Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-17 / 40. szám
2 KEUKTMaG 1ARORSZAG 1959, FEBRUAR n RED» TUzaszalkán nőnek az igényéig: fkülmrßtia bb életre, jobb, több, szebb ruhára vágynak. A lakásokból kiszorulnak a régi, elavult bútorok, Újság, rádió,-folyóirat, könyv ad hirt a vuagról az egyszerű parasztembereknek. S 'az ofszigt'a megye eseményei egyre töobszor ejtik gondonládába az egyénileg dolgozó parasztodat. Az,ipar merjoldes, léptekkel elhagyta a mezogazdasagot, az égen emoeraldotta csillagok suhannák, hirdetik ékesen a'tudomány, a technika kimagasló sikereit. Állami gazdaságok, gépállomások, kísérleti- és tangazdaságon, termelőszövetkezetek eredményei hirdetik az újat, a születendfit, ;u- magasaborenaút, az emoéri életet. S ha ezekre gondolnád, önkéntelenül is Jelmeriit "a kérdés; högyan tehet megváltoztatni a szabolcsi, szatmári községek arcát? Évszázadok óta nyomták el az urak, a földbirtokosok a szabolcsi parasztot, aki hiába próbált Szerencset néhány holdján. Csak egy bó évtized óta történt változás, gyűlt fény számos faluban, remény az emoeri szivekben, került nagyooo darab kenyer az asztalra: Azonoan egyre tbob neu. S nogy ez így legyén, bátrán kell szemoenézni az új úttal egyuttjató nehézségeddel, vallatni töprengést, áldozatot, munkát. Még csak két hete, hogy hírül noztad e távoli kis faluoa a párt döntését, hívó szavát, s azóta élénk lett az élek Kommunisták, előrelátó pártonkwuliek összefogva hirdetik a párt igazát, állnak csatasorva egymásért, önmagukért. Eljutottak minden családhoz, érveltek, bizonyítottak, téves nézeteket cájottak. Tiszaszalkán is addig látszott megoldhatat lannad a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amíg a dolgozó parasztok be nem láttak: nem lehet a szputnyidokat követni az őseinkről ránk maradt módszerekkel. S mikor tisztultak'a fejek, világosodtad az elmék, tömegestől léptek a szövetkezeti útra. Sokan a meglévő Búzakalász TSz-t választották, többen új termelőszövetkezetet alakítottak. Egyikben is, másikban is azonos lehetőségek rejlenek, fettételek vannak a boldoguláshoz. Egy emberként döntolt a falu népe: szakit a régivel, vállalja az újat, s mivel a családok többsége a földterület túlnyomó részével a közös gazdálkodás útját választotta, szocialista községgé avatták Tiszaszalkát. Sokáig emlékezetes marad ez a nap, a szocialista község dolgozóinak, első vasárnapja. Beragyogja majd az utat, amelyen elindultak, a megvilágítja a jövőt, amelynek formálóivá váltak. Kommunista parasztok az élen Buzdít az asszony ben. í gy . ma ez a Kozák-házaspár esetében is. — Mit, tégyünk? — kérdette a minap Kozák. Gyula & feleségétől. r— Amit jónak látsz — feleite at le holdas gazda felesége t—Belépjünk? , —. Ott sem lesz rosszabb t sorunk' •— biztatta az asszony. Kozák Gyula nem töprengett sokáig. Belepett az új téeszbe, —- Felesegestől együtt alighogy aláírtak a belépési nyilatkozatot, Kozákné átlépett ifjú Szakács •Sándor 10 holdas gazda felesegéhez. — Nem gondoltátok még meg? — kérdezte. —. Nem, Ráérünk . ■ ■ ... —. Én azt mondtam a íérjemAz asszonyok sósat könnyíthet- ^ jflbb elGbbj mint úéiick & család gondjain. Sokszor jyj.j iTiég Váruiik. csak néhány bátorító szó kell Alig várta azonban, hogy a csupán,, s férjük máris könnyeb- férjével beszélhessen. ben igent mond fontos kérdések- — Kozákék már beleptek. Ha nekik jó lesz e közösben, nekünk sem lenné rossz, —« Megéltünk addig is — nézett furcsán az asszonyra" a gazda. • • — -Nyügbdtahte is voltál Nem igaz? ' —Azt akarod mondani, hogy mi is lépjünk be? — Igen. Ha mások is «at tették, mi se maradjunk ki; Szó, ami szó, a bzakács-hózas- pár is aláírta a belépési nyilatkozatot. Lencsénk, azt a pillanatot örökítette tnegi, amikor Szakácsáé a kiskapuból integetett Kozaknénalc, A községi pártszervezet tagjainak toDosége Caaa- nem egy síéire lépett a közös útra. a Hcuazsi csalao- 001 peiuaul Jóár- nian irtás, ala a oeiepesi nynauto- zatot — es üuzü- 1UK. kettő Kommunista, Kozcppa- rasztok, jól uoi- goztak, volt nekik mit aprítani a tejbe. laitaros, csinos épületben laknak, a porta is rendezett. ifjú Balázsi. József — mutatkozott be a szo- baoan egy harminckor un fiatalember, Arra voltunk kiváncsiak, miért választottak az elsők kozott a szövetkezeti gazdálkodást? — i uuom én, mi •a kötelességem — szóit öatazsi elvtárs, s ebben a nenany szobán sok uundeiii még- moiKiort. Azt, hogy a par nappal Koraoban - megtartott taggyűlésén péidamutatasra kérte a part tagjait, s ö mindig olyan emoer von, hogy amit a part kert, becsülettel teljesítette, Azonban, nem . volna teljes a válasz, ha a hatholaas kommunista -paraszt belépésének okát csupán a legutóbui párthatározatból eredő kötelesség teljesítésére szűkítenénk. — Voltunk mi mór a. közösben — vette át a szót édesanyja. Ifjabb Balázsi József kommunista középparaszt tft édesanyjával, Hárman dolgoztunk a búzakalász» ban es ötvenezer touniot is se- restünk egy esztenuoueii — mondta vidám arccal. Ezenkívül mas is van a doiogoan. — Megmondom őszintén: vőlegény a tiam s a menyasszonya a buzakaiasz Tök-oen dolgozat. Nagyon rendes, dolgus kislány. Az euesanyjával dolgoznak a közösben és néhány ev alatt üj lakást építettek — újságolta- nem kis örömmel Balázsi elvtárs édesanyja. — Megtalálta a számítását Irenke a szövetkezetben, mi sem járunk rosszul,, j Nem volt könnyű kiválasztani a sok népnevelő közül egyet, nogy ■ lencsevei is meguruditve számoljon be agitációs módszereiről. So- dan váltanák •« megtisztelő feladatot, az emberek gondolkodásánál: formálását, a nagyüzem előnyeinek ismertetése}, a dolgozó parasztokkal vdló ' beszélgetést, áégül Oláh Tibor pártonkivüli népnevelőt kértük meg módszereinek ismertetésére. 10 holdas középparaszt volt, s 'must mint a Búza kalász termelo- szvoetdezet tagja f arad hatatlan hirdetője a nagyüzemi gazdálkodás előnyének. . — Hogy, .mivel érvelek? —ke,- úezte ,visjza. \et kérdést. Eímondoni, nogy iOäj-tol az ellenforradalomig ötmillió jorint vagyonra lett szert a búzakalász. Mertük. nuQi, egy munkaegysegei hetven jortattal fizettünk. A napokban uzuagyi uáoor 8 holdas közép paraszttal beszélgettem. Emle- KeZieííein, ‘Hogy amikor a szövet , kezeiben dolgozott, négyszáz munkaegységet is. teljesített egy évben. Ha ezt hetvennel megszorozzuk, huszo anyolcezer forint volt a jövedelme. Egyik ]iá, Gábor most is a közösben dolgozik, meg van elégedve, Gábor bácsi viszont tavaly. ...is. csak 6—8 , ezer.. forint ‘ tiszta jövedelmet tudott elérni á nyolc holdján. r— A legtöbb helyen azonban a Egy a sok közül saját példámat említem. Tíz holddal léptem be a szövetkezetbe. Néhány esztendő keresetéből új, kétszobás lakást építettem, aminek az értéke 100 ezer forint. Rádiót ■ vettem, jutott mindenből bőven a család asztalára. Most televíziót szeretnék venni. —■ Arról is beszélek, hogy mennyit fejlődött községünk néuláh Tibor pártonkivüli népnevelő hány esztendő alatt, összesen 123 új lakás épült a faluban, zömében akkor, mikor szövetkezeti község volt Tiszaszalka. Villanyt, bölcsődét, járdát, mozit kaptunk. S ha ismét összefog a fatu,Kony~ nyeob lesz felépíteni az uj kul- turhazat, a két tantermes uj iskolát, bővíteni a viUanyhálozaiot, hosszaoouam a betonjárdát, bebizonyítom, hogy akik egyénileg dolgoznak és meg nem építettek új lakást, a termelőszövetkezetben elérhető jövedelemből már építhettek volna. — Balázsi Fáménak azt is elmondottam, hogy az uj lakás mellett minden évoen annyi sertest vágtám, amennyire a csalódnak, szüksége volt. Az idén is két mázsást vágtam. Balazsiné belátta, nogy én jobban élek, mint amikor egyéni gazda voltam, s néhány nappal ezelőtt belépett hozzánk. hat holdat hozott magával. Legényjia, Janos is aláírta a belépési nyilatkozatot, mert csak így lesz biztos a jövője. Megkérdeztem ugyanis tőlük, hogy jussolás- kor a négy holdból mennyi jut majd egy gyereknek. Azt mondták „jóformán semmi’’. Semmiből viszont nem lehet megélni, családot nevelni. Vannak még ugyan, akik kételkednek a nagyüzemi gazdálkodás fölényében, de egyre többen győződnek meg előnyeiről s csatlakoznak hozzánk. Szívesen beszélgetek gazdatársaimmal, mert tudom, hogy idővel hálásak lesznek a jó szóért —» mondta Oláh Tibor, népnéneiő. ' Halász Zoltán párttitkár jük szocialista /községünk dolgozóinak nevelését, általános műveltségének növelését, mert csak hozzáértő emberek képesek, az új viszonyok követelményeinek megfelelni. Bizonyára - van; meg . - föladat, hogy valamennyi, dolgozó; paraszt rálépjen a szövetkezeti gazdálkodás utjara s .jelenjós íelorepaia-aált érjenek el a nagyüzemi gazöalko- ciusoan .................i — Eddig is a meggyőző, .felvilágosító munkát tartottuk a legfontosabbnak — .-mondja Halász Zoltán eivtárs, a községi párt-alap- szervezet titkára.. ..Ezután is ezt tartjuk szem előtt, mindatnjig, anng egyéni gazda lesz a faun ban. A személyes agitacion k.-- vül összejöveteleken, párt- és ta- nacsrendezvényeken, a népiront és a tömegszervezetek tanácskozásain népszerűsítjük a szövetkezeti gazdálkodást, az eredményeket. A Rákóczi Termelszövet- kezetben megalakítjuk a pártszer vezetet, hogy a kommunisták irányítói legyenek a termelésnek, élenjárói a nagyüzemi módszerek elsajátításának, a közög vagyon gy arapításának, védelmének és a kollektív szellem megvalósításának, Politikai munkával elősegítióxutan I« fontos a politikai munka
