Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

2 keletmagyarorszag 1959. JANUÄR 81, SZERDA MÍJVE L ODES A Megyei Tanács művelődés; osztályának rovata Ä rohodi „Szélvihar'' A KULTURÁLIS teljesítmény­versenyre több, mint 300 színját­szócsoport nevezett be. Ezeknek nagyrésze már megtartotta helyi bemutatóját, általában igazi szín­vonalas előadás keretében. Nem egy színjátszó csoport már 2—3 vendégelőadás alkalmával szóra­koztatta a szomszédos községek dolgozóit is. A teljesítményversenyre bene­vezett színjátszócsoportjaink mű­sorpolitikája igen örvendetes fej­lődést ért el. A legtöbb járásban a csoportoknak legalább a fele mai életünk problémáival foglal­kozó magyar, szovjet, vagy a ba­ráti népidemokráciák íróinak da­rabját választotta. MEG KELL AZONBAN JE­GYEZNÜNK, hogy a ml életünk­kel foglalkozó színműveket a műkedvelő színjátszók nem fo- gcdták mindenütt egyhangú lel­kesedéssel. Előfordult (részint, mert a műkedvelők a jelmezes, romantikus darabok felé hajla­nak, részint politikai meggyőző­dés híjján) hogy ellenállás is volt az ilyen művekkel szemben. A szereplők visszaadták a rájuk osztott szerepet. így történt Ro- hodon is! Dobozi Imre művészi értékű, izzó drámaisággal megírt színművében az ellenforradalom sötét és véres napjainak esemé­nyeit vitte színpadra a „Szélvi­har” című színdarabjában. —Ezt a színművet kezdték tanulni ősz­szel a rohodi színjátszók, de las­sacskán elfogyott a színjátszó­gárda, mint a fogyó hold. Ekkor sietett a rohodi „Üj Élet” Ter­melőszövetkezet vezetősége a megszorult rendező segítségére élén a termelőszövetkezet elnöké vei, ki maga is vállalt főszerepe a darabban. Megalakították a tsz színjátszó csoportját, megtanul­ták és forró színházi est kereté ben be is mutatták a „.Széívi har”-t. így aztán a visszalépő szerplők-okozta rohodi színjátszó ...szélvihar” csakhamar éles ende’ sedett. Azóta már Rohcd, Űr, Va­ja községekben, sőt január 18-án a rohodi új művelődési otthon avató ünnepélyén közkívánatra másodszor is bemutatták a tehet­séges színjátszók ä szívbemarkoló örök igazságokat hirdető színmű­vet. KEVÉS ILYEN ŐSZINTE és teljes átéléssel bemutatott dara bot láttunk még műkedvelő szín­játszóktól, mint a rohodi termelő- szövekezeti színjátszók darabja. A mű eszmei mondanivalója kris­tálytisztán érvényesül előadásuk­ban. Talán a legizzóbb a dráma a tsz.-csikós, édesapa és a bojtár­ból lett főhadnagy fia összecsa­pása alkalmával. Végigfut a hátunkon a borzon­gás, amikor az apa megtévedi fiának elmondja, hogy amikór kitűzték a vörös csillagot: ő föl­det kapott és most amikor az el­lenforradalmárok ledöntötték azt, rögtön megjelent a régi földesül és a kastélya után követeli visz- sza magának az egész határt, a jó, fekete hosszúháti földet: a tsz. birtokát. A termelőszövetkezeti színját­szóik itt talán nem is színdarabot játszanak, hanem az élet valósá­gát ábrázolják: inkább meghalni, mint ismét cselédsorba süllyedni! A saját életüket, saját szándékai­kat és elhatározásaikat adják a Színpadról, ezért hiteles és ma­gas művészi élményt nyújtó az előadásuk. + A ROHODI SZÍNJÁTSZÓK ismétlődő próbákkal szorgalma­san készülnek a további vendég- szereplésekre, a körzeti és járási bemutatókra. Sok sikert és további kiváló eredményeket kívánunk a ter­melőszövetkezeti színjátszóknak ás a. segítséget nyújtó pedagógu­soknak! Tőkey Károly Körzeti kultúrverseny Gáván ÜT FORINT „VESZTESÉG” TÖBBSZÁZEZER FORINTOS NYERESÉGGEL A jánkmajtisi Dózsa Termelő- szövetkezetben tavaly 57 forintot ért egy munkaegység. Az állat­hizlalás és gyümölcstermelés volt a leggazdaságosabb befektetés. Az idén almából,, állathizlalásból és a p r ó rn a g t erm elésből 689 ezer fo­rint bevételre' számolnak. Ebben a gazdasági évben vetőgépet, fű­kaszát, rendsodrót, kultivátort ekét, komplett tejüzemi berende­zést vásárolnak és felújítanak egy hatvan férőhelyes istállót. Az idei beruházások összege akkora,- hogy a múlt évi részese­déssel szemben az idén „csak” 52 forintot terveztek egységenkint, öt forinttal kevesebbet,' hogy fe­dezhessék a kiadásokat. A ter­melőszövetkezet tagjai azonban nem búsulnák az öt forint „vesz­teség" miatt, mert. ezek az öt fo­rintok sok százezer forintra gya- rapszanak egy-két év alatt. (PL) Pedagógiai előadás 200 szülő részére Nemreg tartalmas ankétot ren­dezett a városi nőtanács a kü­lönböző iskolák szülői munkakö­zösségei részére, hogy segítsen az iskola és a szülők kapcsolatának kiszélesítésében és támogassa a szülői munkaközösségek munká­ját. Ezt követően az ankét nyo­mán, mintegy kétszáz szülő be­szélte meg az itt hallottakat egy pedagógiai előadás keretében a III. számú általános iskolában. Az előadást Maróti Ferenc ta­nár tartotta, majd a szülők ismer­tették véleményüket. Az iskola szülői munkaközössége az össze­jövetelen elhatározta, hogy moz. galmat indít az egyenköpenyek bevezetésére és gondoskodik ar­ról, hogy a III-as iskola tanulói­egyforma, ízléses iskolai egyen- köpenyben, gondosan és ízlése­sen ötlözve jelenjenek meg az órákon, s beszélgetnek azokkal a szülőkkel, akik félreértelmezik a szülői felügyelet melletti esti mc- zilátogatásokat és elviszik a gyerekeket moziba, amely, után a gyerekek kevesebbet alusznak, s ez kihatással van - a tanulásukra Kezdeményezésüket, — melyet a nőtanács örömmel könyvelt el — eljuttatják a város valamennyi iskolájához. Népszerű tej csárda Alig két . hete nyitotta meg ajta- jait .Kisvárda egyik igen forgal­mas üzlete. A bő választékkal érkező utasok, diákok teszik ki vendégeit. A „fő” forgalmas idő­pont is a reggeli órákra esik. Jó, Uzsonnázó diákok rendelkező bolt siivid idő alatt közkedvelt uzsonnázó, reggeliző hellyé vált. Különösen a vidékről hogy már fél 7-kor nyitnak és este fél 8-ig tartanak nyitva, s a nap egész ideje alatt friss kávét, . ka­kaót, tejet, tejtermékeket, s ezen­kívül édességféléket szolgálnak ki. Természetes, hogy az uzsonnázok kétszersültet és kekszféléket is fogyaszthatnak. Külön érdekessége az üzletnek, hogy frissensült pala­csintát is készítenek, így a tészta- kedvelők még külön is száman- tartják e kedves helyet. Mert az üzlet még nem tekinthet vi«^a nagy múltra, így a palacsintaevés­nek sincsenek nagy bajnokai, de olyan már előfordult, hogy valaki egy íéltucatot fogyasztott el. A tfej- csárda forgalmát tükrözi az a szám, hogy a nyitáskor még 25 li­ter tej volt a napi szükséglet:, s ma már 125 liter tejet szolgálnak ki kávé, kakaó és tej formájában. Eddig az ülőfogyasztásról ír­tunk, pedig az üzlet forgalmát még az is növeli, hogy a kisvárdai háziasszonyok is szívesen járnak ide tejföl-, túró- és vaj-szükségle­tük beszerzéséért. Ügyes kezdemé­nyezés volt a tej csárda létesítése, kellemes tapasztalat az udvarias kiszolgálás, bizonyos, hogy a tej­csárda még szebb sikereket köny­velhet el. Hammel József Januar 18-án Gáva községben rendezte meg a nyíregyházi já­rás az idei első kulturális körzeti találkozót. A hideg időjárás elle­nére a benevezett csoportok lel­kesedéssel jöttek el a versenyre. Nagyhalász, Tiszabercel, Ven- csellő, Tiszaielek és Gáva közsé­gek öntevékeny művészeti cso­portjai versenyeztek. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű feladata, mert szebbnél- szebb műsorszámoknak tapsolt a megjelent igen nagyszámú néző- közönséggel együtt. Az elmúlt évihez hasonlítva igen sokat fej­lődtek a falusi öntevékeny mű­vészeti csoportok. A verseny dél­után 1 órakor kezdődött és 19 be­nevezett műsorszámban pergett le. A versenyszámokat betanító peragógusok munkáját dicsérte ez a verseny. A csoportokat elkísér­ték a községi tanácselnökök is. A tiszateleki fiatalok helyi gyűjtésű népitánccal vezették be a versenyt. Ezután a tiszaber- celi KISZ színjátszók Fehér Klá­ra: „Nem vagyunk angyalok"■ cí­mű színművét mutatták be igen alapos felkészüléssel. A vencsellői KISZ-fiatalok Gárdonyi: Fehér Anru. című színművét adták elő. Megtapsoltuk a vencsellői úttörők népitáncát és iskolai énekkaruk műsorszámait. A tiszaberceli KISZ vépitánccsoport n géberjéni leánytánccal mutatta be tudását. A gávai KISZ-fiatalok tánccso- po-tja csak nemrég alakult és mégis a tunyogmatolcsi leány­tánccal bizonyítottak rátermett­ségüket. A gávai úttörők 60 fő­vel „Leányvásár” című táncjáté­kot mutattak be olyan tudással, hogy a közönség legnagyobb tét- ■ szését érdemelték ki. A nagyhalászi földművesszövet-f kezet tánccsoportja évek óta éZ-| vonalban all. Kidolgozott és ere-* deti népi táncokkal: szabolcsi ést szatmári gyűjtésű táncokkal sze- ♦ repeltek. A szabolcsi csapásoló ésJ a cigány tánc nagyon sikerült« volt. A nagyhalászi fiatalok cite-j raszámai is igen sok tapsot kap-* tak. A nagyhalászi Kendergyár KlSZ-fiataljai eredeti népi tánc*,’, cal bizonyították, hogy rövidesen ; szintén élvonalban akarnak állni. 1 Felföldi Istvánt a versmondás „érdemes művészénekméltán ’ mondhatjuk, mert Petőfi: A nép' I nevében, Heltai: A vén kocsis [ dala, Várkonyi: Mi nem megyünk' '■ el című szavalatokkal kiérdemelte;; ezt. ‘ A kendergyári fiatalok szinját~\ szói a „Három kívánság ’ című',; színművel, igen jó alakítással re-;, gadták meg a közönséget. 11 Valamennyi csoport megérde-' \ vielten kerülhet o. járási ver-',! senyre '< '• SZILÁGYI PÁL.* Egy járási HNF-bizottság tervéből 4 fehérgyarmati járásban a választásokat ** megelőző politikai munka során ezrek és ezrek kerültek közelebb a HNF-mozgalomhoz. A járási népfront-bizottság olyan tervet dolgozott ki az 1959. évre, amelynek végrehajtása során nemcsak a választás folyamán aktivizálódott dol­gozókat igyekszik megtartani, hanem újabb tö­megeket igyekszik megnyerni a mozgalom számá­ra. Á járás legtöbb községében már megkezdőd­tek a nagy érdeklődést kiváltó népfront-tanfo­lyamok, amelyeken a dolgozók sok fontos kér­désre kapnak választ. Februárban a tanácsokkal karöltve előadás-sorozatot indítanak az új ta­nácstagok feladatainak tisztázása céljából Az új munkaterv szerint a járási népfront- bizottság hatékonyan akarja segíteni a KISZ- szervezeteket, hogy az eddiginél jobban töltsék be szerepüket az ifjúság erkölcsi-politikai neve­lése terén. A gyermekek érdekében a szülők és a pedagógusok kapcsolatának elmélyítésével igyek­szik műnél jobban csökkenteni az iskolai és az otthoni nevelés összhangját gátló tényezőket. A községfejlesztési tervek megvalósításával kapcsolatban a társadalmi munkák gördüléke­nyebb megszervezésével szándékoznak az eddi­gieknél jóval nagyobb arányú községfejlesztési - élkitűzések végrehajtását segíteni. Különösen érdekesnek és színvonalasnak , érkeznek a különböző társadalmi rétegek találko­zói; E találkozások, ankétok célja az, hogy az egyes rétegeket érdeklő problémákat sajátságuk­nak megfelelően feltárják és segítsenek a kü­lönbségeket csökkentve a közös célok megoldásá­ban, hegy az értelmiségi és kispolgári rétegek gondoikozásmódjának étalakításával és formálá­sával elszigetelődésüket megszüntessék. Január második felében kerül sor a tsz-lagok és egyéni­leg dolgozó parasztok baráti találkozójára, ame­lyen megjelennek majd á járás jogügyi szakem­berei is. Ennek az ankétnak egyik fő célja lesz, hogy az egyszerű falusi emberek és a jogászok közelebb kerüljenek egymáshoz, ne csak hivata­lokban találkozzanak egymással. Egyben a külön­böző törvényeik és rendeletek jogügyi vonatkozá­sainak tisztázásával bűnügyek és szabálysértések megelőzését is fogja szolgálni ez az ankét. Feb­ruár első hetében egészségügyi dolgozók és mun­kások találkozója van tervbe véve. Ez ideig az orvosok, védőnők, szülésznők és téglagyári, vagy egyéb üzemek munkásai, állami gazdasági, gépállomósi dolgozók stb. rendszerint csak hiva­talos egészségügyi aktusók alkalmával találkoz­tak egymással. Az ankéten közelebb kerülnek egymáshoz, kölcsönösen jobban. megismerik egy­más munkáját, körülményeit és így gyakorlati segítséget adhatnak az egészségügyiek a munká­soknak a megelőző egészségvédelemhez. Érdekes tesz az az ankét is, amelyen állatorvosok, a mes­terséges megtermékenyítő állomás vezetője, ál­lami' gazdaságok és tsz-ek állattenyésztői és állat­tartó egyéniek találkoznak szakmai tapasztalatok kicserélése és a legfontosabb állategészségügyi problémák megbeszélése céljából. Az elmondottak csak szemelvények az új munkatervből, de ezekből is látható, hogy sok­oldalúbb, minőségileg elmélyültebb tervet készí­tett a járási népfront-bizottság, mint az elmúlt esztendőben. A népi-nemzeti összefogás e terv végrehajtása nyomán erősödni fog és újabb tet­tek, újabb győzelmek egyengetik majd járásunk­ban is a szocializmus építsenek útját. Béter IímM, Háromszázezer forint haszon jóféle itókából Termelőszövetkezetben nagy gon- i cstermesztésre. —- Tizenkét hold hét hold szilvás területükhöz tésű gyümölcsöst „ragasztottak”. ;k pálinkának és háromezer liter ükben értékesítették. Közel há- ; ebből, amelyből kettőszáztízezer ............................- - - -­A nyírbátori Vörös Csillag ' dot fordítanak a szőlő- és gyümöl szőlő, huszonegy hold almás és újabb huszonhárom hold újtelepi A tavalyi termésű szilvát kifőzté sajáttermésű borral együtt üzlet romszázezer forint bevételük volt forint volt a tiszta haszon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom