Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-17 / 303. szám
1958. DECEMBER 17, SZERDA KELETM AGY A KORSZAG 5 A mezőgazdaság ter éri el 7 év alatt a Szovjetunió A Szovjetunió ivó nun un ista Pártja Központi Bizottságának plénuma í Papp László kiütéssel győzött Anwy ellen Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában december 15-én megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves eredményéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatairól. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta: A plénum feladata, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt öt évben — a párt intézkedései nyomán — kibontakoztak a kolhozrendszer erői, működésbe léptek tartalékai. Reális alapokon feladatul tűzték ki a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazdaságban a nagyobb munkatermelékenység elérését. Vereséget szenvedett a pártellenes csoport Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgazdaság helyzete. Bár a kolhozok és szovhozok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebeket, a termelési színvonal nem tudta kielégíteni az ország szükségleteit — a mezőgazdasági termelés fejlődése megállt. Az 1948—1953-as években lényegében nem növekedett a szemestermények össztermelése és beadása, nem növekedett a tejtermelés, a hústermelés pedig alacsonyabb volt az 1940-es színvonalnál. Az ipar és a mezőgazdaság; fejlődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar további fellendülését, a dolgozók jólétének növekedését, az országnak a kommunizmus felé haladását. Hruscsov ezután emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja tett a mezőgazdasági fejlesztés igen fontos gazdasági kérdéseinek megoldásáért. Hangsúlyozta: mindezek eredményeként a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as időszakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as években elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyenletes vereséget szenvedett Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. Kongresszus határozatainak megvalósítását. Az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revideálni akarta a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években kitartóan akadályozták a legfontosabb mezőgazdasági intézkedések megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gazdaság fejlődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kapcsolatos politikája ellen. Ugyanakkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföldek megművelésével növelte jelentősen a szemestermé- nyök kiaknázását; Molotovék helytelen álláspontja a parasztokkal szemben Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja :— mondotta Hruscsov — meg akarta fojtani a kolhozok és szovhozok élenjárói által indított, az állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó állattenyésztési termékek termelésében utolérjük az Amerikai Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és már eddig is mutatkoztak pozitív eredményei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatását, azonban éppen ez a változás növelte a kolhozparasztság munkakedvét és az állattenyésztési termékek beadása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett, Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz, Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben, Olyan erőt láttak a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistákkal szembenálló Lenin nézeteivel ellentétes hazug vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéihez, amely 1953-ra kialakult. Hruscsov rámutatott, hogy Molotov például azt javasolta, hogy minden terület magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az államkölcsönök ösz- szegét: a kolhozokat lezüllesztette, rontotta a kolhozisták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. A Szovjetuniónak még sohasem volt ennyi gabonája Hruscsov elemezte a mezőgazdaságnak a szemestakarmányok termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össztermelés 8 milliárd &08 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél milliárd púd. A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a szemestermények termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás — valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemestermények össztermelése 8 milliárd púd. A valóságban a szemestermények hozama akkor nem érte el a 6 milliárdct sem, az állami beszolgáltatás pedig csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja-a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság vezetésével ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes csoport többi tagja — hangsúlyozta az előadó — azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem előnyös és nem kifizetődő. Az elmúlt esztendők azonban — mondotta Hruscsov — megcáfolták ezeket az ostoba állításokat és teljesen bebizonyították, hogy a szűzföl dek megmunkálásából az államnak tetemes gazdasági hasznr van.. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés fokozása továbbra is fő feladat. Az állam szükségleteinek teljes kielégítésére évente mintegy tíz —tizenegy milliárd púd gabonára van szükség. Ezért van nagy jelentősége a gabonanövények terméshozama növelésének. Hruscsov ezután más mezőgazdasági termékek termelésének növelését jellemzői adatokat ismertetett. Gyapotból például az előző ötéves terv idején évente 305 millió tonnát takarítottak be, most pedig 717.000 tonnával többet. A Szovjetunió hektáronkinti gyapotterméshozama másfélszeresen felülmúlja az amerikait, A Szovjetunió bruttó tej és vaj termelésben első a világon Hruscsov az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólva rámutatott: a hústermelés vágósúlyban 1958-ban az 1953. évihez képest két millió százezer tonnával, vagyis 35 százalékkal, a tejtermelés pedig 21 millió 300.G00 tonnával, illetve 58 százalékkal növekedett. Gyarapodott a jószágállomány is. 1958-ban a szarvasmarhaállomány 69 millió 400.000 állatból állt, vagyis 24 százalékkal több volt, mint 1953-ban. Ezen idő alatt a sertésállomány 41, a juhállomány pedig 29 százalékkal emelkedett. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1958-ban any- nyi tejet termel, vagy valamivel még többet is, mint az Egyesült Államok 1957-ben. A Szovjetunió 1957-ben 47 ezer tonnával több állati zsiradékot termelt, mint az Egyesült Államok. A szovjet gyapjútermelés 2—3-szorosan felülmúlta az amerikait. A Szovjetunió bruttó tej- és vajtermelésben első helyre került a világon, a gyapjútermelésben pedig a második helyet foglalja el. Az állattenyésztési termékek növelésének üteme a Szovjetunióban 1954-től 1958-ig jelentősen felülmúlta az amerikait. Hruscsov hangsúlyozta beszámolójában a szovhozok egyre növekvő szerepét a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában. Az országban jelenleg hatezer szoyhoz van. Ezek összesen mintegy 168 milMo hektár termőfölddel rendelkeznek. Azzal, hogy a szovhozok feltörtek és megműveltek 14 millió hektár szűz-, illetve parlagon heverő földet, jelentősen növekedett részesedésük az árugabona termelésében. Míg 1953-ban a szovhozok csupán 225 millió púd gabonát szállítottak az államnak, az idén ez a mennyiség már egy milliárd 371 millió púdra emelkedett, vagyis az összes gabonabeadás mintegy 40 százalékára. Közel kétmillió traktor A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának erősödéséről szólva Hruscsov közölte. A szovjet mezőcazdasájr jePárizts. (MTI): Papp László, a háromszoros magyar olimpiai ökölvívó bajnok hétfőn este Anwy elleni mérkőzésén mutatkozott be a téli sportcsarnokban a párizsi közönségnek. Papp László nagyszerű küzdelemben a harmadik menetben kiütéssel győzött a francia hivatásos középsúlyú bajnok, Francois Anwy ellen. A kék köpenyes, fehér mezes magyar versenyzőt nagy üdvrivalgással fogadta a közönség, amikor a szorító közepén találkozott a nálánál jóval magasabb középsúlyú bajnokkal. Az első menet elején „kóstolgatták“ egymást az ökölvívók. A második percben azonban egy igazi Papp-féle jobbhorogtól Anwy kilencig a földre kerül. A rutinos francia ökölvívó azonban hamarosan magára talált s szép támadásokat indított Papp ellen és sokat ütött, főleg a fejére. A második menet kezdetén kiegyensúlyozott volt a küzdelem, majd Anwy került fölénybe. Papp kissé lámpalázas volt. A harmadik menetben a magyar ökölvívó összeszedte magát s egy nagyerejű ütésétől ismét földre került a francia ökölvívó. Anwy feltá- pászkodott ugyan, de már meglátszott rajta, hogy roggyant. Egy újabb Papp-bal- horog következett ezután, s a szörnyű ütéstől Anwy úgy vágódott el, mint egy zsák. „II est mórt" hördült fel a közönség. A döntőbíró tízig számolt, s Papp Lászlót hirdették ki győztesnek. A francia versenyző nem tért magához, s ketten vitték a szorító sarkába. Pappot a fényképészek hada meg a zuhany alatt sem hagyta nyugton, s a francia rádió riportere is a zuhanyozó fülkében szerezte meg tőle nyilatkozatát. Papp László a mérkőzés után a következőket ' mon dotta: — Nagyon örülök, hogy sikerült legyőznöm ellenfelemet, bár nem ment egészen úgy, mint ahogyan kellett, vagy szerettem * volna. Lámpalázam volt... Ellenfelemben jóképességű versenyzőt ismertem meg. Ienleg 1 millió 700 ezer traktorral (15 lóerős traktorokban számítva), mintegy 700 ezer tehergépkccsival, 500 ezer gabonakombájnnal, 120 ezer silótakarmány begyűjtő kombájnnal és más mező- gazdasági gépek, valamint eszközök millióival rendelkezik. A gépállomások átszervezésével kapcsolatban eddig a kolhozok 81 százaléka vásárolt mező- gazdasági gépeket, felszereléseket. Hruscsov a továbbiakban a kolhozok társasgazdálkodásának megszilárdulásáról, a kolhozparasztok anyagi jólétének emelkedéséről beszélt. A kolhoztagok reáljövedelme egy dolgozóra számítva 1958-’oan 1.6-szeresére növekszik az 1952. évihez képest. Ezután hangsúlyozta, hogy a plénumon megvitatandó kérdéseknek óriási jelentősége van a kommunizmus építése szempontjából. Az elért' eredményeknek — hangsúlyozta Hruscsov — ösztönzően kell hatniok a mezőgazdaság újabb még nagyobb fellendülésére. A kolhozok hatalmas beruházása Hruscsov ezután utalt azokra az alapvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965-ig terjedő hétéves tervben a földművelés és állattenyésztés fejlesztése térén meg kell valósítani. Kiemelte, hogy a kolhozok hatalmas beruházásokat — mintegy 350 milliárd rubelt — eszközölnek majd. Az állami mezőgazdasági beruházások a hét esztendő során 150 milliárd rubelt tesznek ki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csak kényszer intézkedés volt. Ezt most a szabad árusítás és a mezőgazdasági termékfelvásárlás váltotta fel. Hruscsov alaptalannak minősítette azt az aggodalmat, hogy a kolhozok szabad termékárusítása az ösztönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejlesztésébe. Az állam a nép szükségleteinek megfelelően szabályozza majd az egyes termékfajták termelési árát, hogy a kolhozok a bővített újratermelés szempontjából elegendő felhalmozott termékkel rendelkezzenek. Célunk — mondta Hruscsov, hogy növeljük a gazdaság áruszerűségét. . Az áruviszonyok fejlesztése mezőgazdasági termékbőség- hez vezet. Ez a kommunizmusba való áttérés egyik fontos feltétele. A termékek szabad árusításának elvét fokozatosan kiterjesztjük a mezőgazdasági élet minden ágazatára. Az állam ott vásároljál majd fel a mezőgazdasági termékeket, ahol olcsóbban kapja. Tökéletesítik a részesedési rendszert Hruscsov felvetette a kolhozokban alkalmazót részesedési és munkabérrendszer felülvizsgálásának kérdését, mégpedig a rendszer tökéletesítése céljából. javasolta, hogy a munkanap egységekről a kolhozparasztok munkájának értékelésében térjenek át haladóbb formákra. Ebben pedig nem kell korlátozni a kolhozok kezdeményezését. Hruscsov ezután hangsúlyozta, a szovjet mezőgazdasági tudomány érdemeit, megemlítette viszont, hogy akadnak olyan tudományos intézmények is, amelyek elszakadtak az élettől. Ezzel kapcsolatban javasolta annak a kéi- désnek megfontolását, hogy valamilyen módon kapcsolják össze a tudományos dolgozók fizetését a mezőgazdasági termelésben alkalmazott tudományos vívmányok eredményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tudományos intézetek finanszírozása olyan tu- mányos kutatások fejlesztésére irányuljon, amelyek valóban segítik a kolhozokat és szovhozo- kat, s előbbre viszik a tudományt; fl nyíregyházi rádió mai műsora Napi krónika. — Felnőttek az iskolapadban. — Debreceni tudósítónk jelen- tű — Ahova ritkán látogat el a mikrofon. — Járási tudósítónk a telefonnál. — Erdő mellett nem jó lakni. — Ajándék hangverseny — Gyermekműsor.
