Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-05 / 284. szám

Ü958. DECEMBER S, PÉNTEK KEEETMAGYAKORSZÁb 5 A szovjet tudomány újabb nagy eredményeket vár a szputnyikok és kozmikus rakéták terén Ax új szovjet heteves terv tudományos távlatairól ír a Pravda Országos mozgalommá vált a kommunista brigádok szervezése a Szovjetunióban A Pravda közli Nyeszmejanov- nak, a Szovjetunió Tudományos Akadémia elnökének cikkét az új hétéves terv tudományos távlatai­ról. Nyeszmejanov cikke bevezető részében hangsúlyozza: a szovjet tudomány alapvető feiadata most az, hogy egyre hatalmasabb energiaforrásokat tárjon fel, elmélyítse a termonukleáris kutatásokat, fokozza az ország villamosítását, egyre nagyob mértékben aknázza ki a föld mélyéből nyerhető gá- zok-adta lehetőségeket. A csillagászati kutatásokról szólva, Nyeszmejanov bejelentet­te, hogy a szovjet tudomány újabb nagy eredményeket vár a szputnyikok és a kozmikus rakéták területén, amelyekkel egyre tökéletesebb műszereket juttatnak maid el a légkör fölötti űrbe. Az automati­zálás terén is új leiadatoKat kall megoldani. Bevezetik majd olyan elektronikus számológépek hasz­nálatát, amelyek egy másodperc alatt egymil­lió műveletet tudnak elvégezni. A hétéves terv keretében igen széleskörűvé válik az automatizálás és a gépesítés: a szoviet tudománv kidolgoz?*» az önvezérlésű gépsorok működését, ve?r- ha. t ja az eg sz technika lé­nyeges átdolgozását és tökéletesí­tését. A közlekedés és a távközlés területén is jelentős újítások várhatók, amelyek a távvezérlés a távközlés és a távolbalátás új módszerein alapulnak. Az új technikának olyan könnyű anyagokra lesz szük­sége, amelyeket szintetikus úton állítanak elő: ez azt je­lenti, hogy gyökeresen át kell szervezni a szovjet vegy­ipart. A vegyiparnak olyan új szinté­PEKING (Űj Kína): Amint már jelentettük, a Magyar Népköztár­saság katonai küldöttsége megér­kezett Pekingbe. A repülőtéren Peng Tő-huaj marsall üdvözölte a magyar katonai küldöttséget. Be­szédében a töboi között a követ­kezőket mondta: A kínai nép es felszabadító néphadserege lelkes örömmel látja a magyar nép ra­gyogó sikereit, amelyet népgaz­daságának helyreállításában és fejlesztésében elért, s örül a ma­gyar néphadsereg növekvő erejé­nek. Mélységes meggyőződésem, hogy küldöttségük baráti látogatása elő fogja mozdítani Kína és Ma­gyarország népeinek és fegyveres FELHÖSÖDÉS, HAVAZÄS Várhtó időjárás pénteken es­tig: felhős, ködös idő, sok helyen főként az ország északi felében havazás, mérsékelt nyugati szél­lel. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: minusz 8—mínusz 11, északkeleten minusz 12—minusz 15 fok. Legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken: északnyugaton minusz 2 plusz 1, máshol minusz 4, plusz 1 fok között. Távolabbi kilátások: átmeneti enyhülés, havazással, tikus műanyagokat kell nagy mennyiségben előállítani, ame­lyek forradalmosítani fogják a fogyasztási ipar igen jelentős szektorait. (Megjelent az Esti Hírlapban.) erőinek barátságát, szilárdítja a szocialista tábor szolidaritását és együttműKödfeét, s ezzel hozzájá­rul a világbéke megóvásának nagy és nemes ügyéhez — mon­dotta Peng Tő-huaj marsall. Révész Géza vezérezredes meg­köszönte a kínai kormánynak, hogy meghívta a magyar küldött­séget, majd egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: A két nép és a két hadsereg barátsága a szocialista tábor nagy családján belül kiállotta az impe­rialisták ádáz támadásainak meg­próbáltatásait. Ez a barátság h marxizmus—leninizmus örök igaz­ságának sziklaszilárd alapján erő­södik. A Szovjetunió vezette szocia­lista tábor egységesen támogatja a kínai népnek Tajvanra és a partmenti szigetekre vonatkozó elidegeníthetetlen jogát. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kínai nép jogos kívánsága valóra válik. A honvédelmi miniszter a ma­gyar nép és a fegyveres erők ne­vében megköszönte a kínai nép­nek azt a baráti segítséget, ame­ly e, a nehéz napokban nyújtott a magyar népnek. A magyar kato­nai küldöttség ezután Peng Tő- huaj marsai’ kíséretében fogadta a tiszteletére kivonult díszszázad tisztelgését. Moszkva, (MTI): A moszkvai vasutas fiatalok kezdeményezése, a kommunista munkabrigádok megteremtése országos mozgalom­má szélesedett. Mindtöbb és több brigád, műhely, sőt egész üzem TOKIÓ (MTI): V. Zacepin a TASZSZ tudósítója írja: — Japánban hatalmas tiltakozó hullám támadt a reakciónak azokkal a kísérleteivel szemben, hogy újraélessze a rendőri ön­kényuralmat, a nép tiltakozása arra késztette a kormányt, hogy ideiglenesen felfüggessze a ja­pán-amerikai „biztonsági szer­ződés“ felülvizsgálatára vonatko­zó tárgyalásokat. De a sajtójelentésből kitűnik hogy a kormány már a legköze­lebbi jövőben újra kezdi a tár­gyalásokat, mert az a szándéka, hogy a jövő év elején új szerző­déstervezetet terjeszt a parlament elé. A Jpmiuri című nagy burzsoá lap szerint a „biztonsági szerző­dés“ felülvizsgálata és Okinava, valamint Ogaszava szigetek bevo­nása e szerződés hatálya alá, végső fokon arra vezetne, hogy háboru­Moszkva, (TASZSZ): Az atom- ós hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetésének kérdését tanul­mányozó genfi értekezlet novem­ber 29-i ülésén a szovjet küldött felolvasta a Szovjetunió kormá­nyának nyilatkozatát. Á nyilatkozat rámutat, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Alla­teszi magáévá az új jelszót: „Kommunista módon élni, dol­gozni és tanulni!“ A komszomoiisták kezdeménye­zéséhez sok idősebb dolgozó is csatlakozott. ba sodorják Japánt. A lap han­goztatja: A szerződés ilyen felül­vizsgálata esetén Japán belekerül a tervezett SZEATO—Északkelet- Ázsiai Katonai Tömb-csoportosu­lásba. Kitüntették Szakasite áriiáü eivtérsat A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Szakasits Árpádnak, az isu^oki Tanács tagjának, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége elnökének 70. születésnapja alkalmából több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége elis­meréséül, a Munka Vörös Zász.ó érdemrendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. mok és Nagy-Britannia képvise­lőinek a nukleáris fegyverkísér­letek kérdéséről folytatott tanács­kozása immár több, mint három hete egyhelyben topog, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britan­nia ki akar térni az egyezmény megkötése elől, Meggyőződésünk,, hogy a kínai nép kívánsága valóra válik Peng Tő-huaj és Révész Géza elv társak beszéde a pekingi repülőtéren A japán nép nem akarja, hogy bevonják a távol-keleti amerikai kalandokba A szovjet kormány nyilatkozata a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről Az Állami Tretyakov Képtár ép ülete Moszkvai jegyzetek A Tretyakov Képtár .........épp olv gyönyörű és nagyszerű, mint a Művész Színház, a Va- szilij Blazsennij temp­lom és egyéb szépsége Moszkvának...” (GORKIJ) Moszkva joggal büszke mű- LTJ- vészeti múzeumaira, ame­lyek az orosz művészet remeKmű- veiiijk valóságos kincsestárai. Aki a szovjet fővárosba érkezik, okvetlenül ellátogat a Lavrn- sinszkij utcai épületbe, ahol az Állami Tretyakov Képtar kin­cseiben gyönyörködhet. A világhírű képtár 1956-ban ünnepelte alapításának 100 esz­tendős évfordulóját. Pável Mihaj - lovics Tretyakov (1832—1898) — akinek közéleti tevékenysége szo­rosa n egybefonódott az orosz tár­sadalom nemzeti öntudatának nö­vekedésével — alapította a világ­hírű képtárt 1856-ban. Tretyakov — aki barátja volt Szpászovnak, Riepinnek és sok más, az orosz irodalom és művészet kiválóságai­nak — mélyen hitt az orosz mű­vészet felvirágzásában, -íz orosz nép alkotó tehetségében. Művészi igénnyel, hozzáértéssel gyűjtötte korának legjobb, leg­művészibb alkotásait azzal a cél­lal, hogy mindezeket, amelyeket az orosz művészek alkotó tehet­sége teremtett, az orosz nép köz­kincsévé tegye. Képtára számára megvette az ősi orosz iestészet remekeit is. 1892-ben Tretyakov saját, valamint fiatalabb testvé­rének gyűjteményét Moszkva né­pének ajándékozta. 1918-ban Lenin aláírta a. Nép­biztosok Tanácsa határozatát a képtár népi tulajdonba vételéről s elrendelte hogy a híres képtarai alapítójáról, Állami Tretyakov Képtárnak nevezzék el. A képtár a soronkövetkező évek során egyre gazdagodott. 1925-ben beleolvadt a Rumjancev múzeum, 1926-ban a Cvetkovszkij képtár, 1929-ben pedig az ikon festészet múzeuma, és az Oszt­ronhovszkij múzeum. A látogató jelenleg több mint ötezer fest­mény l, az ősi orosz művészet há­romezernél több alkotását, körül­belül 900 szobrot, több mint har­mincezer rajzot és metszetet cso­dálhat meg a képtár helyiségei­ben. Időrendi sorrendben a képtár­ban az első helyen az ősi orosz művészet alkotásainak bemuta­tása szerepel, amely a XI. szá­zadtól a XVII. századig terjedő időt öleli fel. A szovjet műtörté­nészek által összegyűjtött és res­taurált ősi orosz festészet egye­temes emlékei — a kievi, a pszkovi és a novgorodi művészek alkotásai — módot adnak az ősi művészet (XI—XV. század) ha­gyományainak megismeréséhez. Gyönyörködhetünk a XV. század­ban élő zseniális moszkvai festő­nek, Rubjov Andrejnek művésze- tében. Megcsodálhatjuk a Nagy Péter előtti korok mestereinek művé­szetét, s a XVIII—XIX. század eleji orosz arcképfestők, Rokotov, Levickij' Borovikovszkij, Kip- renszkij alkotásait. Brjulov és Tropinyin arcképeivel, Fedotcv és Veneciánov életképeikkel kép­viselik a XIX. század első felé­nek orosz művészetét. Felejthetetlen élményt jelent A. Ivanovnak, a XIX. század első fele legnagyobb orosz festőművé­szének alkotásait megtekinteni. Műveit igen magasfokú eszmei pátos* jellemzi, amely a későbbiek során jellegzetes vonása lesz a haladó orosz művészetnek. Cso­dálatraméltó „Krisztus megjele­nése“ című hatalmas alkotása, amelyben a zseniális művész az emberiség igazságra való törek­véseinek gondolatát fejezi ki pá­ratlan művészettel, alkotótehet­séggel. P. Fedotov (1815—1852) az orosz festészetben a kritikai realizmus megalapítója. Alkotásait (Az új lovag, Az őrnagy leánykérőben, Az özvegyecske) az élet-igazságra, igaz művészetre, realizmusra való törekvés jellemzi. Gyönyörködhetünk a XIX. szá­zad második fele nagy orosz realistáinak alkotásaiban. Veres- csagin (1842—1904) festményeit (az 1812-es Honvédő Háborúról szóló nagyméretű képekből álló ciklus) a hóborúellenes küzdelem­nek szentelte, leleplezve annak kegyetlenségeit és borzalmait, ugyanakkor emléket állít a hő­söknek, akik a nép igazságáért harcolnak. Repin (1848—1930) művészi alkotásai igen sokolda­lúak. Elemi erővel mutatja a iiép erejét (hajóvontatók a gázlón), a bűn mélységét és tragikumát (Rettegett Iván és fia), az egy­szerű emberek sziporkázó vidám­ságát (Zaporozsnyei kozákok), a forradalmárok rendíthetetlen el­szántságát és nagyságát (A gyó­nás megtagadása), az emberi lé­lek finom rezzenéseit (Akit nem vártak). V. Szyrikov (1848—1916) alko­tásai az orosz nép történelmi múltját elevenítik meg. Témavá­lasztásában a legdrámaibb elemek dominálnak (A Szterelecek kivég­zésének reggele, Marozova bojár- asszony, Jermák meghódítja Szi­bériát), s figyelmét a mély, a lé­lekben zajló drámára összponto­sítja, és így éri el képei a döbbe­netes kifejezőerőt és hatást. I. Levitián (1861—1900) a finom lírai képek, az orosz táj felülmúl­hatatlan énekese. Alkotásai íz orosz művészet büszkeségei. V. Szeröv (1865—1911) - felülmúlha­tatlan portréfestő. Műveinek élet- szerűsége az orosz realista művé­szet új fellendülését jelzi. > Vrubelj, K. Korovin, Sz Iva­nov, Rjavuskin, Máljávin, Ka­szatkin, Nyeszterov, Arhipov és mások művei gazdagon adják vissza a XIX. század vége és a XX. század eleje orosz művésze­tét. Sz. Ivanov festőművésznek leg­érdekesebbek azok a képei ame­lyek a proletáriátus és a pa­rasztság megmozdulásait ábrázol­ják az első orosz forradalom ide­jén. Hatalmas méretű történelmi képei — Moszkvaiak hadjárata, Cár — az orosz festészet kima­gasló alkotásai. A szem egy pillanatra sem Pi­henhet meg a gazdag változatos­sággal elébetáruló festmények, műalkotások láttán. A képzelet, s az emberi szó kevés ahhoz, hogy visszaadja a látottakat. Ezért mindössze csak arra vállalkozt im, hogy felsoroljam a látottakat. Most is, amikor újra emlékezem a világhírű képtárban eltöltött na­pokra, hiszen moszkvai tartózko­dásom alatt többször visszatértem ide — arra gondolok, mint ottjár- tamban; sokan, igen sokan lát- nassák és csodálhassák meg az orosz művészet eme valóságos kincsestárát. KOVÁCS JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom