Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
1955. FEBRUÁR 19, CSÜTÖRTÖK KEÜETMAGTARORSZÁG ft Mit mond egy mezőgazdasági szakember Tíszavasvári gazdálkodási lehetőségeiről ? A decemberi határozat végrehajtásáréi tanáeakoxatt a járási KISZ aktiv« Fehérgyarmaton Munkatársunk felkereste a Ti- nza vas vári Állami Gazdaság fő- agronómusát, Nánási Pált, akinek a neve —- az elért jó eredményei révén ismertté vált minden vasvári dolgozó paraszt előtt. Arra a kérdésre kértünk nyilatkozatot hogy lehet-e Tiszavasváriban jelentősebben emelni a terméshozamokat és milyen módon? Nánási Pál válaszát az alábbiakban közöljük. — Először is szeretném leszögezni, hogy amit mondok, az mind nagyüzemre vonatkozik. — Vetésforgót alkalmazni, öntözni, gépeket használni a kisüzemben lehetetlen. Ezek nélkül pedig jelentősebb terméshozam-emelésről beszélni sem lehet. — Én Tiszavasvári határát két fő talajtípusra osztom: az egyik a minőségi talaj — itt felső földnek nevezik, — a másik a réti agyag, amit rétnek neveznek. Az előbbi igen jó talaj, szinte minden mezőgazdasági kultúra díszük rajta, míg az utóbbi, ami több, mint hatezer holdat tesz ki, — a község határának egy negyede — ez igen komisz talaj.de a modern technikával, nagyüzemben meg tudjuk szelídíteni. Meg lehet birkózni a réti agyaggal >— Gazdaságunk a Dankó-i részen 2200 hold ilyen területet kapott. Az első években 40—50 mázsa cukorrépát takarítottunk be, a búza pedig hat-hét mázsát hozott. Azóta a jó agrotechnika nyomán 15—16 mázsa átlagtermésünk szokott lenni búzából — — az aszály ellenére tavaly is tízen felül csépeltünk, — a cukorrépa pedig 160—180 mázsát terem ezen a talajon. — Én egy ötös vetésforgót vezettem be a réti talajon. Ezt javaslom kialakítani ha majd nagyüzemben gazdálkodnak a vasvári dolgozó parasztok. Első évben vetek búzát, a másodikban istállótrágyás kapást, a harmadikban hüvelyest és egy nyári takarmányt, a negyedikben újra búzát, amit felülvetek vörös herével, ötödik esztendőben következik a here, azt nyáron leszántom és utána kezdődik elölről a búzával a vetésforgóm. Ezzel a módszerrel tudtam a terméshozamokat megháromszorozni. Ki kell használni az öntözés előtt. Ha majd hajózható lesz a csatorna, igen csekély költséggel és könnyűszerrel rakodhatunk az uszályokba. Hiszen ott van a kikötő a tábla végében. Meg lehet kétszerezni a hozamokat — A felsőrész fő növényeinek a kukoricát, búzát, lucernát és egyéb pillangós növényeket javasolom. Szerintem kár lenne ezen a területen almát, vagy szőlőt telepíteni, amikor 18—20 mázsás búza, 30 mázsás kukorica és 250 mázsás cukorrépa átlagok érhetők el. Vigyék a gyümölcsöst a nyíri homokra. Kaphatunk mi onnan almát búzáért, meg a hízóinkért. — Az állattenyésztésben a hússertésnek és a szarvasmarhának látom ezen a tájon a legnagyobb jövőjét. Mind a kettőnek fő takarmánya a pillangós legyen. A fehérjében gazdag pillangós a tej- és a hústermelés alapja, ugyanakkor gazdagítja a talajt is. Sajnos, ma még igen kevés pillangós takarmányt termelnek és azt is a lovak eszik meg. Ez ellen legjobban úgy lehet védekezni, hogy a lovak számát egészen minimálisra csökkentjük és több pillangóst termelünk. A drága ló helyett dolgozik majd az olcsóbb és jobb munkát végző gép. — Nagyüzemben nem a távoli jövő, hogy a jelenlegi termésátlagokat, kevesebb emberi munkával megkétszerezzük. Mi már megháromszoroztuk a réti földeken. A fehérgyarmati járási KISZ alapszervezetek titkárai, gazdasági felelősei a napokban megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatából eredő feladatokat. Kricsán György járási KISZ- titkár beszámolójában hangoztatta, hogy a decemberi párthatározat végrehajtása fokozott feladatokat ró elsősorban a járás termelőszövetkezeteiben dolgozó 103 KISZ-fiatalra. Az ő feladatuk saját termelőszövetkezetük eredményeinek feldolgozása, agitációs csoportok létrehozása és a párt- szervezetek útmutatása alapján a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése. Törekedjenek az egyénileg gazdálkodó fiatalokkal baráti kapcsolatok kialakítására, a termelőszövetkezeten belül védelmezzék a közös vagyont, járjanak élői a munka&H gyelem megszilárdításában és a szövetkezeti demokrácia érvényrejuttatásában. A beszámolót követő vita «o* rán kitűnt, hogy Tunyogmatol- cson, Kisnaménybam, Sonkádon, Milotán és más községekben jó lehetőségek vannak a Fahisi Ifjúsági Szövetkezet megalakítására. Az aktíva célul tűzte ki, hogy a februári taggyűléseken beszéljék meg a FISZ alakításának lehetőségeit, ismertessék a falvak fiatalságával a SZÖVOSZ és a KISZ Központi Bizottságának közös határozatát és a FISZ működési alapszabályát. A továbbiakban az aktívé résztvevői tsz-látogatások szervezését, a szerzett tapasztalatok elterjesztésének módszereit s az agitációs munka egyéb kérdéseit vitatták meg. Eseményekben gazdag lesz megyénkben a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja Lapzártakor jelentették: llj Barázda néven termeiészövetkezet alakult Rozsályban Tegnap tartották megyés zerte a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja megnyitó ünnepségeit. — Nyíregyházán és a járási székhelyeken a művelődési otthonokban tartották meg a színvonalas műsorral egybekötött ünnepséget. Ez alkalommal a megyei- és járási könyvtárak, az állami és szövetkezeti könyvesboltok mindenütt ünnepi könyvkiál- litást rendeztek. Tegnap fényképkiállítást nyitott a megyei békebizottság és az MSZBT. megyei elnöksége, ahol a Szovjetunióban járt szabolcsi dolgozók képeit mutatják be. A Megyei Uttörőház és az MSZBT úttörő rajzkiállítást is rendezett, amelynek népeink barátsága és a béke gondolata a témája. A KISZ-szervezetek ezalka- lommaJ megemlékező ünnepi taggyűléseket tartottak, amelyre veteránokat és Komszo- mol-tagokat hívtak meg. A megye községeiben a barátsági hónap megnyitó ünnepségeit február 22-én tartják. Mintegy 30 községbe megyei előadó megy. Ezen a napon Baktalóránt- házán Krupszkaja pedagógiai munkásságáról tartanak előadást. Február 23-án a Vörös Hadsereg napján Nyíregyházán és a megye tiken, magyar—szovjet diáknapokat tartanak a baktalórántházi járásban. Március első napjaiban az SZMT-székházban könyvkiállítással egybekötött megyei ankétet rendeznek a mezőgazdasági szakemberek részére. Ötödikén a Szovjet Filmhét ünnepségeit rendezik meg megyénk valamennyi mozijában. Ez alkalommal a nyíregyházi MÁV pályaudvaron ingyenes filmvetítést rendeznek. A Nemzetközi Nőnap alkalmával Nyíregyházán és Nyírmadán találkoznak a magyar és szovjet asszonyoké A zenekedvelők is számos élményben gyönyörködhetnek. Március 12-től 19-ig rendezik meg a Zenei Hetet, amelynek keretében szovjet művészek hangversenyeznek, a debreceni leánykórus vendégszerepei, emellett a nyíregyházi Zeneiskola hangversenye, az általános iskolák énekkarainak és a város középiskoláinak hangversenye kerül sorra. A Barátsági Hónap keretében március 14-én dr. Kulin profesz- szor tart élménybeszámolót városunk orvosainak, s különböző élménybeszámolókat rendeznek még a baráti körök. (Kopka) A tegnapi nap folyamán Rmáij községben Üj Barázda néven termelőszövetkezet alakult. Tizenkét család 85 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Elnöknek Szilágyi Ferencet választották. Utcarendezés Petneházaö Tavasszal nagylélegzetű utcarendezést bonyolítanak le Petne- házán. Kiigazítják az utcákat, utcai kerítéseket. Az utcarendezés első szakasza az Arany János utcát és a Kossuth Lajos utcát érinti. Ezzel együtt 2 ezer forint értékű díszfát ültetnek el tavasz- szal a község központi utcáiban. a szülőké... Hétvége. „Telt ház* van a nyíregyházi pályaudvaron. Vonatok futnak be, szerelvények indulnak, s akiknek kevés az idejük, valósággal megrohamozzák a naményi. szálkái vonatot. Belül pedig, a tágas váróteremben pufajkás munkások fáradtan bóbiskolnak, rá-ráfüstölnek. Falusi emberek, közöttük többtucatnyi fiatal. Olyan megtermett, szélesvállú, nagycsontú legények, akik istenhozzádot mondtak a földnek, bementek a városba, a flaszterra, — segédmunkásnak.. Napjaink égető kérdése: miért tették, vagy miért teszik még most is? Nem mondja Id, de hangja mögött ott érezni a föld lehellatét, a búzatáblák ringását, a falu csendjét. — Olyan dolog ez, mint a honvágy. Honvágy, idehaza. Aki egyszer megízleli azt az életet, hiába titkolja, nem tudja felejteni. De mit csináljon odahaza? Mondják meg! A föld mindig lehetőségeit — A legnagyobb hiba, hogy a kisparasztok 8—10 centire szántanak. Mi a lánctalpas traktorral altalajlazítós ekét vontatunk, így lemegyünk 45—50 centiméter mélyre. Nagyon fontos dolog, hogy a 35—40 centiméter mélyen lévő agyag záróréteget áttörjük. — Ennek a rétitalajnak egy jó részén öntözéses gazdálkodást kell folytatni, erre a lehetőség is megvan, hiszen ott folyik a Keleti Főcsatorna. Én a rizzsel is meg vagyok elégedve, mert olyan földről vettem le öt éves átlagban 12—13 mázsás termést, ami különben semmit sem termett volna. Az öntözést azonban tovább kell vinni a kapásokra és a takarmányfélékre is. A rizsét szintén vetésforgóban termeljük. Hat évből háromig termelünk rizst, utána takarmányféléket, főként füves vörös herét. Ezen a területen heréből két-háromszo- ros termést értünk el, mint az egyéniek. — Körülbelül 3—3500 hold az, amit majd öntözni tudnak a tiszavasvári dolgozó parasztok, ha a nagyüzemi gazdálkodást választják. Nagyszerű jövő áll például az öntözött cukorrépterme- lés vagy egyéb nagy súlyú és térfogatú termények szállítása zenegry községében megkoszorúzzák a hősi emlékműveket és sírokat, Nagykállóban ünnepséget rendez az MSZBT és a Kiegészítő Parancsnokság az évfordulóval kapcsolatban. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyénk 150 községében tart hasonló megemlékezést. A Szabolcsi Irodalmi Színpad, „Kard és toll” címmel tart előadást február 24-én. A bevezetőt Margócsi József tanár mondja, majd szovjet és magyar írók időszerű műveiből adnak elő. Február 26-án Nyíregyházán a pedagógiai szakosztály és a Megyei Könyvtár rendez vitaestet Krupszkaja pedagógiai műveiből a TIT-klubhelyiségé- ben. Ugyanebből a témából Kisvárdán, Mándokon és Dombrá- don rendeznek még vitaestet. — Február 27-én szovjet és magyar bélyegekből rendeznek kiállítást a TIT helyiségében, amelyet március 2-ig tartanak nyitva. Másnap az ünnepi könyvhét megnyitó ünnepségei lesznek Nyíregyházán és a járási székheíyeA négyágyas szobában otthonos a rend, jó meleg van és a kályhán, egy zománcos kisfazék- ban paprikáskrumli fortyog. A pongyoláé „háziasszony’’ előbb meglepődik, majd ahogy múlik pillanatnyi zavara, hellyel kínál bennünket. A Megyei Építőipari Vállalat munkásszállójának gondnoka is velünk tart, mert mint mondja, ő is kíváncsi. Juliannát találjuk a szobában. Vacsorát készít, meleget, hogy mire a többi lány is „befut", asztalhoz ülhessenek. — Sok vacsorát főzött már? — Ahogy vesszük. Négy éve... Aztán tovább mondja, hogy egy lánynak nem kunszt a meleg étel készítése. Még odahaza ráragad a főzéstudomány. — Honnan jött? — Petneházáról, a bakti járásból. Értelmes lány Julianna, gyorsan meg is sejti jövetelünk okát, hát nem vékázza-bújtatja válaszait. És kibontakozik egy falusi fiatal története... Kevés földjük volt odahaza, azt is elaprózta a testvérek nősülése. 0 még csak akkor cseperedett nagylánnyá. Időközben anyja is beteg lett és neki meg kellett fogni a munka végét. Először a testvéreknél kereste a boldogulását, de azzal semmire sem ment. Mentségére Petnehá- zán is megalakult az állami gazdaság: beállt munkásnak. Szépen keresett, csak aztán — mint emlékezik — mitsem törődtek még akkor a hasonló sorú fiatalokkal, ö is csak im- mel-ámmal kapott később munkát, és amikor eljött a „holtszezon", neki is felmondtak. Ekkor ült fel a vonatra. Négy éve múlt már, és azóta egy darabig Kazincbarcikán is hordta a téglát. Most hosszabb idő óta — itt Nyíregyházán, az építőiparban dolgozik. — Nem sajnálja a falut? Gondolkozik, kezét ölében pihenteti, majd hirtelen: — Ugyan melyik magamfajta tudja elfelejteni... kisebb, a család is nő, kenyér meg kell. Ez az ok. A fiatalság meg kiutat keres... Haját hátrasimítja, 8 ujjún megcsillan a karikagyűrű. Menyasszony Julianna. Itt, a városban találta meg a jövendőbelit. Nagyon boldog, húsvétkor esküsznek, mégis kihasználja az alkalmat és visszatereli a szót: — Most már egész más. Egy re jobban van lehetőség odahaza is. Írja az újság, meg közli a rádió, hogy egyre-másra alakulnak a szövetkezetek. Ott van a munka a fiatalok szája előtt. Csak a szülők ne akadékoskodjanak. Mert azt csak mi tudjuk, akik kipróbáltuk: mit jelent otthagyni a szülői házat. Nekem nincs panaszom, megtalálom a legnagyobb értéket, a boldogságomat, de az is igaz,' hogy a nagy többség szíve visz- szahúz a földhöz A város „varázsa”, vagy valamiféle „úrhatnékság” csábítja a falun élő fiatalságot? Városban is dolgozni kell, ez természetes. Idézzük újra a petneházi lány szavait? Felesleges, hisz minden szülő tudja: gyermekeinek már még véknyabb „nadrágszíj" föld jutna. Am ez a generáció is élni, boldogulni akar. Mégpedig otthon, a szülői ház közelségében. De ezt csak a nagyüzem biztosíthatja. A gépek, a nagjrtáblák, a tudomány, — a szövetkezeti gazdaság. Es a felelősség a szülőké. •W«SÍ És a felelősség
