Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-17 / 303. szám

2 KELETMAG* A UORSZ AG 1958. DECEMBER 1?, SZERDA kitünően felszereli osztagok, nagy csatornahálózat,nemzetközi együtt működés. vízhasznosítás a megyében A TÍzilgyi dolgozók 10 évi munkájának eredményei A felszabadulás előtt a me­gye területén a vízügyi fela­datokat a sátoraljaújhelyi és a nyíregyházi Folyammérnöki Hi­vatal, a Debreceni Kultúrmérnö­ki Hivatal és 5 nagyobb ármen­tesítő társulat végezte. Nem le­becsülendők az általuk elért eredmények, de már önmagában a vízügyi intézmények nagy szá­ma is olyan széttagoltságra mu­tat, amely mellett tervszerű víz- gazdálkodásról aligha lehet szó. Ezen az állapoton változtatott gyökeresen a vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről 10 év­vel ezelőtt kiadott 6.060/1948. számú kormányrendelet, amely a tervgazdálkodás kereteibe, te­hát a dolgozó nép érdekeinek szolgálatába állította a vízügyi intézmények munkáját is. így és csakis így lehet megteremte­ni a tervszérű vízgazdálkodás alapjait megyénkben is. \ z 1947/48. szilveszteri felső- tiszai árvízkatasztrófa meg­mutatta, hogy elsősorban az ár­vízvédelmi töltések megerősítésé­re, a felszerelés kiegészítésére és korszerűsítésre van szükség. Ezen a téren az egyesített állami víz­ügyi szolgálat megyénkben töbh mint t millió köbméter földmun­sek révén, a védelemre való fel­készülés szempontjából. A vizek kártátelei ellen való védekezés mellett a víz- hasznosítás terén is jelentős ered­ményekről számolhat be a 10 éve egységes vízügyi szolgálat. Me­gyénkben épült fel az első 5 éves tervünk egyik legnagyobb alkotá­sa, a tiszalöki duzzasztómű, amely a Tiszántúl aszályos terü­letein lehetővé teszi á virágzó mezőgazdaság alapjainak leraká­sát. De a tiszalöki öntözőrendsze­ren kívül is számos kisebb-na- gyobb öntözőtelep és halastó épült — tsz-ekben és állami gazdasá­gokban — az elmúlt 10 év alatt a szabolcsi, szatmári tájakon, ahol ezelőtt a rizstermelést vagy a halgazdaságot legfeljebb hírből ismerték. Üj feladatként jelentkezik mind a vízkárelhárítás, mind a vízhasz­nosítás terén a szocialista víztár­sulatok szervezése. 1958-ban 2 ilyen vízitársulat alakult — Nagy- ecseden, Nyírcsaholyon és Milo- tán — melyek konkrét céljaik megvalósítása révén a szövetke­zeti gondolat erejét is dokumen­tálják. T ermészetesen messze va- 1 gyünk még attól, hogy a vizek kártételeivel szemben elér­ni kívánt biztonság vagy a víz- hasznosítás eredményei terén a munkát befejezettnek tekinthes­sük, de a 10 éves határkőnél visz- szatekintve megállapíthatjuk, hogy jó úton haladunk és ered­ményeinkből erőt merítettünk a jövő feladataink végrehajtásához. Ezt célt szolgálja a december 22-én .10 órakor, a Móricz Zsig- mond Kultúrotthonban rendezen­dő ünnepség, melyen a Vízügyi Igazgatóság részleges beszámolót ad arról a munkáról, amelyet a ma­gyar vízügyi szolgálat országos feladatainak keretében a párt- és kormányprogram bnegvalósítása érdekében végzett és végez. Zboray Károly »rívíicrvi ; efoafA fnrripmr\lc kával erősítette és emelte a Fel- só-Tisza és mellékfolyói mentén húzódó gátakat. A Vízügyi Igaz­gatóság ma már jól felszerelt ár- vízvédelmi raktárakkal, jól kar­bantartott saját telefonhálózattal rendelkezik. A műszaki irányitó- személyzeten kívül 70 gátőr és egy külön kiképzett — korszerű gépi felszereléssel ellátott — Ár- vízvédelmi Osztag alkotja a bár­mikor mozgósítható árvízvédelmi törzsgárda magját. Hasonló fejlődéit ért el a víz­ügyi szolgálat a belvízvédelem terén is. Több mint 300 kilométer hosszú jól kezelt belvízcsatorna hálózat szolgálja a káros vizek levezetései, a 17 állandó szivaty- tyútelep és 30 hordozható szivaty- tyű pedig másodpercenként mint­egy 40 köbméter belvizet tud át­emelni a befogadókba. Ez a víz- mennyiség csaknem annyi, mint a Tisza kisvízi hozama. Az elmúlt 10 év eredményei kö­zött igen fontosak, azok a nem­zetközi vízügyi egyezmények, ame­lyek a nyíregyházi Vízügyi Igaz­gatóságnak a szovjet, román és csehszlovák vízügyi szervekkel való baráti együttműködését le­hetővé tették. Ránk nézve külö­nösen előnyös ez az együttműkö­dés az árvízi és belvízi előjelzé­A kisvasút karácsonyi ajándéka i eggyel több villamos A MÁV Ny ír bodrogi Kisvasúti Fűtőházfönökség dolgozói öröm­mel jelentették, hogy 1958. évi tervüket már november 3Í-án tel­jesítették. Decemberben a gőz­mozdonyok az év 11 hónapjában megtakarított szénmennyiséggel közlekednek, ami sokszázezer fo­rint megtakarítást jelent. Terven felül elvégezték a vil­lamos felsővezeték részbeni fel­Egy napi forgalom egy boltban: másiélszázezer forint Nemcsak a városban, a megye messzebb vidékein is jól ismerik a Kiskereskedelmi Vállalat 49-es férfiruha konfekció boltját a Zrí­nyi Ilona utcán. E. bolt előtt nem kell sorbaállni, — mint például a Bizományi Áruház előtt — mert tágas, nagy a bolt, a kiszolgálás gyors és udvarias. A zsúfolásig megrakott polcok és fogasok előtt válogatnak a ve­vők. — Ünneplőre szeretnék egy sö­tétkék öltönyt. Kétsorgombosat — mondja egy fiatal ember. Már veszi is a bolt dolgozója a fogasról a sötétkék öltönyt. Rá­adja a vevőre, a tükör elé vezéti, s megigazítja rajta. — Nekem csizmanadrág kellene és egy. mikádó kabát, szürke szín­ben — mondja kívánságát egy dolgozó paraszt. Megint másutt esküvői ruhát próbál a vőlegény, és az édesanyja egy szőrmebéléses, hosszú kabátot választ nászajándékul. A bolt nyitásától a záróráig .Bem szűnik a nagy forgalom. A vevők, egymásnak adják a kilin­cset és a megvásárolt ruhával bol­dogan távoznak. Egy-egy nap 150 ■—ISO ezer forint értékű ruhát ad­nak el. A bolt december 15-ig fél­millió forinttal több értékű ruhát adott el, mint 1957-ben. újítását, a hálózati feszültség megváltoztatását 220 Voltra, va­lamint a 803. számú villamosko­csi felújítását. Még ebben az év­ben a város dolgozóinak „kará­csonyi ajándékul” felújítanak és forgalomba állítanak egy villa­moskocsit, Az elmúlt héten 106 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek Egy if júsági szövetkezet és két társulás alakúit Egy hét alatt, az elmúlt hetek­hez hasonlóan, újra erősödtek a termelőszövetkezetek: 86 család, 106 tagja 162 hold földdel vá­lasztotta a közös gazdálkodást. A zárszámadási eredmények külö­nösen vonzó hatást gyakoroltak az orosi Rákóczi és a nagykállói Zöld Mező TSZ-ekben. A Rákó­cziba 11 család 13 tagja lépett be és a földterületet 40 holddal gya­rapították. A nagykállói Zöld Mező TSZ hét családot togadot* tagjai sorába. Az alacsonyabb társulási ior- mák múlt heti mozgalma Tímá­ron egy KISZ-ifjúsagi. szövetke­zetét eredményezett 20 taggal,. A fiatalok 15 holdon kezdik meg a gazdálkodást. Alakult még Má­tészalkán egy baromfitenyésztő szakcsoport 11 taggal es RéiKÖz-. berencsen egy tejfeldolgozó szak-i csoport 52 taggal. Irodalmi hónapot rendez a TIT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs-Szátmár me­gyei szervezete a jövő év elején- irodalmi hónapot rendez. Előre­láthatólag az időtartama február végére és március elejére esik. Az irodalmi hónap címe előrelát­hatólag ez lesz: A negyvenéves Tanácsköztársaság és kultúrfor- radalmunk. Szerte a megyében előreláthatólag tíz előadást ren­deznek, amelyeken részt vesznek neves fővárosi írók és előadó művészek is. KISZ titkárok tanácskozása A KISZ városi végrehajtó bi­zottsága készül a december. 20-án kezdődő ünnepélyes tagköityvki- osztó gyűlések megrendezésére. A tagkönyvcsere előkészítése miatt tartottak megbeszélést hétfőn délután 5 órakor a városi KISZ alapszervezetek titkárai. A ta­nácskozáson mintegy 70 KISZ- alapszervezeti titkár kapott hasz­nos tanácsokat a tagkönyvcsere lebonyolításához, az ünnepi tag-; gyűlés megszervezéséhez, melyen megkapják új, fényképpel ellá­tott, piros színű tagsági' könyvü­ket. Magnó-szalagos hangversenyek, színielőadások ■ A Déryné Színház kezdeménye­zésére tervezik, hogy a jövőben magnó-szalagra vesznek olyan irodalmi, zenés műsorokat, vala­mint színdarabokat, hang játéko­kat, amelyek a rádióban nem sze­repeltek, s az ország kis telepü­léseire nem juthatnak él, A sza­lagot csere-formájában küldik meg egy magnetofonnal, hogy a kis települések igényeit ily mó­don olcsón kielégíthessék. Me­gyénk művelődési osztálya öröm­mel fogadta ezt a javaslatot, s kiegészítette azzal, hogy esetleg idős kommunista, aki sokmindent megélt kesztöje egy Rákosi nevű erdélyi magyar fogoly volt, aki jól bírta a román nyelvet, román újságokból fordított magyarra híreket. Több­nyire ebből a forrásból értesül­tünk a magyarországi események­ről. A másik szerkesztőt Müller- nek hívták, Búdára való volt. Jó szavú, jó eszű ember létére ő volt a szemináriumvezetőnk. EZEN A SZEMINÁRIUMON kerültem ismeretségbe először a marxi tanításokkal. Itt léptem be a bolsevik párt magyar tagozatá­ba, amelynek szervezésében Róth elvtárs végezte a legagilisabb munkát. A. mi újságunk ezzel is foglalkozott. — Ne gondolja senki, hogy könnyű dolgunk volt azzal a lappal. Először kézzel írtuk, persze az időnkből fuiotía rá, de azért csak nehéz volt. Végül is valahogyan ólombetűkhöz jutottunk és akkor már kézi szedéssel nyomtathat­tuk kedves lapunkat. Így köny- nyebben ment a munka. De azért ipy is veszélyes volt, mert eleinte illegalitásban dolgoztunk. Majd csak a forradalom hírére csináltuk ■nyíltan a pártszervező munkát is, meg az újságot is. Ezután a fo­golyéletnek vége szakadt, szaba­don élhettünk és dolgozhattunk a Szovjetunió területén. A mi cso­portunkból sokan léptek be a Vö­rös Hadseregbe. Emlékszem egy Kozák György nevű társunkra, aki még a fogoly cár őrizetével is meg volt bízva. Arról, amit ott látott és hallott, sokat mesélt ne­künk. — Egy jekaterinburgi gyűlésen találkoztam Kun Bélával, akit mi a magyar kommunisták vezetőjé­nek tudtunk. Később a vasgyári nagygyűlésen láttam és hallottam beszélni Lenint. Szavai óriási lel­kesedést váltottak ki a hallgató­ságból. Felejthetetlen élmény volt ez számomra, még olykor mintha ma is hallanám Lenin elvtárs jel­legzetesen rekedtes hangját... — MIKOR HAZAKERÜLTEM egy fogolyszállítmánnyal, másnap már jött a kisbíró a paranccsal, hogy azonnal menjek a csendőr­őrsre jelentkezni. Három hónapon át minden héten háromszor kel­lett jelentkeznem. Végül is egy Molnár nevű csendőr századosnak csináltam egy pár csizmát. Ezután jóidéig nyugton hagytak. — Hát sokmindent megélt az ember! Mostan már el is fárasz­tott a beszéd... Majd máskor foly­tatom... Valami meghatódás-félét érez­tem, amikor búcsúzás közben az „öreg tizennyolcas” kommunista katonásan felpattanva, mégis ha­tártalan melegséggel köszöntött: — Szabadság, elvtársam! Nyéki Károly levele nyomán Z. A. vegyenek szalagra az iskolai ok­tatást is segítő előadásokat, sza­valatokat, s más olyan dolgot, amelyek lejátszásukkal a tanterv anyagát szemléltető, illetve „hall­ható” módon kiegészítik. Nemzetközi Földrajzi Hét Jövő év elején Nemzetközi Földrajzi Hét lesz Nyíregyházán,, az Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervének rendezésében. A földrajzi hét előadásai foglalkoz­nak a magyar barlangkutatás eredményeivel, település-földrajzi kérdésekkel, valamint néhány or­szág: az NDK, Vietnam é.s Kína ismertetésével. Fővárosi előadók vannak meghíva a hét megtartá­sára, olyanok, akik több évet töl­töttek az említett országokban, illetve szakterületük a tárgy, mint a barlangkutatás. Az elő­adásokat filmvetítések egészítik1 ki. IM égvs/á/ezer forintos hizlalás! terv a csengeri Lenin TSz-ben A csengeri Lenin Termelőszö­vetkezet tagjai a napokban érté­kesítettek 40 darab hízómarhát. Csupán ebből 200 ezer forint jö­vedelme van a szövetkezetnek. Rövidesen értékesítésre kerül 102 darab hízottsertés is. Ebből szin­tén 200 ezer forintra számíta­nak, A hízómarháért és sertésekért kapott összegből újabb hízómar-, hákat kívánnak beállítani. Az ál­lattenyésztésből eredő jövedelmet látva, a következő esztendőben jelentősen gyarapítják a közös állatállományt. Meghidalnak 200 darab sertést. Ezért 400 ezer fo­rintot kapnak. A 30 darab fejős­tehén évi tejhozamából 100 ezer forint bevételre számítanak. r ; ÉPPEN ÉGY KÖNYVET olva­sott elmerülten, amikor váratla­nnal betoppantam kicsi szobájába. ; Eleinte röviden felelgetett kér­déseimre, de amikor véletlenül a '.háborúra terelődött a szó, egysze­ribe élénk lett Lengyel Józsi bá- '.csi, a mátészalkai Cipész KTSZ öreg veteránja: ■ ; — Hja a háború... volt részem ; henne. Igaz, hogy nem hosszú •ideig voltam a fronton 1915-ben. '.de elég vott, nem is jó arra gon- ; dőlni. Én azt mondhatom, szeren­csémre fogságba estem elég ha- ,mar Trembolánál, Galíciában. így :aztán „végigutaztam” szinte egész Oroszországot. Sok hányódtatás ‘.után az Uraiba, kerültem, ponto­san Jekgterintíúrgban kötöttünk ‘,ki. Itt egy úgynevezett hadfelsze- • relési műhelyben dolgoztam sok- | ezer cipésztársammal együtt. Volt ’.ott mindenféle náció. Abban a '• nagy műhelyben, ahol. én dolgoz­tam, 135-en szorongtunk együtt. ’.Lehettünk magyarok harmincöt— | negyvenen. ; — Hanem érdekes volt az a fo­’.goly-élet! Külön újságot csinál- '.tunk a magyarok részére, a jeka- '.terinburgi „Vörös Űjság”-ot, ‘amelynek szerkesztésében magam is részt vettem 3 társammal ! együtt. Ä. főszerkesztő egy Róth \nevű elvtársam volt. Hm... hm... j ha megölnének sem jut eszembe iß másik neve! A lap egyik szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom