Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1959. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP Terem, 1959. január 28 együtt. Igent mond a párttitkár A felemelkedés éve a mátészalkai Zalka Máté Tsz-ben Megállapították, hogy jelen­leg minden családra öt hold föld jut a faluban. A több mint négyszáz családnak negyven ló­fogat, százhúsz tehénfogat áll rendelkezésére. Az aiacsonyabb- színvonalú földművelés követ­keztében nem növekszik az átlagtermés. Egyes középparaszti gazdaságokban e'tagadhatóan alakult ugyan a jövedelem, de ez nem jellemző. Ám az igények növekednek, egyre több rádiót, kerékpárt, újdivatú ruhát, cipőt és más életmódot kívánnak az egykor cselédsorban élő embe­rek. A területet növelni nem le­het, a hozamok eme’ése nincs biztosítva kisüzemi módszerek­kel. Mindezekből szükségszerűen következik, a dolgozó parasztok érdeke kívánja, hogy változtas­sanak az eddigi helyzeten. S hogy ez így legyen, elsősorban a kommunistákra, a haladóbb gondolkozású pártonkívüli egyé­nileg dolgozó parasztokra vár komoly feladat. A szövetkezeti agitációban azonban nem lehet bort inni és vizet prédikálni. G. Szabó elv­társ, a taggyűlés előadója is erre gondolt. S mikor befejezte a be­szédet, azt mondta: — Én felismertem kötelessé­gemet, megértettem a párthatá­rozat jelentőségét. Bejelentem a taggyűlésnek, hogy családos­tól együtt aláírtam a belépési nyilatkozatot egy megalakítandó új termelőszövetkezetbe. — De mit szól az asszony? Az ő szavát azonban várják itt a taggyűlésen a kommunisták, a meghívott vendégek. Hallani akarják az 6 véleményét. Végül szólásra emelkedett. — Mi leszünk az utolsók a já­rásban? — tette fel a kérdést. Hagyjuk, hogy az ömböiyiek is megelőzzenek bennünket? Az most a kérdés, elvtársak, hogy lesz-e téesz tavaszra községünk­ben? Ha mi akarjuk, lesz! Olyan, amilyen ötvennégyben volt. Híres, gazdag. Emlékeznek? — nézett szembe a hallgatókkal. Mintagazdaságunk volt. Még a gyomtalan veteményeket is ka­páltuk. Ha jó a vezetés, a mun­kafegyelem, jó a szövetkezet, a jövedelem is. De csak becsületes, dolgozni szerető embereket ve­szünk fel a szövetkezetbe — mondta. Mellettem Nagy Sándor elv­társ, helybeli egyénileg dolgozó paraszt ült egyik gazdatársával. A párttitkárra figyeltek. A te­remben néma csend lett. Jól hal­lottak? Németh Sándor tízhol­das középparaszt, a pártszerve­zet titkára belépne egy alakuló termelőszövetkezetbe? — Én is aláírom a belépési n U V E L Ö D É & A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata ikzennsyy újatib mezögazúasüyi szaKisxoia felállítását renders ei a miihszter.níii Külön íeauysfaKiSHOia létesíti Nyíregyházán Nyíregyházán a lágyuk részére A iskolaool kikerült, ue mun­kában el nem helyezkedett fiata­lok életéért, tarsadaununkoan való elheiyezkedéséert érzett ie- lelosség indította megyénk párt­ós tanácsvezetőit arra, hogy kí­sérleti jelleggel bev-ez^it^.s a me­zőgazdasági jellegű szakiskolákat megyénkben. Mur a jetantKewK nagy száma mutatta, hogy ez a lépes helyes, sót, mulaszt hatatlan volt. Az országban nagy vissz­hangja van a szabolcsi kezdemé­nyezésnek. A minisztérium, felismerve en­nek jelentőségét, újabb tizennégy szakiskola létesítését rendelte el megyénk területén. A megyei ta­nács vb. kijelölte azokat a közsé­geket, ahol ezek az iskolák feb­ruár 15,-ével megindulnak. Ezek a helyek a következők: Tarpa, Nagyhalász, Balkány, Rohod, Nyírkárász, Vásárosna- mény, Nyírbogdány, Tyúkod Hodász, Nyírbátor, Nagykálló, Milota, Tiszadob és Nyíregyháza. Je’enikezhelnsk a lányok 14—18 éves kor között, még ak­kor is, ha nyolc általánost nem végeztek. Ugyanis a szakiskola esti levelező tagozaton módot nyújt az általános iskola befeje­zésére azoknak, akiknek erre szükségük van. az általános iskolák igazgatóinál, azokon a helyeken, melyeket fentebb felsoroltunk, s ahol z Jelentkezés a községekben Í mezőgazdasági szakiskolák ugyan­csak megindulnak. Hámán Káló és József Attila emlékpiaketiek a hármas számú iskolában külön mezőgazdasági szuKjellegu továbbképző iskolát állítanak fel. Ennek ceija, hogy az általános muveitseg (magj ar, történelem, állampolgári ismeretek, gazdasági számlán) nyújtása mellett gya­korlati ismereteket is adjon a fiataloknak, Így foglalkoznak majd a baromfitenyésztéssel, vi­rágkertészettel, zöldségtermelés­sel, de a szabas-varrás, a háztar­tás, női kézimunka is tárgy lesz az oktatásban. Három nap gya­korlati munka lesz minden heten, ebből egy nap termelési nap, há­rom nap pedig elméleti oktatás. Az iskoia Z eves. Elvégzése után nagyüzemi gyakorlatot te­het a növendék s a négy tárgy valamelyikéből, (amelyet gyakor­latra választ) szakvizsga! lehet. E négy tárgy valamelyike: zöld­ségtermelés, baromfitenyésztés, virágkertészet vagy szabás-varrás. Az üzemi gyakorlat, illetve a szakvizsga után mint szakmunkás helyezkedhet el. A szakjellegű iskola ingyenes. Jelentkezni lehet február 10-ig, reggel nyolc órától délután fél­ötig Nyíregyházán, az 5-ös számú általános iskolában (Malinovszkij utca 9—11. szám.) Az iskola igazgatója: Hertc- lendy Sárdorné. A taggyűlések mindig fontos eseményként szerepelnek a kommunisták életében. A ja­nuár 28-i taggyűlés bizonyára emlékezetes marad Teremen. A tizennégytagú pártszervezet ve­zetőségének beszámolóját G. Szabó Lajos elvtars, a partve­zetőség egyik tagja, a tanács­elnök ismertette. Szóit a pártha­tározat fontosabb elvi, politikai, gazdasági jelentőségéről. Ele- mezie az ellenforradalom óta kialakult helyzetet, a termelő- szövetkezetről alkotott nézete­ket. Feltárta, hogy az ellenfor­radalom idején nem a becsüle­tes dolgozó parasztok kezdemé­nyezésére szűntek meg Teremen a közös gazdaságok, hanem voit csendőrök, kulákok aknamun­kája következtében. Az osztály- ellenseg' jelenlegi tevékenységé­vel kapcsolatban ismételten le­leplezték Szabó Menyhért voit csendőr aktív szerepét az egyik termelőszövetkezet feloszlatásá­val, annak vagyona széthordá- sával kapcsolatban. Tagja sem volt a közösnek, mégis rombolt, jogtalanul osztotta illetéktele­neknek a közös vagyont, mér­gezte az emberek hangulatát, kedvezőtlenül befolyásolta a szö­vetkezeti tagok gondolkodását, cselekvését. Most nem mer nyíl­tan kiállni az új termelőszövet­kezet alakítása ellen, de suttog­va, becsületes dolgozó paraszto­kat megtévesztve hinti a kon­kolyt hasonszőrű barátaival Németh Sándor elvtárs, pár­száz öl híján tíz holdas közép­paraszt gondolkozva hallgatta a beszámolót, G. Szabó elvtárs be­jelentését. Emlékeiben elvonul­tak az elmúlt évek eseményei. Volt része jóban, rosszban a fel­oszlott Béke Termelőszövetkezet­ben. S miközben elmerengve né­zett szembe a taggyűlésen meg­jelentekkel, arra gondoltam, vajon emlékszik-e a délutáni beszélgetésünkre? Családjával 1954-ben közel ezer munkaegysé­get teljesített. Csupán kenyér- gabonából harminchat mázsát vitt haza. Nyolcezer forint kész­pénzt kapott, Gépkocsi, mozi, fűrészgép, daráló, öt hold újte­lepítésű gyümölcsös, épületek, korszerű gazdasági felszerelések segítették a közös munkát, a jö­vedelem növekedését. Tavasszal újabb 20 holdon akartak gyü- mölcsösíteni. S ekkor szakította félbe terveiket, vágyaikat az ellenforradalom. Hej, de nehéz volt ismét megszokni a jármo- lást! Hol az egyik, hol a másik gyereket vitte magával a határ­ba, hogy vezesse a teheneket, mert mindég kétirányba akartak húzni. Traktorok, kombájnok munkájának ismerete után ne­héz volt. Most lehetne köny- nyebb... A mátészalkai Zalka Máté Ter­melőszövetkezet 1949-ben alakult. A 10 esztendő alatt voltak gyen­gébb és jobb évek. 1957 végére azonban egészen leromlott ez a nagy szövetkezet. Ötvennyolc ele­jén a felülvizsgált, gyenge terme­lőszövetkezetek sorába került a Zalka Máté Tsz. is. Az ötvenhetes zárszámadás ide­jén hét munkakerülő, hangoskodó személyt kizártak. Ötvennyolc ta­vaszán készítettek egy reális ter­vet a 3004-es kormányhatározat nyomán. A gépállomás gépeinek segítségévei, bőséges műtrágya al­kalmazással minden földjüket a jógazda gondosságával művelték meg. Alig volt tag a szövetkezet­ben, aki 350—400 munkaegységet ne teljesített volna. Az eredmény nem is maradt el. Minden munkaegységet 43.60 fo­rint értékkel fizettek. Ebből kész­pénz 32.60 forint volt. A szövetkezet összvagyona több, mint négymillió forint értékű épü­let és egyebek. Fellendülőben van az állattenyésztés is. Most, a téli időszakban is 11—12 literes a fe- jési átlaguk. A megjavult gazdál­kodást látva, a zárszámadás óta 13 új tag kérte felvételét a Zalka Máté Tsz-be. Nemrég egyesült a megerősö­dött szövetkezet a helyi Szabad Nép Tsz-szel. Így most már 730 holdon 89 tag tervezi az 1959-es esztendőt. Minden remény meg­van arra, hogy ebben az évben még szebb eredményeket érjenek el, mint a múlt évben. Szántó Gáza tudósító. nyilatkozatot — mondta határo­zottan Német elvtárs, s mielőtt visszaült volna a helyére, így fejezte be felszólalását: — Nekünk kell megkezdeni. Spitzmüiler Lajos elvtárs emelkedett szólásra. — Családostól együtt belépek egy új termelőszövetkezetbe. Fe­leségem is dolgozna minden nap — mondotta iö”ide-i ina t ml még néhány pillanatig, mintha szomszédaira várt volna. 4 kommunisták köreteikre találnak Fia a kommunisták ilyen fon­tos kérdésben igent mondanak, a nehézségektől sem hátrá’nak meg. Ezt fogadták meg hárman a taggyűlésen a tizennégy kom­munista közül. Egyben m nden párttag kötelességévé tették a párthatározatokból eredő felada­tok ismertetését Elhatározták, hogy a hozzájuk csatlakozó pe­dagógusokkal, tömegszervezeti vezetőkkel, a párthatározattal egyetértő dolgozókkal összefog­va széleskörű felvilágosító mun­kához látnak. Ismét beszélnek a szövetkezéshez közelállókkal, pél­damutatásukkal is segítsék köz­ségükben a nagyüzemi gazdál­kodás kibontakozását. Agitáeiós csoportokat alakítottak. Szavuk eljut majd minden dolgozó pa­raszthoz. A taggyűlésen még csak hárman jelentették be szö- vetkezetalakítási szándékukat, de munkájuk révén csatlakoznak majd hozzájuk azok is, akik ter­mékenyebbé kívánják formálni a teremi határt, gondtalanabbá tenni családjuk életét. Táboruk egyre szélesedik majd, gépek zúgnak újra, épületek emelked­nek, megoszlik a gond, köny- nyebb lesz az élet. S ha valóra- válnak a tervek, büszkén emlé­keznek majd 1959 január 28-ra, amikor elindult három kommu­nista, hogy tovább vigye előre a falut a felemelkedés útján. Fagyos decemberi szél szágul­dott a mezők fölött. Hátára kw- ta a frissen hulló hópelyheket, s tovanyargalt velük. A vilá­gosságot szállító drótok csakúgy sírtak, süvítettek. A fehér kucs­mával megsüvegelt házak dide­regve gubbasztottak az ítéletidő­ben. Sehol senkit sem lehetett látni. — Nos, ki vállalkozik a fel­adatra? — nézett a fiúk szemébe Vince Lajos, az ifibrigád vezető­je. Egy kékszemű, szőkehajú fia­talember lépett előre. — Én. Aztán még ketten jelentkeztek. — Szóval Csipkés Pisla, Mada­rász Tibi és Bonyhádi Pista. Rendben van — nyugtázta. —• Kinek kell segíteni?— kér­dezte valamelyik. — Végig jártam a házakat. Gilányi fstvánnénak és Árvái néninek. Nincs fájuk. Befagynak a házba, ha nem hozunk nekik. A gyors döntés után pár perc múlva már ki is fordult a szekér Csipkés Pistáék udvarából. Fity- tyet hánytak a hófúvásnak, a hidegnek. Csak úgy porzott a hó utánuk. A falut elhagyva be­fordultak az egyik dűlőútra. Le ugráltak a szekérről megnézték vielyik az a fa, amelyre enge­délyt adoH a tanács, és munká­hoz láttak. Fűrész duruzsolt, csa4togtah a fejszék. Fütyült a szél, a met­sző hideg marta az arcukat, de nem számított. Dolgozlak, s ki­dőlt a fa. Hamarosan felkerült a szekérre, $ néhány óra múlva már ott pattogott a régen kihűlt tűzhelyekben. Árvái néni köny- nyes szemmel, mcggémberedeU Emlékplakettek leleplezését tartja rövidesen a hármas szá­mú iskola két úttörőcsapata. A Hámán Katóról és a Józsaf At­tiláról elnevezett két csapat gyö­nyörű csapatotthonában a név­ujjakkal ölelte körül a meleget. A fiúk pedig örültek, hogy segít­hettek. — Mégiscsak vannak, akik én­rám is gondolnak — fordult Csipkés Pista felé. — Jq fiúk vagytok, gyermekeim. Erzsi néni is meglepődött ami­kor a fiúk beállítottak hozzá. Nem tudott egyebei mondani, csak köszöngette a segítséget és a könnye potyogott. •k A kilenc holdas Csépke fia ül mellettem. Földműves. — Apámmal együtt dolgozom. — Miért szeretne a párt tagja lenni? Fészkelődik a széken a huszon- négyéves kiszolgált katona. Rám néz, s mondaná is, nem is. Az­tán határoz. — Mióta hazajöttem a hon­védségtől, azóta a KISZ-ben dol­gozom. Amivel eddig megbíztak, mindent elvégeztem. Tagja va­gyok a kuliúrcsoportnak, a se­gítő-brigádnak második eszten­deje. Ügy érzem, hogy... — Tudom, a párttagoknak is tudni kellene, milyen munkát vé­geztem eddig. Mert hát ki is ajánlhatna engem? De hát... Nem tudom, tudják-e... De én megí<• adók emlékplakettjének leleple­zésére készül a napokban. A pla­kettek Berky Nándor szobrász­művész alkotásai. Az ünnepségen az 1919-es harcok veteránjait is vendégül látják. gérem: bárhová küld a párt, ott helytállók becsülettel. — A szülei mit szólnak? Tud­ják? — Nem. De ahogy ismerem nem is szólna apám. Meg külön­ben, ha akirna, sem tudna eb­ben meggátolni, úgy érzem. •k — Az én ,,fiami’. De sok ilyen „f iam”, „lányom” van ám ne­kem — büszkélkedik Gyüre Margit, a tapasztalt KISZ-titkár, aki a cselédségtől az óvónői ké­pesítésig vitte. — Megfelelő lesz tagjelöltnek? — Én már nem merek szólni, mert ha esetleg a fiatalokkal baj van, mindjárt én vagyok a bűn­bak. Sajnos, csak bírál a pártve­zetőség de nem segít nevelni őket. Pedig azok dolgoznak. S még nagyobb lenne bennük a lendü­let, ha lelkiismeretesebben fog­lalkozna velük a pártszervezet is. Csipkés Pista négy hete adta be a tagjelöltfelvételi kérelmét. Igaz, arról volt szó, hogy elmegy rendőrnek. No, de akkor is be­szélni kellett volna már ügyéről. Most is becsülettel dolgozik. Ha segíteni kell valamelyik nyírmihálydi agg családon, nem számít az sem, ha fújja-liord- ja idő van, az ifi brigád tagjai szekercét, fűrészt fognak... Hogy ki ajánlja Csipkés Ist­vánt? A kommunisták, akik is­merik. Rendes fiú, megérdemU. De ajánlja és mellette szól Árvái néni, Erzsi néni. Igaz nem lesz­nek ott a taggyűlésen. De ha megkérdezik őket, milyen fiú Csipkés István és hogy rászol­gál-e a bizalomra, biztosan igennel fognak válaszolni. F. K. Nagy Tibor. Ajánlás

Next

/
Oldalképek
Tartalom