Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-24 / 46. szám
4 KJBUETMÁi 1959. 1 üBRüAil 21, KEDD Mi a kívánságuk a csásxárssállá&i a ssxonyok n a k Megjelent az új költségvetési törvény Erre a kérdésre adta meg a választ az a tanácskozás, amely célul tűzte ki a nőtanács megalakítását a faluban. A kezdeményezésért dicséret illeti az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet asz- szonyait, akik már az első megbeszélésre komoly tervekkel mentek. Tizenhét tagból álló vezetőséget választottak, melynek élén mint elnök Papp Lászlóné pedagógus, valamint helyettese Cserepes Lászlóné állnak. Alaposan tanulmányozták ezen a tanácskozáson a párt decemberi határozatát, melyből azt a tanulságot vonták le, hogy a nőknek is fokozottabban szükséges bekapcsolódniok az új szo- ciaFsta falu megteremtésébe. Éppen ezért, megalakították a termelési bizottságot, melynek élére idős Császári Jánoené tapasztalt, szorgalmas téesz-asz- szonyt választották meg. Az anya és a gyermekvédelmi bíOrvosok a szövetkezetekért Jármiból írja tudósítónk, hogy a mátészalkai kórházban működő marxista-leninista kör hallgatóinak kezdeményezésére az igazgató főorvos vezetésével több osztályvezető főorvos látogatott ki Jármiba, hogy ők is résztvegyenek az egész társadalmat érintő nemes feladat, a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében. A mátészalkai orvosok hasonló beszélgetésekre más községekbe is el akarnak jutni. Sertéssült fogkrémes tubusben Mit esznek a lökhajtásos gépeit pilótái ? Sokat olvashattunk már arról, milyen nehézségekkel jár a táplálkozás kérdésének megoldása a rakétákban vagy például a jövő Űrhajójában. Sokkal kevesebDet tudunk arról, hogv hasonló nehézségek merülnek fel a lökhajtásos katonai repülőgépeknél is. Ezek a problémák nem jelentkeznek a lökhajtásos utasszállító gépeken, inert ott a szárazföldihez hasonló légnyomást biztosítanak. A katonai repülőgépek helyiségeiben azonban nem szabályozzák a légnyomást es a pilóták csak megfelelő öltözékkel és oxigén-palackokkal rendelkeznek. A nagy magasságokban repülő gépeken pedig rendkívül alacsony a légnyomás és így az evés is igen körülményes feladattá válik, úgy hogy a repülők legtöbbször nem is hajlandók ilyenkor étkezni. A katonai hatóságok azonban egészségtelennek tartják ezt az állapotot és nem szívesen látnak éhes pilótákat a drága gépek kormányánál. A nehézségen úgy próbálnak segíteni, hogy számos élelmiszert pép formájában a fogkrémhez hasonlóan tubusokba töltenek. Így serté6sült, paradicsom mártás, csokoládé, sajt, csirke, szalonna, stb. pépek állnak a pilóták rendelkezésére. Az utóbbi hetekben amerikai repülők kísérleti termekben kóstolgatták ezeket a pépeket. „Nagyszerű”, jegyezte meg az egyik pilóta. „Egy baj van csak, először el kell olvasni a tubus feliratát, ha az ember meg akarja tudni, hogy mit eszik”. HIÁBAVALÓ PRÓBÁLKOZÁS Egyre kevesebben, de mégis minden játékhéten akadnak olyanok, akik találat nélkül akarnak nagyobb lottó-nyereményhez jutni. így az 5. játékhéten Riskó László nyíregyházi lakos D 7,141.770 számú szelvényét óvta meg négy találatra. Ekkor 105.635 forintot fizetett a négy találat. Ám Riskó Lászlónak mindössze egy találata volt. így természetesen hiába óvott, mert a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság — költséget és fáradságot nem kímélve — átvizsgáltatta az 5. heti lottószelvényeket, de keresve sem talált szelvényén egy találatnál többet. zottság elnökéül Török Imrénét jelölték. A termelési bizottság célul tűzte ki, hogy minden termelőszövetkezeti tag feleségével beszél, hogy alaposan és rendszeresen vegyék ki részüket a termelő munkából. Ennek érdekében viszont az anya- és gyermekvédelmi bizottság tesz majd lépéseket. Azon törik a fejüket, hogy a nagy nyári munkák idején idénynapközi otthont szervezzenek. Községi önkéntes tűzoltókat toboroznak Az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a községi tűzoltóság megerősítésére. A megindult toborzást elősegítik a községi párt és tömegszervezetek is, amelyben eddig elég szép eredményeket értek el. A toborzásban a nyíregyházi járás községei közül jó munkát végeztek Tiszanagyfaluban, Sé- nyőn, Beszterecen, Kemecsén. Minél több férfi és nő, valamint ifjúsági tűzoltó jelentkezését várják az önkéntes tűzoltó testületek. A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli az 1939. évi költségvetési törvényt, amely, mint az 1959. évi L törvény került be a törvénytárba. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1959. évi 52 895.468 000 (ötvenkét milliárd nyolcszázkilencvenöt inilűá négyszázba!vansryo!e ezer) forintban, kiadásait 52,038 868.C01 (ötvenkét milliárd ötvennyolc miilió nyolcszázhatvannyolc ezer) forintban határozza meg. A bevételi többlet 836,000 000 forint. A törvény szerint a bevételek forrásai: a népgazdaság ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalatidtól befolyó forgalmiadé, társadaAz Űtlörőházban az elmúlt napokban rendezték meg az országos úttörő' sakkbajnokság megyei döntőjét. A versenyen resztvettek a döntőbe jutott legjobb nyíregyházi és járási úttörő bajlombiztosítási járulék, nyereség és egyéb befizetések, amelyek ösz- szesen a bevételek 7á,l százalékát teszik ki. A bevéte ek 3 9 százaléka a szövetkezetektől származó adóbevételekből és egyen befizetésekből, 10.6 százaléka fűdig a lakosságtól származó adóbevételekből áll. A bevételeknek további 10,1 százaléka a különféle bevételekből, elsősorban a központi ós tanácsi költségvetési szervek saját bevételeiből tevődik össze. A törvény részletesen felsorolja a kiadások hováferditását, majd közli, hogy az országgyűlés felhatalmazza a forradalmi munkás- paraszt kormányt, hogy az új termelői árrendszer alapján a költségvetés előirányzatainak szükséges módosítását végrehajtsa, uokok. A versenyt Krckovay Károly sakkszakkörvezeiő irányitolta, aki végig kezében tartotta -az izgalmakban bővelkedő színvonalas küzdelmeket- Végeredményben Acél Géza, Puskás Endre és Puskás László, mindhármai) nyíregyházi úttörők, végeztek holtversenyben 7—7 ponttal 22 első helyen. További helyezések: 4. Molnár István Kisvárda 51 . 5. Csépke István Kisvárba 5, fi. Bercncsi István Kisvárda 4, 7. Bory Endre Nyíregyháza ■■ 3, 3. Berzéki József Kisvárda 9—10. Szatmári Zsolt Nyíregyháza és Juhász Ferenc Kisvárda 2—2 ponttal. Az 1950 nyarán a Csillebérci Nagylaborban megrendezendő országos döntőn’ a legjobb helyezést elért megyei bajnokok jogosultai» rcsztvenni, így a holtversenyben végzett három úttörő pajtásnak' még kétfordulós körmérkőzésen kell. eldöntenie a továbbjutást. A csapatversenyen Nyíregyháza úttörő csapata 3V»!lVj arányban nyert Kisvárda úttörőcsapatával szemben. Részeredmények: Bory—Berencsi 1:0, Puskás E.— Berzéki 1:0, Puskás L.—Molnár döntetlen, Szatmári—Csépke 0:1, Acél—Juhász 1:0. Az 1—6. helyezést elért versenyzők a Városi Üttörő Elnökségtől érem- és oklevéljutalomban részesülnek Apai logika Ha ezeket nem betörők csin álták, akkor jaj a fiúknak! Hármas holtversennyel ért véget a megyéi úttörő sakkbajnokság Sipkay Barna: K. Í C S i föld IX. Akkoriban történt, hogy sokan a faluban összedugták a fejüket: nem maradhat így minden, annyiban, ahogy van. Az országban fellángolt valami nagyszerű tűz. Parcelláról parcellára ha- rapózott, de a kis nadrágszíjföldecskék nemhogy elégtek volna ebben a tűzben, hanem megnőttek, olvadtak, határuk elmosódott. Acélosodott a föld. Három tanító, az agronómus, a községi tanács elnöke, titkára, és többen a termelőszövetkezetből járták a falut Előbb senki sem tudta, miről is van szó. Mert ezek az emberek nem siettek. Egyenként vagy kettesével mentek, ottragadtak, koccintottak, és nem azzal kezdték, hogy agitálni jöttünk. Istók úgy ment mindenhova, mintha haza’ menne. Telefüstölte a házakat, de amikor a füstöt kiengedték, még mindig maradt valami. Harapózott a láng. Másnap, hogy a fiú orvosságért járt Anussal a szomszéd faluban, az öreg Istók beállított. A fiúval az udvaron akadt össze. — Nem akarlak zsarolni, fiam — mondta komolyan, — de te belecsaptál a tenyerembe. Így volt? András megrántotta a vállát. — így de... — Te tudod fiam. mindenki maga tudja, mennyire erős a gerince, meddig tudja becsuklasztani! Apád bent van? — Bent — felelte megszégyenülten a fiú. Istók tempósan nyomta le a kilincset, otthonosan köszöntött be. Kalapját a ládára dobta, s megállt a komor apa előtt. — A múltkor szerettem volna mondani valamit, de magának a lova megriadt. Balogh észrevette ezt a kevéske egérútat. Hogy nem ő hagyta ott a tanítót az udvarán, hanem a lovak ugrottak meg. Istók figyelve várt, rátér e az egérútra az öreg, vagy nem fogadja ei? — Az meglehet — felelt kitérőén Balogh Mihály. — Így volt, vagy nem? — így. — No, lássa — mondta megkönnyebbülten Istók. — Szidják a gépet, pedig sokkal megbízhatóbbak a lovaknál. — Tessék leülni — törölt meg egy széket az asszony. _ A sógorom, aki tanácstitkár ...-ben, — folytatta most már jókedvűen a tanító, odaigazítva a széket az asztalhoz, •— hat éven át motorozott. Sárban, fagyban, esőben, hajnalon éjszakán zavarta a két kerekflt. A múltko- rában olyan pocsék időt fogott ki, hogy ez egyszer nem mert felülni a motorra , s szekérre kérezkedett. Most tele van ragasztva a képe Hasizommal, a válperece eltört. Megriadtak a lovak, s beleborították a szekeret az árokba. Szegény... — helyeselt az asszony. — Jobban van már? — fordult hozzá Istók. — Hallottam, hogy betegeskedik. — A gyomrom, ott van a baj. — Az izgalomtól van az. Nyugod- tabb élet kellene magának is. — Ilyen a világ — mondta védekezőén a gazda. — A világ olyan, amilyennek mi csináljuk. Elhallgattak. Egymást figyelték. — Ki ki magának csinálja — mondta Balogh. — Hiszen, ha úgy élnénk, mint a sárgarigó, elüldözve mindenki mást a vadászterületünkről. Akkor igen. Csakhogy az ember nem magányos sárgarigó. Ha az egyik elkezdt fütyülni, a többi kénytelen hallgatni. — És én talán nem jól fütyülök. Istók elismerően bólintott. Okos ez az ember! — Hát, ami igaz, igaz. Hamisan fütyül Balogh gazda. És nem volna baj, ha más nem hallaná. Csakhogy a maga füttyére sokan odafigyelnek a faluban. — Dugják be a fülüket! — Hát igen. Vagy bedugj ák a fülüket, vagy... maga ne fütyüljön. Ez a két eset lehetséges. — Én ne fütüljek? Hogy érti ezt, tanító úr?! Hagyjam itt a földet, hagyjam itt a falut, elzavarnak talán, amiért szeretem a munkát?! — Hamis ez, hamis. Dehogy zavarja magát a falu. Dehogyis azért, mert jó gazda. Hanem, mert olyan kemény a koponyája, hogv csak azt fogad-* ja el, ami abban terem. Úgyis mondhatnám, .mert nem hagyja, hogy más is fütyüljön... dehát nem vagyunk madarak. Tudja, mitől üti el a falut? — fin? Én ütöm el? — Maga. Hát például egy mozitól. — Felőlem építhetik. —• Felőle nem. Csak magával. Kiss Péter, Nagy János nem építheti. A falu építheti. Az egész. Az építhet mást is. Az egész falu. De amig nincs egységes falu, amig össze-vissza tartanak a* emberek, addig itt nem építenének mozit. — Aztán... mi közöm nekem ehhez? — Mi? — Istók nyugodtan harapott meg egy új szivart. — A fiú jobban van már? Kérdése váratlan volt Az asszony megnyitotta a száját de felelet helyett csak az urára nézett. — Jobban — válaszolta az, az asz^ szony nevében. — Biztos? — nyálazta a szivart Istók. — Mi baja lehetne? — emelte rne| a hangját Balogh. — Hát nem tudja? — csodálkozott rá a tanító. — Akkor én nem szóltam semmit. (folytatjuk)
