Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

4 KJBUETMÁi 1959. 1 üBRüAil 21, KEDD Mi a kívánságuk a csásxárssállá&i a ssxonyok n a k Megjelent az új költségvetési törvény Erre a kérdésre adta meg a vá­laszt az a tanácskozás, amely célul tűzte ki a nőtanács mega­lakítását a faluban. A kezdemé­nyezésért dicséret illeti az Űj Al­kotmány Termelőszövetkezet asz- szonyait, akik már az első meg­beszélésre komoly tervekkel mentek. Tizenhét tagból álló ve­zetőséget választottak, melynek élén mint elnök Papp Lászlóné pedagógus, valamint helyettese Cserepes Lászlóné állnak. Alaposan tanulmányozták ezen a tanácskozáson a párt decemberi határozatát, melyből azt a tanulságot vonták le, hogy a nőknek is fokozottabban szük­séges bekapcsolódniok az új szo- ciaFsta falu megteremtésébe. Éppen ezért, megalakították a termelési bizottságot, melynek élére idős Császári Jánoené ta­pasztalt, szorgalmas téesz-asz- szonyt választották meg. Az anya és a gyermekvédelmi bí­Orvosok a szövetkezetekért Jármiból írja tudósítónk, hogy a mátészalkai kórházban mű­ködő marxista-leninista kör hall­gatóinak kezdeményezésére az igazgató főorvos vezetésével több osztályvezető főorvos látogatott ki Jármiba, hogy ők is résztve­gyenek az egész társadalmat érintő nemes feladat, a termelő­szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében. A mátészalkai or­vosok hasonló beszélgetésekre más községekbe is el akarnak jutni. Sertéssült fogkrémes tubusben Mit esznek a lökhajtásos gépeit pilótái ? Sokat olvashattunk már arról, milyen nehézségekkel jár a táp­lálkozás kérdésének megoldása a rakétákban vagy például a jövő Űrhajójában. Sokkal kevesebDet tudunk arról, hogv hasonló nehéz­ségek merülnek fel a lökhajtásos katonai repülőgépeknél is. Ezek a problémák nem jelentkeznek a lökhajtásos utasszállító gépeken, inert ott a szárazföldihez hasonló légnyomást biztosítanak. A kato­nai repülőgépek helyiségeiben azonban nem szabályozzák a lég­nyomást es a pilóták csak meg­felelő öltözékkel és oxigén-palac­kokkal rendelkeznek. A nagy magasságokban repülő gépeken pedig rendkívül alacsony a légnyomás és így az evés is igen körülményes feladattá válik, úgy hogy a repülők legtöbbször nem is hajlandók ilyenkor étkez­ni. A katonai hatóságok azonban egészségtelennek tartják ezt az állapotot és nem szívesen látnak éhes pilótákat a drága gépek kor­mányánál. A nehézségen úgy próbálnak se­gíteni, hogy számos élelmiszert pép formájában a fogkrémhez ha­sonlóan tubusokba töltenek. Így serté6sült, paradicsom mártás, cso­koládé, sajt, csirke, szalonna, stb. pépek állnak a pilóták rendelke­zésére. Az utóbbi hetekben amerikai repülők kísérleti termekben kós­tolgatták ezeket a pépeket. „Nagy­szerű”, jegyezte meg az egyik pi­lóta. „Egy baj van csak, először el kell olvasni a tubus feliratát, ha az ember meg akarja tudni, hogy mit eszik”. HIÁBAVALÓ PRÓBÁLKOZÁS Egyre kevesebben, de mégis minden játékhéten akadnak olya­nok, akik találat nélkül akarnak nagyobb lottó-nyereményhez jut­ni. így az 5. játékhéten Riskó Lász­ló nyíregyházi lakos D 7,141.770 számú szelvényét óvta meg négy találatra. Ekkor 105.635 forintot fizetett a négy találat. Ám Riskó Lászlónak mindössze egy találata volt. így természetesen hiába óvott, mert a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság — költséget és fáradságot nem kímélve — átvizs­gáltatta az 5. heti lottószelvénye­ket, de keresve sem talált szel­vényén egy találatnál többet. zottság elnökéül Török Imrénét jelölték. A termelési bizottság célul tűz­te ki, hogy minden termelőszö­vetkezeti tag feleségével beszél, hogy alaposan és rendszeresen ve­gyék ki részüket a termelő mun­kából. Ennek érdekében viszont az anya- és gyermekvédelmi bizottság tesz majd lépéseket. Azon törik a fejüket, hogy a nagy nyári munkák idején idénynapkö­zi otthont szervezzenek. Községi önkéntes tűzoltókat toboroznak Az MSZMP Központi Bizottsá­ga határozatot hozott a községi tűzoltóság megerősítésére. A meg­indult toborzást elősegítik a köz­ségi párt és tömegszervezetek is, amelyben eddig elég szép ered­ményeket értek el. A toborzásban a nyíregyházi járás községei közül jó munkát végeztek Tiszanagyfaluban, Sé- nyőn, Beszterecen, Kemecsén. Minél több férfi és nő, valamint ifjúsági tűzoltó jelentkezését várják az önkéntes tűzoltó testü­letek. A Magyar Közlöny vasár­napi száma közli az 1939. évi költségvetési törvényt, amely, mint az 1959. évi L tör­vény került be a törvény­tárba. Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1959. évi 52 895.468 000 (ötvenkét milliárd nyolcszázkilencvenöt inilűá négyszázba!vansryo!e ezer) fo­rintban, kiadásait 52,038 868.C01 (ötvenkét milliárd ötvennyolc miilió nyolcszázhatvannyolc ezer) forintban határozza meg. A bevételi többlet 836,000 000 forint. A törvény szerint a bevételek forrásai: a népgazdaság ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, köz­lekedési és szolgáltató vállalatid­tól befolyó forgalmiadé, társada­Az Űtlörőházban az elmúlt na­pokban rendezték meg az orszá­gos úttörő' sakkbajnokság megyei döntőjét. A versenyen resztvet­tek a döntőbe jutott legjobb nyíregyházi és járási úttörő baj­lombiztosítási járulék, nyereség és egyéb befizetések, amelyek ösz- szesen a bevételek 7á,l százalékát teszik ki. A bevéte ek 3 9 százaléka a szövetkezetektől származó adó­bevételekből és egyen befizetések­ből, 10.6 százaléka fűdig a lakos­ságtól származó adóbevételekből áll. A bevételeknek további 10,1 százaléka a különféle bevételek­ből, elsősorban a központi ós ta­nácsi költségvetési szervek saját bevételeiből tevődik össze. A törvény részletesen felsorolja a kiadások hováferditását, majd közli, hogy az országgyűlés felha­talmazza a forradalmi munkás- paraszt kormányt, hogy az új ter­melői árrendszer alapján a költ­ségvetés előirányzatainak szüksé­ges módosítását végrehajtsa, uokok. A versenyt Krckovay Ká­roly sakkszakkörvezeiő irányitol­ta, aki végig kezében tartotta -az izgalmakban bővelkedő színvona­las küzdelmeket- Végeredmény­ben Acél Géza, Puskás Endre és Puskás László, mindhármai) nyíregyházi úttörők, végeztek holtversenyben 7—7 ponttal 22 első helyen. További helyezések: 4. Molnár István Kisvárda 51 . 5. Csépke István Kisvárba 5, fi. Bercncsi István Kisvárda 4, 7. Bory Endre Nyíregyháza ■■ 3, 3. Berzéki József Kisvárda 9—10. Szatmári Zsolt Nyíregy­háza és Juhász Ferenc Kisvárda 2—2 ponttal. Az 1950 nyarán a Csillebérci Nagylaborban meg­rendezendő országos döntőn’ a legjobb helyezést elért megyei bajnokok jogosultai» rcsztvenni, így a holtversenyben végzett há­rom úttörő pajtásnak' még két­fordulós körmérkőzésen kell. el­döntenie a továbbjutást. A csapatversenyen Nyíregyhá­za úttörő csapata 3V»!lVj arány­ban nyert Kisvárda úttörőcsapa­tával szemben. Részeredmények: Bory—Berencsi 1:0, Puskás E.— Berzéki 1:0, Puskás L.—Molnár döntetlen, Szatmári—Csépke 0:1, Acél—Juhász 1:0. Az 1—6. helye­zést elért versenyzők a Városi Üttörő Elnökségtől érem- és okle­véljutalomban részesülnek Apai logika Ha ezeket nem betörők csin álták, akkor jaj a fiúknak! Hármas holtversennyel ért véget a megyéi úttörő sakkbajnokság Sipkay Barna: K. Í C S i föld IX. Akkoriban történt, hogy sokan a fa­luban összedugták a fejüket: nem ma­radhat így minden, annyiban, ahogy van. Az országban fellángolt valami nagyszerű tűz. Parcelláról parcellára ha- rapózott, de a kis nadrágszíjföldecskék nemhogy elégtek volna ebben a tűz­ben, hanem megnőttek, olvadtak, ha­táruk elmosódott. Acélosodott a föld. Három tanító, az agronómus, a köz­ségi tanács elnöke, titkára, és többen a termelőszövetkezetből járták a fa­lut Előbb senki sem tudta, miről is van szó. Mert ezek az emberek nem siettek. Egyenként vagy kettesével men­tek, ottragadtak, koccintottak, és nem azzal kezdték, hogy agitálni jöttünk. Istók úgy ment mindenhova, mint­ha haza’ menne. Telefüstölte a házakat, de amikor a füstöt kiengedték, még mindig maradt valami. Harapózott a láng. Másnap, hogy a fiú orvosságért járt Anussal a szomszéd faluban, az öreg Istók beállított. A fiúval az udvaron akadt össze. — Nem akarlak zsarolni, fiam — mondta komolyan, — de te belecsaptál a tenyerembe. Így volt? András megrántotta a vállát. — így de... — Te tudod fiam. mindenki maga tudja, mennyire erős a gerince, meddig tudja becsuklasztani! Apád bent van? — Bent — felelte megszégyenülten a fiú. Istók tempósan nyomta le a kilin­cset, otthonosan köszöntött be. Kalapját a ládára dobta, s megállt a komor apa előtt. — A múltkor szerettem volna mon­dani valamit, de magának a lova meg­riadt. Balogh észrevette ezt a kevéske egérútat. Hogy nem ő hagyta ott a ta­nítót az udvarán, hanem a lovak ugrot­tak meg. Istók figyelve várt, rátér e az egérútra az öreg, vagy nem fogadja ei? — Az meglehet — felelt kitérőén Balogh Mihály. — Így volt, vagy nem? — így. — No, lássa — mondta megkönnyeb­bülten Istók. — Szidják a gépet, pedig sokkal megbízhatóbbak a lovaknál. — Tessék leülni — törölt meg egy szé­ket az asszony. _ A sógorom, aki tanácstitkár ...-ben, — folytatta most már jóked­vűen a tanító, odaigazítva a széket az asztalhoz, •— hat éven át motorozott. Sárban, fagyban, esőben, hajnalon éj­szakán zavarta a két kerekflt. A múltko- rában olyan pocsék időt fogott ki, hogy ez egyszer nem mert felülni a motorra , s szekérre kérezkedett. Most tele van ra­gasztva a képe Hasizommal, a válperece eltört. Megriadtak a lovak, s beleborí­tották a szekeret az árokba. Szegény... — helyeselt az asszony. — Jobban van már? — fordult hozzá Istók. — Hallottam, hogy betegeskedik. — A gyomrom, ott van a baj. — Az izgalomtól van az. Nyugod- tabb élet kellene magának is. — Ilyen a világ — mondta védeke­zőén a gazda. — A világ olyan, amilyennek mi csináljuk. Elhallgattak. Egymást figyelték. — Ki ki magának csinálja — mond­ta Balogh. — Hiszen, ha úgy élnénk, mint a sárgarigó, elüldözve mindenki mást a vadászterületünkről. Akkor igen. Csak­hogy az ember nem magányos sárgarigó. Ha az egyik elkezdt fütyülni, a többi kénytelen hallgatni. — És én talán nem jól fütyülök. Istók elismerően bólintott. Okos ez az ember! — Hát, ami igaz, igaz. Hamisan fü­tyül Balogh gazda. És nem volna baj, ha más nem hallaná. Csakhogy a maga füttyére sokan odafigyelnek a faluban. — Dugják be a fülüket! — Hát igen. Vagy bedugj ák a fülü­ket, vagy... maga ne fütyüljön. Ez a két eset lehetséges. — Én ne fütüljek? Hogy érti ezt, tanító úr?! Hagyjam itt a földet, hagyjam itt a falut, elzavarnak talán, amiért szeretem a munkát?! — Hamis ez, hamis. Dehogy za­varja magát a falu. Dehogyis azért, mert jó gazda. Hanem, mert olyan ke­mény a koponyája, hogv csak azt fogad-* ja el, ami abban terem. Úgyis mondhat­nám, .mert nem hagyja, hogy más is fü­tyüljön... dehát nem vagyunk madarak. Tudja, mitől üti el a falut? — fin? Én ütöm el? — Maga. Hát például egy mozitól. — Felőlem építhetik. —• Felőle nem. Csak magával. Kiss Péter, Nagy János nem építheti. A fa­lu építheti. Az egész. Az építhet mást is. Az egész falu. De amig nincs egy­séges falu, amig össze-vissza tartanak a* emberek, addig itt nem építenének mo­zit. — Aztán... mi közöm nekem ehhez? — Mi? — Istók nyugodtan harapott meg egy új szivart. — A fiú jobban van már? Kérdése váratlan volt Az asszony megnyitotta a száját de felelet helyett csak az urára nézett. — Jobban — válaszolta az, az asz^ szony nevében. — Biztos? — nyálazta a szivart Is­tók. — Mi baja lehetne? — emelte rne| a hangját Balogh. — Hát nem tudja? — csodálkozott rá a tanító. — Akkor én nem szóltam semmit. (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom