Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-13 / 37. szám
KELETMAGY' a RORSZ 40 ]l959. FEBRUÁR 13, PÉNTEK Huszonkét jelölés a kulturális és művészeti Lenin dijakra Másfel hónapja, hogy az MSZMP megyei bizpttsága felhívást küldött a pártszervezetek titkáraihoz, hogy indítsanak széles körben lapterjesztési agitációt a megyében. Ennek nyomán indult meg a Móricz Zsigmond: A fáklya — Az isten háta mögött (Szépirodalmi). Kb. 512 oldal, egészvászonkötésben 34,—- Ft Móricz korai regényei közül talán ez a kettő mutatja meg legjobban az író küzdelmét.’a „ntá- gyár ugarral”. A fáklya profét,- kus indulata, a szépre, s nagyra törő -fiatal lelkész szárny sszegett Móricz Zíiqmoná "bakába remekművé avatja a kisregen) t. Az isten náia mögött ugyancsak ennek a környezetnek irtózatos hatását példázza, Hogyan hal meg a szép és a jó az emberekben — egy nagy szándékú tehetséges fiatal lelkészben és egy különb sorsra szánt, de lehetőségeitől te megfosztott, meg nem értett 6Zcpasszonyban —, s hogyan perzselnek meg, égetnek össze ezek u sorsok különb embereket is: ez a két MöiTcz-regény mondanivalója. munka, amelyet kiegészített a posta ré ín is meginduló terjesz- itiiy. Mindkettő végeredményben egy célt szolgál, hogy lapunk mind több olvasó kötőbe kerüljön, mind többén értesüljenek a megye éle ének fontosabb eseményeiről, a megyei politikáról, gazdasági és szellemi életünk fejlődéséről. Január hónapban ennek lezár- iato eredménye: 1 <62 új előfizetés1 A mátésza’kai járásban 306 új előfizetővel érték el a legjobb januári eredményt. Mindjárt utána Klsvárda következik, 244 előfizetővél. A két járás versenyre, hívta egymást, s ennek meg is látszik az eredménye. Járásonként (rangsorsolás nélkül) a következő példányszámmal nőtt az előfizetők tábora: Vásárosnaményi 164, nagykál- lói 71, baktalórántházi 142, fehér- gyarmati 107, csengeri 21, nyírbáI hideg idfi tovább tart Várható időjárás pénteken estig: általában erősen felhős idő, keleten átmenetileg kevesebb felhő. Több helyen kisebb hószállingózás. Mérsékelt délkeleti-keleti szél, a hideg tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken mínusz 3—mínusz 6 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is hideg Idő. \ NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA A 383 8 MÉTERES KÖZÉPHULLÁMON Mai kommentárunk. — Napi krónika. — Űj belépőknek szól a nrta. — Orvosi tanácsadó. — Művészlemezek. — Levelesládánkból. — Hangos pinkátok. i tori 167, nyíregyházi 170, Nyíregyháza Város 296. A járási pártbizottságok többsége pártfeladatként végzi. a éc hónapig tartó agitáclós munkát, i/.i-vvel, belátással. A cs rngJri járás január havi lemaradását az ítóbbi hetekben lendületesen pótolja, autót is biztosító.tak aszer- /ezéBi munkához. A községek között a péllány- szám-emeléssel kitűnnek: Nyírcsaholy (19) Nagykálló (45) Vásá- rosnamény (104), Tiszalök (85), Nyírmada (48), Nyírbá or (80 . I Heséret illeti a postás dolgozó- á postahivatalok n -,gy részéi lelkiismeretes munkájukért. című balettjáért és Kara Karajev zeneszerző „A thénydörgés útja” című balettjáért. Hat képzőművészt javasolnak Lenin díjra, a színház művészet képv'selői közül pedig három rendezőt és két színművészt. ’ Lenin díjra javasolják a „Csendes Don” alkotóit, Gcraszímov rendezőt, Rapaport operatőrt, és Glebovct, a főszereplőt. Lenin díjra javasolják a nemrégen Magyarországon is bemutatott „Életem órán" című film rendezőjét, a forgatókönyv íróját és operatőrjét. A nagy filmművész, Dovzsen- kót a halála után bemutatott „Költemény a tengerről” című filmjéért terjesztették fél Len n díjra, Mihail Straun színművészt pedig Lenin alakításáért ..az .'„Elbeszélések Leninről" című fűmben. Moszkva, (MTI): A február 18-óh kezdődő Magyar—Szovjet rjcüinsági nőnappal ' pc,ri,uzani^>- san a Szovjetunióban számos előadáson, ünnepségen ismertetik majd a két ország baráti kapcsolatainak. fejlődését a szocializmust építő Magyarország sikereit. Február 17-én, a magyar—szovjet barátsági, , egyiitimiiködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása 11. évfordulójának: előestéjén Moszkvában az ismeretterjesztő társaság központjában ünnepi estén emlékeznek meg a szerződés jelentőségéről, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ba- ráti kapcsolatainak fejlődéséről. Számos ünnepi estet rendeznek Moszkván . kívül más városokban is. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság most ünnepli fennállásának első évfordulóját és ugyancsak számos érdekes eseményre készül. A társaság irodalmi szakosztálya példul márciusban a moszkvai írók Házában magyar irodalmi estet rendez. Az esten kiváló költők és írók mutatják be legújabb műfordításaikat. Az írók Házában fénykép-dokumentum kiállítás ... nyílik a magyar irodalom három , nagy alakjáról: Petőfiről, Adyról ér •József Attiláról. Az irodalmi szakosztály ünnepi estet szentel a Magyar Népköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának is és megrendezi a közelmúltban Magyarországon járt szovjet írók beszámolóját, I Sok üzemben, intézményben; iskolában rendeznek a Magyar Népköztársaság életét ismertető előadásokat. Moszkvában, Kijev- ben, Jerevánban és több más városban magyar zenei hangversenyeket tartanak. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról Moszkván kívül sole más városban is megemlékeznek és ünnepségeket rendeznek majd Magyar- ország felszabadulásának 14. év-1 fordulójáról is. 1 Magyar-szovjet baráti íaláíkozá Kyiresyíiázán A Magyar Szovjet Barátság Hónapja előzetes esemény-.kén t magyar—szovjet barát f találkozókra kerül sor Nyíregyházán. Az első ilyen találkozóra ma este hat órakor- kerül sor a MÉK vállalat nyíregyházi kultúrtermében, ‘ ^ftol a vállalat magyar—szovjet'baráti köre szovjet elvtársakat lát vendégül a nyíregyházi.. munkasrtyT/- galom .néhány.veteránjává: együtt. Hasonló baráti találkozóra Kerül sor 19-én a nyíregyházi Zrínyi Ilona leónygimnáz uroban, i amelyet a gimnázium baráti kö- 1 le rendez. Sipkay Barnai K i c s i £ ö 1 cl I. — Jaj nekem! Jaj nekem!-! Mihály!... Mihály!!... Élesen hasadt az asszony kiáltása a hajnali Csendbe. Rémítően hasogatta meg a kushadó szalmakazlakat, a lovak dobogni kezdtek az istállóban. Rclianvást jött az asszony a kamra felől, de az ajtó előtt lerogyott. Nem maradt ideje erre se, lázasan fűtötte az iszonyat, a fájdalom. Űzötten támelyodott talpra, s hogy kivágódett az ajtó, már fordult is vissza a kamra felé. A gazda ugrott utána falfehéren. — Mi az hé? A kamrában nem bírta tovább a kicsi, erős asszony. A látvány, ami fogadta, összeszorítottá a torkát. Csak nekidőlt a búzás zsáknak, s lecsúszott a korpás kamraföldue. Az ember kitátotta a száját, ordítani akart, jajdulni, levegőt kapni, de csak hördülés jött a szájára. Nem telt egy félóra se bele, az egész falu tudta. — Node, miért akasztotta fel magát eZ a fiú? Voltak, akik ezt is tudták. ' — Hogyne már, amikor városra vá.gyott, az apja meg úgy tartotta, akár Mucsor Berti régen a cselédjét. Node, akkor is kár volt. Az a szépszál, erős fiú. Miért nem ment el, miárt nem szökött el? Csak a kötél maradt volna? De legalább tanult belőle az a konok, zsarnok apja! A hír áz öreg Istókot is kirángatta áz istállóból, üét „kistshenét” látta el éppen, mint minden szürkületben. Kecskék voltak ezek, az egyik hófehér, a másik fekete-tarka. Jó tejelők. És legeltek eleget a kert végiben, hosszan a Hótt-Tteza mentén. Elég ez egy falusi tanítónak. Az öreg Istók magára kapta a kabátot, s vékony, eres fejét nekifeszítve a téli ködnek, araszolt Baloghékhoz. Szájában pöfögött a szivar, kegyetlen, maró szűzdohányból. Azt marcangolta örökkön, bajuszát is azért vágta le, mert sárgult. A tizennégy holdas paraszt öreg házban lakott. Körülötte már megújult az utca, a szegényebbeknek is cserép került a nád helyére, s hét új, városi ház is épült az utolsó négy esztendőben. Csők Balogh Mihály nem költött eri-e. Se errs, se másra. Hova tette a pénzét? A fia is úgy járt, mint a szegény. Csak a rádió jelentette, hogy azért hoz is valamit az a tizennégy hold. A kapuban sokan ácsorogtak. Nézlek át az alacsony kerítésen. Az öreg Istók nem kérdett, csak mert befelé egyenest. A hideg ellenére tárva nyitva minden. A konyhában a szomszédok, bent a szobában is sokan. Az ágy tetején a fiú, András, A tanító mindjárt látta, hogy nem halt meg. Már tolta is kifelé a rokonságot. — Ne vegyék el a levegőt! Menjenek ki szaporán! Levegőt! Szó nélkül engedett a fáltucat ember. Csak az anya maradt, aki odaforrt az ágy szélére, s szinte igézte, babonáztá a fiát, vissza az életbe. Saját életakarata áramlott át a fiú kezébe, meglehet. Mert ezentúl fáradt, nyűit öregasszony leit Balcghné, akire már vár a föld. — Fiam, fiam... — lépett aztán közelebb az ágyhoz Istók. Bátor öregember veit. Nyugodtan, szinté kíváncsian nézte a fiú nyakán a vörös sávút, ami mir li-lulni kezdeR, a kötél nyomát. Néhol a vér is szivárgott a bőrből, ahol a kötél megfacsarta. A fiú kínlódva nyelt. Istók arra rezzent, hogy nem jut eszébe semmi. Valamit csak mondani kell! De mit? Hirtelen rádöbbent, hogy mennyire megöregedett. Kihagy az agya. Rábámult a fiúra. — Fiam, fiam... bolond dolog ez, fiam. Szeme rátévedt a székre áTItott bo- rcsüvegre, a félig öntött pohárra, önkéntelenül nyúlt utána. — Igyál, no. Kapj egy kis erőt. Kínálta. Andris vagy kát kortyot leerőszakolt, aztán hátradőlt. Az öreg Istók nézte a bort, orrába csapott a könnyű homoki vinkó savany- kás szaga. Rövid küzdelem után egy- szepásra kiitta. Nsm figyelte senki. Megkönnyebbülve forgatta meg a poharat. — Azért nagy szamár vagv, édes fiam. Bár lehetnék húsz esztendős, hogy újra kezdhetném az életet. Az apa nyitott be. Sáppadt. kemény arcából most hiányoztak a magabiztos vonások, üresen, bután bámult az ágyra. — Jön az orvos. Báloghné megrázkódott, ismét sírni kizdelt. A fiú megfázta a fejét. — Nem kell... — mondta erőlködve. Istók lététté a poharat. Szórakozottan a bajusza helyére nyúlt Míg mindig nem szokta meg, hogy nincs. —; Nem orvos kell ennek a fiúnak. ■Valami más. Az ap>a ránézett. ' — Mi? . — Apa kell ennek. Egyszerűen szólt, de a szavak megálltak a szobában, nekiütődve a fejeknek. Balogh, csak nézett a tanítóra, hirtelen nem fogta fel az értelmét, — Nem kell nekem semmi... — szakadt ki a fiúból. Az apa most értett meg ■ mindent. Fájdalom, döbbenet és harag markolta össze a mellét. Fiáról a tanítóra, onnan megint vissza nézett a fiára. — Apa kell neki! — mondta határozottan az öreg Istók. — Hát én ki vagyok? — próbált rendet teremteni érzéseinek kavargásában Balogh Mihály. \ Hallgattak. A tanító gyufát kotorászott elő, bealudt szivarjának. A paraszt szédülni kezdett a vér nyb- másától. Hitetlenül hallotta a csendet, a a süket ürességet maga körül. Mióta meglátta fia testét himbálózni a kötélén, mióta roppanó derékkal emelte magasba, szabadította meg a fojtogatástól, s lázasan cipelte, simogatta, körűié a vinnyogó emberfiáddal,. nem gondolkodott, Dé mbst. mintha ajtónyitás seperte volna el a ködöt a szeme elől- Megérezte a megvetést, ott kint a kíváncsi, kárörvendő falut, magányát, ahogy mindez körülveszi, kiállítja, mint cirkuszos a majmát, és ezek is, itt bent! Miért nem szólnak?! Fiát mit tett?! Gyilkolt?! Ö akasztotta fel... a fiát?! Hát uramisten, mit tett?!! —.Hallgattok?! Szóval... nem vagyok apád. Hát ezért... Az anya félve, könyörgve em.lte fel kezét. — Jó. Nagyónjó. — Reszketni kezdett. — .Hét ,akkor menj, keress magad- n k apát,., keress olyat, aki jobb apád lesz, -mint én! Azzal kiment, sodorva az embereket az ajtóban. (Folytatjuk.) I Moszkva. (MTI): A művészeti >s km tu r.o i is 1/n n d jártai otl i- ítélő bizottság befejezte a különböző intézmények és testületek által javasolt műveli elbírálását. Az eredeti, több mint hetven ja- va.s'rtcó1 2 ' ' i' 1'■b*'. Az r ■- dalmi alkotások közül négy művet javasolnak Lenin díjra. Köztük Galina Nyikolajeva, „Ütközet útközben" című regényét, Muntar Az.zov kazah író kétrészes regényét, az ugyancsak kazah Muka- nov: „Az élet iskolája" című regényét, és Nyikolaj Pogonyin Leninről szóló színmű-trilógiáját. Négy zeneszerző szerepel a jelöltek között. David Ojsztrail a világhírű hegedűművész, továbbá Zsiganov talár zeneszerző, a mártírhalált halt nagy tatár költőről, Musza Dzsalilról szóló opcrájáárf, Avram Hacsaturján „Szpartakusz” * • Ünnepi esték, kiállítások, előadások a Szovjetunióban a Magyar-Szovjet Barátság Hónap ja alkalmából 1.762 Aj előfizetés a lapterjesztési verseny eddigi eredménye Elén jár a mátészalkai járás