Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1059. FEBRUAR 8. PÉNTEK KELETMAGYARORSZÁG M Ü V E L Ö D É S A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata II népművelés szerepe a mezőgazdasás szocialista átszervezésében A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, a nagyüze­mi út további szélesítése öntuda­tos, művelt parasztok támoga­tásával gyorsabban megvalósítha­tó. Ez a tény önmagában véve is komoly feladatot ró és széles perspektívát nyit a népművelés számára. A céltudatos, tervszerű kulturális nevelőmunka előre­lendíti a fejlettebb mezőgazdasági termelést, a szocializmus falusi bázisát. A falusi kultúrmunka, a nép­művelés csak egy része annak a nagy ideológiai munkának, mely a dolgozók öntudatának formálá­sáért folyik. A szocializmusban elkerülhetelenül vannak még az emberek tudatában kapitalista csökevények, megtalálhatók még a régi rend vonásai az életmód­ban, a gondolkodásban. A gyor­A mexő'rasdasáari Megyénk kulturális munkájá­ba- nagy szerepet játszik, — ha­tékonyan és konkrétan segít — a falusi ismeretterjesztés. A munka zömét a művelődési osztály végzi, de a TIT keretében folyó ilyen munka is eredményes. Az ismeret­terjesztő munkát a megyei és já­rási pártszervezetek helyesen koordinálják. A Hazafias Nép­front és a tömegszervezetek te­vékenysége is egyre inkább tért hódít. A falusi ismeretterjeszté­sen belül döntő helyet foglal el a mezőgazdasági ismeretterjesztés Ennek keretében sok hasznos is­merettel és alapvető agro- es zoo- technikai eljárásokkal ismertet­jük meg a tsz. tagokat és az «-gyé- ni parasztokat. Á gyakorlatban napról nanra iobban realizá'ódnak a jól szervezett és színvonalas munka hatásai, pl. a szabolcsi al­makultúra színvonala évről-évre emelkedik, a homoki vetésforgó, A film es a Nagy előrelépést jelent a szabol­csi, szatmári faluk életében a film. Nincs olyan község, ahol he­sabb ütemű előrehaladást sok esetben visszahúzzák a régi szo­kások, a maradiság, és a szocializ­mus építésében előforduló nehéz­ségek, ellentmondások. Ezeket nem lehet egyszerre, márpl-hclnan-ra leküzdeni. A nép­művelés, a kultúra munkásai so­kat segíthetnek az akadályok le­küzdésében. Megyénk mezőgazdasági jelle­gű, a lakosság 85 %-a falun él és döntő többsége a mezőgazda­ságban dolgozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezése jó irány­ban fejlődik, — a szövetkezeti eszmének mély gyökerei vannak. Ennek szép bizonyítéka többek között, hogy sem az 1953-as nagy támadás, sem az 1956-os ellenfor­radalom nem tudta elseperni a szövetkezeteket ismeretter iesstés a két henger közé való vetés, a zöldtrágyázás, ma már általáno­san ismertek. Amikor erre lehető­ség volt, az ismeretterjesztő elő­adásokat gyakorlati bemutatók is kísérték, pl. a Nyírségi Homokkí­sérleti Intézet különböző állomá­sain, vagy egy-egy állami gazda­ságban, gépállomáson, tsz.-ben. Néhány esetben keskeny, általá­ban diafilmvetítéssel emeljük az előadások színvonalát. A járások úgyszólván mindegyikében műkö­dik előadói munkaközösség. Ezek­nek tagjai tanítók, tanárok, agro- nómusok, orvosok és egyéb szak­emberek. Ennek a tekintélyes számú kollektívának nagy szerepe van abban, hogy a különféle elő­adások, előadássorozatok, ezüst- kalászos tanfolyamok, mezőgazda- sági szakkörök, egyre színvonala­sabban betölthessék feladatukat. könyvtárak tenként legalább egyszer ne len­ne előadás. A dolgozó parasztok egyre több és jobb filmet várnak. Kétmillió torint díjkedvezményt kaptak a géphasználati társulások Egy év óta foglalkoznak a földművesszövetkezetek gépi mun­ka szerződtetéssel. Az első év ta­pasztalatait értékelve a SZÖ- VOSZ-nál hangsúlyozták, hogy a földművesszövetkezetek gépi mun­ka szerződtetése, illetve a gépi munkák szervezése az egyéni gazdák körében a földművesszö­vetkezetek által, a gyakorlatban bevált módszernek tekinthető, s éppen ezért a következő években is fenn kívánják tartani. — A SZÖVOSZ-nál nyert tájékoztatás szerint a már meglehetősen szé­les körben ismert okányi mód­szert kívánják országosan elter­jeszteni. Az Okányi Földműves­szövetkezet körzetében az egy­mástól elkülönített határrészek gazdái közül egy-egy felelőst vá­lasztottak, s így a szerződést tu­lajdonképpen maguk a gazdák szervezik és irányítják. A föld­művesszövetkezet csak a gépről gondoskodik részükre. Ezzel a módszerrel széles kör­ben kiterjesztették a mezsgye­szomszédok összefogásával ala­kult állandó, vagy alkalmi jelle­gű géphasználati társulások rend­szerét. Az elmúlt évben az ország területén több mint négyezer gép- használati társulás alakult. — A géphasználatra társult gazdáknak, kedvezményes áron, mintegy 170 ezer normálholdnyi gépi munkát végeztek. Az igénybe vett ked­vezmény összegszerű értéke or­szágosan eléri a kétmillió forin­tot. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a földművesszövetkezétek erre az évre 2.5 millió normál­hold gépimunka szerződtetésére vállalkoztak, s ez — mint hang­súlyozzák — általában megfelel az egyéni gazdák részéről ta­pasztalható igényeknek. Tovább­ra is érvényben marad a gép- használati társulások részére ked­vezményt biztosító rendelet. A férfi divatra is gondol fejlődő kösszövö iparunk A kötőszövő mintaüzemben gyártmányfejlesztési csoport ala­kult azzal a feladattal, hogy az itt dolgozó szakemberek közre­működésével segítse az új alap­anyagok, a különböző szintetikus szálak felhasználását. Az újfajta fonalakkal azonnal megkezdik a kísérleteket, majd a kialakított kötési és kikészítési technológiát az üzemek rendelkezésére bo­csátják. A kötszövő ipar szakemberei­nek figyelme mindinkább a férfi­divat felé fordul, ahol szintén nagy változás tapasztalható. Űjra divatba hozzák a jersey zakókat, mellényeket és jersey anyagból állítanak össze pulóvereket is. •— Megkezdik a taszlánszerű férfi­ingek gyártását. Ennek alapanya­gát, a poliamid elemi szálakat légfúvással szétborzolják és így teszik légáteresztővé, ennélfogva viselése kellemesebb. Az eddigi­nél nagyobb választékban gyárt­ják a pamutból kötött férfi fe­hérneműket is. Külföldön ismét viselik a durvakötésű sportpuló­vereket. Ilyeneket is forgalomba hoznak majd. A kötszövőipar szá­mára központi kikészítő üzem épül, s ezzel megoldják az új alapanyagú gyártmányok végső kikészítésének, formálásának gondját is. Különösen vonatkozik ez az igény a tudományos ismeretterjesztő filmekre. Nagyon kevés van be­lőlük és még kevesebb jut el me­gyénkbe. A dolgozó parasztság szívesen nézi meg a különféle me­zőgazdasági tárgyú kisfilmeket. Jó példa volt a szabolcsi almáról készült országos és a tiszalöki já­rásról helyi erőből készített kis- film hatása. Az egyes tájegysé­gekről, azok gazdálkodásáról a jövőben többirányú kisfilmeket kellene készíteni. Ezeket a falusi kultúrmunkában nagyon eredmé­nyesen lehetne hasznosítai. A falu dolgozóinak kulturális nevelésében hatékonyan segítenek a könyvtárak. A jó könyv kincset ér, — vallják megyénk olvasnivá- gyó, olvasni szerető dolgozd pa­rasztjai. Ez évben néhány terü­leten újból gazdagabbak lettünk, jobban ki tudjuk elégíteni az igé­nyeket. Jelentős számban bővült a könyvállomány, az eléggé nagy­számú szabolcsi tanyavilág egyré- szét meglehetősen szép számú és jó anyagú könyvtárral szereltük fel. Jó szolgálatot tesznek a könyvtárak diafilmek forgalma­zásával is. Komolyabb szakköny­vekre, de főleg népszerű kis szak­fűzetekre nagy szükség van a fa­lun, — az igények nincsenek ki­elégítve. A falusi öntevékeny művészeti csoportok Szép fejlődésről, felfelé ívelő munkáról tettek tanúbizonyságot az idei kulturális seregszemlén a falusi öntevékeny művészeti cso­portok. Számuk egyre bővül, mun­kájuk mindjobban tartalmasabb. Ez annál inkább megbecsülendő, mert az ellenforradalom után az ideológiai zűr-zavar ezen a terü­leten nagyon sokat ártott. Az u. n. „népszínművek1’ hatása, a túlzott anyagiasság, a szocialista realista művek lebecsülése itt-ott még je­lentkezik. A különböző fővárosi ég városi művészeti csoportok nem valami jó példát mutattak e té- > ren a falunak. Bár sokat javult a rnűsorpolitika, a darabválasztás, de van még néhány tennivalónk! A megyében folyó népművelési munka összet'észében kezd’ ered­ményesen szolgálni a szocializmus falusi építését. Erre joggal büsz­kék — de nem önteltek — a sza­bolcsi, szatmári kultúrmunkások. Van néhány fehérfoltos terület munkánkban. A falusi ismeretter­jesztésben sokkal a'aposabban elemezni kell az osztályviszonyo­kat, nagyon differenciáltan kell foglalkozni az egyes paraszti réte­gekkel. Méginkább közelebb kell kerülni a mindennapi gyakorlati élethez. Az egyénileg dolgozó pa­rasztság ma még számbelileg meg­haladja a mezőgazdaság szocialis­ta szektoraiban dolgozók számát. is nagyfe’-dat lesz megnyerni őket a nagyüzem számára. A kultúra eszközévei is harcolni kell a maradisás, az idealista szemlélet ellen ég széles területen meg kell mutatni a jö­vő perspektivikus útját Megyénk­ben a legfontosabb témát, a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének általános — de főleg me­gyei kérdéseit — komoly tanulmá­nyozás tárgyává tesszük a dolgo­zó parasztok és a kultúra munká­sai előtt, s ezeknek a tanulmá­nyoknak leszűrt, tanulságai alap­ján tanfolyamokat rendezünk az ismeretterjesztésben résztvevő előadóknak. összegezve: Meg eredménye­sebbé, szervezetebbé akarjuk ten­ni megyénkben népm-jvelésj munkát A munka neheze még ^lőttünk van. de a szocia1 izmus építésének szépsége, a biztos jö­vő minden fáradságot megérde­mel. Nagy Sándor Esetem az önkiszolgálással Igaz, ami igaz: alaposan lepipálta > Mátészalka me­gyénk székhelyet S mi, nyíregyhá ziak, itt állunk a „mindennapi be- tévő1’ — önkiszol­gáló boltunk nél­kül. Ilyen szé­gyen! Vannak áruktól zsúfolt szép boltjaink, fővárosi nívójú csemegeüz­letünk, de sehol egy jottányi önki. szolgálás. Felaj- zott - kíváncsiság­gal, sőt némi irigységgel léptünk a szálkái „önkid­be. Ragyogó üz­let! Helyes kislány blokkot nyújt, amibe — gondo­lom — saját önki­szolgálásom anya­gi ügye kerül. — Kést kértem. (Nem megvenni!) A téli szalámiból akar­tam szeletelni vagy 15 dekát, bár nem tudtam mit ®a~ gyorskiszolgálás keverve: Kérek három mondok majd ma­kiló körtét! gamnak, ha több lesz vagy két dekával. Udvariasan megelőzött a segéd kartárs és már csomagolta is. Borért sem mászhattam a felső polcra — nem is törtem magam — leszedték szívesen. Pil­lanatok alatt megkaptam a csokit, a kenyeret s amit kívántam. Mondom, szívesek voltak, de elrontották a szám ízét. Én ön­kiszolgálni akartam mindenáron, helyette pillanatok alatt gyors­kiszolgáltak. Mire felocsúdtam: blokkomon aláhúzva, összeadva az egész, sőt már a visszajáró pénz is előttem volt. Mindez alig tar­tott néhány percig. Előbb megróttam ■— gondolat­ban — a szalkaiakat. Miért nem akarnak önkiszolgálni? Hiszen e szép üzlet arra készült. Most kárba vész a sok kosár és az ön~ kiszolgálgatás más kellékei. Ám, hogy megfontoltam a dolgot, el­oszlott e nézetem. Bánom is én, ha soha sem kell magamat saját kiszolgálásomra igénybe venni. Nem bánom, ha olyan gyorsan tel­jesül kívánságom, mint a máté­szalkai gyorskiszolgáló üzletben, ahonnan mégiscsak elégedetten távoztam; Hammel József. Jutalmazás takarékosságért A Ruházati Gyár nyíregyházi telepén a varrodák 92 ezer forin­tot kitevő apró kellékeket, a sza- bászati dolgozók pedig 72 ezer fo­rintot kitevő anyagot takarítot­tak meg 1958 negyedik negyed­évében. A megtakarításokat a központ 24 ezer 800 forinttal ju­talmazta. A szabászaton több dolgozó 870 forintot kapott. A varrodák között a legjobb ered­ménye Marinka János szalagve­zető csoportjának volt, itt a dol­gozók 160 forint jutalmat kap­tak. Mennyi cigarettát szívunk el évente? 50 féle dohányból készül a „Kossuth“ — Jönnek a íüstszűrős cigaretták! Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán az MTI munkatársa választ kért ar­ra, hogy miként alakul hazánk­ban a dohányfogyasztás, mennyit és milyen cigarettát szívnak az emberek Magyarországon. A Dohányipari Igazgatóságon elmondották, hogy a hazai do­hányfogyasztás az európai átlagot tekintve lényegesen kisebb. Ta­valy például az átlagos fejadag egy kiló 70 deka volt, ami körül­belül 1.500—1.600 cigarettának felel meg. Ezzel szemben Belgium­ban, Írországban, Dániában az évi fejadag meghaladja a 2 kilót Az Amerikai Egyesült Államok­ban pedig évente mintegy 3—3.5 kilogramm dohányt szívnak el. A legkeresettebb cigaretta Magyarországon a Kossuth, utána a Terv és a Munkás. Kossuth cigarettából évente átlagosan 8—9 milliárd da­rabot készítenek. A dohány­ipar éves termelése 14—15 milliard cigaretta. Jelenleg 32 féle cigarettát gyárt az ipar. A választékot tovább nem nö­velik, hanem az egészségügyi kö­vetelmények figyelembevételével rátérnek majd az úgynevezett füstszűrös «zävarkäk gyártására. Az ez év végén, de legké­sőbb a jövő évben már kap­ható lesz magyar füstszűrőé cigaretta. A dohány minőségének megja­vításához jelentősen hozzájárul az idei beruházási programjuk is. Mintegy négy—négy és félmil­lió forintot költenek korsze­rűsítésre és eiőieiáthatólag tavaszig befe­jezik a szolnoki gépi fermentáló üzem építését, felszerelését. A ci­garetták minőségén ezenkívül a technológiai előírások szigorú megtartásával is kívánnak javí­tani. A közkedvelt és népszerű Kossuth-ot ötvenféle dohány­ból keverik. A Dohányipari Igazgatóság vé­leménye szerint azonban mind­addig különbség lesz az egyes do­hánygyárak cigarettái között, míg szétaprózottan és kisüzemi módon termesztenek, mert a sok­féle dohány ízben, zamatban és erősségben eltér egymástól. Egy­séges minőségű cigarettákat majd csak akkor tud gyártani a do­hányipar, ha nagy táblákon old­ják meg a dohány termesztését. «*■ O

Next

/
Oldalképek
Tartalom