Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
h.ELE I M AG 1AKORSZAG 1959. FEBRUÁR 10, KEŰi) 4 termelésben élenjáró, öntudatos, művelt és jómódú munkásii'júságot akarunk! Egy érdekes statisztika - Hogy élnek az ipari tanulók — Hiányoznak az alkotó körök ményei megtanítottak minket arra: nem szabad hagynunk, hogy munkásifjúságunk ne tudjon a régi ifjúságról, a régi idők arcáról, hogy ne ismerje a munkásosztály nehéz küzdelmét és harcát ezért a rendszerért, mely jóléletet biztosít és olyan jövőt, amiről apáink gyermekkorukban nem is álmodhattak. Nem szabad, hogy természetesnek vegyék a megváltozott jobb éietett.” A munkásifjúságnak is feladata segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását. — mondották többen. Sok szó esett arról is, hogy a vállalatok vezetőségei szenteljenek nagyobb figyelmet az ifjúmunkások szakmai továbbképzésére. Szervezzenek munkamódszerátadási bemutatókat, tapasztalatcseréket, tudományos-technikai alkotóköröket. Kuhár elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője is elmondotta hozzászólásában, hogy a párt öntudatos, elvhű ifjúságot akar nevelni. Olyanokat, akik műveltek. Hogy ez mind valóraválhasson, a pártszervezeteknek ez eddigieknél többet kell foglalkozniuk a KISZ-szel, a fiatalok problémáival, nevelésükkel. — O. A. —Nyíregyházi vállalat kapott megbízást a damaszkuszi pavilon szerelésére 9 Április elején indulnak a munkások A nyíregyházi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat megbízást kapott Szíriában a damaszkuszi kiállítási pavilon munkáinak kivitelezésére. A munkálatokat megkezdték és előreláthatólag a vasszerkezeteket 1959. március 25-én megkezdik kiszállítani á budapesti hajóállomásra. A vállalat dolgozói április 27-én indulnak a helyszíni szerelésre Lorincz István főmérnök veztésével. Kifogástalan tisztei őröl a nyíregyházi István”malom. A tanácsi kezelésben lévő malmok sok termelési problémával küzdenek. Nem tudják gyors ütemben megoldani a karbantartási és műszaki fejlesztési feladatokat. A nyíregyházi Istv^n- malom példája viszont az mutatja, hogy a JÓ vezetes, a gondoskodó, előrelátó intézkedés kiváló eredmények eléréséhez vezet a tanácsi malmoknál is. Az István-malom 1958-ban 136 ezer forint tervenfelüli nyereséget ért el. Már az első félévi eredmények alapján a tanács 16 ezer forinttal jutalmazta a malom dolgozóit. Őrleményük minősége kifogástalan és a költség alakulása is dicséretre méltó. A jól dolgozó malomnak a tervenfelüli nyereségből többet tud adni a tanács beruházásokra, örömmel mondják a malom dolgozói, hogy a gidres-gödros padló' helyett már cementezett padlójuk! van a malomban és a vaskerekü talicskákat gumikerekűre cserélték ki. Tavaly öltözőt, fürdőt és raktárt, valamint műhelyt létesítettek. A rendszeres gépkarbantartással biztosították, hogy tavaly nem volt termelési fennakadás üzemzavar miatt. A KISZ megyei bizottsága több száz kérdőívet bocsájtott ki. A válaszokból kitűnik, hogy a lányok átlagban hat öltözet ruhával és három pár cipővel, a fiúk három öltönnyel és három pár cipővel rendelkeznek. A megkérdezet, tek közül minden százból 44-nek van rádiója, 40-nek kerékpárja és 5-nek motorkerékpárja. Kedvező gazdasági helyzetük nem párosul a kellő politikai öntudattal, Anyagi gondjaik nem kényszerítik takarékos életszemléletre. Több szülő olyan nézeten van, hogy „csak tombolja ki magát a gyerek“, sok zsebpénzt biztosítanak számukra és kevés helyen követelik meg, hogy hazaadja a fizetését. Ez lehetőséget nyújt a pazarlásra, a' léha életmódra. Elmarad a céltudatos ne* velő munka a szülők részéről és a munkahelyeken az idősebb dolgozók részéről is, mely kialakíthatná az ifjúmunkásokban a takarékos életszemléletet. Az ipari tanulók képezik a munkásosztály utánpótlását. Fontos feladat nagyobb gondot fordítani szakmai és politikai nevelésükre, nagyobb szakmai szere- tetre és osztályhűségre nevelni őket. Különösen sok a baj a magánkisiparban tanulóknál. Előfordul, hogy megsértik a mesterek a tanulókra vonatkozó rendelkezéseket. Hogy ez ne történjen meg, a KISZ létrehozza az érdekvédelmi bizottságot. A munkásifjak példamutatása növeli a KISZ tekintélyét. A nagyhalászi kenderüzemben a munkásifjak hat hónap alatt 90 ezer forintot takarítottak meg, a nyíregyházi kenyérgyáriak pedig 4 ifjúbrigádot szerveztek és félévi átlagteljesítményük 135 százalék, megtakarítási eredményük 59 ezer forint. A dohányfermentálóban öt ifjúsági brigád működik s ezek rendszeresen 110 százalékot teljesítenek és a második félévben 336 ezer forintot takarítottak meg. Érdemes tovább szervezni a takarékossági és munkaverseny mozgalmat a fiatalok bevonásával. Érdemes ráirányítani az ifjúmunkások figyelmét az üzemekben a gazdaságosság módszereinek tökéletesítésére, a műszak fejlesztésre, az egyéni takarékosságra. Ez idő szerint 42 brigád mintegy 430 fővel versenyez április 4 tiszteletére kiváló eredmények eléréséért. Lelkesedésüket és sikereiket sokra becsüljük! A kisvárdai Vulkánban több ifjúmunkás szerezte már meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Keresetük nem marad alul a régebbi szakmunkások keresetén, átlag 1400 forint havonta. Jó hírük ismert Kisvárdán, aminek eredménye az, hogy üzemen kívüli fiatalok is szívesen látogatják az üzemi KISZ-rendezvényeit. Segítik a Bessenyei-gimnáziumot, a politechnikai oktatáshoz szerszámokat készítettek az iskola részére. Azokról a problémákról és hibákról is szólunk, amelyek elhangzottak az értekezleten. A Vulkánban főleg azok maradnak távol a KISZ-szervezettől, akik a környező községekből járnak be dolgozni. Általában ezek vonják ki magukat a termelési mozgalmakból és hangoztatják hogy őket nem érdekli a politika. Az üzemi KISZ-szervezetnek ezekkel a fiatalokkal jobban kell foglalkoznia az egyéni agitáció módszerével, A dohányfermentálóban az idényjelleg okoz problémát a KISZ-nek, ami nemcsak a szervezeti életre hat ki, hanem a fiatalok kereseti lehetőségeire is. A nagyhalászi üzemben dolgozó 200 fiatalból csak 57 tagja a KISZ-nek, A szülők az üzemi munka mellett a mezőgazdaságban foglalkoztatják gyermeküket, elvonják őket a KISZ-től. A KISZ-szervezetnek az ifjúságot érdeklő rendezvényekkel kell maga köré gyűjteni az üzemben dolgozó ifjakat. Sáros Géza elvtárs, a Vulkán igazgatója hozzászólásában többek között ezeket mondotta: „1956 eseIfjúsági szövetkezet alakult Vaján A napokban ifjúsági szövetkezet alakult Vaja községben. A kis termelőszövetkezetnek huszonnégy tagja van. Egyelőre 5 hold földön gazdálkodnak, melyet a téesz földjéből és az állami tartalékföldből biztosítottaké A leveleki új tsz tagjainak tevele a rohodi egyénileg dolgozó parasztokhoz ROHODI DOLGOZÓ PARASZTOK! örömmel közöljük veletek, hogy február 5-én este Lenin Termelőszövetkezet néven a közös gazdálkodás útjára léptünk: 24 család 27 tagja mintegy 80 kát. hold földdel. Elhatározásunkat az érlelte meg, hogy felismertük a párt és a kormány politikájának helyességét, amellyel erkölcsileg és anyagilag segíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Mi, éppen úgy, mint ti, egész életünkben a jobblétért küzdöttünk De felismertük, hogy nadrágszíjparcelláinkon kisüzemi módszerekkel — a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tudunk olyan eredményt elérni családunk számára, mint a termelőszövetkezetek, pedig a mezőgazdaság nemcsak azok eltartására hivatott, akik a földet megművelik, hanem az ország minden lakójának kell a kenyér s egyéb termény, sőt külkereskedelmünk számára cserére is kell termelnünk. Ezért mi a sokkal nagyobb termelékenységű, a fejlett nagyüzemi technikát és módszereket eredményesen kamatoztató termelőszövetkezet mellett döntöttünk. Hírből ismerjük a rohodi Éles, Molnár, Buda és más családok dolgos, szorgalmas munkáját, éppen ezért közöljük veletek a mi nagy változásunk ügyét. Gondolkozatok ti is, és kövessétek az új úton járók, a jó nevet szerzett Üj Élet Tsz. tagjainak példáját! Kiss Zoltán: Hajnali zsoltár Fekete éjjel röppen a szélié), harmatos hajnal füröszti arcát. Fölötte lengő kék delén-kendo suhanó selyme 1ebben az égen. Kéklő hegy ormot emelnek tornyot, fedetlen fővel állnak a szirtet. Zengő magasság pengeti lantját, zendülő zsoltár himnusza szárnyal. Most kél a Na*,.. U álvin Andrásékhoz vendég "■ érkezett. Jóska, a nagyfiú jött haza Rudabányáról, ahol művezető, hogy meglátogassa az öregeket. A viszontlátás első perceiben észrevette, hogy a kellemes meglepetés örömébe valami egyéb is vegyül. Egyéb, valami olyan, ami akkor fogja el az embert, amikor eltéved egy forgalmas helyen, s nem találja az útat. Míg Jóska kanalazta édesanyja főztjét. az apja szótlanul üldögélt a karosládán. — Mi újság édespám? Meséljenek már valamit — mondotta a fiú, amikor befejezte a vacsorát. — Újság? Az van fiam. Nagy újság van most Beregsurányban — kezdte Andris bácsi, s akkorát j sóhajtott, mintha el akarta volna | fújni vele ezt az egész nagy új- ' ságot. — Van itt újság, fiam, oda a kenyerünk. Nem tudom, mi lesz velünk öregségünkre. A fiú nem tudta mire vélni apja beszédét. Kifagyott a vetés-' Vagy a varjú még ősszel elhordta a magot? Kicsit ő is megrökönyödött. i Mi baj édesapám? j — Hát hogyne lenne baj, amx- j kor megint csoportosítanak a faluban. Nap nap után mennek befele a cr 'ortba Mind a ''áron ba. Azt mondják, hogy Perpék Béla is bement, Nagy Angalét CIFRA BEJEK.. . Berti bátyád is bevitt 17 holdat. Béla meg Gyarmatról akar hazajönni, azt mondja, itthon fog dolgozni a csoportban. Nem bánom én — indulatoskodott neki az öreg —, menjenek. De én nem viszem be a vetésemet! Nem! Ezen a soron mi már megmaradunk, úgy ahogy vagyunk. | nnen fúj hát a szél — gondolta Jóska, s mindjárt megnyugodott, hogy nem valami elemi csapás fenyegeti a termést. Odaült apja fne'lé. Beszélt neki a régi szövetkezeti életről, az elmúlt két év egyéni gondjáról, bajáról, az új lehetőségekről. Az öreg konokul hallgatott, s ha szólt, mindig az jött ki, hogy nem, nem és nem. — Tudod fiam, ha lehetne, ha megcsinálhatnánk, amit akarunk, hogy majd ősszel, aratás után... Deltát most? Odaadni a vetést...? — C. r,áljának ú! szövetkezel: édesapám — kapott bele a gondolatba Jóska. Csinálják meg itt, az egyforma gazdák. Egyforma nagyságú a vetés, egyformán jut belőle búza mindenkinek. — Ez tán jó lenne, ha lehetne v\y '' ■ Aai. ri ö: • .. Hát, ha a többiek is így akarnák... 4 ndrás bácsi felesége papírt, ceruzát vett a kezébe, és sorraj árta ebéd után a gazdákat. Aláíratta: este hatkor Kálvin Andrásnál összejönnek és együtt, egyszerre beszélik meg, m;t tegyenek. Jöttek az egylvású gazdák, nyolc- tizenhárom holdasok: Kálvin Sándor, Kálvin József, Ábrán Mózes, Ábrán József, Filep Ferenc, Simon István, idős Sándor Pál, Sándor László és Kenéz János. Ott volt a tanácselnök, Angalét Sándor, s mások is igen érdeklődtek a nem mindennapi események iránt. Kálvin Jóska bácsi vitte a szót: — Egy szó mint száz, emberek — kezdte — én úgy gondolom, ha learathatja mindenki a maga búzáját, akkor benne vagyok a szövetkezet megalakításában, de ha nem, akkor mehetünk is haza. Meghát öreg is vagyok én ahhoz, hogy másodszor is újrakezdjem. tudja, hegy sikerül majd? — Én is így akartam — szólt közbe Filep Ferenc. — Dehát nem lehet, mert nem szabályos. Valami másat kell tenni, ha már itt vagyunk. — Szóljunk hozza emberek, szóljunk hozzá — ismételgette egyre Kálvin András bácsi s úgy állt ott az ajtóná , mint aki érzi,, ha innen elmennek, döntés nélkül, akkor megint napokon át té- pelődhetnek tovább. Érezték ezt a többiek is. Akármilyen egyéni sérelmek is voltak régen, tudták, hogy mégis g közös út az, amelyiken nekik is h~lad- niok kell. Itt is, ott is egymáshoz hajoltak a fejek. „Mit tegyünk?" — kérdezgették. Látszott, már nem is a vetés, a búza, meg a többi az, ami visszatartja őket, hanem hogy ki meri kimondani az első szót A döntőt. Lassan csöndes mederbe higgadtak á kedélyek s már egymást ugratták, hogy na gyerünk, gyerünk. írjad Jóska azt a nyilatkozatöt — szólt oda aztán András bácsi fiának Ábrán Jóska. — írom én — felelte az nevetve. Olyan szép cifra betűkkel írom a neved, hogy megcsodálják 9 |7 s megtörtént. Ábrán Jóskát * J követték sorban a többiek. A Sándorok, és Kenéz Jánosék azt mondták, ők még alszanak rá egyet. Emezek pedig, tízen összefogva, megalakították a Petőfi Téeszt. Ezáltal Beregsurány mint szövetkezeti község indul az új távlatok felé, (S, A.)-JL A KISZ megyei bizottsága szombaton a munkásifjúság üzemi küldötteivel tartott értekezletet. A KISZ Központi Bizottságnak a munkásifjúság helyzetéről és szerepéről szóló határozatát, valamint az abból adódó közvetlen feladatokat beszélték meg. Az aktíván megjelent Piszter István elvtárs. a KISZ Központi Bizottságának és Kuhár András elvtárs, a párt megyei végrehajtó bizottságának képviselője. A beszámolót Mandzák János elvtárs, a KISZ megyei titkára mondotta. Megállapította, hogy megyénk KISZ-tag jainak táborában több, mint 1500 ifjúmunkás van, ami az egész nronkásif jóságnak több, mint 50 százaléka. Ezenkívül közel 3 ezer az ipari tanulók száma. E számok kötelezik a KISZ-t: minél többet kell foglalkozni az ifjúmunkásokkal.
