Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-14 / 301. szám

Ha a nyugati hatalmak elutasítják Hyugat-Berlin szabad várossá minősítését, nem marad semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a berlini kérdésben Hruscsov eivtárs interjúja a Süddeutsche Zeitung tudósítójának Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke interjút adott Hans Ulbricht Kampskinek, a „Süddeutsche Zeitung" című nyugatnémet lap tudósítójának. Nyugat-Berlin szabad város státusát jellemezve Nyikita Hruscsov kijelentette: Nyugat-Berlinnek szabad vá­rossá kell válnia, amelynek gazdasági és politikai életébe nem avatkozhat be egyetlen állam sem, beleértve a jelen­legi német államokat is. A szabad városnak demokratikus elveken alapuló saját alkotmány­nyal kell rendelkeznie. A tör­vényhozó hatalmat a lakosság ál­tal szabadon választott parlament, a végrehajtó hatalmat pedig az általa kinevezett kormány gya- korolná. A város saját független igazságszolgáltatással rendelkez­ne. Gazdasági tekintetben egysé­ges egészet képezne, saját költ­ségvetésével, saját bankkal, saját pénzforgalommal és adórendszer­rel. A nyugat-berlini biztonsági kérdésekről Hruscsov kijelentette; — Aligha lehetne Nyugat-Ber­lin biztonságának szavatolására jobb módszert találni, mint a négy nagyhatalom és a két német ál­lam ilyenirányú kötelezettségvál­lalását. Hruscsov hozzáfűzte, hogy ha szükséges, ezeket a szavatossági kötelezettségeket az Egyesült Nemzetek Szervezete is rögzít­hetné. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kész résztvenni a szabad vá­ros státusának szavatolásá­ban. Egyelőre csak a nyugati hatalmak vonakodnak ettől — jegyezte meg Hruscsov; A szovjet kormányfő ismét hangsúlyozta, hogy a nyugati ha­talmak csapatainak berlini tartóz­kodása „rákos daganat“, amely olyan mértékben megnövekedhet, hogy konfliktusok, majd nyílt ka­tonai összetűzések támadnak. Mi ennek a rosszindulatú daganatnak a megszüntetését javasoljuk — mondotta Hruscsov. — Javasla­New York. (TASZSZ): Zorin elvtárs, az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakán résztvevő szovjet kül­döttség vezetője pénteken sajtó- értekezleten nyilatkozott az idői ülésszak eredményeiről. Bevezetőben emlékeztetett. hogy az ülésszak igen felkészült nem­zetközi légkörben ült össze. Ilyen helyzetben a népek elvárták az ENSZ a lehető legnagyobb erő­feszítéseket teszi, hogy véget ér­jen a veszélyes egyensúlyozás a háború szakadékénak szélén, vé­get érjen a fegyverkezés; ver­seny, biztosítva legyen az összes államok békés és egyenjogú együttműködése, az emberiség megmeneküljön az új pusztító há­ború veszélyétől. — A békeszerefcő erők határo­zott fellépése ás nyomása — amely az ülésszak munkájára is kihatott — következtében az Egyesült Államok és Anglia kény­telen volt már novemberben ha­zaszállítani csapatait Libanonból és Jordániából. Ez kétségtelenül elősegítette a közel- és közép-ke­leti feszültség enyhülését, ■— álla­tunk megvalósítása kezdetét je­lentheti az európai helyzet tisz­tázódásának és megjavulásának. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hajlandó visz- szavonni az európai országok területén ideiglenesen tartóz­kodó csapatait, amennyiben a nyugati hatalmak ugyanezt megteszik. Ha ezeket á javaslatainkat elfo­gadják — mondotta Hruscsov .— készek lennénk hozzájárulni a két német állam területén tartóz­kodó külföldi csapatok csökken­tésének és kivonásának ellenőrzé­séhez. — A szabad város státusa' — jelentette ki Hruscsov — nem há­rít Nyugat-Berlinre olyan köte­lezettségeket, amelyek. megterhel­nék a várost és lakosságot, Nyugat-Berlin azonban nem engedheti meg, hogy saját területén bármely más állam és mindenekelőtt az NDK el­len irányuló ellenséges tevé­kenységet és propagandát fejtsenek ki, A Szovjetunió természetszerűleg kész lesz előterjeszteni státusá­nak részletesebb meghatározását is. Ezen túlmenően készek va­gyunk megvizsgálni a nyugati hatalmak bármilyen javaslatait. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke hangsúlyozta, hogy ha. a, nyugati hatalmak eluta­sítják Nyugat-Berlin szabad várossá minősítését, nem ma­rad semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a berlini kérdésben. Hruscsov így folytatta: Nemhisz- szük, hogy Nyugat háborút akar kirobbantani a berlini megszál­lási rendszer maradványainak felszámolására irányuló szovjet javaslat miatt, továbbá amiatt, hogy az NDK teljes szuverénitás- ra tesz szert azoknak a funk­cióknak átvétele után, amelyeket ideiglenesen a szovjet félt gyako­rol. Ha azonban ez — legnagyobb sajnálatunkra — megtörténik — ha megsértik az elbai határt és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen, — a Szovjetunió, mint az NDK pította meg Zorin. ATávol-Kele- ten azonban az Egyesült Államok fclytatja agresszív cselekményeit a Kínai Népköztársaság ellen, s szítja a világ békéjét fenyegető feszültség tűzét. — A közgyűlés általános vi­tája ékesen bizonyította — mondotta Zorin, >-• hogy a világ népei elítéUx az Egye­sült Államok Kína-ellenes agresszív politikáját. Zorin ezután az Ülésszakon be­terjesztett szovjet javaslatok­kal foglalkozott. Megállapítottá, hogy az Egyesült Államok meg­akadályozta az atom- és hidro- génfegyver-kísérletek végleges megszüntetését célzó javaslat el­fogadását. A nyugati hatalmak hibájából nem járt kedvező ered­ménnyel az a szovjet javas at s~m, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország tíz-tizenöt száza­lékkal csökkentse katonai költ­ségvetési kiadásait, s az így meg­takarított összegeket fordítsa az hű szövetségese, teljesíti a varsói szerződésből folyó kötelezettsé­geit es az NDK-val együtt meg­védelmezi szárazföldi, vízi és légi határainak sérthetetlenségét. A kérdés legjobb megoldása az lenne, — jegyezte meg Hruscsov — ha végetvetnének a háborús játéknak és a német kérdést né­peink érdekeinek figyelembevéte­lével rendeznék. — A szovjet kormány jelentet­te ki Hruscsov a továbbiakban, — maradéktalanul helyesli azoknak a nyugatnémet köröknek a véle­ményét, amelyek azt tartják, hogy az atomfegyverek nem szol­gálhatják a Német Szövetsé­gi Köztársaság biztonságát és hogy a nyugatnémet haderő atomfelfegyverzése, ilyen fegy­verek nyugat-németországi elhelyezése, minthogy mindez még tovább sodorja Nyugat- Németországot a háborús elő­készületek útján, az NSZK öszeomlásának, s a németek milliói pusztulásának veszé­lyét rejti magában, A szovjet kormányfő a továb­biakban arra emlékeztetett, hogy a szovjet kormány feltétlenül tá­mogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német ál­lam államközösségének létreho­zására irányuló javaslatát. A német békeszerződéssel kap­csolatban Hruscsov megjegyezte, Adenauer kancellár akárcsak NATO-beli partnerei, olyasféle békeszerződésre törekszenek, amely gyakorlatilag megszüntet­né a Német Demokratikus Köz­társaságot. Ha már így áll a do­log — jelentette ki Hruscsov — a Német Demokratikus Köztársa­ságban élő németek javasolhat­nák a Német Szövetségi Köztár­saság megszüntetését és az or­szág újraegyesítését olyan szocia­lista elvek alapján, amelyekre az NDK épül. Nyilvánvaló azonban, hogy a kérdésnek mindkét felve­tése irreális. A német kérdés végérvényes megoldásának egyet­len reális lehetősége a békés ren­dezés útja. A német békeszerződés megkö­tésekor kétségkívül számolni kell a két német állam létezésével, s e két államot be kell vonni a négy nagyhatalom tárgyalásaiba. elmaradott országok megsegítésé­re. Zorin a közgyűlés leszerelési vitájának pozitív eredménye­ként értékelte azt a határoza­tot, hogy az ENSZ minden tagállamát jelölelő leszerelési bizottságot alakítanak, továb­bá annak az amerilcai kísér­letnek meghiúsítását, hogy alakítsák meg az ENSZ úgy­nevezett fegyveres erőit. A világűr használatának kér­déséről folytatott vitáról Zorin megállapította: — Az • Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom kormányai megakadályozták a világűr kato­nai célokra való használatánaK megtiltását, s ezzel megmutatták, hogy folytatni szándékoznak kül­földi katonai támaszpontok léte­sítésére és fejlesztésére irányuló politikájukat. — Az Egyesült Államok diktá­tum-politikájának csődje megnyil­vánult a koreai kérdés vitájában is — folytatta Zorin. Az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja tegnap reggel tar­totta alakuló ülését a megyei ta­nács épületében. Az ülésen a Hazafias Népfront megyei elnök­ségének javaslatát a vezetőség megválasztására Kokas Ferenc megyei titkár terjesztette elő. A javaslatot egyhangúlag elfodag- ták. A csoport elnöke Benkei András, titkára Fekete Anna, el­nökhelyettes Berki Zoltán. A vezetőség megválasztása után a képviselők az egész évre szóló munkaprogramjukat beszélték meg, s fogadták el. Megállapod­tak abban, hogy kéthavonkint üléseznek. Munkájuk eredménye­sebbé tétele érdekében minden alkalommal tájékoztatót kapnak a megye politikai életéről. Előre meghatározták a tárgyalandó ,na­SOHA NEM SZÁRMAZOTT JÓ a zsörtölődésből, széthúzásból, bi­zalmatlankodásból. Amelyik párt- szervezet vezetésében nem érvé­nyesült az elvi egység, a kollek­tiv vezetés,, az egész falu kárát látta annak. Tudvalévő, hogy az előrehaladásnak, a párt-, a gaz­dasági és a társadalmi élet ered­ményei elérésének feltételei van­nak, Legfontosabb a párt helyes irányvonalát követő, határozott, igazságos, az emberek bizalmát élvező pártvezetés. Ezen a téren sajnos hibák vannak a tiszabez- dédi pártszervezetben. Igaz, hogy a több mint kétezer lelket szám­láló faluban, csupán tizenegyné- hány kommunsta van. Kevés, de ha összefogn rk és mindig s nép­re támaszkodva a legfontosabb tennivalókra irányulna figyel­mük, sok szép eredménv dicsér­né munkájukat. Sajnos, nincs pártmunkájuk a kommunisták­nak, s ezt a párt tagjai kifogá­solják. NEM MEGFELELŐ a pártveze­tés. Bodnár István párttitkár fa­lun kívül lakik, keveset tartóz­kodik a kommunisták és a pár- tonkívüli. emberek között. Ped'g tennivaló akadna bőségesen. Mint másutt, itt is lehetne társadalmi munkára, összefogásra szervezni a párttagokat és a pártonkít ülie- ket. Régi vágya a bezdédieknek egy napközi, vágy óvoda építése. — Á koreai kérdés zsákutcá­ba kerüli. Ez pedig fokozza a távol-keleti feszültséget, s még nehezebbé és bonyolul­tabbá teszi Korea egységének megteremtését. A közgyűlés ülésszakán megvi­tatásra került több kérdés, amely bizonyos mértékig összefügg a gyarmati elnyomott népek függet­lenségi és szabadságharcával. Több ilyen kérdés megvitatásá­nak fontos eredménye volt, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország más gyarmatosí­tó politikát folytató hatalmak el­szigetelt helyzetbe kerültek. — A közgyűlés — fo’ytatta Zo­rin — Csehszlovákia és néhány más ország javaslatára egyhangú határozatot hozott, hogy minden állam a gyakorlatban valósítsa meg a békés együttélés el-eit. Ezzel kifejezte a népek óhaját, hogy ki kell küszöbölni a bizal­matlanságot és ellenségeskedést a nemzetközi kapcsolatokból, pirendi pontokat is. Így péidaari a legközelebbi, januári ülésükön a termelőszövetkezetek helyzetét vizsgálják meg a zárszámadások után. Évközben sor kerül még többek között a megye mezőgaz­dasága gépesítésének, a városi és falusi ifjúság nevelésének, a táv­lati kulturális fejlesztési tervnek,; a megye egészségügyi és szociális1 helyzetének megvitatására. A képviselők hozzászólásaikban hangsúlyozták; legtöbb törekvé­sük, hogy szoros kapcsolatot tart­sanak választóikkal, sokat tartóz­kodjanak köztük, megismerjék életüket, munkájukat, problé­máikat, s tevékenységükkel elő­segítsék a megye gazdasági és kulturális fejlődését. Szinte mindenki első javaslatként említi. Azt is szeretnék, hogy a főutcán megépülne a járda. Az em­berek szívesen segítenének ezek­nek a megépítésében is társadal­mi munkával, mint azt a két tan­termes iskolánál tették. Sajnos, ilyen kérdésekkel nem fcglalkoz-, nak a pártszervezet tanácskozá-’ sain. ELSŐSORBAN a pártvezető­ség tétlenkedése miatt pang a pártélet Tiszabezdéden. Termé­szetesen ez visszahúzza a falu fejlődését is, hiszen az emberek javaslatai nem kerülnek vitafó­rum elé, hogy azokból tervek és tettek születhessenek. Ez mind­addig gondot jelent, amíg céltu­datos, határozott vezetés nem lesz. A kommunisták követelik, hogy ne olyan „se hideg, se meleg“- módra foglalkozzék ügyeikkel a vezetőség. Ne legyen mindenki­nek „jó ember“ Bodnár elvtárs, hanem ha szükséges, kommunis­ta módon bírálja meg a párt tag­jait. A PARTSZERVEZET vezető­sége akkor dolgozik helyesen, ha figyelembe veszi.a párttagság vé­leményét, a tömegek javaslatait, s azokat a párt határozatai alap­ján megvalósítja. Sajnos, nem mindenben kétdk ki a párttagság véleményét. Helytelen volt, hogy a párt szervezeti szabályzatát megsértve, egyszerűen elutasítot­ták Adamiczki Gábor felvételi kérelmét, holott azt a taggyűlés elé kellett volna terjeszteni. Nem helyes az sem, ahogy a tömeg­szervezetekkel foglalkoznak. A nőtanács vezetősége, és tagjai bi­zalmat, támogatást kérnek, s a fiatalok pedig feladatokat. A KISZ-szervezet tagjai társadalmi munkában elültették volna a fa­csemetéket, de a tanács nem biz- ta rájuk. A pártvezetőség viszont tudott erről, de hallgatott. BODNÁR SÄJSfDOR vb. elnök­nek, mint vezetőnek, többet kell foglalkozni a közügyekei, az em­berekkel, s arra kell törekedni, hogy igazságosan, reálisan ítélje meg a dolgozókat. Nem szabad lekezelő módon bánni a nőtanács- csal, hanerh velük együtt megér­tésben dolgozni. Változtam kell a helyi politi­kán. Nem arról van szó, hogy a középparasztokat ne támogassák; Helyes, hogy megalakították a gyümölcstermelési szakcsoportot. Ellenben vigyázzanak arra, hogy a szegényparasztok se maradja­nak ki ebből. A BARÁTI VISZONY kommu­nisták között sem jelenti azt, hogy elnézzék egymás hibáit. Azt sem jelenti, hogy helytelen dolgokat kényszerítsünk elvtársainkra. A falu vezetői magatartásukban, egymáshoz való viszonyukban a kommunistára jellemző elvhűség talaján álljanak. Ha így lesz, akkor kivirul a bizalom fája Tiszabezdéden. Zorin elvtárs sajtónyilatkozata as EWSZ közgyűlés idei ülésszakának munkájáról-JL KELETMAGf A KORsiAG 1988 DECEMBER 14, VASÁRNAP T galakul! az országgyűlési képviselők megyei csoportja r()u' id {ú i L ki cl kizaL&m ! Miért nana a vártáiét Tiszabezdéden?

Next

/
Oldalképek
Tartalom