Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
2 tv ELET AI Ali \ AROllfeZAG 1959. FEBRUAR 20, PÉNTEK A* oi*«%ággiűlé« csütörtöki illése (Folytaid ml 1. oldaliul.! támogatásának új rendszere előnyösen befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a kedvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. Az ellenforradalmi károk helyreállításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folyamata hazánkban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előrehaladásra, . a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés megggyor- sítására összpontosítsuk. Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés, amely teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel. A költségvetés bevételei 52.896 millió forintot, kiadásai 52.059 millió forintot teszi- nek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többié- tét mutat. A költségvetés bevételei 5.8 milliárd forinttal —< 11.9 százalékkal — magasabbak a?, elmúlt évhez képest. A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A népgazdasági terv az állami iparban a termelés 5.4 százalékos emelkedését, a költségek színvonalának 1.2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó tifrgalmi adóbevétel 1.5 milliárd forinttal haladja meg az 1958; évit, a vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1.9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. 1959-ben az állami vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre, a 8 holdon felül, módosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Magasabb adóbevételre számítunk s magán iparosok szűk, nagyjövedelmű felsőrétegétől, a jövedelmek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosit az évi 18.000 forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bognár és más — a lakosság ellátása szempontjából fontos — kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egyes nagyjövedelmű szabadfoglalkozást folytató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban levő művészek, tudományos és más dolgozók különjövedel- meinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3-tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk, fenntartva továbbra is a munkaviszonyból sáérmazó jövedelmek teljes adómentességét; A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi ée jövedelem- adó befizetései. máját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában. A lakás szövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások megfelelő takarékoskodás esetén lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezénbelül további kedvezmény, hogy az árnak mindössze 15 százalékát keli készpénzben előre lefizetni és a fennmaradó részt 30 cv alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható el. Ez évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és az alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembe véve, valamint a dolgozók létszámának mintegy 80 ezer fővel való növekedése következtében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. A nyugdí j és bérrendezésről Szociális és kulturális célokra 16.3 milliárd forint 1959. "január 1-vel nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 ezer nyugdíjas helyzetén javítottunk. 1951- ben a nyugdíjakra előirányzott összge még csak 1.1 milliárd forintot tett ki, 1959-ben pedig ez már három és félszer annyi, 3.9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a 3 és énnél több gyermekes családok, továbbá az 1 és 2 gyermekes egyedül álló nők részére járó családi pótlék. Az emelés 220 ezer családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1.3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. 52 ezer szakképzett egészségügyi dolgozó, orvos és gyógyszerész, továbbá 85 ezer pedagógus részesül béremelésben. Au Iái*. éW9 állami költség- vetés kiadásai kereken 5.5 milliárd forinttal, — 11.8 százalékkal haladják «*s aa 195R, évi teljesítést. A népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28.9 milliárd forint, as összes kiadások 55ü százaléka, szociális és kulturális célokra 16.3 milliard forint, a kiadások 31.S százaléka, a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend. és jogbiztonsági feladatokra 4.9 milliárd forint, a kiadások 9.4 százaléka, végül az igazgatási feladatokra 3 milliárd forint, a kiadások 3.8 százaléka jut. A költségvetés beruházási előirányzata 1.9 milliájM forinttal magasabb az 1958. évi teljesítésnél. Az előirányzott beruházások 76 százaléka esik a termelő beruházásokra, 24 százalék a nem termelő beruházásokra. Az utóbbinál elsősorban a lakásépítés és az általános iskolai tanterem építés köt le nagy összegeket. A termelő beruházások összegéből 39 százalék esik építésre a múlt évi 40 százalékkal szemben, ugyanakkor a gépi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik, 1959-ben a nehézipar beruházásai közül kiemelkednek a villa- mosenergia termelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari beruházások közül a diesel-mozdony- és motorgyártásra az erősáramú elektromosipari, a híradás- technikai és műszeripari gyárak fejlesztésére előirányzott feladatok emelkednek ki. A köny- nyűipari beruházások közül a papír, valamint a bőr- és cipőgyárak bővítésére, az élelmiszeriparban a konzervipar, a tejipar és a mélyhűtőipar fejlesztésére előirányzott beruházások a legfontosabbak. Fejlődik a közlekedés, a hírközlés és az úthálózat. Az iparnál is, a kereskedelemnél is bővül a raktártér. Jelentős ösz- szegek szolgálják a szállodák építésének befejezését. Nagyobb segítség a termelőszÖTelkezetekiidt A bérrendezés következtében a fizetések emelkedése az orvosoknál átlagosan 21.3 százalékos. a gyógyszerészeknél 12.8 százalékos, az egészségügyi középkádereknél 10.3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13.5 százalékos. Az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások — a költség- vetési összkiadások növekedését jóval meghaladó mértékben 17.5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69.000-et, ami kétszerannyi beteg kezelésére nyújt lehetőséget, mint a felszabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rendelési órák száma 525-tel emelkedik és összesen napi 24.500 lesz. Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét. Az egészségügyi és szociális intézményeknél a hangsúly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. NŐTekTŐ előirányzat művelődési eélokra Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ten. Eh évben 4000 új óvodai férőhely létesül, 1200 új általános iskolai tanulócsoport és 200 új középiskolai tanulócsoport többletköltségeire nyújt a költségvetés fedezetet, A felsőfokú oktatásba«» résztvevő hallgatók száma 1200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. Az eddiginél 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos és közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 1000-rel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. Emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek ötezer fős, valamint az ezen belül háromezer új pedagógus, valamint az egészség- ügyi szervek 2800 fős emelkedése teszi ki. Emelkedik a tanácsok költségvetése As elmúlt évinél nagyobb összeget fordítunk az állami gazdaságok, a kísérleti gazdaságok, a hibridkukorica vetőmagelőkészítő üzemek, a mesterséges megtermékenyítő álíbtnások, valamint a gépállomások beruházásaira. Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen magasabb összegben: 1.025 millió forintban irányozza elő a termelő- szövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) ’ biztosítandó állami észközöket. : A termelőszövetkezeti tagok akkor járnak el helyeseli, ha évről-évre saját erőből is mesz- szemenően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására; Különösen fontos hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezetek jót alapozzák meg á közös gazdálkodást'. Vigyék be a jószágot is. a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot, és építőkapacitást biztosíts A költségvetésben 13.000 lakás állami eszközökből történő felépítéséhez biztosította a szükséges összegei. Eztn felül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépítésre nyújtott hitel fedezetét foglalja magában. A lukásszövetke/rl i akció A kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb íor1959-ben is jelentős mértékben emelkedik a tanácsok költség- vetése. öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az öt milliárd forintot, ma már megközelíti a tíz milliárd forintot. Kiadásaikat korábban nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. Ebben az évben — eltekintve a beruházásoktól — az átengedett állami bevételek á kiadások 88 százálé- kára nyújtanak fedezetet és csak a különbözeire biztosítunk állami hozzájárulást. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az összeg már az egy milliárd forintot is meghaladja. Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek életbe. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a kormány- felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés irányzatainak az új termelői árrendszer alapján szükséges módosítását saját hatáskörében végrehajtsa. E munka során a pénzügyi szerveknek, de valamennyi irányító hatóságnak az a feladata és kötelessége, hogy az átszámítás során szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítsenek és így biztosítsák, hogy az átárazott költség- vetési okmányok pontosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatnak. Antos István elvtárs ezután arról beszélt, hogy széles dolgozó rétegekbe vetődik fel a szocialista építés meggyorsítása: megvan az akarat, az alkotó lendület a merészebb célkitűzések valóraváltásóra. Ezzel is össze- | függésben megállapította: a szo- ! eialista építés meggyorsításáért, i a terv olyan túlteljesítésére , kell j törekedni, hogy az összhatásában j kedvező népgazdasági eredményt I biztosítson. Ösztönözni minden olyan termelési tervtúlteljesítést, amely az export-termelés fokozását, a belföldi hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célkitűzések gyorsabb megvalósítását szolgálja. Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására. A Szovjetunió és a szocialista tábor segítsége hatalmas erőforrás Vállalatainknak törekedniük kell arra, hogy a kapacitásokat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Nagy lépésekkel kell előrehaladni a műszaki fejlesztés területén. A gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnológiai módszerek alkalmazásában. Különösen fontos, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a hároméves terv olyan kiemelt technikai fejlesztési programjait, mint a dieselítés, az erősáramú, a híradástechnikai és műszeripari fejlesztési tervek, a vegyipar fejlesztése, a mezőgazdaságban a hibridkukorica vetőmag széleskörű elter’esztése stb. A műszaki fejlesztési alapból kutatásokra, új gyártmányok ki- fejlesztésére az eddigivel szemben mintegy 30—40 százalékkal nagyobb pénzügyi lehetőség áll a vállalatok, kutatintézetek és minisztériumok rendelkezésére.- A magyar népgazdaságban a gyorsütemű bővített újratermelés rendkívül fontos feltétele a külkereskedelem és devizagazdálkodás szilárd egyensúlya. Ezért az exporttermelésre, a termékek minőségére, a gyármányok korszerűsítésére, világpiaci verseny- képességük javítására, minden területen továbbra is messzemenő figyelmet kell fordítani. A kormány rámutat arra a hatalmas erőforrásra, amit számunkra a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége és a szocialista tábor országainak egyre szorosabbá váló összefogása biztosít A szocialista táboron belül kialakuló nemzetközi munka- megosztás, a termelés szakosítása és kooperációja lehetővé teszi, hogy azokban a termékekben, amelyeket » baráti országok szükségleteire is gyártunk, a nagy szériákban való termelés legmodernebb technológiáját alkalmazzuk és a termék előállításához szükséges munkaórák számát radikálisan csökkentsük. A tervtúlteljesítés további igen fontos területe az önköltség, a termelékenység a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeket elérni, ez a szocialista akumuláció legfontosabb forrása. A kormány takarékossági felhívása azonban nemcsak 1958-ra szól. Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek és ezek a terven felüli önköltségcsökkentésre, a terven felüli termelé- kenységemelésre irányuljanak és ezáltal járuljanak hozá a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrások terven felüli bővítéséhez. Az új termelői árrendszer elsősorban anyagtakarékosságra ösztönöz Minél inkább csökkentik a vállalatok a fajlagos anyagfelhasználást, a hasznos anyagkihozatal, a gondosabb anyagelőkészítés a korszerűbb és könnyebb gyártmánykonstrukciók szerkesztése révén, és más módon, annál szélesebb körben nyilik lehé(Folytatás az 5. oldalon.)
