek programja A hír szárnyrakelt, beszédtémává vált, ha úgy tetszik közüggyé lett.Az emberek örömmel értesüllek a Sóstó nagyarányú fejlesztésének tervéről es nem túlzás feszültnek nevezni a várakozást, amely a megvalósulást megelőzi. Nem kellett sokat faggatni azokat, akik itt a ko' ?• kezükben tl- nondják a véleményüket. Valamennyien felkészültek már korábban a válaszadásra. Persze, külön nem kérte őket erre senki, csupán megvitatták magukban a h’rek nyomán a Sóstó ügyét. Megelevenedtek, élővé, képpé alakultak bennük a tervek és elkészült nyomban az igenlő, a pozitív vélemény. íme közülük néhány: Dévényi bácsi a felesége gyógyulását várja Dévényi Sámuel idős munkás- ember. Eddig 54 évet töltött el a cémény seprő szakmában. Igaz, rogy most már hivatalban, de azért még ma is dolgozik. A munkahelyén, a Kéményseprő Válla- atnál kerestük fel, s ott hallgattuk meg a véleményét a Sóstó- gyógyfürdő jövőjéről. — A Sóstó gyógyvize személy szerint is érdekel — mondotta. A feleségem tizennégy év óta magatehetetlen beteg. Megbénulásban szenved. Sokféle kezelési formával próbálkozott eddig az orvostudomány és az eredmény sajnos igen kevés volt. A gyógyvíz hatását ő várja igazán. Talán enyhülést hoz majd neki. Itt van közel, állandó és rendszeres lehet a gyógyvizes kezelés és én bízok is a hatásában. Dévényi bácsi elmondotta még, hogy maga is többször járt fürdőkezelésre Hévízre és más fürdőhelyekre. Nagy anyagi megpróbáltatást jelentett számára és a rövid ideig tartó fürdőzés nem is volt kellő hatású. A sóstói gyógyfürdő olcsóbb és jobb lesz. Itt született Nyíregyházán, Ismeri a Sóstó múltját. Régebbi nevezetessége csupán annyi volt,, hogy ott muzsikált Benczi Gyula. — Arra emlékszem :— meséli, —< hogy nagy e kilósszekereken járt ki a nyíregyházi polgárság Sóstóra, a mulatóhelyre. Hógy itt egykor fürdő lesz, ahol az emberek gyógyulást találnak, azt bizony senki sem gondolta. A Sóstó fejlesztését, építését én nagy örömmel üdvözlöm és azt hiszem, így van ezzel más is. Az új, nagyjelentőségű fürdő az egész város képét megváltoztatja majd — ezzel búcsúzott el tőlünk. Több lesz a legylutalék Pár perc csupán és indul a sóstói villamos. Az utasok már beszálltak a kocsiba. Makara Sándor a „Szocialista munkáért” érdeméremmel kitüntetett jegyvizsgáló még lent áll és figyeli, mikor jön a menetirányító. Kihasználjuk a néhány pillanatot hisz a Sóstó felé közlekedő villamos kalauzát különösen intenziven érinti az útvonal végállomásának jövője. — Én nem vagyok beteg és a családom is egészséges, így a Sóstó gyógyfürdőjének fejlesztése nem elsősorban a gyógyulás szempontjából érint bennünket — mondja. — Bár az is renkivüli öröm számomra, hogy szenyedő be legeli gyógyulnak majd meg a fürdő vizétől. Am ami minket illet, a nagyszerű fürdőhelyen mi, mint egészségesek is megtaláljuk a saját hasznunkat, a további jó egészségét. Remélhetőleg a villamosforgalom is fejlődik majd a fürdőhöz mérten, bizonyára kikerül vanalunkról a kisvasút és akkor kifogástalanul tudjuk majd lebonyolítani a forgalmat. — A gyógyfürdő az utasok számát is, megnöveli és hogy ez mit jelent] számunkra? Sokkal több jegy jutalékot. Bővül a szórakozási lehetőség az ifjúság számára Jámbor László, a 20. számú háztartási bolt eladója a Kiskereskedelmi Vállalat KlSZ-szerve- zctének titkára az ifjúság véleményét mondta el. Mert sokat beszélgettek már barátaival a Sóstó jövőjéről. — A fürdő, a strand sportolási lehetőséget biztosít és jó szórakozást is — kezdte Jámbor László. — Sokan közülünk távolabbi városokba is el-elmentek fürdőzni a nyári kánikulában, erre azonban főként csak vasárnap kerülhetett sor, és bizony a pénztárcák is megsínylették az ilyen kirándulásokat. Rendkívül nagy öröm számunkra, hogy Itt, helyben is megteremtik azt, .amit eddig csak' negyven-ötven kilométerrel arébb találtunk meg. Már elkészültek a mi külön terveink is, magunk elé idéztük a sok szép elkövetkezendő élményt, amit a Sóstó nyújt majd számúnkra. És hogy bekövetkezzenek ezek az élmények, természetesen az erőnkből telő segítséget mi is megadjuk hozzá. a művész szemévei A város fiatal festőművésze, Soltész Albert így nyilatkozott: — Eddig is sok képet festettem a Sóstóról és a jövőben még többet fogok. Kedvenc kirándulóhelyem sok témát adott és a későbbiek során, ha a tervek már megvalósulnak, ezek a témák új színekkel, új tartalommal és mondanivalóval gazdagodnak. A természet szépsége az emberi alkotás szépségével keveredik és új téma születik a művész számára. Persze, túl az esztétikai gazdagodáson, más is történik majd itt a Sóstón, aminek a művészember örülhet. A fellendülő idegenforgalom közelebb hozza majd hozzánk más tájegységek művészeit és ezek a kapcsolatok is kihatással lesznek munkánkra. Reméljük, megvalósul majd a nyíregyházi képzőművészek régi álma is és a nagyszerű fürdőhely közelében otthonra lelnek. Sokat emlegetett probléma ez, ami — úgy tűnik — most közel áll a megvalósuláshoz. Elhangzott néhány vélemény és most végezetül minden kommentár helyett csak annyit, hogy soksok hasonló lehetne még és a várakozáson túl érződik a segíteni akarás is. Az állam hatalmas anyagi befektetéseihez hozzáadják az emberek azt, amit a tehetségük enged. (Kis*> „Örülök, ha boldog a falu népe“ — Hogy miért léptem be a Búzakalász termelőszövetkezetbe? — nézett rám idős Kálmán Sámuel, a községi népfront-bizottság elnöke. — Mert szeretem a jót, a szépet, örülök, ha boldogul a falu népe — mondotta. Kálmán bácsi azonban ennél többet is tett a párthatározat va- lóraváltásáért A közelmúlt napokban a népfront nagygyűlést rendezett. Négyszázan jelentek meg. Ismertették a szövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről szóló párthatározatot. Gyűlés után a „Nyitva a kiskapu” és a „Harmadik” című filmeket nézték meg. A népfront-bizottság tagjainak egy része résztvesz a felvilágosító munkában. — Szeretnénk, ha sikeres lenne ez a mozgalom — folytatta Kálmán bácsi. Bizonyára államunk is más szemmel néz ránk, ha szövetkezeti község Tiszaszalka, s mi is csak úgy tudunk lépést tartani a fejlődéssel, ha támogatjuk a párt és a kormány politikáját. Azzal azonban, hogy szövetkezeti község lett a falu, nem fejeződött be a népfront tevékenysége. — Még vannak, akik egyénileg dolgoznak. A népfront-bizottsági tagokat megbízzuk, végezzenek felvilágosító munkát. Beszélünk a nagyüzem előnyeiről, szakembereket hívunk meg összejöveteleinkre. Keressük a lehetőségeket, hogyan lehetne még többet, még jobban termelni, szebbé, csino- sabbá tenni a községet, összefogva gyorsabban haladhatunk előre a gyógyszertár, orvosi lakás építésében ts. Ha egységes irányítás, gondolkodás, cselekvés jellemzi községünk dolgozóit, gyorsabb léptekkel haladhatunk előre. Ezt személyes példamutatással is segítettem s tettem követésére kérek minden gazdatársam —fejezte be nyilatkozatát a népfrontbizottság elnöke. Szöveg: Nagy Tibor Foto: Hammc] József »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*«♦♦»♦♦««♦♦« Ismerkedési estet rendeznek a nők A téli estéket műsoros estekre, összejövetelekre használja fel a városi nőtanáqs. Legközelebb február 21-én rendeznek ismerkedési estet a III. kerület nő-dolgozói a Malinovszkij utcai pártszervezet helyiségében. Hasoriló ismerkedési esten találkoznak a II. kerületben is, ahol 22-én délután 5-kor bonyolítják le az ismerkedési estet a Szabadság-tér 9. sz. alatti párthelyiségben. Az ismerkedési esten teával vendégelik meg a résztvevőket és több meglepetést tartogatnak számukra. Teljesíteltc kongresszusi vállalását az ófehértói Vöröskereszt Az ófehértói vöröskeresztesek vállalták, a Vöröskereszt Országos Kongresszusa tiszteletére, hogy házi betegápolási tanfolyamokat indítanak.. Vállalásukat február 11-én teljesítették, amikor a vizsgán a tanfolyam 37 hallgatója közül 36 eredményesen vizsgázott. növény-, gyümölcs- és zöldség- termelés során felmerülő kérdésekről. Ha szükséges, gazdaságunkból egy-egy szakember hetenként egy napot a szövetkezetben tölt él, hogy a soronlevö feladatok megvalósítását elősegítse. — Gazdaságunkban kéthetenként tartunk vezetőségi ülést. Megbeszéljük a szakirányítással összefüggő kérdéseket. Ezekre a megbeszélésekre meghívjuk az új Tsz. vezetőit, hogy ismerkedjenek a nagyüzemi vezetéssel. A szövetkezeti könyvelés segítségével Gulyás Miklóst bízzuk meg. Tavasszal kísérleti parcellát létesítünk a gazdaságban a nagyada- gú műtrágya használata jelentőségének bizonyítása érdekében. Cserelátogatás folytán meghívjuk a szövetkezeti vezetőket, győződjenek meg ennek előnyéről. Ha szükséges, cserében minőségi vetőmagot is biztosítunk az új szövetkezetnek — mondotta Jencsik elvtárs. liszaszaUsa az új élei útján Jencsik István (jobbról) a Barabá- • 3i Állami Gazdaság igazgatója arról beszél Lakatos Péterrel (balról), ai tiszaszalkai üzemegység vezetőjével, hogyan tudják segíteni a nemrég alakult Rákóczi termelőszövetkezetet. — Segítünk elkészíteni a termelési tervet — mondja Jencsik elvtárs. Megvizsgáljuk a lehetőségeket, hogy milyen gazdaságos, jól jövedelmező üzemágakat lehet megvalósítani. Felmérjük a takarmánytermesztés és állattenyésztés lehetőségeit, segítünk az egyes növényféleségek területének arányos kialakításában. Még a tél folyamán cserelátogatásokat szervezünk gazdaságunk és a szövetkezet vezetői között. Átadjuk a nagyüzemi termelésben szerzett tapasztalatainkat, a vezetésben, irányításban bevált módszereket. Ha a szövetkezet vezetői, tagjai is jónak látják, különböző szakmai előadásokat tartunk részükre. Beszélünk az állattenyésztés, Nem lesz gondjuk a szövetkezeti asszonyoknak, hogy ki vigyáz gyermekeikre, amíg ők a közösben dolgoznak. Egyelőre húsz férőhelyes bölcsődében gondozzák napi l.tiü forintért a kismagyaro- kat. Ilyen csekély összegért napi ötszöri étkezést kapnak. Szobosz- lai Jolán bölcsődevezető cs Balázsi Katalin gondozónő révén szerétéiből sem éreznek hiányt a gyerekek, özvegy Szabó Lajosné főszakács az ételek jó ízéről gondoskodik, Kosa Ilona gondozónő
