Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
J 969. ■ FEBRUÁR 11, SZERDA KEI miMiymoBS/ 4« * Tudományos előadássorozat indul Nyíregyházán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Városi Légoltalmi Parancsnokság öt előadásból álló előadássorozatot rendez. Az első előadást íebruár 12-én fél 6 órai kezdettel tartják a József Attila Művelődési Házban. Az előadás címe: „Az anyag szerkezete“. —J Ugyanakkor két kis filmet is be-; mutatnak. A filmek címei: „Az* anyag szerkezete” és „Az elektro-j nők nyomában". A következő, elő- , adások idejét és címét későbbi* időben közöljük. * Le keli győzni a babonás tévhitet Peitészieken Kiosztották a képrejtvéu}-pályázat díjait A múlt:év nyarán nagyszabású képrejtvény-pályázatot hirdetett a Keletmagyarországban a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnökségének nevelési osztálya. A napokban döntöttek a pályadíjak odaítéléséről. A képrejtvény pályázatra az első időkben, mintegy 90 pályázó küldte be megfejtéséit, majd amikor a rejtvények nehezebb szakaszához érkeztek, többen lemorzsolódtak. Érdemleges elbírálásra a képrejtvény sorozat lezárásáig 20 pályázó küldte be megfejtéseit. A megfejtések elbírálásánál megállapították, hogy a 28 pályázó közül 8 felelt meg pontosan az előírt követelményeknek. Voltak olyan pár lyázók, akik beküldték a közölt képet, ráírták kit ábrázol, de nem írták hozzá; milyen jelentős esemény fűződik alakjához stb. A bíráló bizottság a nyolc díjnyertesnek: Szikolya Károly nyíregyházi, Kovács Endre nyírbátori, Kovács Györgyné, Végső Erzsébet, Bogdány Edit nyíregyházi, Takács Erzsébet nyírbátori pályázóknak, valamint a fényeslitkei úttörőcsapatnak és a nyírmihálydi KISZ-alapszervezetnek odaítélte a pályadíjakat, melyek között aktatáska, pálinkáskészlet; komplett társasjáték, sakkfelszerelés, hangulatlámpa, több kötet könyv szerepel. A nyertesek egyrésze ked- ♦ dsn a szövetség székházában már t átvette a jutalmakat. * Téli táj IJ a valjci Penészlekre ér-. '' kezik és megpillantja az első házakat majd a többit, nehezen hisz a szemének: jerl- falú sárházak szalmateicveí, a kopott falalcon apró ablakszemek sötétlenek, vesszőből fint, kerítések szegélyezik a szegényes udvarokat.. Az ember valóban nem altar hinni a szemének, hiszen hozzá van szokva az általános faluképhez, az új házsorokhoz, kölábas, cseréptetős parasztházakhpz, ólas, nagykazlas udvaroknoz, betonYí'iit tarthat örökbe a ssegénynég gót alakít, ki, azaz egy tábla csillagfürtöt, .. másikba rozsot, a harmadikba burgonyát vei. Amit . oszlopos vaskerítésekhez. desz- kapalánkokhoz, mint _ :hogy az a többi szabolcsi községben van. Az emberek ruház .1 a is szegényes, az úton sovány tehenek húzzák az igát. Mi történt itt? Megállt az élet? Valóban úgy tűnik, mintha megállt volna, cs az emberek kedve, szorgalma, hi'C elsüly- lyedt volna a futóhomokban. Esténkint kiabálás, lárma veri fel a falu csendjét — valaki megint túl sokat ivott a nótából. „Jaj, nagyon rossz a fold Kérdezzük az embereket. Egy i parasztember így válaszol: „Roll lünk az isten is elfeledkezett!* 1’ [A másik ezt mondja: „Jaj, naígyon rossz a föld!” A harmad.k: ► „Olyan istenverte futóhomok, [ mint a penészleki, nincs még a ! világon!” Egyszóval mindennek a ; fold az oka, — mondják egyhangúan a penészlekiek. A legutóbbi J időkig még a község vezetői kö- l zött is akadtak, akik ezt hajtogatják, azaz beletörődtek abba, ami [van és úgy gondolták: a szegénység örökkévaló, azon nem lehet- [ változtatni. ► No hát menjünk akkor a határiba, nézzünk szembe azzal az istenverte csudái ossz futóhomokkal, | azzal a nagyon rossz lcidueí. EiSj ► utunk az ellenforradalmi időszak► ban felbomlott volt termelőszö- [ vetkezeti központhoz vezet, ahol C uj istálló, kccccs, dohcui^szá, no [ pajtá búslakodik üresen,1 gazdák- Ira várva. Itt kezdődött a szöyet- [kezeti tábla: egy darabban hetven [ hold, máshol további táblák, össz > í sen 400 hold. Ezt a 400 holdat két [ esztendeje senki se művelte. t — Itt még az akáctövis sem te- [ rém meg! — mondja valaki és I szétmutat a szelidlejtőjű dombo- [ kon. I Lehajolunk a földre és felrnar- Skoljuk a homokot, morzsoljuk, ► vizsgálgatjuk. Aztán leturunkegy * keveset, megnézzük egy ásónyom- jnyira, kettőre, vagy hetven cen- itire és íme mi derül ki: ez a ho- ímok semmivel sem rosszabb, mint . más nyírségi homok* akár Nyír* karászon, akár Pilisen, akár Bogdány ban, akár máshol! j Járjuk tovább a határt és lám j máris eloszlik a babona, a tév* hit: nem rossz a penészleki föld: | Egy falubeli megcsóválja a fe- t jét: * -— Nem teremhet itt semmi.., * Kérdéssel válaszolunk: * — Mondja bátyó, mikor látott fez a hetven hold csillagfürtöt? * Megvonja a vállát az idősebb- ! formájú ember. I — Én nem emlékszem ilyésmi- f re. | Hát műtrágyát vagy bő istálló| irágyat? I A falubeli rázza a fejét, hogy í„nem”. | — Akkor hát mit ' várnak a {földtől? Hiszed ha maga két na- ípig nem eszik, szikrázik a ozeme |az éliségtől. A föld nem kap táplálékot, nem művelik rendesén. * nincs talajélet, sivatag lesz a legÍ *jobb földből is. Hogy szántanak: errefelé I’enész- jii Knv * ■- Tízcentisei,. E l — Az is nagy baj. .HetvenreYell itt forgatni. A falubeli rázza a isijét, hogy ez nem igaz. í ±-edi- np.ven is "?az. — |— Mutatjuk az ötven—hatvan f centiméterre lévő agyagos, iaga- [csos részt — látja, az eső, a esa- Spadék ilyen mélyre mosta, kőrúttá le a tápsókat, a humuszt. Mind- i ezt fel kell hozni, fel kel] forgatni, hogy rendes talajaiét legyen.. — És keserű csillagíürttel zöldtrágy áztak-e? —- Nem. Egyszóval kiderül, hogy bizony itt Penészleken úgy íoly.k a gazdálkodás mint ezelőtt 20ü—25(1 esztendővel, amikor még faeke volt „ divat... Micsoda érték megy itt kárba esz.endőről-esztendőre! Két évig parlagon volt négyszáz hold. Ha az egyik esztendőben csak kukoricát, a másikban csak burgonyát ültettek volna, közepes homoki termés mellett 6 mjiió forint jövedelem leit volna. Igen: pontosan hat millió forint... eny- nyi ment kárba, pocsékba két év alatt 400 holdon. A községnek több, mint hétezer holdja van. Micsoda kiaknázatlan kincset temet magába a homok az okszerű Ilon gozuumodas miatt. í un-e kiút ? Igen, a főkérdés az: van-e kiút, van-e megoldás? Az emberek próbálkoznak. Egyes családok felkerekedtek, otthagyták Penészlekct cs elvándoroltak más községekbe. Máshonnan a iiaUüoK mentek el. Ám ez nem megoldás: Penész- lek ettől még nem lesz gazdagabb. Az egyetlen lehetséges kiút; nagyüzemileg, korszerűen gazdálkodni. És ehhez sürgősen, azonnal hozzáfogni. A jó lehetőség meg van hozzá. Ha negyven—ötven család szövetkezik, az már nagy erőt jelent. Az összeadott földön megtermelhetik azt, ami saját szükségletükre bőven elegendő, takarmányt az állatoknak és még vethetnek pénzcsináló dohányt kendert is. A szövetkezet hozzáfoghat a pad agon heverő négyszáz hold meghódításához. Mondjuk az első évben száz hóidat vesz kezelésbe, hármas vetésiorígy termelnek, az már árurozs, áruburgonya lesz, tehát jövedelmez. És negyven—ötven család már hozzáfoghat a gyümölcsösí- téshez is! Akár kétszáz holdon. Egyetlen kiút a szövetkezés. Sokan azt kérdik - jobb lesz-e? A fenti rövid példa már megmutatja, pedig még nem .t, beszél- tü' ' az ái-attenyészt-sről. I s. új kormányi— ..elet alapítási hitelt biztosít az új sz'velkezetnek — ebből szép állatállományt lehet beállítani, hiszen istálló, kecces van. 1-7, igavonó teheneknek sem ^ellene igát húzni, gépek dolgoznának — újtipusú gépek, amelyek a nagy homokdombokkal is megbirkóznának. Ez legalább évi 503 literes tej hozamemelkedést jelentene tehenenként. Számítsuk csak, hogy hány százezer forinttal növelné ez a falu jövedelmét — amikoi a faluban körülbelül 1200 tehén van. Es beszelj uns. arról, hegy a falu évi adója mintegy 800 ezer forint. Ez is a faluban maradna hallá .végre a penészleki dolgozó parasztok is megragadnák a jobb élet lehetőségét és okosan, bölcsen határoznának a szövetkezet mellett Körülöttük: Omboly ön, Beiteken, Lúgoson már okosan határoztak a parasztok. A penészleki emberesen múlik, hogy megmaradnak-e a számi; kunyhók, vagy megjelennek a k' lábas, cserép totós házak ebben taluoan is. ins monuaui sem se hogy a penészleki kommun ist ezerszeresén íeieiusek azért, nog miként alakul a község jövend) je. Válaszút előtt állnak a penési lekiek. Remélhetőleg nem válasz tanai: rosszul. Soltész István. GÉPI BEMUTATÓ APAGYON Az Apagyi Állami Gazdaság vezetői, dolgozói taggyűlésen határozták el, hogy minden tőlük telhető segítséget megadnak a környező termelőszövetkezeteknek. Egyebek között tavasszal gépi bemutatót rendeznek, ahol megmutatják a termelőszövetkezeti dolgozóknak a különböző mezőgazdasági gépek kezelését, a vetőgépek beállítását. A nők öltözködéséről Kinek mi illik, és mi nem n. Sok nőnek az a titkos fájdalma, hogy mellben erősebb az „ideálisnál”, még többen tartoznak a széles csipőjűek csoportjába. Mindkét szépséghibát könnyű korrigálni. A sötét blúz, világos szoknya — összeállításokat, a hosz- szabbitott derekat ajánljuk, a csípőben erőseknek a világos blúzt sötét aljjal, a ruhákon pedig az idén nagyon divatos, mell alatt elvágott, úgynevezett ernpire- vonalat. A nők a ruhaszinek megválasztásánál is vegyék figyelembe adottságaikat, természetadta színeiket. A legkönnyebb dolguk a fehérbőrű sötéthajúaknak és az egészséges arcszínű szőkéknek van. Nekik tulajdonképpen mindén szín illik, legfeljebb a határozottan pirosarcuakat beszéljük le a piros és a melegrózsaszin árnyalatairól. Kreolbőrű sötéthajúaknak általában a világosszürke, szürkéskék, világoszöld áll jól. Sötét ruhájukat az arcnál világosabb sállal, gallérral élénkítsék. A fehérbőrű, szőke, kékszemű nőknek illik a kék és a szürke minden árnyalata, a meggypiros, a barna, a fehér. Vöröshajú barna- szeműekhek elsősorban, a barna és a drapp árnyalatait, a tompa kékeket és zöldeket, a vöröshajú kékszeműeknek ; ugyancsak a tompa kékeket, szürkét, vajszínt,! drappot ajánljuk. Persze a színek megválasztására nem lehet merev paragrafusokat adni, hiszen alig van két egyforma árnyalatú haj, azonos' tónusú bőr. De azért vannak általános szabályok. A világoskék anyag sárgásabb árnyalatúnak mutatja a bőrt, zöld ruhában mindenki sáppadtabbaak látszik.! A sárga felhívja a figyelmet a sápadtság jeleire. A könnyen pkólóknak rosszul áll a narancssága, — az arc természetes pirossága ugyanis lilás színezetű. Nem. mindig könnyű eldönteni'-; milyen színek illenek egymáshoz.! Különösen mostanában, amikoi; divatba jöttek a merészebb szín-, összeállítások is. Ne ijedjenek meg a nők egy-egy szokatlanabb; szín-párosításától: nem kötelezi; zöld lódén kabáthoz barna sáp ; kát, sötétkék szoknyához bébiró ; zsaszín ingblúzt hordani. Persze I vannak színek, amelyek nem tű ; rik egymást. Itt csak egy clret-; tentö példára utalunk: sajnos sok-; szór látni a piros és a rózsaszír ! vagy a piros és a ciklámen ; bordó, a zöld és a kék, a harm! és fekete kombinációit. Akinek; kevés, holmija van, lehetőleg tar-! tózkodjék a pirostól és a bordó-; tói. j (Az öltözködés kiegészítő, da-; rabjairól (kalap, cipő. stb.) a kp-j vetkező cikkünkben lesz' szó.) L gyenletesen j ut 1J a „balsai expressz.” Az egyik fülkében szernrevaló, piroskabátos lány beszélget egy magas fiúval. Régi ismerősök? Meghitten duruzsolnak a füstölgő kályha mellet'. — Hazamegyek a falumba... mondja a j messzit kémlelve a I lány. — Nem végleg...? \ — Végleg. r egfel| jobb húsvétkor felug1 rpk a barátnőmliöz, kint lakik Óbudán. I — A fiú szemmel- láthatóan felélénkül — Én meg most akarok felmenni. A bátyám fent dolgozik a Magyar Acélban... A lány sokáig hallgatja az ábrándozó fiút, minden ellenvetés nélkül, végül csak annyit mond csendes hngon: Engem hazahozott a honvágy. Pedig hogy imádtam Pestet! Nem volt rossz dolgom. Varrodában dolgoztam. De nem tudtam megszokni... Eleinte madarut lehetett velem fogatni. Élveztem a táncot, az estéket, a körutat, a színházakat, mozikat, a ligetet... — Az valami szép lehet... — s&hajíxt a fiatalember. — Lassan megszoktam mindent, tudja a csoda. Én nem tudtam ott maradni. Megcsömöltem a várostól. Végül már idegesített a nagy forgalom, a sok idegen ember, a munkatársak nagyvonalú viselkedése. Minden... A vonat lassan elringatta az utasokat, a fiú nem hunyta le a szemét, a lány arcát kémlelte, s mikor az önkéntelen a fiú vállára hajtotta fejét, a fiú leheietsze- rűen végigsimitotta haját. Talán mégse megy el Pestre. Itthon is meg lehet találni a boldogságot, s talán értékesebbet is, mint amelyet oZ idegen, nagy város, a csillogó kirakatok, a zsongó ember- töneg nyújthat. (PÁLL)
