Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

1959. JANUÄR 25. VASÄRNAF keletmagyarorszag 7 Elutazott az MSZMP küldöttsége az SZKP XXI. kongresszusára Kad.ár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára vezetésével szombaton délben elutazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXI. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, Kiss Ká­roly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Titkos megbeszélések Nyugat-Németország és a nyugati hatalmak között Berlin, (MTI): A Nyugat-Né rostország és a nyugati hatalmak között folyó titkos megbeszélések —a német kérdésről, különösen pedig a legutóbbi szovjet javas­latokkal szembeni egységes véle­mények és ellen javaslatok ki­alakításáról — befejezéshez kö­zelednek. Washingtonban most Dulles amerikai külügyminiszter Személyesen is bekapcsolódik a vitába. A nyugatnémet sajtó ér­tesülése szerint minden olyan le­hetőséget megvizsgálnak, amelyek a Nyugat és Nyugat-Németország Párizs, (MTI): Francia Nyugat- Afrika francia főmegbízottja az alárendelt francia hatóságokhoz intézett körlevelében pénteken utasítást adott arra, hogy a ko­rábbi francia gyarmati területek középületeiről vegyék le a „Fran­cia Köztársaság“ feliratot, a hiva­talos nyomtatványokról hagyják el a „Francia Nyugat-Afrika" megjelölést. A francia főmegbí­zott ezután mint a „közösség" el­nökét képviselő főmegbízott szere­pel, ugyanígy a közösség tagálla­maivá vált nyugat-afrikai köztár­saságok székhelyein a francia kormánymegbízottak a „közös­ség elnökét képviselő kormány- megbízottak" elnevezését veszik fel. A múlt hét végén megalakult Mali Államszövetség megteremté­sét határozatával jóváhagyta Sze­negál és Szudán alkotmányozó nemzetgyűlése. számára elfogadható körülmények közötti újraegyesítéshez vezetnek. Macmillan brit külügyminiszter csütörtökön felvetette a négy nyugati kormányfő, Eisenhower, Macmillan, De Gaulle és Aden­auer közös konferenciájának ösz- szehívását. Amerikai sajtójelenté­sek szerint a jelenlegi nyugati tit­kos tanácskozásokban igen fon­tos szerepet játszik az az elgon­dolás, hogy a konföderáció gon­dolatát be kellene dolgozni a nyu­gati ellenjavaslatokba, A Humanitében Georges Theve- nin kommentálja a Mali Állam- szövetség megalakulását. Beve­zetőben rámutat arra, hogy a füg­getlen Guineára, mint fárcszra te­kint az afrikaiak nagy része, kü­lönösen az afrikai ifjúság és a ha­ladó erők. Az afrikai volt gyar­mati területek közül majdnem va­lamennyi — az egyetlen Szomáli- párt kivételével — úgy határozott, hogy elutasítja a tengeren túli te­rület statútumát és állammá ala­kul át. Ennek a fejlődésnek leg­fontosabb vonása az, hogy az új államok egyesülni akarnak. Az egyenlítői Afrika négy köztársa­sága pillanatnyilag megelégedett azzal, hogy vámuniót alkosson, de ugyanakkor a volt Nyugat-Afrika négy köztársasága elhatározta igazi föderális állam megalakítá­sát, amelynek a Mali nevet adta, a volt afrikai állam nevét; A termelőszövetkezetek­be:-* DOLGOZÓ ASSZONYOK JOGAINAK KISZÉLESÍTÉSÉ­RŐL TÁRGYALT AZ ORSZÁGOS NÖTANÄCS MEZÖGAZDASÄGI BIZOTTSÁGA Az Országos Nőtanács mezőgaz­dasági bizottsága Fehér Lajosné elnökletével szombaton ülést tar­tott a Földművelésügyi Miniszté­riumban. A bizottság megvitatta a termelőszövetkezetekben dol­gozó asszonyok helyzetét, a nő­mozgalom feladatait a szövetke­zeti mogalom fejlesztésében és a mezőgazdasági termelés növelésé­ben. A bizottság tagjai megállapí­tották, hogy az asszonyoknak a termelőszövetkezeti tagság még nagyobb előnyöket biztosít, mint a férfiaknak. Módjuk van szak- képzettség elsajátítására, munka- és életkörülményeik nagyarányú megjavítására. Egyelőre nem ki­elégítő az asszonyok részvétele a termelőszövetkezetek vezetésében. A mezőgazdasági bizottság helye­selte azt a kezdeményezést, amely Szolnok megyéből indult el, és ott igen jól bevált, hogy a termelő­szövetkezeti tag nőknek szabad szombatot kell biztosítani a házi munkák elvégzésére. A termelő- szövetkezetekben fejleszteni kell azokat az üzemágakat, ahol eső­sorban női munkaerőt alkalmaz­nak. FEBRUAR 2-ÄN országos VASÁR LESZ NYÍREGYHÁZÁN Az 1959. év január 18-án meg­jelent „Tanácsok Közlönye" hely­telenül hozta le az országos állat- és kirakodóvásár megtartásának időpontját. A vásár helyes időpontja ja­nuár 38. helyett 1959. február 3. Szárasabb idő * Várható időjárás vasár­nap estig: Csak kisebb fel­hőátvonulások, néhány he­lyen futó havaseső, mérsék­lődő szél. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 0—plusz 3 fok között. Távolabbi kilátások: szá­razabb. mérsékelten hideg idő. Francia Nyugat-Afrika nincs többé Csangr Kai-seb a szorosban Ebből a Kimoj partján elhúzódó lövészárokból szabad szemmel is világosan láthatók a 6 kilométerre lévő kínai part részletei, Amoj városa és a mögötte felsorakozó hegyek. A kiszáradt agávék mögött álló őrszem Csang Kai-sek katonája, egyike azon banditák­nak, akiket 1949-ben a forradalom kiüldözött a kontinensről. Pálfordulás A naptár január huszonötödikét, Pál napját mutatja. Még nagyapámtól hallottam gyermekkoromban, hogy a boga­rak és különféle férgek eddig a napig mindig lefelé mennek a földbe, ilyenkor pedig megfordulnak és felfelé iparkodnak, hogy mire eljön a kikelet, a felszínen legyenek. Azóta már tudom, hogy a bogarak nem strapálják magukat ennyire — nem is bírnák szusszal —, hogy a tél egyik felét le, a másik felét fel utazgatnák. Szintén csak a tanyai öreg parasztembe­rektől hallottam, hogy ilyenkor az alvó bogarak a másik oldalukra fordulnak. Hogy melyik állításban mennyi az igaz­ság, ne vitassuk, de egy igaz, hogy sok év átlagában ilyen tájon szokott a tél közepe lenni. Ezért kapta Pál ezt a megtisz­teltető feladatot, hogy ő fordítja meg sittéi rudját: amennyit jött, most már annyit menjen. Nem tudom, az idei Pálnak milyen ereje lesz, mennyire tud a télnek parancsolni, de ha most is azt mondja, hogy csak annyi legyen, amennyi eddig volt, akkor megdicsérjük és továbbra is úgy emlegetjük, hogy ez a Nap pálfordulása. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy az Afrikában aratandó sikerre sincsennek kecsegtető biztosítékok. Már 1919-ben Be­nedek pápa felismerte az Egyház válságát és enciklikát adott ki, amelyben elsőran­gú feladatává tette az egyháznak: az afri­kai gyarmatokon a fehérbőrű misszioná­rius papokat le kell váltani és benszülött papokkal kell helyettesíteni. Az eddigi ta­pasztalatok szerint azonban ez a törekvés sem hozott sikert. Mi több, maguk a gyar­mati püspökök sem bíznak a sikerben. Uganda angol gyarmat püspökei éppen a közelmúltban tettek nyilatkozatot, mely­ben megállapították: „a gyarmatosítás kora rohamosan közeledik a végéhez...” és azt állítják, hogy a feketebőrű prelá- tusok számbeli növekedése a gyarmati uralom megszűnését fogja segíteni. A gya­korlatban tehát minden intézkedés. Igaz-e, hogy csődbe jutót! a kereszténység ? II. A pápák kiut-kereső politikája amellyel a gyarmati rendszert próbálják megmenteni, kudarcot vall. Még az sem segített, hogy XII. Pius 1946 óta igyeke­zett a bíborosok kollégiumát „nemzetkö­zivé tenni”. Azaz minél többféle nemzet bíborosát bevonni. Ez azonban még ma is ilyen képet mutat: a bíborosok kollégiu­mának 32 európai, 12 amerikai és csupán 4 ázsiai bíboros tagja van. A nemzetközi tétel a gyakorlatban tehát elamerikanizá­lódásra vezetett. As egyházra káros az Egyesült Alin mohai támogatni! Az amerikaiak örülnek az egyház el­amerikanizálódásának és mindent meg­tesznek, hogy ezt a folyamatot gyorsít­sák. Ehhez — meg kell mondani őszintén — nagy lehetőségeik vannak. Ma különbö­ző nunciáturák vannak a kezükben, vala­mint két rendnek — beleértve a ferences­rendet is — az irányítása. Még ezen felül 6 amerikainak sikerült a Vatikán „agyá­ba”, a Vatikán államtitkárságába is be­jutni. Spelmann bíboros tehát teret fog­lalt és ez oly súlyos aggodalmakat váltott ki, hogy nemrég az egyik magas méltóságú prelátus kénytelennek érezte magát kije­lenteni, hogy az Egyesült Államok támo­gatása éppoly káros, mint annakidején III. Napóleon szuronyainak támogatása ’-o't az Egyházra nézve. Lehet-e jó amerikai egy katolikus pap? Ennek az irányzatnak a főképviselője az öreg Fumáseni Biondi bíboros, aki az amerikai katolikusokban nemcsak katoli­kusokat lát, hanem egy olyan nép fiait, amely többségében protestáns és amely még a Vatikánnal való diplomáciai kap­csolatok létrehozásától is tartózkodik. S annak ellenére, hogy Amerikát szeretik a „szabadság és egyenlőség hazájának” em­legetni, Amerikában a katolikusok gya­korlatilag ki vannak szorítva a magasabb állami funkciókból, mert azt tartják ró­luk, hogy aki katolikus, az nem lehet jó amerikai. Amerikában összesen 34 mil­lió katolikus él. Az amerikai papok, élü­kön Spelmann bíborossal, azzal igyekez­nek hűségüket bizonyítani, hogy a fegy­verkezésben, a hidegháború, az atomki­sérletek kérdésében mindig az amerikai tőkések oldalára állnak. Amikor például Rómában XII. Pius pápa elvileg támogat­ta az atomfegyverek betiltását, addig Amerikában Spelmann bíboros éppen el­lenkezőleg: az amerikai hadsereg minél hatásosabb felfegyverzéséért szállt síkra. Ilyesmikkel kapcsolatban Spelmannról sok történet forog közszájon. Az egyik a következő: Amikor az UNO közgyűlésén az ír küldöttség Kínának a szervezethez való bebocsájtását kérte, Spelmann meg­próbálta az ír delegátusok véleményét megváltoztatni. Miután ez nem sikerült, felhívta telefonon az ír külügyminiszté­riumot és szemrehányásokat tett, hogy rést ütöttek az amerikai politikán. Az a Milyen lesz az új politika ? Milyen politikát készül folytatni most, a pápaválasztás után a katolikus egyház? A tervek már elkészültek, de még nem hoztak belőlük semmit nyilvánosságra. Egy-két dolog azonban mégis kiszivárgott a tervekből: Az egyház támogatni fogja a degaullista—Adenauer féle afrikai ter­veket, hogy ilymódon lehetséges lesz egy jó-behatolás a feketék közzé és lehetőség nyílik a fekete kereszténydemokrata párt megalakítására. Az olasz keresztényde­mokrata párttal, valamint a spanyol és portugál klerikal izmussal való szövetség lenne a Vatikán fő bázisa a feketék közt. Erre való tekintettel sem a Vatikán, sem a bennszülött püspökök soha sem pré­dikáltak teljes függetlenségről, hanem mindig a gyarmatosító állammal való veszély, amit Spelmann jelent, nagy. Ezt még Francois Mauriac is kénytelen volt elismerni. Nemrégen kijelentette, hogy az amerikaiak végeredményben a Fehér Ház egyházát akarják megteremteni és ebbeft Spelmann a legszorgalmasabb igyekvők egyike. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Egyház ma már nagyrészben függ az amerikaiaktól. így például a missziós cé­lokra gyűjtött adományok 90 százalékát az Egyesült Államoktól kapja a Vatikán. A Vatikán vezetői tehát, amikor az egy­házi állam politikáját meghatározzák, áz Amerikából kapott anyagi támogatást is figyelembe kell venniök. Az amerikaiak éreztetik is gazdasági hatalmukat a Vatikánnal szemben. A pá­paválasztás előtt például tucatszámra gyűltek össze amerikai pénzmágnások, azért, hogy befolyásolják a döntést. szövetség fontosságáról igyekeztek meg­győzni híveiket. Ha a Vatikánnak sikerül ilyen szövetséget létrehozni — mondják az egyházi politikusok — sikerül Afriká­ban megalapozni a katolicizmust, kivezet­ni az egyházat a válságból és megterem­teni Eurafrikát, amely lényegében nem lenne más, mint az európai tőke uralmá­nak biztosítása és megtartása a feketék között. Ha viszont az afrikai népek ellen­állásán ez a terv megbukik, akkor az egy­ház úgy jár Afrikában, mint Ázsiában járt: kiszorul, és ezzel — a kevés számú amerikai katolikusoktól eltekintve — eux’ópai vallássá zsugorodik. Következő cikkünk címe: HOVÁ LETT A PÁPA NAPLÓJA? Szabó György

Next

/
Oldalképek
Tartalom