Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

1953. JANUÁR 20, KEDD KELÉTMÁtiVÁRÖRSZÁG 3 Egy élei állomásai — Most csak azokról mesél­jen Asztalos bácsi — kértem, — akiket nagyon fontosnak tartott az életében. — Események? — töprengett az idős ember, szerényen ülve a lócán. Hisz’ azokból van ren­geteg. Melyik a fontosabb? De aztán elkezdte. Jobbkarlövé*sel — Harminchat hónapi front­szolgálat után hazakerültem a világháborúból. Nem sokáig tar­tott a civil élet, berukkoltam a 16-os honvédekhez, a vöröshad­seregbe, Beregszónál, 1919 áp­rilis tizenhatodikán jobbkar- lövéssel fogságba estem. Ami ezután következett, arról nem felejtkezem el, amíg élek. — Úgy tűnt, minden nap: 100 nap! Nem tudtam, élek? Halok?! Sebesült voltam, de nem ke­zelést kaptam, hanem ütleget. A fehérek úgy látszik, azt hatá­rozták, hogy innen elevenen egy vöröskatonát sem engednek haza. Nagybányán kórházba kerültem, de segély helyett ott is pofonokat adtak. Dézsen 9 napig zárkába csuktak, súlyos sebemmel. Végre Bukarestbe kerültünk, 1920-b2n. Itt javult a helyzetem, mert többé nem voltam egyedül, olyan emberek­kel voltam, akiktől sokat tanul­tam. Ott voltak a direktórium tagjai, ott volt Veres Péter is. 450 öl — Balmazújvárosiak voltak velünk, ezek gyakran mondták: ..Peti, kezdjél egy jó dallamot! ’ ßs Veres Péter megkezdte: „Nem lesz a tóke úr miraj­tunk!” Milyen idők voltak azok! Ott érett meg bennem, hogy ha hazakerülök, tovább nevelem el­veimet az emberek között. — Magam sem hittem, hogy haza­kerülök, de sikerült. 1925-ben megnősültem. Nincs­telenek voltunk! 450 öl az egész földünk. Nem lettem hűtlen fo­gadalmamhoz, 1945-ig dacolva minden büntetéssel, felvilágo­sító munkát végeztem. A gyerekek Asztalos György, a panyolai termelőszövetkezet tagja, itt el­hallgatott. Lezárult egy világ, kezdődött az új. Hogy is ren­dezze további mondanivalóját? A csillogó ablakra függesztette tekintetét, amely mögött a ha­vas falu készülődött a békés télre. — Még egyszer találkoztam Veres Péterrel, Budapesten, — kezdte újra. — Ráismertünk egymásra, beszélgettünk. Lát­tam, hogy ő már inkább pa­rasztpolitikát folytat. De én nem változtattam elveimen. — Fontos eseményekről beszé­lek, hát ott folytatom, hogy 1950. március huszonnegyedikén megalakult a csoport. Az elsők közt voltam a belépéssel. Há­rom fiam élete alakult1 egyik katonatiszt volt, másik egyete­mista. a harmadik meg köny­velő, itt a téeszben. Három fénykép a falon. — Mindhárom kemény, harcos em­ber arcvonásait őrzi: ilyen lehe­tett az édesapjuk. Aki ugyan mág mindig kemény, ha jó is a szíve. Csak az alakján tört egy keveset az idő. A könyvelő fiam most gyári munkás Budapesten, 1955 szep­temberében került oda. Az igazság, hogy kinyomták őt in­nem, a téeszből, mert szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy min­den tag betartsa az alapsza­bályt! Olyan vezetők voltaic itt, akik még mindig a régi paraszti élet, a magántulajdon elveiben éltek, nem szívesen látták sem a fiamat, sem engem. Sziklassilárdan — Én, ha fáj is, megmondom * az igazat. Tudom, hogy egye-1 seknek nem jól esik ma sem, I és a hátam megett legyintenek. De megmondtam 1956. szeptem­berében is! Bükkönyt kaszál­tunk. Akkor volt. hogy Aszta­los Károly kinyomódott a téeszből. Régi harcos társam volt. „Emberek! — mondtam, Asztalos Károly 1919 óta dol­gozik a társaiért. Nem tett ma­gáért semmit! Nem vagyonoso­don meg másokon! Csak dolgo­zott értetek! És azért, hogy ne legyen megint régi világ, mert meglássátok, - ha történne va­lami, és az urak kerülnének felül, tömegesen gyilkolnák le az ártatlan embereket.” lg) leit? Azokban a nehéz napokba? páran, régi harcosok, megőriz­tük a csoportot a felbomlástól. Mentünk, vetettük a magot. Es a mag beérett. Hitnek az emberekben Asztalos Györggyel együtt sók mepróbáltatáson mént át a ter­melőszövetkezet is. Még az idei zárszámadás sem sikerült úgy, ahogy szerették volna. — Mert mindent a magunk erejéből építettünk, nem volt itt semmi uradalmi hagyaték, épület, amit hasznosíthattunk volna. Gyümölcsös sem. Most 3—4 éves 13 hó’dnyi gyümöl­csösünk, 10 hold rizstelepünk van. A téesz most kezd lábra- állni, fizeti az adósságét, jövő­re másképp lesz. Üj vezetőség választására tör­téntek lépések és az emberek nagyobb része már látja, hogy csak igazságosan, becsületesen, egymás mellett tudunk gyara­podni. Én bízom, hiszek az em­berekben, és abban, hogy ez így is lesz! Aprócskát bólint-rá, a , szeme nedves. Sipkay Barna. Elhagyták az egyéni középparasztokat • a tsz-lagok I illám*tati*z1ika Fehérgyarmatról {(Tudósítónktól.) ■ A FEHÉRGYARMATI Gyozbe- letien Brigád Tsz ma még nem alkalmas a nagyüzemi gazdálko­dás minden vitát és akadé-kosko- I dást kizáró fölényének maradék­talan bizonyítására. B.zonyos fo­kig ezért érthető, hogy az egyéni­ek nem sietnek, várakozó ál ás- purtra helyezkednek. ' Jóllehet, a jövőbe nézők már megbarátkoztak a nagyüzemi gazdálapdas gondola­tával, legtöbben még várnak, hogy slőnyöszbb életfeltételeket bizto­sítson a szövetkezet, mint amilyen jelenleg nekik van. Vajon tényleg jobban élnek az egyéniek mint a tsz-tagok? a közgazdasági techni­kum diákjai nemrég fe. dolgozlak néhány egyénileg gazdálkodó . kö­zépparaszt terméseredményeit .és jövedelmét. És összehasonlították a szövetkezetével. .Mit mutat, az összehasonlítás? — Tardi Lász ó 15 holdas közápparasz.nak 46.800 forint jövedelme volt 1958-ben. Ebből a termelési kiadása (adók, cséplőrász, napszámosok stb.> 12.800 forint volt. Miután a csa­ládban ketten dolgoztak, egy em­berre 17.000 forint jövedelem es k. Báthori Zsigmond 10 holdas kő- ‘ zípparaszt évi jövedelme 33.464 forint. Termelési kiadása 6.183 forint., A családban ugyancsak ketten do/goztak, így egy személy­re 13.638 forint jut. Sorolhatnánk még az egyénileg gazdá.kodókat, de nincs, értelme, mert az említett két példával általános képet ad­tunk. És most nézzük meg: mennyit keres egy szövetkezeti tag? Átlagban 333 munkaegy­ségét teljesítettek a szövetke­zet tagjai. Ez 33,78 forintjával és a háztájiból eredő 3000 forint jö­vedelemmel 14.248 forint évi. bevé­telt jelent. Látható tehát, hogy a Győzhetetlen Brigád Tsz tájainak jövedelme mégha adja a 10 hol­das középparasztok jövedelmét és nincs messze a 15 holdasokétól sem. Mindehhez meg kell még je­gyezni,-hegy az egyeniek kiadásá­ban nem szerepelt a gazdálkodás viteléhez szükséges beruházás, vi­szont.a szöveticezetbeliek tiszta jövedelméhez kell számítanunk a társadalombiztosítást, a törvénye­den járó nyugdíjat és így még jóé­ban a termelőszövetkezeti tagok javára billen a mérleg. Péter László Huszonegy község egyetlen termelőszövetkezetben Beszélgetés egy bulgáriai szövetkezeti taggal Nyurga férfi Georgij Niko- lov Kcrnyszov. Bugária napfé­nyes, kék ege alatt, a padiovi körzetben született. Tőlünk egy árnyalattal barnábbra fogta a Nap. Jókedve mosolyra1 derít mindannyiunkat. Köztünk ' tölti napjait. Itt Magyarországon — közelebbről Nyíregyházán. Baráti látogatásra jött el Németh Lajos f hoz, a MEDOSZ dolgozójához. Pár éve ismerkedtek meg. Németh elvtárs ösztöndíjas egyetemista­ként a tsz.-ükben tanulmányozta a bolgár mezőgazdaságot. Georgij azelőtt került ki a reálgimnázium­ból és fütyörészve vezényelte a traktorját. A vidám legénnyel könnyű volt barátságot kötni.: Az­óta már az „egyesített ’ Lenin .tsz, technikusa lett. A beteg gépeket ervosolgatja. Megütötte a fülünkét,az „egyesített” szó a tsz-ülc neve- előtt. Magyarázatot kértünk. — A körzetünkben — mint a? országban’, mindenütt — minden községben külön tsz. volt — mondta Georgij. A kis tsz-ek ke­vés taggal, földterülettel, gépiek* kel és más-más feltételekkel ren­delkeztek. Ügy éreztük, ezek gá­tolják a tömegesebb és olcsóbb termelést. Emellett nagy az aránytalanság, á jövedelemszerző-’ lehetőségében. Például az egyik tsz. legalább ezernyolcszáz méter magasan, hegyoldalon gazdálko­dik — jóval nehezebb körűimé nyék közt — mint az alacsonyabb fekvésűek. Sokat dolgc ztak — s kevés haszonnal. Megszületett a döntés és két körzet 21 községének tsz-ei egye­sültek 1959. január elsejével. A tagok számát még meg sem tu­dom mondani. A földterület leg­alább lcétszázhatv-anezer dekár (Egy dekár ezer négyzetméter.) Az egyesített tsz. nagyobb gépei­nek száma meghaladja a három­százat. Csák tehergépkocsiból százhárom és személygépkocsiból tizenhét darab. van... Ennyi gép­pel olyan nagy földterületen le­het mit kezdeni! , — Az összevonás jelentős ir'^ai létszámcsökkentést .is hozott. ... huszonegy tsz-nej több mint két­százan adminisztrálgattak az iro­dában, s ezután kilenevennel is vígan ellátjuk a dolgokét. Ha ez irodai munkát szintén gépesítjük, még kevesebb is megjárja. Tete­mes kiadástól szabadultunk meg és a munkaerőket a termelésben hasznosíthatjuk. — A vezetést nőként old­játok meg? — érdeklődtünk. — Mert ez a dolog mágasszintű ve­zetést, munkaszervezést és ellen­őrzést kíván —. tettük hozzá. — Az átszervezésnél gondol­tunk erre is. Az egyesített tsz-nek egy központja és egy 'elnöke van. Az elnök mellett három elnökhe­lyettes dolgozik.’ A legnagyobb egységek vezetői. Mert minden faluban kialakítottuk a vezetést. Üzemegységvezetők irányítanak, A községek tsz. tagjainak arányá­ban egy, vagy több tsz-tag vesz részt az intéző és felügyelő bizott­ságban. Ötven-ötven tagonként pedig egy-egy küldött. Tehát a két küldöttgyűlés között az inté­ző bizottság irányít és a felügyel bizottság ellenőriz, — Meg szerelnéui emlí teui. hogy nálunk a felügyelő bizottságnak széles jogköre van. Például az elnöke . a lettszotgo- sabb dologidőben is elrendelheti az egész tsz., vagy egy részlegé­nek felleltározását. Sem az elnök, sem a párttitkár nem akadályoz­hatja ezt meg. Azt tartjuk, rend a lelke mindennek. Ilyen nagy létszámú, erős gazdasági egységet csak határozott, jól szervezett irá­nyítással és szigorú ellenőrzéssel lehet okosan összetartani.-— Az egész országban hasonló­képpen egyesítették a községek tsz-eit? — Nem. A mi tsz-ünk az első kísérlet a központosításban. Ha beválik, hasonló összevonások történnek. Azonban mindez idő kérdése. A világ teremtéséhez is hat napra volt szükség — a biblia szerint — mondja nevetve. — Mi lassabban dolgozunk. Elvégre csak „kis emberkék” vagyunk. „Kis emberkék“, de nagy­dolgokat hajtottak végre — told­juk meg elismerően. Ezek az in­tézkedések komoty előrelépések. Nemrég — 1957-ben — még „csak” hatvannyolc százaléknál tartottak a szocialista mezőgazda­ság’ megteremtésében. A múlt esz­tendőben elérték a száz százaié-’ kot; Bizony nekünk még sok teendőnk van, hogy ennyire jus­suk .., . Varija Gyula. heti idejüket és erejüket. Ta­lálkoztunk olyan elvtárssal, aki­nek tízféle társadalmi funkció­ja van, a legtöbbnek öt-hat. Miért népszerű az „Időszerű kérdések“ tanfolyama? Hadd szóljunk néhány mon­datot a hallgatókról is. Jelentős eredmény, hogy aránylag sokan vesznek részt a pártoktatásban — csak a parasztasszonyok maradtak ki! — és még jelen­tősebb, hogy őszinte, bátor vi­ta alakult ki a legtöbb helyen. De miről vitatkoznak, beszélget­nek? Amiről pártnapokon, elv­társi, baráti találkozókon — és ugyanolyan színvonalon! önkén­telenül is felvetődött bennünk ez a kérdés: véletlen-e, hogy a hallgatók, a funkcionáriusok, többsége is ezt a kényelmet biztosító oktatási formát vá­lasztotta és az „Időszerű kérdé­sek” tanfolyamának tagja lett? Nem vezetett itt sokakat a ké­nyelemszeretet? Az, hogy nem követelnek itt komolyabb tanu­lást, iepvzetelést stb.? Véleményünk szerint az „Idő­szerű kérdések” tanfolyama azok számára alkalmas, akik eddig még semmit nem tanultak, aki­ket még fel kell világosítani ar­ról, hogy a Szovjetunió a béke őre, az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányköreinek impe­rialista célkitűzései vannak és így tovább. Miért kell egy föld­művesszövetkezeti ügyvezetőnek ezt, az . Időszerű kérdések tan­folyamán tanulni? Akik már évek óta vesznek részt a pártok­tatásban, azoknak tovább kell lépniük cs legalább a marxista- leninista körökön kell resztven- niük. Fokozott mértékben vonat­kozik ez a funkcionáriusokra. És miért ne lehetne az értelmi­ségiek számára filozófiai körö­ket szervezni? A kínai Tien- Csinben százezer munkás tanul filozófiát! Javaslataink természetesen nem az idei pártoktatási évre vonatkoznak, hanem a jövő évi­re. ceztályharc annyit jelent, mint harcolni a kulákok és a reakciós papok ellen, a csendőrök ellen. Következésképpen azt is mond­ták: a fő dolog az adminisztratív intézkedés. Volt olyan hely, ahol azt-kérdezték: miért nem tiltjuk be a papi szószékelést? A téma tárgyalása tehát ferde vágá­nyokra futott. Nem esett szó az csztályharc sokrétűségéről, an­nak különböző formáiról: az ű. munkafegyelem, munkamorál kialakításáért vívott harcról, ; falu szocialista átalakításáéi’ folytatott küzdelemről, az embe­rek világnézeti átneveléséről, t tudatformálásról, a kulturált; forradalomról és így tovább. A nemzetközi kérdések vitá­jánál sem voit minden rendben A propagandisták nagyrésze nen- tudta összefüggésükben, mély­ségükben megmagyarázni . z nemzetközi eseményeket úgy begy abból kiderüljön az igaz­ság: nagy társadalmi átalakulás erűviszonyváltozás jellemzi ko­runkat, éspedig a szocializmus javára. Pedig, ez a lényeghez z fontos! A nemzetközi esemé­nyek magyarázata sok helyér nem múlta felül az újságszerC rövid hírkommentárok színvona­lát. Mélységet, elviséget apártok- ta:ásba! Ez az elsődleges köve­telmény.; Legalább olyan fontos, mint annak a szem előtt tirtása hogy a pártoktatás arra való hegy tanuljunk. Barcsi Gyulánc—Soltész ls<vár, Mélységet, elrlséget! Az elmondottak után nem le­het csodálkozni azon, ha olyan elméleti kisiklásokkal találkozni, amelyeknek veszélyes gyakor­lati kihatásuk is lehet. A marxista-leninista ismere­tek tanfolyamának anyagában szerepelt az „osztályok és az osztályharc” című téma, Külö­nös figyelmet kellett voina for­dítani a foglalkozásokon a pro­letárdiktatúrabeli osztályharc kérdéseire.- Am. ez nem történt még. Az osztályharcot sok her lyen személyek elleni harcra szűkítették le, azaz azt mondták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom