Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
4 KELETMAGVARORSZAQ 1959. FEBRUAR 10, K1JDD HÍREK 1959. február 9, kedd, Elvira Több tag .. , . i f'/ rexelütég 3 tlSZaV3SV3ri "SÄ M A jövő tanítói —■ színpadon / ókai Mór aranyemberének, Tímár Mihálynak a történe-' te színpadon is szép, nemes érzéseket keltő, az erkölcsi tisztaság fényét, dicsőségét Sugározza és nagyon jól választott a nyíregyházi Állami Tanít&nőképzö Intézet, amikor vállalkozott a darab bemutatására. Az Állami Tanító- nőképző diákjai nem színjátszók és nem is műkedvelők. Leendő pedagógusok játszottak a színpadon és ez több, mint amit a műkedvelő fogalom jelent. Tanítók, nevelők lesznek ezek a fiuk és lányok valamennyien, vidéken, kis faluk és tanyák gyermekeit tanítják a betűvetésre és hivatásuknak megfelelően szerepük lesz a népművelés terén is. A bemutatót valami ilyen előkészületnek éreztük valami gyakorlati feladatnak, amit — meg kell jegyezzük — igen jól oldották meg a jövő nézve is biztatóan. Ezek a diákok, akik ma átérezték trAjs arany ember’ erkölcsi igazságait, akik maguk is épültek ezen, az elkövetkezendő időkben kint a vidéki művelődési házak színpadán tudni fogják, hogy mit kell átadni, hogy mit kell megértetni az öntevékenyen szorgoskodó színjátszókkal. Mert ha volt is zökkenő „Az aranyember” előadásán, ha volt is olyan jelenet, amit színészek másképpen oldottak volna meg, azt azért sehol sem tapasztaltuk, h■ mj az érzés, az átélés hiányzik. / ókai Mór darabja nehéz feladat színpadtechnikai szempontból is. Kilenc kép nagy színháznak is megerőltető feladat, nehéz összefogni és egységessé lenni. A tanítóképző előadásán ez az egység kétségtelenül meg volt. A lelkesedés, az igyekezet feleltetni tudta a játéknak és a téti- dezésnék olyan hiányosságait, mint például a részletek alapos kidolgozatlansága. Papp Aliz tanárnő rendezése inkább a darab nagy egészén látszik, és a födol- ffot meg is Oldotta: a darab cselekménye mindenki előtt világosan bontakozott ki és elég pergő ütemű, összefüggő volt az előadás. A szereplők közül nem szerencsés dolog kiemelni fő, nagy alakításokat, s mellettük kisebb elismeréseket osztogatni. Az együttes munkája érdemli meg az elismerést, amit legtöbbre lehet értékelni, az éppen a Iwllektív, jó munkának a kídomborodása. Igaz, színészi képességekre is felfigyelhettünk helyenként: a Krisztián Tódor alakítója Kóródy László, At- hália megformálója Háda Katalin, Csorna Irén: Noimi, Halász András: Tímár Mihály szerepében igen tehetségesen játszottak. Meg kell jegyeznünk azonban még egyszer, kitünésük nagyrészt a többi szereplők odaadó és lelkes munkájának is köszönhető, ez nemcsak a mi véleményünk, hanem azé az ezer emberé is, nkik a József Attila Művelődési Házban. a Tanítónőképző két előadását látták. (KISS) Találkoztam egy igazhitűvel A vígan zakatoló nyíregyházi vonat valahol Hodász és Nyírbátor között járhatott, mikor a kocsiba belépett a hittérítő. Onnan tudtam, hogy az egyik pádon egy idősebb paraszt bajusza alatt ’ mosolyogva megjegyezte: — Ni te, ehun van mepint a hittérítőnk! Toprongyos, valami belső láztól állandóan ideges, zavaros tekintetű öregember volt. meglátva őt Dreiser regényének egyik glakja, az „Amerikát tragédia” Asa Grif- fiths-e, annak félresikerült élete, az amerikai városokban váló hányódtatása jutott eszembe. Mert mindketten a hit megszállottjai. Asa Griffiths amerikai kisvárosokban prédikált és hirdetett. A mi emberünk a nyíregyházi vonaton próbálta ugyanezt. Kevesebb sikerrel. A kocsiban sokan voltak az utasok, de ő mindenütt utat talált, furakodott, ügyeslcedett és mondta a magáét: — Mert mi a hitben egyek vagyunk és alázatosak az úrban, testvéreim; Alázkod- junk meg és imádkozzunk, mert még n mi óránk nem jött el de hamarosan el fog jönni és akkor meglesz a mi dicsőségünk. De úgylátszik, maya ís kételkedett a jövő dicsőségében, mert megelégedett « piszke^ de mindenesedre közeli — anyagiakkal, ugyanis kitartotta a kalapját. Koldult. Az 6 órája már el- jC't, óh, igazhitű emberek, a többiek esik várjanak azzal a dicsőséggel. Nyéki Károly, nem Éheznek a szarvasok Megyénkben egyedül a lónyai erdőben tanyáznak szarvasok, mintegy félszáz darab. Ugyancsak annyi őz is él, a mintegy kétezer holdnyi területen. A téli időszakban sok etető, erdei széna és lombtakarmány gondoskodik élelmükről. A szarvas és őz nem fér meg egy etetőnél, de ezek száma annyi, iiogy nem kell „veszekedniük.” Vaddisznó is előfordul ebben az erdőben, számuk 10—20-ra tehető. Nemrég megindult az énekesmaradakról való fokozottabb gondoskodás is. Mintegy 200—300 darab mesterséges íé- szekodút raktak már ki, és 10 madáretető van felállítva az erdészházak közelében, amelyek olajosmagvakkal várják az erdő füttyöseit. A fészkek és etetők számát évről-évre gyarapítani fogják. ★ KüLTCRVERSENY NYÍRBÁTORBAN A Nyírbátori Járási Művelődési Házban február 7-én, szombaton este kultúrverseny kezdődött. A verseny résztvevői a nyírbátori és körzeti kultúrcsoportok voltak. A műsor után a nyíregyházi rádióból is jólismert nyírbátori honvédségi Melódia-tánczenekar játszott a virradatig eltartó bálon. ELŐADÁST TARTANAK MA ESTE A BESSENYEI KLUBBAN AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSÁRÓL A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bessenyei Klubjában ma este hat órai kezdettel Nagy Sándor elvárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság ágit. prop. osztályának vezetője tart előadást az SZKP XXI. kongresszusáról. •ír Albániáról természettudományos ELŐADÁS A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének természettudományi szakosztálya február 12-én; csütörtökön rendezi a legközelebbi természettudományi előadását Albánia címmel. Az előadó ezúttal Schütz István, az MTI munkatársa lesz. Az előadáson az. Albán követség is képviselteti magát. Az előadás helyét a későbbiekben közöljük, ugyanis a TIT-nek olyan helyiséget kell választani, ahol vetíteni is lehet mert az előadó keskeny- filmet is hoz magával. ★ VIZES A BÜTORFA A nyíregyházi Asztalosipari KTSZ jövő évben építkezéshez fog, területét nagyobbítani szándékszik. Az építkezéssel egyidejűleg meg akarják oldani a bútor- fák „előszárítását” is, mivel a faanyag nagyon nyers állapotban kerül a Ktsz-héz. Az előszárítással nagymértékben fog növekedni a munka gyorsasága és minősége is. 1959. február első szombatja minden bizonnyal emlékezetes lesz a tiszavasvári Petőfi TSZ tagjainak életében. Már jóval hat óra előtt együtt volt a tagság. Az érdeklődő egyénileg dolgozó parasztokkal együtt több mint 120 fő várta a gyűlés kezdetét az állami gazdaság kultúrtermében. Az első napirend sem volt érdektelen, hiszen arról vitatkoztak, hogy kiket vegyenek maguk közé, mégis valamennyien a közgyűlés második részére, a vezetőség újjáválasztására vártak jobban. Nem is csoda, mert az előbbi két elnök eléggé visszaélt a tagság bizalmával. S már egy hónap óta elnök nélkül volt a szövetkezet. Nem volt meglepetés, amikor a jelölőbizottság által javasolt kilenctagú vezetőség között Tündik András rendőrtiszthelyettes nevét is hallották. Hetek óta talán a legtöbb szó arról esett a szövetkezetben, hogy Tündik elvtársat, aki a rendőrségnél fontos beosztásban teljesít szolgálatot — a tagság kérelmére kiengedik-e a felsőbb szervek? A kívánság valóravált, s Tűn« dik elvtársat most lelkes tapssal választották elnöknek. A szövet« kezet agronómusa Liszkai László belépett a szövetkezetbe és elvál« lalta, hogy munkaegységért dolgozik. A tagság örömmel választotta az igazgatóságba és egyben elnökhelyettesévé. A bizalmat megköszönő rövid beszédében Tündik elvtárs elmondta, hogy ha a tagság támogatja és végrehajtja a vezetőség jó határozatait, akkor minden lehetőség megvan ahhoz, hegy rövid időn belül mélyreható válto-j zásokat érjenek el. A Petőfi TSZ-nsk több, mint 100 tagja van, földjük is igen al-j kalmas a belterjes gazálkodásra, A szarvasmarha-állományuk je-: lenleg 113 darab, csak a fejőstehenük 45 darab lesz az év végére. Az állattenyésztésből származó bevétel 560 ezer forint lesz ebben az esztendőben. Az összesi áru értéke több, mint másfél mii-; lió forint, amit a szövetkezet ez év folyamán értékesíteni fog. —*} Ilyen jövedelemből bőségesen jut] a tagságnak is, az egy munkaegység értéke közel 50 forint lesz. „Fellahok, fáraók, Earát Endre, a „Zengő szobrok*’ című útleírás szerzője. Közel-keleti utazásaim sok különös emléke szinte parancsolóan késztet arra, hogy újabb és újabb írásokban adjak számot élményeimről, benyomásaimról. Első egyiptomi utamról. A Gellérthegytől a piramisokig című könyvemben számoltam be; második utam egy tengerészregény megírására inspirált, amely a Vihar az Égcitengereu címmel jelent, meg nemrégiben. Üj, a Táncsics Kiadó népszerű „Uti-kalandok'- sorozatában hamarosan napvilágot látó munkám Zengő szobrok címet viseli fedelén. A „Zengő szobrok” —- a thébei puszta Memnon-szobrai, melyeknek tövében — most múlt épp egy esztendeje — az egyiptomi hajnal és tengerészek..." derengésében lestem a legend jaj zengő hangokat. .. hiába. Nenv hallottam mást, mint távoli víz-; emelőkerekek csikorgását s a bivalyokat nógató fellah-fiúk egyhangú kiáltozásait. így foszlott; szét Atnenofisz komor virrasztói-' nak, Memnon zengő szobrainak* legendája, ám ugyanakkor más,] új legenda született tudatomban :j az élők s nem a kőszobrok — az* egyiptomi nép felemelkedésének! csodája. A Zengő szobrok-ban azt igyekeztem megmutatni — hogyan élnek, dolgoznak, tanulnak, harcolnak s ünnepelnek a szabadsággal ismerkedő, barna, efőa és komoly emberek, a Szent Folyam, a Nílus áldott iszappali megtermékenyített partjain. De könyvemben a bejárt ten-1] geri út más tájairól és lakóiról beszámolok. írok istanbuli élményeimről, jedikulai „rabsá-l gomról”, a Nagy Szeráj csodáiról] és az ősi Halikarnasszoszon vagy1 a tündéri Rodosz szigetén tett sétáimról, a szíriai Lattyákya egzotikus szépségeiről, pálmafákról és pálmatermetű asszonyokról, egy ötezer éves város romjairól. Az alexandriai könyvtár, Faruk király kéjlakja s a Gyönyörök Kertje, a hastáncosnők mulatója,! a gurnai sejk vendéglátó otthona* — mindez épp úgy helyet kap kötetemben mint a szamárhátas utazásom a Királyok Völgyében, vitorlázásom a Folyók Anyján — a Níluson — vagy tisztelgésem a luxori és karnaki örökkévalóságban. a Balzsamozók Házában, s! II, Ramzesz vagy IV. A menőn sz1 roppant kőszobrai előtt. íidel Castro szakálla A kubai felkelés magára vonta a világ népeinek figyelmét. Az emberiség egyrésze szimpatizált a felkelőkkel, Fidel Castroval és embereivel. Az emberiség egy másik része viszont ellenszenvesen tekintett erre a zsarnokság elleni küzdelemre. Természetesen azért, mert Fidel Castro győzelmével ezek vesztettek valamit és attól tartottak, hogy a felkelés példája ragadós lesz, terjedni fog. Természetesen Fidel Castro emberei győztek, a zsarnoksággal egy gyékényen árulók vesztettek. No persze azért még ők sem mondtak le arról, hogy no nyerjenek valamit Fidel Castron. Ha máiként nem, hát a hírnevén. A hírnév jó csikó, okos tőkés megnyergeli, sarkantyújába fogja és milliókat vág ezen a módon zsebre. Az egyik argentínai borotvapenge gyár — amely szintén nem marad el az „ügyességben” más tőkés testvéreitől — reklámcélokra használja fel a kubai felkelők immár világhírűvé vált szakállát. A gyár hirdetései a Bueones- Aires-i lapokban új rajzzal jelentek meg. A rajz Fidel Castro szakállas arcát ábrázqlja, alatta a következő szöveggel: ,.Az argentin pengék diadalmaskodnak egész Dél-Amerikában!’’ — A Giomele d'Italia című lap ezzel kapcsolatban megállapítja: „A gyártulajdonosok talán arra gondolnak, hogy Fidel Castro és hadnagyai egy napon, ha elszánják magukat szakálluk le-j berelválására, majd argentin' pengét fognak használni.” Nem valószínű! Természetesen a hírnév jó csikó, de jó lesz vigyázni, mert a rajta üzletelő urakat hamar le szokta dobnil Piszkos víz — buborékokkal ’ M ert 32 igazság *2» bogy ocsmányul piszkosak a szódás- ] r’-1 üvegek. Nem kívül, mert ott fogdossak, ott valami j természetes zsírlerakódás védi az üvegeket a piszoktól, — bár , i ez ízlés dolga —, hanem belül. Ragyogó tisztára törölt szó- , • dásüvegek ugyanolyan átláthatatlanok, barnák és rozsdásak, , i mint a többiek. Az a gyanúm, hogy ezeket az üvegeket nem mossa senki. ‘ ]. Mert. i Az ember azért nem mossa, mert ugyebár tele hozzá , ’ háza, kiissza, aztán visszaviszi, mert üresen úgyse kell. A i : gyárban meg úgy gondolkoznak (ezt csak felteszem), hogy } mossa ki mindenki a magáét. Mert kérem, ezek az üvegek 1 1 csak eszmeileg valakié, nekem is van kettő, de mindennap j ; más kettő. Ha hozzáfognék, így, a lassú cserélődés folytán ; néhány év alatt tisztára is moshatnék minden nyíregyházi [ \ szódásüveget. Kedvem lenne hozzá, mert lassan nem lesz ked- , ; vem inni az üvegből, mint ahogy nem szeretnék enni a kutya , . tányérjából sem, akármennyire tisztára nyalta Floki. i Esetleg tudok egy másik megoldást. i , Mossa ki az, aki tölti. (yb.) j SSQ5c*<8C8cHt<agcK®c§cí<sa§dí4*<3®c*<$(3cM^ . MŰVELŐDÉS A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata
