Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
4 KELFTMAGYARORSZAG 1059. FEBRUAR 21. SZOMBAT HÍREK 1959. február 21, szombat, Eleonóra Farsangi sorok !! Tart a lázas készülődés . i MarikáéknáJ. Fél órájuk '■! van még, és kezdődik a jel- 1' mezes farsangi est. Vállig- •! érő hajjal Marika ott áll a • I tükör előtt, talpig selyem• I ben, mint egy bennszülött '' indián lány. Utolsó simítás. • | még egy kis igazítás, és •; szól a mama: • i — Indulhatunk! :; Marika csak áll, nézi-nézi ; ; magát s hirtelen a mamá- ; ; hoz fordul: '' — Kicsi ez az álarc, köny!' nyen felismernek... Kérjünk !' egy nagyobbat Hadicsekék- ! I tői. II' — Hogyisne! — így a ma- !! ma. ;! — De akkor biztosan fel; t ismernek... ! I — És mit gondolsz kislá- ;; nyom, azért vettem neked ;: annyi selymet, hogy még !! azt se tudják, hogy az én ;; lányom vagy... i (a-s) HIDEG HÍRÜNK Baj lesz a légellátással nyáron, ha a megye területén lévő intézmények, vállalatok, tanácsok kezelésében álló jégpincéket nem töltik meg természetes jéggel, mert a nyíregyházi jéggyárban az öreg gépek felújításra várnak, s a Mátészalkán és Nyírbátorban létesített törpe jéggy&rak csak a helyi szükségletet elégíthetik ki. SZOMORÚ HÍRÜNK Azért még tél van... VIDÁM HÍRÜNK ...De nemsokára itt a tavasz! ÉDES HÍRÜNK 40 mázsa narancs érkezik a napokban megyénkbe. Füge is lesz bőven. , SAVANYÚ HÍRÜNK 1958-ban 8530 hektoliter ecetet készített és szállított a nyíregyházi Ecetipari Vállalat. A Zrínyi Ilona utcai üzemben három ecetképző kád ontja a finomszeszből készült ecetet. Forgószél a tengeren A Krim-félsziget partvidékén 1958 őszén sikerült lefényképezni egy forgószelet, amely az „Artek” pionír- tábor felé haladt. A forgószél három oszlopa nem érte el a tábort: egyikük sziklába ütközött, másikuk nekiment egy hajónak, a harmadik pedig magától széthullott. KARNEVÁLEST A JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ ÖSSZES TERMEIBEN A KISZ Városi Bizottsága ma este 7 órai kezdettel a József Attila Művelődési Ház összes terI meiben nagyszabású ifjúsági kar- I icvál estet rendez. Az est keretiben tánc és jelmezversenyre kerül sor. A tangóban, keringőben és csárdásban első három helyezést elérő fiatal értékes jutalmakban részesül, s hasonló ajándékokkal lepik meg a három legötletesebb jelmez tulajdonosát is. A tombolán harminc értékes tárgy, többek között nyakkendők, nylon harisnyák, kölnik stb kerülnek kisorsolásra, * BRÜSSZELI DÍJNYERTES KÉSZÉTELEK BEMUTATÓJA NYÍREGYHÁZÁN Hétfő óta járják a megyét a budapesti konzervgyár szakemberei, hogy különlegességeiket megismertessék Szabolcs-Szatmár megye dolgozóival is. Eddig Fehér- gyarmaton, Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán tartottak árubemutatókat a Brüsszelben díjat nyert készítményeikből. Korábban már a megyeszékhelyen is volt egy hasonló bemutató, most azonban szombaton, február 21-én kettős bemutatót rendeznek Nyíregyházán. Délelőtt 10—11 óráig a Kiskereskedelmi Vállalat Kálvin-téri gyorskiszolgáló boltjában, maju II órától a délutáni órákig a Fűszer-Csemege helyiségében ismétlik meg a bemutatót Mint megtudtuk: ebből az alkalomból több, mint húsz konzervkülönlegesség kerül bemutatásra. Néhány gondolat a Megyei Gyermek és ifjúságvédelmi Tanács programjához A napokban életrehivott Megyei Gyermek- és . Ifjúságvédelmi Tanács tulajdonképpen egy már regebben meglévő bizottság helyébe lépett. A jóval előbb megalakult gyermek- és ifjúság- védelmi operatív bizottság működött eddig, azonban feladatát nem tudta elvégezni eredményei nem voltak kielégítőéit. Ez a bizottság időszakosan működött és általában csak a gyerekek és az ifjúság züllésének megakadályozását tartotta feladatának. A most életrehivott megyei" Gyermek és Ifjúságvédelmi Tanács már sokkal szélescbbkörű, sokkal jelentősebb munkát vállal magára. A tanács még nem dolgozta ki a programját, azonban bizonyos elképzelések már vannak a .működésével kapcsolatban. A tanács feladata elsősorban az, hogy összefogja az ifjúsággal foglalkozó szervek munkáját. A megye politikai, társadalmi. államigazgatási és bűnüldöző szerveinek, valamint a tömegszervez''teknek az együttműködését teremti meg. Társadalmi üggyé teszi az ifjúság nevelésének ügyét. A már említett társadalmi és állami szervek segítségével a gyermek és az ifjúságvédelmet . széleskörűvé teszi és igyekszik bevonni minden fellelhető erőt. Ez a munka tulajdonképpen kettős. A tanácsnak nemcsak az a feladata, hogy tiltakozó rendelkezéseket hozzon és a negatív ügyekben intézkedjen, hanem nevelési feladatokat is meg kell oldani. •' , .. Arató Ferenc elvtárs, á megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a Gyermek- és Ifjúság- védelmi Tanács elnökhelyettese mondotta, hogy az operatív bizottságnak éppen az volt a hibája, hogy az ifjúságot eltiltotta bizónyos dolgoktól, azonban azt sosem igyekezett megmutatni,..hogy mit csináljanak a. fiatalok. Különös jelentőséget kap" a tanács munkájában a nevelés, a pedagógiai tevékenység. A szülők nevelése és tájékoztatása is szerepel a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács programjában. A tanácsba tizenhét tagot váiaszlotiak a gyermek- és ifjúságnevelés legkülönbözőbb területeiről. A tanács tagjai negyedévenként üléseznek és ilyenkor beszámolnak az elvégzett munkáról, majd kijelölik a tpyábbiak- bán elvégzendő feladatokat. Mint már említettük, a tanács csupán összefogja és vezeti a mozgalmat. Jó volna és az ügy így válna igazán társadalmivá — ha egészen kis területeken is megszerveznék valamilyen bizottság formájában a gyermekek és az ifjúság védelmét. Gondolunk itt lakóház csoportokból létrehozott hiúságokra. Ezek közvetlen környezetükét igen jól ismerik. A megszervezés munkáját a Gyermek- és 'Ifjúságvédelmi Tanács rábízhatja olyan tömegszervezetekre, mint a KISZ, a Nőtanács. A párt alapszervezetek is segítséget nyújthatnak ebbén a szervező tevékenységben. Könnyebb lénne így felmérni a gyermekek és általában az ifjúság helyzetét, aminek segítségével később jobb eredményhez is vezetne a mozgalom. K. J. Sipkay Barna s Kicsi föld VII. Nem tudott ellentmondani. Ilyen világosan még nem fogalmazta meg, mint ez a nagybajuszú, derült arcú trabális ember: elfonnyadna, mint a virág. De így lenne! Könyörtelen napok várnának rá, semmi szánás, semmi kímélet. Arra nevelődött ő is, hogy olcsó az ember egészsége, drága csak a jó ló, a föld, a kerek hízó. Azért pénzt kell adni, az rangot ad, gazdagságot, míg az ember csak akkor ember, ha végeszakadatlan bírja a munkát. Mint az apja. Anyja is, szegény. Bírná-e Annus? Hogy vehetne neki új kabátot, kosztümöt, amikor az anyjától mindig sajnálta ugyanezeket az apja? Csodálkozva hallotta, hogy Nehéz Pista mindezzel tisztában van. De nem maradt ideje a találgatásra, honnan veszi értesülését, mert a csapzott bajusz alatt a- vékony, könnyen mosolyra álló száj megint csak támadta. — Ne mondd nekem, te András, hogy sose akartál a magad ura lenni. Mert ha ezt mondod, nem hiszem el. Azt mondom, hogy hazudsz. így van? Hallgatott. — Hát ennyire kettéroppantották már • a derekadat, hogy nem tudod kiegyenesíteni? Nem igaz. Akkor nem ugrottái volna ezeknek kiskakas módján. — Hagyjon már... — morogta szégyenkezve a fiú. — Na, na. Nem sértő szándékkal mondtam. De ha nincs megroppintgatva a derekad, akkor mi a fészkes istennyiláért nem próbálsz megállani, a saját lábadon? — Hát kinek a lábán állok? A magáén? — Lassan, fiú, lassan. Csak a bolond csirke szaladgál egyik oldalról a másikra, sünig az autó alá nem fut. •— Nagygazda leszek én! Megvan rá a módom. A másik kicsit beljebb gombolkozctt. Mosolygott, gúnyosan. — Igaz. Az apád fia vagy. De olyan gazda sose lehetsz, ha térdig koptatod is a lábad az eke után, mint mi. A fiú nem akarta megbántani, erre hát nem szólt semmit. — Na, hát akkor nincs több szavam — állt fel Nehéz. — Azt hittem pedig, hogy több vér van benned, mint az apádban. Fel akart ugrani, hogy elkiáltsa: ne bántsa az apámat! De ülve maradt. Volt valami a Nehéz Pista hangjában, ami megsajdította a szívét, őszinte jóakarat csendült ki a szavak mögül, és olyan fajta megvetés, amire nem lehetett asztalt verni. — Azt hittem, hogy ember akarsz lenni végre, s eljössz miközénk. De persze, mi kötéllel nem fogunk. Nem hiányzik a te négy-öt holdad. Hát csak tégy úgy, ahogy jónak látod. Fizetett, s elment. András ott maradt az asztalnál, egy félliter bor mellett. Hamarabb kellett volna felállnia, most már nem mert. Voltak még a kocsmában, s azok most odanéztek. Ki kellett várnia egy kis időt, s akkor majd hazamegy', Töltött és ivott. És gondolkodott. Ebben az időben az öreg Istók tanító éppen a trágyásszekér mellett állt, Ba- loghék udvarán. Már vagy öt perce küszködtek egymással, a paraszt, meg a tanító, de nem mentek semmire. Hog/ az ister csudájában fogjon hozzá, amiért jött, amikor az öreg Balogh alig igennel, nemmel felelget, s csak a tisztesség tartja vissza az induló szekeret. Dühbe jött. Sokkal nehezebb dolgokat Is sikerült megoldania a negyven esztendő alatt, amióta ebben a faluban először megsüvegelték, mint tanítót, öregszik, hiába, nincs már az a készsége, mint még csak három esztendővel ennek- előtt, amikor- tizenegy földéhes, veszekedő parasztot békitett ki, 8 vagy három koporsótól ütötte el a megyei koporsókészítő vállalatot. Megharapdálta a szivar- csutakot, a keserű lé a szájába farcsegett. Ettől vastag csíkban csordult ki a nyála. — Mi negyven éve ismerjük egymást. — kezdte. — Negyven esztendő sok idő, de kevés ahhoz, hogy az ember egy másik embert megismerjen.-— Meglehet — felelte szűkszavúan a gazda, s fekete kucsmáját lejjebb húzta a homlokán. Idegesen nézett a lovaira. Bár megugranának. — Én például úgy ismertem mag magát. Balogh gazda, hogy magánál fuka- rabb, keményebb kuporgató nincs a faluban. Balogh Mihály mindenre számított, csak erre nem. A meglepetéstől szóhoz sem jutott. Csak veresedni kezdett. — Jó gazda, derék, szorgalmas ember. De a szíve helyett kő van a mellében. Nem tudom, jól ismertem-e? Várakozóan nézett a parasztra. Az egyszerre odasózott a lovaknak. — Igaza van, tanító uram! S vak dühvei szaladt neki a háborgó lovakkal a kapunak. Otthagyta a tanítót az udvarán. Na, megadtam! — fújta gúnyosan Istók, s enyhén reszkető kezével letépte ajkáról az agyonhasznált szivarcsikket. — Megállj, te Balogh Miska, adod még lejjebb! Mire a lovak kiértek a határba,- megizzadtak. Vigyázott rájuk máskor, de most a tanítóval foglalkozott gondolatban. Osztott, vágott a szavával, felelgetett. Hogy jön ahhoz ez a kis részeges Istók, hogy ilyeneket kenjen rá a saját udvarán?! Elmúlt az a világ, amikor akárhogylehetett beszélni egy parasztemberrel! Csak oda kellett volna csettinteni az ostorral, a szivarcsutakra. Kizavarni. A fiát is ő bolondítja. Hallotta már, hogy a kocsmába vitte. S úgy ’látszik, nem hagy vele békét, valami terve van. Meg akarja osztani a földet, hogy ne legyen egyben az a tizennégy hold, ez a gyönyörű kis birtok, a szíve, a lelke. Irigylik. Van is mit. Ezen látszik, h°gy nem kímélte érte magát, sem a családját! Ezt nem csak úgy kapargatták, hogy teremjen, hanem véresre vagdalták, verítékkel gyógyítgatták, szemenként válogatták, amit belé vetettek! Itt van belőle öt hold, egy tagban. Leugrott a szekérről, s pokrócot dobott a lovak párolgó hátára. Okos, barna szemek fordulnak rá, az egyik, a Sári, keze után kapkodott. Ez cukrot vár. Valamikor, csikó korában rászoktatta, s nem felejti el! Megindult a szíve, ahogy meg- lapogatta a lovak nyakát. Ezek az övéi. Táltosok. Ezekkel rendelkezik! Ha megölné őket, akkor is az övéi. Senki se szólhatna. S ők se szólnának. Ez a Sári a baltát ragadó öklét is nyalná, abban is cukrot keresne. Szeme a földre kalandozott, amelynek a végében most lilás szürkén húzódik az akácfasor. (Folytatjuk.)
