Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-25 / 47. szám
Okiiritoi arcképek (portré a 2. oldalon ) A 39-es dandár (íilmismertetés a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ara 50 filler 1959. FEBRUAR 25, SZERDA Sztálinvárosi élmények (riport a 4. oldalon.) Sporthírek (4—5. oldalon.) Időszaki müvésztelep - fejlett zenekultúra munkásdalárda Nyíregyháza város művelődési tanácsa programjában Mintegy féléve működik Nyíregyháza városi művelődési tanácsa. Ez a tanács tulajdonképpen a művelődési állandó bizottság kibővített formája, ahol a különböző szakágak képviselői dolgoznak. Mi a művelődési tanács feladata, ezzel a kérdéssel fordultunk Gacsó Lászlóhoz, aki az országos Művelődési Tanács tagja, de tagja a városi művelődési tanácsnak is. — Röviden szólva — válaszolta Gacsó elvtárs, — a művelődési tanács feladata, hogy koordinálja az összes művelődési munkát, amely Nyíregyházán folyik, javaslatot tegyen az állami és szak- szervezeti művelődési vezetésnek minden e terén előforduló problémával kapcsolatban, s érvényre juttassa a párt művelődési politikáját. — Hogyan dolgozik a tanács? — Üléseken keresztül, ahol megbeszélik, megvitatják a feladatokat, s javaslat formájában tárják például a városi végrehajtó bizottság ülése elé. A művelődési tanács különben most alakitja meg albizottságait, amelyek aztán külön, önálló programot alkotnak. — Hány albizotság létesül? — Egyelőre három. Művészeti, ismeretterjesztési és könyvtári. Az egyes albizottságokban a szakemberek megtárgyalva a problémákat, javaslattal élnek a végrehajtó szervek felé. így például legutóbb elhangzott az a javaslat, hogy a képzőművészek alkotásai jussanak el az üzemekbe, a dolgozókhoz, s szűnjön meg a dilettantizmus virágzása. — Hogyan érhet el itt eredményt a művelődési tanács? — Hát például úgy, hogy javasolja a tanács végrehajtó bizottságának, hozzon rendelkezést, hogy a vállalatok, üzemek, kereskedelmi szervek kötelesek megsemmisíteni a tulajdonukban lévő giccseket, dilettáns munkákat, s azokat képzőművészeti alkotásokkal cseréljék fel. (Pl a földművesszövetkezeti vendéglőkben.) — Milyen befolyása lesz a tanácsnak a jövőben Nyíregyháza életére? —Többek között irányítani kívánja a nyíregyházi színház műsorpolitikáját is, ha az megnyílik, természetesen javaslattal. De gondoskodni fog a megyei írók helyzetéről, az ismeretterjesztésről, s más, ezernyi kérdést kíván megvalósítani, például, hogy a városszéleken nyissanak fiók-könyvtárakat. Szorgalmazni fogja irodalmi alkotások kiadását, országos terjesztését, csakúgy, mint más javaslatok megvalósítását, mint például, hogy időszaki művésztelepet létesítsünk a Sóstón, vagy fejlesz- szük a Zeneiskolát, a megyei zenekultúra kisugárzó pontját. Éppen a zenekultúra fejlesztése érdekében született az a javaslat is, hogy állandó munkásénekkart kell létrehozni Nyíregyházán. A program olyan széles, hogy azt még vázlatosan is nehéz lenne ismertetni. A tanács munkáját ezután is figyelemmel kísérjük, s olvasóinkat tájékoztatjuk. Győr megye földterületének 72.3 százaléka már a nagyüzemi gazdaságokhoz tartozik Győr megyében az előző öt napban 4.183 család lépett termelőszövetkezetekbe, több mint hatvankétezer holddal növelve a közös gazdálkodás területét. A hétfőn összesített adatok szerint Győr megye földterületének 72.3 százalékában már nagyüzemek gazdálkodnak. A termelűszó vetkezeti községek száma 152-re emelkedett. Négyórás vita — 14 hozzászólás * • Ülést tartott a megyei tanács Tegnap egész napos ülést tartott a megyei tanács. Az ülés napirendjén három tárgysorozati pont szerepelt. Elsőként „A tanácsok feladata a termelőszövetLegújabb távirati jelentés szerint: Megalakult Fáb.ánházán az első termelőszövetkezet A fábiánházi dolgozók tegnap a következő táviratot küldték szerkesztőségünkbe: „örömmel jelentjük, hogy folyó hó 23-án Fábiánháza községben 13 család 21 taggal Üj Erő néven mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakított. Az első termelőszövetkezet dolgozó parasztsága megértve az idők szavát, a felfelé, ívelő boldog utat választotta. Elhatározásunk, hogy napokon belül megkétszerezzük eredményeinket.” Szocialista kollégiumokká fejlesztik a középiskolai diákotthonokat Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek figyelembevételével a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága kidolgozta a középiskolai diákotthonok szocialista kollégiumokká fejlesztésének irányelveit. Eszerint a diákotthonokat fokozatosan keli átalakítani kollégiumokká. A középiskolai kollégiumoknak döntő feladatuk, hogy segítsék a diákokat a tanulmányaik minél jobb elsajátításában. A szocialista közösségi nevelés sajátos lehetőségeinek, módszereinek felhasználásával a kollégiumok gondoskodnak arról hogy a kommunista világnézet és erkölcs alapjaival rendelkező, az átlagosnál minden tekintetben jobb előképzettségű fiatalok ke5" 10 éves az Állami Biztosító Az Állam Biztosító fennállásának 10. évfordulója alkalmából kedden délelőtt a KPVDSZ nagytermében ünnepi munkaértekezletet tartott, amelyen a Budapesti Főigazgatóság, valamint a megyei és járási igazgatóságok vezetői ’és dolgozói vettek részt. A munkaértekezleten Köves András, az Állami Biztosító vezérigazgatója számolt be a tíz év munkájáról és a jövő feladatairól. A munkaértekezleten részt vett Antos István pénzügyminiszter is. rüljenek a termelőmunkába, vagy az egyetemre. Az irányelvek kimondják még, hogy a kollégium belső életének megszervezésében, a közösségi élet kialakításában nagy szerepet kell juttatni az önkormányzásnak: az irányításban a főfeladat a kollégiumi KISZ-aktívára hárul. kezeti mozgalom továbbfejlesztésében a Központi Bizottság decemberi határozata alapján ’ tárgyú előterjesztést tárgyalták meg. A napirendi pont előadója Vincze József elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese volt. A közel négyórás vitában 14 tanácstag mondta el véleményét, tett javaslatot a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. A vita után néhány módosítással egységesen elfogadta a tanácsülés az előterjesztett határozati javaslatot. Az ülés további részében a munkásosztály helyzetéről szóló központi bizottsági határozat végrehajtására hozott intézkedési tervet vitatták meg, majd a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kiegészítéséről döntöttek. A tanácsülés részletesebb értékelésére lapunkban még visszatérünk. EGY VENDEG BEKOPOG jyjagas termetű ember Szép iT'*' Gyula. Kerékpáron járja a mátészalkai körzet falvait. Külseje parasztemberhez húz olyan tájakról, ahol sok eső hullott. Ránézésre senki sem venné biztosra, hogy az állami biztosító körzeti megbízottja. Szép Gyula hat község rend-1 szeres vendége. Mátészalka, Gpályi, Nagydobos, Számos- szeg, Szamoskér és Kocsord naponkénti állomás helye. ízes beszédben, nyilt őszinte szavaiban hiába keresnénk a köntörfalazást. A par-sztembernek az nem is hiányzik. Hamár észreveszik, hogy Szép Gyula közülük való, nem érdekből beszél. És a legtöbb helyen szívesen látják. A biztosítás nem megrövidítője az embereknek. — Öpályiban az egyik háznál, leültettek, beszélgettünk, de nem kötötték meg a szerződést. Egy hét múlva értem üzentek, most már rendbe lesz a dolog. S visszamentem... A körzeti megbízott megértő és türelmes. Mi több, a biztosítottakat nem úgy kezeli, mint a „feleket”, hanem mint embereket, más gonddal, bajjal is küzdő embereket. Szép Gyula ilyen meghízott. Nemcsak addig kedves és közvetlen, amig a szerződést aláíratja, hanem azután is jó ismerős. jó barát. Neveli a biztosítottakat, esténkint megismerteti őket a biztosítással. — Az emberek csak addig idegenkednek, makacskodnak, & amig szép sorjában el nem mondom mit is szolgál tulajdonképpen a biztosítás. Utána jönnek a kérdések: mennyi a díj, mennyi a kártérítés, mire terjed ki a biztosítás. Vannak téves hírek melyeket meg kell cáfolni. Akadnak olyanok, akik ha leég a régi, öreg házuk azt szeretnék, ha annyit fizetnek részére, mintha új ház égett volna le. Ez nem igazság. Az ilyen hamis hangulatot a helyszínen oszlatja el a körzeti megbízott, naponta kopog az ajtón, van munkája bőven. A saját falujában Nyírmeggyesen már rendet csinált, — amikor helyi megbízott volt — a legtöbb ház homlokán ott díszeleg a kis tábla: „Állami Biztosító” De még jónéhány házról hiányzik a táblácska Mátészalkán, Öpályiban, Nagydoboson, Szamosszegen, Szamos- kéren és Kocsordon. Ezért kerékpározik naponta sok kilométert hidegben, szélben Szép Gyula. (Páll.) Mindössze 16 éves ez az ezermester, de híre túljutott falujából, Beregdarócból. ifj Badar Gyula kerékgyártótanuló sok mindennel foglalkozik szabadidejében. Verset költ, színdarabot ír, képet fest, rajzol, fafaragásai pedig megnyerték a tetszést Budapesten, a Művelődésügyi Minisztériumban is. A tehetséges fiatalember még nem döntött — melyik művészeti ágat választja véglegesen. Négym illiós könyv forgalom a falusi könyvesboltokban Három éves a falusi könyvterjesztés. E munkát a földművesszövetkezeti könyvesboltok és segítőtársai a szövetkezeti és a társadalmi bizományosok végzik. Három'év bizonyságot tett $rról, hogy a falusi könyvterjesztés jó kezakbe került. A megye területén a 8 járási székhelyi és 2 faluellátó könyvesbolton kívül 232 szövetkezeti és 180 társadalmi bizományos végzi e szép es nemes munkát, — a dolgozó parasztság közötti könyvterjesztést. Egyre több és több dolgozó paraszt veszi kezébe a könyvet, — a tudás forrását — hogy szabadidejét olvasással, szakkönyvek tanulmányozásával töltse el. Ma már el sem lehet képzelni olyan falusi házat, ahol a népszerű Kincses Könyvek sorozata, vagy legalább is a sorozat nagyobb része ne lenne meg. Hát hogyisne vásárolnának a dolgozó parasztók könyvet, amikor a szövetkezetnél vagy a bizományosnál azokat havi részletre is megkapják. Hogy a falusi könyvterjesztést jól végeztük, azt bizonyítja a közel négymillió forint forgalom is. Különösen a kisvárdai mátészalkai, nyírbátori, nagykállói és tiszalöki könyvesboltok és azok bizományosai érdemelnek dicséretet e nagy forgalom elérésében. Az elmúlt év második felében igen megnövekedett a mezőgazdasági szakkönyvek iránti kereslet. Dorogi Mihály.
