Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

% KELETIM AGY A RORSZÄG 1959. FEBRÜÄR 1, SZOMBAT Széljegyzetek eyy beszámolójának margójára A négynapos pártvezetőségi tanfolyamok után INDKN KÖZSÉGNEK van Lfí valami büszkélkedni valója. Tiszavasárí például gyógyszer- gyárára büszke. Jogosan, mert ez után került be a község neve az országos könyvekbe, idegen országok, gyógyintézetek, kórhá­zak költségvetéseibe. E világhír­re emelkedett község két régi őse — Bűd és Szentmihály — sem volt minden érdem nélküli hely. A vásározó községekben megforduló vevők keresték a bü- diek készítményeit, termékeit. Szentmihályt pedig finom kenye­re emelte megbecsülésre. Hiteles adatok vannak arról, hogy a szentmihályi kenyeret még a dé­li országrészek végváraiban is ismerték. Nándorfehérvárra pél­dául hetven szekér hordta rend­szeresen a foszlós, ízletes kenye­ret. Ebben a két községben lakó ősök még a feudális kötöttség ki­szolgáltatottság ellenére is jó re­ménység közt nevelték serény munkára gyeremekeiket Egy jobb, igazabb világ eljövetelé­nek töretlen várásában nőttek fel a község mai lakóinak szülei, nagyszülei. A mai tiszavasvári fiatal erői is a jövendő útjának felelősségteljes megválasztását várják apjuktól, anyjuktól. A büdi és a raentmihályi ember az időtől sarkallva egyre nagyobb igyekezette' keres feleletet ar­ra, hogyan is áll a község ma és hogyan fog állni a jövőben a kenyérrel. Kenyér alatt termé­szetesen nem csak a kenyér né­ven ismert táplálékot értik, ha­nem mindazokat az elengedhetet­len javakat, amelyek m életbe» e kor felemelkedő emberének szükségesek. A 25 ELMÚLT KEDDEN a tt ^ ««vasvári kettes alapsze^ vweí kommunistái taggyűlésen tárgyaltál; meg ezt a közös gon­dolatot: mit kell tenni a jövőért? Hogy erre a kérdésre jó vá­laszt adhasson valaki, nem ke­rülheti el a figyelme a mát. Leg­először is azt, hogy miből ál ma a köaség? Röviden szólva föld­ből és a gyógyszergyárból, többen egyszerre mindkettőből. Ezek as emberek azt tartják: két hely biztosabb, mint az egy. A lakos­ság zöme azonban földből él, egyénileg gazdálkodik. A. határ 61 százaléka az ő kezükben van. A többi rész — 18 ezer 245 hold­ból 4 ezer 731 hold — szocialista szektor, termelőszövetkezeti fiirt. Azaz a határ 38.4 százaléka. A terület nem nagy, de figyelmet érdemel. A feléje forduló figye­lem nem is laikus, his>iyn a me­zőgazdasági nagyüzem nem új dolog a községben. Egyrészt a Dessewfíy grófok és a Komysa bárók birtokán megismerték a ki­zsákmányoló mezőgazdasági nagyüzemet, r> termelőszövetke­zetek pedig bemutatták a mi nagyüzemünket. Az ellenforra­dalom előtt ugyanis hét terme­lőszövetkezet i500 taggal mun­kálkodott az egykori kenyérsütő ősök által alapított falu hatará­ban. És ma is vannak a község­ben termelőszövetk2Zitek. Ta­gadhatatlan, hogy nem hibátla­nok, de a hibák ellenére holdan­ként! átlagban magasabb hoza­mokat érnek el, mint az egyéni gazdaságok. Életerejük a hibák ellenére is olyan tényező, amivel Tiszavasváriban mindenkinek számolnia kell. Annál is inkább, mert a vizsgálódásnak ezen a pontján található az igaz válasz a már feltett kérdésre. Nemhiá­ba fordította a párthatározat a kommunisták figyelmét is újra a termelőszövetkezeti mozgalom felé. T ALÁN NEM LESZ ÉR­DEKTELEN a jövendő kérdését — amit a bűdi kom­munisták is megtárgyaltak — a tőle elszakíthatatlan más kérdé­sekkel e helyen is úgy feltenni, ahogy a taggyűlésen és az élet­ben felvetődik. A tiszavasvári egyénileg gazdálkodóktól most azt kérdezi az idő: Elkötelezted- e magadat a jövővel, vagy be­zárkózol jelen életedbe? Aaaz: Akarod-e, hogy gyermekeid ne tegyenek idővel szemrehányást? Akarod-e, hogy gyermekeid ne hagyják el «ülőhelyüket, mert megtalálják azt, amit ma még csak a város biztosíthat nekik? Akarod-e, hogy Tiszavasvári vá­rossá fejlődjön? Akarod-e, hogy minden eddiginél jobb módban, kultúráltabban élj? Akarsz-e magadnak boldog öregkort? Avagy fordítva: azt akarod, hogy gyermekeid otthagyjanak és ott keressenek jobb megélhe­tést, ahol a rövidlátás nem fé­kezte meg a haladást? Azt aka­rod, hogy sok munkával mind­végig a mai állapotok közt élj, s öreg korodban szemrehányó gyermekeid haraggal osztozkod janak igényeik kielégítéséhez elegendő anyagi eszközöket már nem biztosító vagyonkádon? sító szó, példa nélkül, a meglévőt termelőszövetkezetek eredmé-X nyei alapján, tehát lassan. ♦ - Mi volt a tétlenség óka? X A BESZÁMOLÓ röviden! így határozta meg az okot:{ „Az, hogy az ellenforradalom* időszakában feltárt balosságunk; felismerése után még ma is ké-! szék vagyunk arra, hogy jobb-; ra hajoljunk.” Vagyis: hallgat-; tak a. termelőszövetkezésről, mert hallgatni kényelmesebb; volt Kínos lett volna több kom-! mun istának * termelőszövetke-' zésről beszélni, amikor ő maga; egyénileg gazdálkodik. Enged-; ményeket tettek tehát. Követke- i zésképpen hiányzott a bölcs se-; gítés, a jószándékú felvilágosí­tás, a serkentő példaadás és « töprengők, a már-már döntők; magukra maradtak gondjukban.: A taggyűlés ezen megállapító-; sa azonban a tagság zömét elve-’ zette annak felismeréséhez, hogy' pártunknak a termelőszövetke­zésről hozott új határozatára' nagy szükség volt és halasztha-; tatlanul hozzá kell fogni e ha-' tározat végrehajtásához, hogy e munkában mindenkit őszinteség,' serény igyekezet, a jövőért való; felelősségérzet, önzetlen segíteni-' akarás, okulás, a tapasztalatok ás tanulságok levonásán alapuló bölcsesség és pártosság kell,; hogy jellemezzen. I Szabó György. ■ Társadalmunk életében alap­szervezeteinknek kell vezetni, irányítani a marxizmus-leniniz- mus szellemében azoknak a fel­adatoknak a megoldását, ame­lyeket pártunk elénk tűzött. — Ahhoz, hogy tovább javuljon a pártvezetés színvonala, fontos feltétel a pártvezetőség és az alapszervezet tagságának to­vábbképzése. Ezt a célt szolgál­ta a 4 napos tanfolyam is any- nyiban, hogy segítséget kívánt adni a pártvezetőségi tagoknak a vezetéshez, segített kialakí­tani a helyes vezetési módszere­ket a pártszervezetek életében, a tömegek megnyeréséért foly­tatott harcban, a proletárdikta­túra erősítésében, a munkás­paraszt szövetség megszilárdítá­sában, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében stb. Elvileg és gyakorlatilag tisztázta ez a. tanfolyam azokat a kérdéseket, amelyekben hclyenkint zavaré« lazaság volt észlelhető. Az a nagy érdeklődés, amely a tanfolyamok látogatottságában és az élénk vitákban megnyil­vánult, igazolta egyben a tanfo­lyam hasznosságát és szükséges­ségét. Sokan úgy nyilatkoztak, bogy bár a megtárgyalt anyag ismerős volt, mégis felfris iteUe és elősegítette az credme jyevet-a munkát, növelte a felelősséget a pártvezetőségek tagjaiban. Ép­pen e* a felelősség kötelez ar­ra, hogy a tanfolyamon szerzett tapasztalatokat használjuk fel munkánk során. Valójában a tanfolyamok is csak akkor ér­nek célt, ha valamennyi pártszer­vezet vezetősége felméri párt- szervezetének problémáit a hal­lottak szellemében: milyen a pártszervezet munkája, milyen az egyes párttagok aktivitása és helytállása a rájuk bízott fel­adatok végrehajtásában? A fel­mérés után célszerű tervet ké­szíteni a pártélet szervezettebbé tételére, a párttagoknak a munkába való bevonása érde­kében. E tervben azt is szüksé­ges feltüntetni többek között: mit kell tenni a tömegek meg­nyeréséért, milyen feladatokat; oldjanak meg a kommunista csoportok a tömegszervezetek­ben? A pártvezetőség segítse és fokozza a kommunista csopor­tok munkáját azokon a terüle­teken, ahol a mozgalmi élet pang, vagy hiányosságok észlel­hetők. Személy szerint jó meg­határozni, hogy mit kell tenni' egy-egy kommunistának a tft-' megek megnyeréséért. Minden; párttag képessegének megfele­lően biztosítsuk a pártmunkábs való bevonását és ehhez adjunk1 segítséget ellenőrzéssel és be­számoltatással. Szerintem arra, is jó felhívni a figyelmet, hogy bár a 4 na­pos tanfolyamok nagy segítséget nyújtottak a mindennapi munka megjavításához a pártvezetősé­gek tagjainak, mégsem pótolhat­ják a rendszeres tanulást, sőt feltételezik, hogy a pártvezető­ségek tagjai aktív részesei le­gyenek a szemináriumoknak és állandóan tanulmányozzák a párthatározatokat, a pártkiad­ványokat és a napi sajtót. Mind­ezek együttesen hozzásegíte­nek bennünket ahhoz, hogy gyorsabban és nagyobb zökke­nők nélkül tudjunk előre ha­ladni a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének útján, amely gondtalanabb és boldogabb éle­tet jelent a dolgozó millióknak. Együd András. Szélesedik a mezőgazdasági jellegű szakoktatás interjú Koka» Ferenc elvtárasal, a népfront megyei titkára tál terjesztő előadásokat rendezünk, ahol mezőgazdasági jellegű, kérdé­sek is szerepelnek. 76 községben tartunk ilyen előadássorozatokat. Napirenden szerepelt a gümőkór elleni védekezés, a szocialista és kapitalista mezőgazdaság hely­zete és más, fontos kérdések. Ezenkívül 214 helyen folyik po­litikai oktatás a népfront-bizottsá­gokban, ahol szintén szerepelnek mezőgazdasági ismereteket nyújtó előadások, viták. Ilyenek voltak többek között a világ mezőgazda­ságáról, hazánk gazdálkodásáról szóló előadások, amiket nagy ér­deklődéssel fogadtak a dolgozó pa­rasztok. Lehetőség nyílt számuk­ra, hogy megismerkedve más or­szágok mezőgazdasági helyzetével, konkrét feladatokat vitassanak meg egy-egy községre vonatko­zóan. KÉRDÉS: Az említetteken kívül más módon elősegítik-e a mezőgazdasági kérdésekkel ösz- szefüggő párt- és kormányfel­adatok megvalósítását? VÁLASZ: A népfront-mozga­lomban sok lehetőség van arra, hogy a legfontosabb feladatok valóraváltásáért dolgozzunk. Töb­bek között különböző látogatáso­kat, kirándulásokat szervezünk jól dolgozó szocialista gazdaságok megtekintésére. Nemrég a tisza­dobi Táncsics Termelőszövetkezet­be látogattak el a nyíregyházi já­rás népfront-bizottságainak tag­jai. Az ópályi tangazdaság híres borzderes teheneit állattenyésztési tapasztalatcsere során látogatták meg a környező községek dolgozó parasztjai. A baktalórántháziak az Ilona-tanyai tangazdaságba láto­gattak el. Nagykállóban az értel­miségi dolgozók, termelőszövetke­zeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok tanácskoztak aktuális kérdésekről. Ugyanitt a tanyavi- ’ágban folyó különböző szakisme­retekkel foglalkozó összejövetelek megrendezéseit is segítik a nép­front-bizottság tagjai. Elősegítjük a mátészalkai járás öt községé­ben a legeltetési bizottságok tag­jainak továbbképzését, és har­minc helyen a fiatalkorúak isko­láját. KÉRDÉS: A köeeK napok programjában milyen kérdé­sek szerepelnek? VÁLASZ: Továbbra is támogat­juk a különböző szakoktatást, szervezzük a termelőszövetkeze­tek és más szocialista üzemek látogatását, az itteni tapasztalat-' cseréket. A közelgő magyar-szov­jet mezőgazdasági napok sikeré­hez is jelentősen hozzá kívánunk járulni. Rövidesen megismerked­nek a népfront-bizottságok tagjai is a Központi Bizottságnak a múlt év decemberében hozott határoza­tával. Mindez komoly és felelős­ségteljes munkát igényel. Akkor lesz eredményes a határozat is­mertetése, ha megértik, maguké­nak vallják e nagyfontosságú határozatot s megvalósításához minden segítséget megadnak. Nagy Tibor. 4 párt agrártézisei célul tűzték ki, hogy a belterjesség felé haladva, növelni kell a te méshozamokat, szélesíteni kell a szövetkezeti gazdálkodást. Kultur ltabb gazdálkodást viszont csak egyre nagyobb szakértelemmel rci.delkező dolgozó parasztokkal lehet megvalósítani. Ennek érdekében széleskörű mozgalom indult : megyénkben, többirányú mezőg; z .asági ismereteket biztosító tan- folyamot tartanak. A Hazafias Népfront-mozgalom hívei is kive- E :ik részüket e fontos munkából. Ezzel kapcsolatban néhány kér­dést intéztünk Kokas Ferenc elvi rshoz, a Hazafias Népfront me­ggyei bizottságának titkárához. KÉRDÉS: A népfront-bizoti- . Ságok hogyan segítik a mező- gazdasági jellegű szakoktatást? : VÁLASZ: A népfront-bizottsá­goknak nincs külön programjuk a mezőgazdasági szakoktatást ille­tően. A párt- és tanácsszervek által indított különböző szakisme­reteket nyújtó tanfolyamok szer- ;i azésében segítenek. KÉRDÉS: Milyen tanfolya­mok szervezéséhez adtak segít­séget? ; VÁLASZ: Megyénkben nyolc­;vanhat ezüstkalászos tanfolyam I vűködlk. Ezek szervezésének leöntő többségéhez konkrét segít­ségei adtak a helyi népfront-bi- tZjttságok. Negyvennégy helyen ^dolgozik eredményesen a 110 órás I* ez 'gazdasági ismeretterjesztő It nf jlyam. Ezeken az összejövete- '1 ken főleg növény-, gyümölcs- és Izöldségterpnelési, valamint állat- ,tenyésztési kérdések szerepeinek, í 3 Izei.kívül megismerkednek a szo- [clalista szektorban és az egyéni [gazdaságokban elért termelési si­kketekkel, hogy a tapasztalatok talapján tovább javuljanak az •eredmények. ► KÉRDÉS: Önállóan re.idez­[ nek-e a népfront-bizottságok ► szakoktatást? ► VÁLASZ: Különböző ismeret­4 JÓZAN, ELŐRELÁTÓ és]-1 felelősséget érző ember] erre azt mondja: A jobbat aka-i rom! Én sem vagyok ellensége] magamnak és gyermekeimnek/ falumnak, népemnek. De mi je-j lenti a jobbat? Erre azt kell fe-j lelnie önmagának: a mezőgazda-i sági nagyüzem, a párt, a kor-| máriy által ajánlott temvelősaö- j vétkezés. Amíg azonban a józan ész] könnyen eljut idáig, amíg ésszelj könnyen belátjuk a helyest j még nem biztos, hogy érzelmileg,] cselekvő elhatározásban is elé-i rünk odáig ugyanabban az idő-3 ben. Az élet is azt mutatja, hogy j sok töprengés, vajúdás, vita,] egyetértő helyeslés és számtalan] ellentmondás után jut el az 3 egyénileg dolgozó parasztok leg-; többje a belépésig. Ez egyben 1 figyelmeztet arra, hogy a nagy' lépéshez a kommunisták, a tér d melőszövetkezeti tagok, a tiszt .< látó pártonkívüliek, a maguk, aj községük, népük jövőjének biz ! tosításáért dolgozó és aggódó dolgozó parasztok közös munka-; ja,., segítsége és személyes p- I dója szükséges. A bűdi kommu­nisták taggyűlése ezt megáliapítót-' ta maga is és önkritikusan azt is; hozzá tette, hogy a községben a: termelőszövetkezeti mozgalom sikerei az utóbbi időkben bizony a pártszervezet segítsége nélkül következtek be. Azaz: felvilágo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom