Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

1909. JANUÁR 24, SZÓMBA! KEI.ETMAGY ARURSZÁG A KPVDSZ elősegítette a dolgozók élet­ág munkakörülményeinek javulását Megyei aktíva-értekezletet tartottak a szakszervezet munká.áról 134 alapszervezet szb. elnöke, Szakszervezeti járási bizottsági el­nökök, területi bizottsági elnökök, bizalmiak, aktívák és vállalati ve­zetők vettek részt a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének megyei ülésén, amelyet a szakszervezet munkájáról tartottak meg pénte­ken a nyíregyházi Irodaház kul­túrtermében, Az értekezleten Med- veczki Lajos, a KPVDSZ. központi vezetőségének tagja is résztvett. Iglai Lajos megyebizottsági elnök- helyettes tartott beszámolót. Mit tett a szaiszervezet elnöksége a tömegkapcsolatért? Egy éve a szakszervezet II. Or­szágos Kongresszusán a szakszer­vezeti vezető kádereknek, közép- kádereknek és aktíváknak fontos feladatává tették, hogy segítőéit elő a dolgozók élet- és munka- körülményeinek további javítását a szakszervezet sajátos módszereid vei. Hogy a szakszervezet jobban megismerhesse a dolgozók helyze­tét és segíteni tudjon, első fel­adat volt javítani a tömegkapcso-. laton. Ez a feladat a kollektív ve­zetés és felelősség elvének a gya­korlatban történő alkalmazását kö­vetelte meg a szakszervezeti veze­tőktől. A kongresszus útmutatásai alapján e fontos követelményt si­került megvalósítani a KPVDSZ megyéi bizottságánál, a járási bi­zottságoknál és a szakszervezeti bizottságok vezetőségénél is. Hogyan javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei? A tömegkapcsolat javulását szol­gálták azok az intézkedések, ame­lyek a kereskedel . .1, pénzügyi és vendéglátóipari vállalatoknál a dolgozók jobb mu"ka- és életkö­rülményeit segítették elő. Űj el­adási formákat vezettek be. Javult a korszerűsítés, a munkavédelem es az egészségügy helyzete. 1953- bán az állami vállalatoknál kor­szerűsítésre 2 millió 303 ezer fo­rintot,, munkavédelmi és egészség- ügyi beruházásokra pedig 400 ezer forintot fordítottak. Az.fmsz-eknél a bolthálózat korszerűsítésére 6 millió 256 ezer forintot, munkavé­delemre és egészségügyi beruhá­zásokra 2 millió 614 ezer forintot fordítottak. Azok a dolgozók, akik ügyes­bajos dolgaikkal a szakszervezet­hez fordultak, megkapták a se­gítséget. A FÜSZÉRT-nél például a szakszervezet több mint 5 ezer forintot fizettetett ki a vállalattal túlóradíj címén a szabálytalanul túlóráztatott. dolgozóknak. Tavaly 471 dolgozót üdültetet.t a szakszervezet, tizenkettőnek adott szanatóriumi beutalót, továbbá 41 iskolás gyereket és 6 családot üdültettek. Közreműködött a szak- szervezet a dolgozók téli tüzelő- szükségletének beszerzésénél, a munka- és védőruhák előteremté­sénél, a tanulókkal való jó foglal­kozás biztosításában, a kulturális és sportügyekberi, stb. zettől. Több .más között a hozzá­szólók tolmácsolták ezeket a kí­vánságokat, például azt, hogy a szakszervezet jobban Harcoljon a törvényesség betartásáért, a dolgo­zók jogainak biztosításáért. Ehhez az szükséges, hogy a szakszerve­zeti vezetők több időt szenteljenek a Munka Törvénykönyvében le­fektetett jogok és kötelességek ta­nulmányozására s ezekről világo­sítsák fel a dolgozókat. A párt- nagy fontosságot tulaj­donít a szakszervezetek munkájá­nak, s a KPVDSZ-nél annál is na­gyobb fontosságét, mivel a szak- szervezet tagjai minden nap érint­kezésben vannak a dolgozók széles rétegeivel. Ezért is azt várja a párt a KPVDSZ-től és a hozzá tartozó üzemi szervezetektől, hogy a szakszervezeti munkában kerül­jön jobban előtérbe a dolgozók felvilágosítása és nevelése. Nem elég az, hogy a szakszervezet ter­melési tanácskozáson, vagy szak- szervezeti taggyűlésen á termelés­ről és egyéb ügyes-bajos dolgok­ról beszél. El kell érni minden szakszervezetnél, hogy javulás . le­gyen a dolgozók gondolkodásmód­jában és a munkához való, viszo­nyában. Ez a . nehezebbik, feladat a szakszervezeti munkában, de. az értekezleten ,is megmutatkozott, hogy a KPVDSZ rendelkezik e fel­adat megvalósításához jól.képzett aktívákkal. A. pórt azt várja a szakszervezettől, hogy. az 1959-es esztendő eredményes legyen a szakszervezetek nevelő munkáját illetően. O. A. Tíz mélyfúrású kút Megyénk idei tervében célul tűzték ki a még jobb ivóvízellá­tást is. Ebben az évben állami beruházásból újabb tíz községben építenek mélyfúrású kutat. Többek között olyan eldugott falvakban is részesülnek az állam gondoskodásából, mint Milota, Nyírlugos, Kálmánháza stb. Emellett természetesen több községben végeznek összeadott forintokból javításokat, korszerűsítéseket. Egy vállalat félévi mérlege: 16 ezer forint könyvekre A 6. számú Mélyépítő Vállalat­nál nagy gondot fordítanak a dol­gozók művelődésére. Az utóbbi időben különösen megnőtt a vál­lalat olvasótábora, mert nagyobb összegért vásároltak. könyvújdon­ságokat. Már szinte lesik a lelkes „könyvbeszerzöt”. Vajai Irént, hogy mielőbb „birtokukba" ve­gyék a magyar és a külföldi re­mekírók műveit. A múlt év má­sodik felében a vállalat mintegy IS ezer forintért vásárolt könyve­ket, s egészítette ki az egyébként is gazdag üzemi könyvtárt. Kukoricatermetcsi anbei Nyírtasson A Nyírtassi Állam,i Gazdaság­ban jól sikerült kukoricaterme­lési ankétot rendeztek. A gazda­ság kultúrtermét. megtöltőt „ek az ezüstkalászos tanfolyam ha.lgatói, a gazdaság dolgozói,, a környező téeszek vezetői .és a közsági egyé­nileg dolgozó parasztok. A kukoricatermelés legjobb I módszereiről vitabe vezető elő­adást Ajtay Ödön, a hopiokkísár- 'leti gazdaság kutatója tanait. ■ Is­mertette a kukoricatermelés ieg- 1 jobban bevált' agrotechnikáját, a j vetőmagki vá.aszíás 'jelentősigét, a hibridkukorica termelésének fon­tosságát. íviiklóssy Faienc a ^gaz­daság főmezőgazdásza a műtrá­gyázás jelentőségéről beszélt, majd felajánlotta, liogy a gazdaság most létesült kis-laboratóriumá- ban szívesen elvégzik díjta anul a Környező szövelkezeteK talajain»/. ;vizsgálatát, hogy új tudományos, alapokon adagolják a növények alá a műtrágyát. Újvári Ferenc, az ajaki ter­melőszövetkezet agronómusa, Válu György és Kazuska Miklós egyé­nileg dolgozó parasztok a kuké-, ricatermelésben eddig elért ered­ményeiket ismertették a jelenlé­vők elolt s a többi hozzászóló is ígéretet tett, hogy népszerűsítik- a dolgozó parasztok, körében a hib­ridkukorica termelését. Az érdek­lődésre jellemző, hogy többen kérjék: a gazdaság vezetői máskor -is rendezzenek hasonló előadáso­dat,-.ahol tanulhatnak. Miiyen segítséget adott a szakszervezet a termelésben? A dolgozók közvetlen érdekvé­delme mellett' nagyobb segítséget nyújtott a szakszervezet a gazda­sági vezetőknek a termelésben is. A szakszervezeti bizottságok a tér melósi tanácskozásokon elhang­zottakkal kapcsolatban aktivitásra mozgósították a dolgozókat. Segí­tettek a munkaversennyel, a dol­gozók munkájának ellenőrzésével, és a hibák kijavítására való moz­gósítással. A Kiskereskedelmi Vál­lalat, a Terményforgal mi Vállalat, a nyírbátori fmsz, a balsai fmszés más egysegek elérték az élüzem- színtet. Igen nagy segítséget jelent a ter­melésben az, hogy a szakszervezet törődik a dolgozók szakmai to­vábbképzésével. A továbbtanulás­ra ösztönöz az a határozat is. hogy béremelést elsősorban a szakmai vizsgát sikeresen, letevő *- dolgozó kapjon. Mit várunk a továbbiakban a KPYDSZ-löl? A KPVDSZ-nél 91.6 százalékos szervezettséget értek el ,ami azt mutatja, hogy a dolgozók bizalma 1958-ban megnőtt a szakszervezet iránt. Az értekezleten elhangzott hoz­zászólásokból kitűnt az is, hogy a szakszervezeti tagság igényessége megnőtt. A jövőre vonatkozóan még többet várnak a- szakszerve­Február 2-án rendezik meg a TÍT-ben * nyíregyházi orvosnők és orvos-feleségek találkozóját A nyíregyházi városi nőtanács február 2-án rendezi meg az or­vosnők és orvos-feleségek ta’álko- zóját a TIT Zrínyi Ilona utcai helyiségében. Közel nyolcvan résztvevőre számítanak. A fontos tanácskozáson részt vesznek a ke­rületi nőtanácsok elnökei is, megismerkednek és segítséget kér­nek a kerületben folyó nőtanácsi munkához. „Az értelmiségi asszo­nyok feladatairól a nőtanácsok­ban;’ címmel dr. Vajda Margit, a Szabolcs-Szatmár Megyei Nő­tanács tagja tart előadást, majd eszmecserére kerül' sor. A részt­vevőknek kíván kedveskedni a Zeneiskola is, melynek tanárai színvonalas műsort adnak az or­vosnőknek és orvos-feteságeknek. Ezek után minden bizonnyal ja­vulni fog az értelmiségi asszonyok és a nőtanácsok kapcsolata, meiy még jobb munkát eredményez majd. Ssa r vasmű r h a t e nyes sí és ü n k eredményei 195#-han Kríckczlct a burgouraliogár elleni védekezésről Január 23-án három megye együttes tájértekezletet tartott Debrecenben, ahol a Hajdú és Szolnok megyeieken kívül reszt­vettek a szabolcsi szakemberek és termelőszövetkezeti kü döttek is. Az értekezletet a Földművelés­ügyi Minisztérium, a SZÜVOSZ é& az Agrártudományi Egyesü­let rendezte. Az értekezlet célja az volt, hogy értékeljék az elmúlt évek bur­gonyabogár e’leri védekezésének tapasztalatait és ennek alapján meghatározzák az idei teendőket. Előadást dr. Jenny Tibor kandi­dátus, tudományos kutató tartó.t: ,A burgonyabogár elleni védeke­zés módszerei’' címmel MEGYÉNKBEN, aliol a jó Jonathan alma terem, a szarvas­marhatenyésztés is fejlődésnek indult. Ez a fejlődés kirívóan \ szembetűnő akkor, ha azt a ko- - rábbi legjobb, évek termelési eredményeivel hasonlítjuk össze. IJa az 1941—42-es év eredmé­nyeit — mely az akkori két megye: Szabolcs és Sz&tm'ár te­rületére vonatkozik — vesszük alapul, bár ez az év a felszába- dulás előtti évek közül a törzs­könyvi ellenőrzés alatt álló te­henek legjobb eredményét mu­tatja, láthatjuk, hogy igen nagy utat tettünk meg. 1941—42. évben a két megye területén a földbirtokosoknál 794 darab tehén átlagos éves tejtermelése 2,700 kiló volt, 3.7 százalékos tejzsírral. A kiste- ; nyésztőknél. — ebbe beletartoz­nak a 3—4 darab törzskönyve­zett tehenet tartó- zs.rosparasz- tek tehenei is 2504 darab te­hén átlagos éves termelése 1650 kiló tej, 3.3 százalékos töizsír- ral. így a megyében ellenőrzött 3298 darab tehén tejtermelése 6,275.400 kiló tej, amely 1903 ki­lós éves átlagos tejtermelésnek felel meg. A MOST LEZÁRT 1957—58. évben az állami gazdaságok 1206 darab tehenénél 3.235' Kiló átlagos tejtermelés volt 3.8 szá­zalékos tejzsTral, a, kísérleti tangazdaságok és állami válla­latok 248 darab tehenénél 4.473 kilós átlagos tejtermelés volt 3.7 százalékos tejzsírral. A mező­gazdasági termelőszövetkezetik 438 darab tehenénél 3022 kilós átlagos tejtermelés volt 3.8 szá­zalékos tejzsírral. Az egyéni dolgozó parasztoknál 522 darab tehénnél 3.318 kilós átlagos tej­termelés volt 3.8 százalékos tej- zsírral. Ezeket a termelési átla­gokat az állami gazdaságokban a tehénáilotóany 55,’ a’termelő- szövetKezeteahei r4.ö és : az ’ egyéni gazdaságokban 0.7 száza- f leaánál érték ei. eujóI kitűnik, ' hogy a teimeipszövelkezMekt/wíi például 100 tehén átlaga can sokkal magasabb az össztermék, "mint az egyénieknél. A megye­ben összesen lezárásra és érté­kelésre került 2.414 darab te­hén, amelyeknek, ossz, tejterme­lése 8.106.314 kiló" lej, ez 3.3o8 kilós átlagos ’ éves tejtermelés­nek felel meg és a zsír száza­léka 3.8. KÜLÖNÖSEN SZÉP fejlődés volt termelőszövetKezeteinknel a legutóbbi években. 1952—53. évben 372 darab tehénnél átla­gosan csak 1231 kiló tejterme­lés volt 3.6 százalékos tejzsir- ral, 1956—57-oen 263 darab te­lién átlagos éves termelése már 2.510 kiló, 3.8 százalékos tej­zsírral. 1937—58. évben pedig a fent említett 438 darab tehén­nél 3022 kilós az átlagos tejter­melés 3.8 százalékos tejzsirral. A fejlődést elősegítette: szo­cialista szektoraink megerősödé­se és a takarmánytermelés ki- szélesítését eredményező kor­mányhatározatok. Az állati ter­mékek és a tenyészállatok árá­nak korábbi rendezése és nein. utolsó sorban az állatgondozók munkájának javulása és a ma­gasabb elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakmai se­gítségadás és irányítás. vegyük például az ÖPÁLYI tangazdaság takarmá­nyozását, ahol a tehenek napi takarmánya téli időben 3 kiló pillangós széna, 3 kiló réti szé­na és étvágy szerinti mennyi­ségű silókukoricából helyesen elkészített jó, silótakarmány. Az alaptakarmányon felül termelő tehenek részire minden liter tej- többletre 0.40 kiló vegyes abra­kot adnak. Nyári időber a silót csáíamádé és zöld pillangós (lu- efcrna,rToteerep'F :4 arányú keve­réke ^helyettesíti.. Az etetést, itatást, fejest és egyéb munká­kat ugyanabba i az időben perc­nyi pontossággal végzik, szem előtt tartva a tehenek nyugal­mának biztosítását. Ennek az eredménye az 58 darab tehén 5738 kilós átlagos tejtermelő» ; vagy a hasonló körülményeb között termelő Nagykállói Kí­sérleti Gazdaság 33 darab tehe­nének 5523 kilós átlagos tejter­melése, ... . IGEN SZÉP eredményt értei a nyírbátori Kossuth Termelő­szövetkezet is, ahol a tehenek helyed takarmányozását, gondo­zását, az elegendő és jóízű ta­karmány időbeni biztosítását Harcsa Miklós brigád vezető gondosan végzi. Kónya János tehenész pedig a teheneket ter­mészetük, igényük és takar- mányhasznosításuk, szerint is­meri; ezeknek figyelembevéte­lével végzi munkáját. Az állat­tenyésztők jó munkájánál! ered­ménye, hog/ a termelői‘övet- kezet tagsága meg van elégedve' o fejőstehenek hasznával, mert csak a tejből 16 ezer forint jö­vedelmük volt a mult e.ben. A tehenek éves tejtermelése eb­ben a tsz-ben 1401 kiló volt. ■Megyénk területén 20-ra emel kedett azoknak i tsz-eknel: a száma,, a tavaly; 5 , tsz-stel szemben, amelyekben 3Q3U kilói felül van az átlagos tejterme­lés. A MEGLÉVŐ EREDMÉNYEK fokozása érdekében ez ev folya­mán megvalósítandó minder) szocialista szektorban a s'löku- kr.rica olyan mértékű terme­lése hogy szarvasmarha és juh számosállatonként 10 köbméter jó minőségű siló álljon rendel­kezésre. A meg jobb eredmény alapja a több, jobb taknrmáífy. Szkíta József törzskönyvelési fc’.iii.y-.no. ., '.ö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom