Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-25 / 21. szám
1959, JANUÁR &>, VaSAKNAI' RELETMAGYARORSZAtt Mostohák módjára VALAHOGY ŰGV JÄRX a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, mint az a bizonyos gyerek, akit eleinte agyondédelgetett környezete, s mikor az természetes következményként nagykorú lett, már csak durvaságot, ledorongoló s&vakat kapott. Persze, az előbbi példa nem mindenben állja meg. itt a helyét. De mégis van valami hasonlóság... Negyvenkilencben a megyében íz elsők között hozták létre szövetkezetüket a nyírcsaholyiak. Nem volt könnyű dolguk, nagyrészt földnélküliek mondták ki az igent. A tizenkét család birtokába vette a kastélyt, a magtárt,’ az istállót és a 160 hold gazos, elhanyagolt; "sovány földet. Egy-két év lelt el, s hatalmas épületeket emeltek, megépült a szövetkezet központja. Harminckét férőhelyes sertésfiaztató, 300 férőhelyes szabadszállás, 100 férőhelyes tehénistálló. ezer férőhelyes juhho- dály épült. A boldogulás útján nem is voltak különösebb zökkenők. Az évek -r1 1955-ig — egészen jól sikerültek. Volt család, amelyik csak kenyérgabonából közel, egy vagonnal kapott. Aztán hozzá az alma, a cukor, a bor... AZ ELLENFORRADALOM itt is jelentős anyagi károkat okozott a termelésben, az állatállományban. A tagság kisebb része kilépett a szövetkezetből, de ez nem gátolta meg a többieket abban, hogy tovább róják a kilométereket a megkezdett úton. Hosszú volt a küzdelem, a harc a természettel, az élettel, amíg kicsikarhatták a térmést. De az elmúlt évben mér a legakadékoskodóbb középparaszt sem mondhatta, hogy gazosak a földek, hogy nem volt értelme a fáradságnak. Igaz, a jövedelem lehetett volna még jobb. Csakhogy a vezetőket az utóbbi év alatt sorozatosan cserélgették, s ez nem vált hasznukra. Az egymás székét váltogató elnökök sok hibát vétettek — a gyenge' irányítás nyomán erősen meglazult a níurtkafegyelem. :A járástól pedig, „futó” instruktorok jöttek, s elkönyvelték, hogy a helyzeten nem lehet változtatni. A vezetőség sem állt a talpán, s így történt, hogy ötvenhétben nem fizették ki az esedékes hiteleket és azt is az elmúlt gazdasági év rovására írta a bank. Kétszáztízezer forintot kellett levonni a munkaegységekre kifizethető összegből! NO, NEM vf)LT még ez sem olyan nagy probléma, hiszen tavaly is jutott minden munkaegységre 23 forint. Nem a legkisebb összeg ez azok között, amiket a megye szövetkezeteiben fizettek. Kilenc forint készpénz, három és fél kiló kenyérgabona, két kiló burgonya, 27 deka cukor, négy és fél mázsa alma jutott. És ezek mellett a háztáji jövedelem. Elég, ha elmondjuk: csak egy utcában tizenegy új házat építettek a szövetkezeti tagok. 'És nem imilyet- amolyat! Ivétszoba öszkomfortos mind. A ialu dolgozói látják, hogy a szövetkezetiek nem élnek rosz- szul. Sertést vágnak minden évben, és vgrinak, akik többet is, jóval két mázsán felül. És, mint ők mondják, mégisznak a zsirosra olyarijjöhát* bóft is. mint a közép- paraszt, még ha a legjobban áll is az. ÁM. MÉG MA IS vannak zsörtölődések. hallani hangos szót eleget. Merthát a munkaegység sosem elég, a 23 forintos jövedelem helyett nem ártott volna legalább 30. És a munkaszervezés sem megy simán. Ezek az emberek nem hozták magukkal a szervezettség tudományát, főleg nem az öntudatos szervezettségét A nyáron jóné- hány olyan is akadt, aki nyolc órakor sétált ki a földekre dolgozni, amikor legégetőbb volt a munka. És ha a közgyűlés elé került a dolog, nem' vették jónéven a bírálatot az érdekelteit és odamondogattak egymásnak. . Persze, a helyzet sokat javult már az elmúlt gazdasági év óta is. A közgyűlés olyan határozatot-hozott, hogy akit először figyelmeztetnek a munkafegyelem megsértése miatt attól két,. akit másodszor, attól- öt munkaegységet kell levonni. Aki még ezekután sem okul és igazolatlanul továbbra is távolmarad a munkából, azt a közgyűlés kizárja a tagság soraiból. Komoly büntetés. ez, szigorú, de a szövetkezetiek már négy tagnál végre is hajtották. Azóta , a -munkafegyelemmel sincsenek említhető bajok. SOKKAL INKÁBB súlyos, hogy a járási szervek nem ismerik eléggé a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Mostohák módjára bánnak a tagokkal, s amikór a legnagyobb segítségre lett volna szükségük, akkor hagyták cserben őket. És sokkál többet jártak a járás kiváló szövetkezeteibe, mint ebbe, vagy egy-két esetben gyorsan szemrevételezték á helyzetet és elbúcsúztak. Ezért tartják még ma is azt az álláspontot, hogy „trehányság”, s renMeg, jelent a kő műre« és az ács kisiparosok mestervizsgájáról szóló rendelet Az Építésügyi Miniszter a Magyar Közlöny 1959,. január 17-i számában közétette a kőműves- és az ács kisiparosok mestervizsgájáról. szóló 2/1959. számú rendeletét. A rendelet úgy intézkedik, hogy a hatályba lépéstől számított harminc nap alatt ott, ahol építőipari technikumok működnek, meg kell alakítani a mestervizsga-bizottságot. E bizottság tagjaiból vizsgáztató bizottságokat kell alakítani, mely egy elnökből, a KIOSZ képviselőjéből, az Építőipari Technikum kijelölt tanárából, valamint a mestervizsga-bizottság tagjai közül; az elnök által bevont két tagból áll. (Az egyik tag kisiparos.) A rendelet intézkedik a mestervizsga-bizottság tagjainak íogada- lomtételéről, a tagság megszűnéséről, illetékességéről és a mester- vizsgára bocsátásról. A vizsgára jelentkezőnek a kérelmet a KIOSZ megyei titkárságánál kell benyújtani és csatolni kell hozzá a vizs- gárabocsátás előfeltételét igazoló okmányokat. A mestervizsgákat naptári évnegyedenként az utolsó hónapban kell megtartani. A mestervizsga anyaga írásbeli, gyakorlati cs szóbeli részből áll. A továbbiakban a mestervizsgáztatással kapcsolatos egyéb intézkedéseket tartalmaz a rendelet, mely január 17-én lépett hatályba. 299 darab aayakoeát vásároltak «* mátészalkai járás szövetkezetei A mátészalkai, járás termelőszövetkezetei a helyes növény- és gyümölcstermelési arányok, és a szarVasníarhatenyészfés mellett nagy gondot fordítanak a sertésállomány növelésére is. A 3004-es kormányrendeletben biztosított kedvezmények igénybevételével a járás termelőszövetkezetei 299 darab anyakocát vásároltak. Két termelőszövetkezetben mangalica, négy gazdaságban Cornwall és kilenc szövetkezetben fehér hússertésállományt fognak tartani. geteg baj van a szövetkezetben. S, mert nem járnak Nyírcsaholyban, úgy szeretnék megoldani a helyzetet, hogy egyésítéhék á nyírcsa- holyi tsz-t egy távolabbi község termelőszövetkezetével. Az egyesítés gondolata valóban nem rossz, ha meg vannak hozzá a kedvező adottságok, ha kevés javakkal ren- ( delkeznek a szövetkezetek, ha egy község politikai bázisa lesz az egyesített nagyüzem. Az egyesítés ez esetben nem segít a közös tevékenységnek, nem oldja meg a problémákat. Nem helyes ez az elgondolás a helyi politika szempontjából sem. A másik hiba, hogy a tagság véleményének megkérdezése nélkül szeretnének dönteni ebben az elsősorban a tagságot érintő kérdésben! TÉVEDÉS NE ESSÉK, nem az ellen vagyunk, hogy jó tanácsokat és helyszíni operatív segítséget adjanak a termelőszövetkezet tagságának. Szükség van erre és a szövetkezet igényli, mi több hiányolja ezt.! Esetenként kötelességük is beavatkozni a felsőbb szerveknek, ha az alapszabályt megsértik. De semmiképpen nem helyes, ellenkezőleg egyenesen káros, hogy a járási tanács. illetékesei a helyzet alapos vizsgálata, és elemzése nélkül döntenek egyes ügyekben, illetvaf elhallgatnak bizonyos fontos köyjüményekeL 0 - •' 'i ‘ HA EZT HAMARABB megtették volna, tudnák, hogy a nagyobb boldogulás gazdasági előfeltételei itt hiánytalanul léteznek. A 345 hold szántóhoz szőlő, gyümölcsös, rét és legejö ■ tartozik, amelyhez • olyan állatállományuk van, hogy nagyobb szövetkezetek is megirigyelnék. Tizenkét tehén, huszonöt üsző, négy tinó, nyolc barjú, hat ökör, kilenc ló, kettőszáznyolcvannyolc birka, ötvenhat koca, százharmincöt süldő, száznegyven malac növeli a Vörös Csillag jövedelmét! S hetven ka- tasztrális holdon terem az idén lucerna és lóhere takarmánynak. A jó gazdálkodás alapjait pedig az idei termelési terv alkotja, amely reális és minimális jövedelemmel számolva is! harminc forintot ér majd minden munkaegység. Ennek 60 százalékát pénzben, 40 százalékát természetben fizetik. A szövetkezetben ma már lelkes szakember irányítja a mezőgazda- sági termelést, A tagság akarata biztosíték arra, hogy a tervet teljesítsék, illetve túlszárnyalják. DE HOGY A FEGYELEM, a hangulat jobb legyén, hogy a lélek se hiányozzék a munkához, a párt irányításának feltétlenül még kell javulnia. Segítsen ebben a járási pártbizottság! Ne történjen meg, hogy a problémákra ne kapjanak választ a tagok a járási pártbizottság kiküldöttjétől — amire sajnos volt már példa. Ismerjék a mindennapi gondokat, bajokat, orvosolják a mégfelelő időben a szövetkezeti kommunistákkal együtt. ! Ne. sajnálják a járási szervek akár hosszú hetek munkáját, hogy megerősítsék a vezetést a szövetkézéiben.; Ez magával hozza, hogy tovább fejlődjék.és megyeszerte hírneves legyen a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz. Kötelességünk,’ hogy mindent megtérünk érte!. . Kopien János. MŰVELŐDÉS A Megyei Tanáé« művelődési osztályának rovata Őszinte örömmel fogadták a pedagógusok a fizetésrendezést Az 1959-es év pedagógusainkhoz kettős ölömmel kopogtatott be: a fogyasztói árak rendezésével, s a fizetésemeléssel. Megyénkben is elterjedt az a rémhír, hogy „ha a pedagógusok fizetését emelik, úgy az árak is emelkedni fognak.” Nevelőink megnyugvó, jóleső érzéssel könyvelték el, hogy ezek a hírek ismét valótlanok voltak. A fizetésemelés azt bizonyítja, hogy a párt, a kormány, és dolgozó népünk az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi megbecsülést is kíván nyújtani. Pedagógusaink őszintén elmondták, hogy a fizetésemelés váratlanul érte őket. Senki sem gondolt arra, hogy az ellenforadalom után két évvel már másodszor is sor kerülhet bérük rendezésére. Egyöntetűen állást foglalnak abban, hogy ez fokozott bizalmat, megbecsülést jelent. Ennek jelentőségét át is érzik. Igazgatóink s nevelőink egyaránt úgy vélekednek, hogy a fizetésrendezéssel javulni fog az oktató-nevelő munka tartalmi színvonala, s nagyban hozzá fog járulni a pedagógushiány megszüntetéséhez, | mert a jobb anyagi megbecsülés méginkább a nevelői pályához köti a fiatalokat nítónak, vagy ahogyan mondták „a nemzet napszámosának” lenni, de tudom azt, hogy milyen öröm ma ezen a pályán dolgozni, nevelni dologzó népünk gyermekeit abban a társadalmi rendszerben, amely nemcsak kenyeret, de egyre növekvő erkölcsi és anyagi megbecsülést nyújt minden pedagógusnak. Pedagógus társaimmal együtt jó munkával fogjuk viszonozni a fokozott megbecsülést” Megyénkben egy nevelő se nyilatkozott úgy, hogy a fizetésemelés felesleges többlet, amit nem Többen azt íéjezték ki, hogy szabad idejükben nem kell majd mellékkeresetet vállalni s így alaposabb, és jobb társadalmi munkát tudnak végezni; A - fizetésrendezés még közelebb hozta pedagógusainkat a párthoz és a munkás- paraszt kormányhoz,. ördög Jánosné nyíregyházi, nevelő ezt a tényt az alábbiadban fejezte ki: „Mindösze 8 éve tanítok, de eddigi munkám során is több ízben tapasztaltam a párt, és a kormány részéről megnyilvánuló törekvést, amellyel a pedagógusok életét és munkáját szebbé, köny- nyebbé akarta tenni. A felszabadulás után lettem pedagógus, és a tanítóképző elvégzésével azonnal munkáha állhattam, sőt arra is lehetőség nyílt, hogy a főiskolát elvégezzem. Nem tudom tehát milyen érzés lehetett a múltban tahidnak elkölteni; az őrön általános, mégis első helyen kell megemlékezni a fiatalokról, különösen a fiatal házasokról. A tömören megfogalmazott „ez nagyon jól jött* sok tervet és elképzelést rejt maga mögött. „Gyakorló évem után nősültem meg — mondja Margitiay Jenő. Jóformán semmink sem volt. Fizetésünkből ruházkodtunk, bútort vásároltunk, étkeztünk stb. Az elmúlt fizetésrendezéskor valósággal ujjongtunk, hogy most már gondtalanabb lesz az életünk.” Hasonlóan nyilatkozott Barna Bertalanná is, > „Fizetésemelésünknek különösen örülök — mondja Ujváry József, — mert mindössze két hónapja házasodtam. Terveink vannak, amihez pénzre van szükség. Ezután meg tudunk majd takarítani fizetésemből valamennyit; s ez az összeg talán pontosan annyi lesz, mint a régi és az új fizetésem közötti különbség.” Lukács Ferencné férjével közösen (aki szintén pedagógus) úgy határozott, hogy a kettőjük fizetésemeléséből eredő összeget havonként összerakják s lukasuk szépítése mellett háztartási gépek vásárlására fogják fordítani. Ozs- váth Miklósné gyermekeinek több könyvét, ruhát, játékot kíván Vá-'i súrolni. Az árendezés pedig élél- mezésüket teszi olcsóbbá. Bármerre megyünk, a tervek sokszínű skálája bontakozik ki. Ezek a tervek hem a mindennapi megélhetés és kenyérgond szűk határain belül járnaík, s ami régen csak vágyálom volt, az ma már eleven valóság. „Most már meglesz a lconyhábútor az idén” — mondja Lakatos Gyula újfehértói nevelő. Többen motorkerékpárt és rádiót terveznek vásárolni részletre. A nagycserkeszi fiatal nevelők megjegyzik: „Ezután többször bejárunk ’ Nyíregyházára egy-egy film, vagy színházi előadás megtekintésére.” A nyírpazonyi nevelők országjáró nyári kirándulást tervezgetnek. Nagy Mária orosi nevelő boldogan jelentette ki: „többet adhatok ezután az anyámnak.” Terveznek az idős nevelők is Közöttük főleg a nyugdíjak rendezéséről folyik a vita. Egyben azonban mindnyájan megegyeznek: a nyugdíjak rendezésé valóban nyugodt öregkort fog biztosítani számukra. „A hosszabb szolgálati idő beszámítása, és a felemelt fizetés nagy megnyugvás számunkra” — mondja Novotni Ferenc orosi nevelő, Béltelci Károly nagycserkeszi ■ és Szálkái Sándor sényői igazgató. A két utóbbi pedagógus még azt is hozzáteszi: „Gyermekeink taníttatását nagyban megkönnyíti ez nekünk.” Ügy érzem, hogy Akurátni József minden becsületes nevelő véleményét- kifejezte, amikor így vélekedett: „Nemcsak a nyugdíjazás előtt állók, hanem a munkaképes emberek szívében is méltán keltett örömet az új nyugdíjtörvény, amely gondtalanabbá teszi a jól végzett, becsületes munka utáni életet. Ez azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány értékeli nemcsak az aktív- munkát végzőkét, hanem a már munkaképtelenné vált embert is, s ezáltal azt is bizonyítja, hogy a szocialista társadalomban valóban legfőbb érték az ember.” A fizetésemelés hatása megyénk pedagógusainál neinesak szavakban mutatkozik meg, hanem az iskolai és iskolán kívüli munka jobb elvégzésében, a feladatok gyors és következetes végrehajtásában, § mindinkább törekednek Kaíinin tanításának megvalósításúra: „Az a fő, hogy igazságosák legyünk a gyermekekhez, hogy önmagunkat figyeljük, hogy derék, valóban szocialista polgárokká neveljük gyermekeinket, akik becsületesek, bátrak, akiknek fejlett közösségi érzékük van, és akik a gyermek- pszihológia és a gyermeki lehetőségek határain belül fegyelme- zetek.” tforváth Gábriellel köznevelési Jglelős,.. JL
