Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

keletmagyarorszAg 1959. FEBRUAR 25, SZERDA Háromnegyedmilliés költséggel bővítik és korszerűsítik az Állami Áruházát 'yermek-konfekcio ped.g az első emeletre. Üj berendezés, nagyobb hely várja nemsokára a vevőket. Üj osztályokat is hoznak létre: önkiválasztá és önelszámoló női. kalaposztály lesz az első emele­ten, a földszinten pedig a mű­anyag- és ajándéktárgyak osztá­Atalakítják a nyíregyházi Ál­lami Áruházat. Töhb mint 750.000 formtet fektetnek az átalakítás­ba: modern világítást kap min­den helyiség, az osztályokat tel­jesen szakosítva csoportosítják. Minden méteráru osztály a fél­emeletre kerül, a női, férfi és Mit érdemei a szülő? A Keletmagyarország február 8-i, vasárnapi számában „Elha­gyott szülök' címmel, a? éleiben sajnos egyre gyakrabban előfor­duló jelenséget hozott nyilvános­ságra a cikk írója. En is szülő vagyok, két gyer­mek 35 éves apja. Engem is ha­sonló körülmények között nevel­tek apámék, mint K. Pali bácsi a gyermekeit. Mezőgazdasági me­gyénkben a lakosság többsége keserves, nyomorúságos körül­mények között nevelte népes csa­ládját. En még emlékszem, hogy édesapámék látástól vakulásig hajszolták magukat a kis min­dennapiért. És ezt az apát, vagy az anyát nem tisztelik gyerme­keik, amikor már kiesett kezük­ből a munkaeszköz és megértés­re, támogatásra szorulnának! Sajnos, arra sem gondolnak az idős szülők felnőtt gyermekei, hogy szüleikkel szembeni maga­tartásukat látják a kicsiny, vagy serdolö gyermekeik is. Ezekben a kicsinyekben, vagy serdülőkben nem fejlődik ki a szülőkkel szembeni tisztelet, megbecsülés és felelősségérzet. Egyszer ezek­ből a kicsinyekből is felnőttek lesznek, s vajon számíthat-e a mostani fiatal szülő felnövő gyer­mekeire, ha ő sem mutatott jó . példát. , Utcánkban él B. B. (a teljes nevét nem akarom felfedni) ve­zető állású dolgozó, akinek fele­sége is keres. Két gyermekük el­tartásáról gondoskodnak. Van még három testvére B. B.-nek. Egyik 8 hold juttatott földön gazda, egy alkalmazott, egy pe­dig szakmunkás. Valamennyiük­nek egykét gyermekük van. öz­vegy öreg édesanyjukról ázonban nem gondoskodnak, hanem kér­ték ők is szociális otthoni elhe­lyezését. Elgondolkoztató ez na­gyon. Azt tudjuk, hogy minden idősebb korban lévő embernek megvannak a megrögzött szoká­sai. Kölcsönös alkalmazkodással ez is elviselhető. Legtöbbször az a baj, hogy a fiatalasszony, vagy gyermek nem tiszteli házastársa szüleit, azt a szülőt, aki férjet, vagy feleséget nevelt számára. Meggyőződésem, hogy ahol a gyermek vagy annak házastársa nem tud kijönni az idős szülők­kel, ott ez a fiatalok hibájából történik. A szülő mindenkor szü­lő marad, aki tiszteletet, megér­tést, sok-sok szeretetet és a nyu­godt öregség biztosítását ér­demli. Ha ezt mind biztosítjuk, akkor is csak törleszteni tudtunk abból, amit szüléinktől kaptunk ... Szűcs Sándor* lya és külön harisnya-osztály. Több osztály önkiválasztó és önelszámoló lesz. Az önkiválasz­tás azt jelenti, hogy a vevő vit­rinből válogathatja ki magának a kívánt árut. Az önelszámolás megkönnyíti a vásárlást, mert a vevő ahol kiválasztja a vásárolni- valót, ugyanott fizet, és ugyanott meg is kapja azt. ilyen osztályok lesznek a papír, játék, rövidáru, cukorka, illatszer, trafik, bőrönd- és díszmű, női kalap, műanyag és ajándéktárgy osztályok. A MOZlUZEMI VÄLLALAT MSZBT körének rendezésében folyó hó 26-án délután 5 órakor Rertelendi Sándofné, az V. sz. általános iskola igazgatója él­ménybeszámolót tart a szovjet­unióbeli útjáról az Irodaház nagytermében. Sporthírek Vasárnap délelőtt Oroson bonyo- b'tották le a Megyei Tornaszövet­ség által kiírt gúlabajnokság má­sodik fordulóját. Az első két for­duló után a következő sorrend alakult ki. Férfiak: 1. Vásáros­namény 143,4, 2. Nyíregyházi MTH. 142,5, 3. Oros 136,55, 4. Va­ja 132 pont. Nők: 1. NagykáUó 139,47, 2. Tiszalök 139,15, 3. Vásá- rosnamény. A verseny harmadik fordulóját vasárnap rendezik meg Vásáros- naményban. A harmadik forduló folyamán a tiszaszalkai férfi csa­pat is bekapcsolódik a versenybe. ★ Az őszi—téli falusi szpartakiád megyei döntőit vasárnap Nyí­regyházán a 2. sz. általános is­kolában rendezik meg asztalite­nisz és sakk sportágakból. ■n Kettős sportesemény színhelye lesz vasárnap Vásárcenamény. A már említett gúlabajnokság be­fejezése után itt bonyolítják le a serdülő és ifjúsági megyei ököl­vívó bajnokság döntőit is. A szocialista realizmusról tartanak előadást február 28-án, csütörtökön délután 4 órakor Nyíregyházán, a Bessenyei-klub- ban. Előadó: Gyárfás Imre. Nyíregyházi rádió műsora Mai kommentárunk. — Üj be­lépőknek szól a muzsika. — Na­pi krónika. — Magyar daljáték. — Ipari rovatunk jelenti — 150 éves a debreceni rajziskola. — Gyermekműsor. Felejthetetlen szép emléket je­lentenek a Sztálinvárosban el­töltött órák. A városban való, rö­vid tartózkodás is nagyszerű al­kalmat nyújtott az egyik leg­újabb, ipari fellegvárunk megis­meréséhez. Egy érdekes kont­Látod fiam, mindig te vagy aki, elkezdi! _t ___ Sztálinvárosi emberek, élmények várossá növi ki magát. Ehhez persze idő kell, de azt máris nyugodtan el lehet mondani, hogy a modern lakóházakat, a repre­zentatív középületeket, a tiszta­ságtól csillogó pazarul felszerelt üzleteket tekintve a város máris kiérdemli a nagyváros jelzőt. Meghajtó ssiluett Az olyan ember is könnyen ki­talál a Vasműhöz, aki életében először jár Sztálinvárosban. Csak követnie kell a különféle, szokat­lan formájú tartálykocsikat, s a szinte percenként közlekedő autóbuszokat — hogy aztán a fő­bejárathoz érve megálljon egy percre. Mert meg kell állni. Olyan megkapó a hatalmas vaskombinát sziluettje. A főbejá­rat homlokzatán lévő dombormű a munkás-paraszt egységet jelké­pezi. Az üzem majdnem akkora területen fekszik mint Nyíregyhá­za: S a hatalmas telepet,- mint végtelen finom idegszálak úgy átszövik a vasúti sínek. Koksszal, vasérccel megrakott vagonsorok kúsznak meghatározott pontosság­gal rendeltetési helyükre, A ta­pasztalatlan látogató nem tudja, logy mit nézzen hosszabb ideig. A Martin-kemencénél időzzön-e, vagy pedig a szénelőkészítő sár­gás-, narancsszínű felhőibe gyö­nyörködjön. A Vasmű számtalan utcáin mindenfele hatalmas, s ijesztően szép gépcsoportok, melyek látszólag széteső egysé­gek, de a valóságban óramű pon­tossággal összedolgoznak, hogy minél több vasat adjanak az or­szágnak. Csak az tudja megérte­ni, hogy mit jelent mezőgazdasá­gunknak, s minden egyes ipara-, gunknak SztáUpváros — aki járt! már itt. Pontosak, mér téti tar tök, kedvesek . . . Az emberekről, a sztálinváro- íiakról is néhány- szót. Mi á leg­jellemzőbb rájuk? Munkájukban hallatlanul pontosak. S munka után szórakoznak, s a szórakozás­ban meglepően mértéktartók. Láttam fiatal lányokat, fiukat akik táncoltak az Aranycsillag- ban, de pontosan tízkor felálltak, 5 fizettek. Miért? Mert másnap reggel munkúha kellett menniülr, Ez egyébként íratlan szabály itt, s mindenki betartja. S érdekes, hogy egynapos sztálinvárosi tar­tózkodásom alatt egyetlen „cső- nadrágot”, vagy feltűnően öltöz­ködött lányt sem láttam. A fiata­lok egyszerűen járnak és visel­kednek. Az emberek szívélyesek, I kedvesek, kiegyensúlyozottak, A sztálinvárosi tartózkodás em­lékeit, benyomásait a következő­képpen lehetne összegezni; az egész város egy nagyon pontos és józan terv, az embereket pe­dig egy munkában kialakult erős és egészséges szellem irányítja. (Bézt) rassz! Szinte a múlt és a jelen t adott találkozót egymásnak; 1 ahogy Pen tele a halászfalu jelle- J gű település meghúzódik ifjú, ha- s talmas testvére — Sztálinváros Í mellett. Valószínűtlennek, s ki- i csit groteszknek tűnnek a falucs- 1 ka földszakadékokhoz támaszkodó házai a város modern bérpalotái után, A levegős nagyváros , Maga a város hatalmas mére- < tekben fejlődik, s állandóan épül. 1 A külső készeken — különösen 1 az Új Pályaudvar környékén — . mindenütt építkeznek, s szinte . egymást érik az építőgépek, da- ‘ ruk. S szemmellathato, hogy ' az építkezéseknél figyelembe ve- ] szik a modern városrendezés kö­vetelményeit. Az épületeket — , ahogy az egyik sztálinvárosi szak­ember mondta — „levegősen'’ ] építik. Az utcák kivétel nélkül < szélesek, kétirányú közlekedésre | alkalmasak. S úgyszólván minden | nagyobb épülettömböt egy-egy 5 gyönyörű park „old fel”, s teszi , üdévé, harmonikussá a város ké- j pót. Városszerte általános véle- ^ meny, hogy Sztálinváros egy év- j tized alatt Budapesthez hasonló j ..............................................._............T Ahogy az apának ragyogott, úgy 2 hályogosodott a lánynak. « — Bele ne menj — kérte a fiút. | — Nem lenne igazság, apádtól el-j hozod, odadod az én apámnak. | — Behat mihez kezdjek vele? ? — Azt mondtad, magad gazdája j akarsz lenni. 2 Ezt akarta volna a fiú is. De | Répás mindinkább beleélte ma- 2 gát, a, gondolatba. Cseléd volt a. 2 múltban, mindig saját földjéről j álmodott. Az öt hold saját föld, | de nem hozott dicsőséget. Tíz | hold? Az már tekintély! Naponta j ismétlődtek a beszélgetések, a J fiúnak kezdett nem tetszeni. Egy- 3 szer aztán Répás rácsapott a fiú j térdére. i — Mi gondod neked a földdel? * Bízd csak rám! Kerekítek én olyan j gazdaságot, hogy az apád elsárgul 2 az irigységtől. Andris dühbe jött. — Kerekítsen inkább a lánya s nevére valami kis földet! 1 — A lányom nevére? — dob-« bent meg Répás. — Dehiszen az | övé lesz mind az öt, mármint az. í ami az enyém! i — Lesz? Mikor? i — Tán meghalasztanál, hogy | siettesd? « — Nem. Csak azt kívánom, hogy í hagyja békén az én öt, holdamat. J Répás haragosan ugrott fel. 1 — De nagyra vagy vele! Háti csinálj vele, amit tudsz! De tő- 4 lem nem kapsz semmit! öt held föld. i De súlyos is tud lenni! András-1 nak most már, hogy tavaszra haj- ^ lőtt a tél, éjszakája se maradt j Hiszen még csak udvara sincs, < amit sajátjának mondhat! j (Folyíatjuk.) Sipkay Barna: K i c s i föld X. Lehet, hegy éppen öt holdat ér a munkája, lehet, hogy pont az ő gürcölésének árából vetie az apja. Ha joga van hozzá, akkor meg ne lökjék neki, mint kutyának a kon­cot. Az átírás megtörtént. De most? Hogyan tovább? Annuséknál ült egész napokon át. Csak aludni járt haza, ezt el­tűrte az apja, már csak a falu előtt is. Lehet, hogy titokban még örült is, mert az apa azért csak apa. Meg aztán várta, hogy a földje csonkítása után talán rá­szakad a világ. Várt valami bor­zasztót, de nem történt semmi. A fö’d nem futott el, nem is heréi­tek róla különösebben. ,.Na, nagy cscda! Hegy az öreg Balogh még­is... ” — legfeljebb ennyit mond­tak. De Andrishoz nem szólt, nem beszéltek. Az öt hold. Kicsi föld az, de mégis sok min­den kell hozzá. Hennán? Mivel szántsa, mivel vesse? Ügy nyújtóz­kodott a földecske a határban, mint a csupasz gyermek. Ruhátla­nul. Annus apja ígérte, majd ő segít. Van neki fogatja, ha tehén is, van vetőmag. Közös lesz, nincs is messze a két öt holdacska. Együtt az már tíz. S kezdett ragyogni a szeme. hatok én tőled? Semmit! Hát most mondd meg, mit akarsz, az­tán majd meglátjuk a többit, A fiúban is feltámadt a vér. — Ha kérdi, apám, hát hagy tudja. Én a magam gazdája aka­rok lenni. — Tied lesz a föld. — Sok az nekem. — Sok? Nekem, meg az anyád­nak nem volt sok? — Sok volt az maguknak is. Az én feleségem nem lesz a föld cse­lédje! Én másképp akarom ren­dezni az életemet. — Munkátlanul, mi? — Nem mi vagyunk a földért, hanem a föld van miértünk. — Ez a te akaratod? A fiú Annusra gondolt, a kéz­fogásra, a kocsmára, a lány mele­gére, ami után úgy sóvárgott. És az apa hideg szemébe nézett. — Én is ember- vagyok, apám. — Akkor gyere a tanácsra, öt hold föld a tied. Csinálj vele, amit akarsz. De többet ne lássa­lak itt. A fiú első gondolata az volt. hogy ezekután visszadobja az apja ajánlatát. Elmegy, mint ahogy akart, a városba, és így tesz pon­tot a megoldhatatlannak látszó eivódás végére. De felébredt ben­ne a büszkeség is. Miért ne kapná meg a földet? Megdolgozott érte! I stók olyan sikeresen ültette * el a bogarat az öreg Balogh fejében, hogy az zsongani kezdett tőle, mint az üres bödönbe zárt légy. Egész délután a fiát figyelt?, úgy, hogy az ne vegye észre. De a fiú nem csinált semmi különö­set. Piszmogott az udvaron, néha az utcára nézegetett, s csak egy­szer kapta rajta, amikor hosszabb ideig nem mutatkozott az istálló­ból, hogy ott ül a jászlon. — Gyere csak he. A félelem, hogy a fiú megint tervez valamit, és a tanító látoga­tásának emléke tehetetlen dühöt ébresztett az apátaan, — Szóval, neked nem jól van így, ahogy van. András nem értette, miért kér­dezik, és mit akarhat tőle az apja. — Én nem mondtam — felelte bátortalanul, — Mástól kell hallanom! — Semmit sem mondtam! — védekezett a fiú, s gondolatban vgigfutatta, kivet mit beszélt az Utóbbi napokban. Csak Annusnak mondott egyet s mást, de a lány nem mondhatta továhb. — Hát idefigyelj. Az én neve­met eddig úgy emlegették a falu­. ban, hogy arra büszke voltam. Te mit tettél? Tovább fényesítetted ezt a nevet? Az apád. nagyapád nevét? Nem. Besároztad. Mit vár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom