Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
Kjír nap alatt 21 új belép« Tiszaszalkán (Tudósító« a 4. oldalon.) ★ I népművelés szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében (Cikk az 5. oldalon.) XVI. ÉVFOLT AM. 31. SZÄM Ära 50 fillér 1959. FEBRUAR 6, PÉNTEK Dobi István beszéde a termelőszövetkezeti mozgalomról (Tudósítás a 3. oldalon.) ★ I udómlás a balkáayi állami gazdaságból (3. oldal.) A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának, az egyetemes béke megőrzésének megoldásában Hruscsov elvtárs záróbeszédé az SZKP XXI, kongresszusán Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP XXI. kongresszusának csütörtök délelőtti ülése Frol Kozlovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának elnökletével nyílt meg. A tanácskozáson felszólalt Pjotr Seleszt, a kievi pártbizottság titkára, Jevgenyij Koluscsinszkij, az omszki (Nyugat-Szibéria) területi pártbizottság titkára, Konsz- t.antyin Osztrovityanov akadémikus, Szemjon Boriszov, a jakuti területi pártbizottság első titkára és Mark Mityin akadémikus. Majd rövid szünet után Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke záróbeszédet mondott. N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárószavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a Párt tökéletes össze- lorrottságát és egységét, a párt- szervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a „kommunizmus építőinek kongresszusa" nevet, mert ez a kongresszus jelzi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszába — a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus-leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét, eleven, elszakíthatatlan kapcsolatát a kommunizmus ragyogó épületén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hiuscsov bejelentette, hogy a nárt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat és javaslatokat, amelyeket a kongresszusi felszólalások tartalmaztak. Az Állami Tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a figyelmes tanulmányozásával amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása során. E szerveknek intézkedniök kell, hogy p javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresz- szus' küldöttségeinek felszólalása és a tcstvérpártoknak a kongresz- szushoz intézett üdvözlő üzenetei megindító módon tolmácsolták azt a nagy bizalmat és őszinte ro- konszexvet, amelyet a szocialista országok dolgozói és a hatalmas dolgozó tömegek, .a béke, a demokrácia és a haladás hívei világszerte táplálnak az SZKP és a Szovjetunió iránt. Hruscsov hangsúlyozta; — A kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóraváltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött a* az óhaja, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongresszusunk legfontosabb jellemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov. — Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniok, ha tárgyilagosán értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszusunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését enav-e, Hruscsov a következőket mondotta: — Világszerte nagy változások történtek. Egyes országok a szo- c.ahsta világrendszerhez, mások bí imperialista világrendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országot, felszabadító harc bon kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját itjuken akarnak járni, hogy let •»zva a gyarmati igét, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. Ezwicnek az országoknak sok képvüeiője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak építeni. — Igaz, hogy nehezen ejtik ki a „kommunizmus" szót, s nem mindig világos, mit jelent az ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatúak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennünk, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel, tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista országok jó, baráti viszonyt teremtettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt szállunk síkra a békéért és a népek biztonságáéit, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott nemrég még az volt. — Ezenkívül figyelembe keli vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörülményeik megjavítására törekednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a marxista-leninista pártok nézeteitől, e partok tagjainak többsége a béke híve. Ezekben a kérdésekben tehát találkozhatnak erőfeszítéseink. Következésképp^ az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok d.olgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. — Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta. — A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. — Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő, amely a* anvagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára. A döntőbírók legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rend szer jobb. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy' nem robbantanak ki háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök, Nixon alel- nök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez arcelveket Dulles úr a január 27-i sajtóértekezleten engedett meg masának. Dul'es minden alap nélkül az állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a ..hidegháborút,", s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott „hidegháborúhoz”. — Ilymódon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben, különösen A. I. Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni szűk. érdekeik kedvéért Az amerikai katonai vezetők és államférfiak oly gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült ÁllamOK adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázs.ában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont. — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. így hát a háború — véleményük szerint — az Egyesült Államokra nézve nem is olyan veszélyes. Mcelroy Az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében lévő szövetségeseinek területéről kiindulva folytatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhető rakétákban bizakodhatnék. — Feltételezhetjük, — jegyezte meg Hruscsov — hogy az angolok, a franciák, a németek, a törökök, a görögök, az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez az amerikai elképzelés. — Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni szűk érdekeik kedvéért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kufár magatartás ez. az emberkereskedők politikája, akik a meggazdagodásért nemcsak barátaikat,, de még saját édesatyjukat is eladnák. — Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a mi népünkül, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus— leninizmus híveitől. Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért, s azért, hogy az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és a többi nyugati országgal minden életfontosságú kérdésben kölcsönösen elfogadható megegyezést kössünk. Harcolunk az egész világ békéjéért, mert mi nemzetiségétől, bőre színétől, vagy vallásától függetlenül zgyrabecsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenne egyes emberek, egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét. — Ügy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az. illúzióra, hogy háború eseten az Egyesült Államok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyálma. A valóságban a Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mérjen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszerveztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenyegessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk a dolgok valóságos állására. — A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának megjavítása. Nem is olyan régen még eléggé éleshangú üzenetváltósok zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között. Ennek az a magyarázata, hogy a nemzetközi helyzet igen éles problémáiról volt szó. Mindez immár a múlté. A jövőbe kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti, irú minden lehetőt megteszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, s azért, hogy nemzetközi kapcsolataink egyre javuljanak. Hisszük, hogy az Egyesült Államok elnöke és többi vezetője — ha valóban békét akarnak, mintahogyan A. I. Mikojannal beszélgetve mondották — elismerj az államok békés együttélésének szükségességét és ezen az alapon építi ki kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink viszonyában „felmelegedés" következik, hogy tovább fejlődik az érintkezés és a kapcsolat. Ügy .átszik, egyes politikusoknak ez nem tet(Folytatás a 2. oldalon.) A gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka