Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-25 / 309. szám

Y/fdf pr» I ecd/ia I tgy••ö11«*•£ XV. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM Ára 80 fillér 1958. december 23, csütörtök z"VX •• •• • ^ JCaiz&íito 14 áborút látott gyermekeknek, frontot szenvedett apák­11 nak, gyermeket vesztő édesanyának van-e szebb szó ennél: béke? Van-e reménytelibb szó ennél, amikor elszabadul a fék­telen halálkocsi, s gázol át élőkön és holtakon a véres tajtékú ló, kíméletlen, otromba patáival? S van-e megnyugtatóbb szó, amikor a fényes kirakatok tükrében nézegetik magukat az emberek, csómagokkal megrakodva, ajándékot osztva és kapva, a csendes, különös kaiácsonyesti utcán? Ízlelted már ennek a szónak az ízét? Gondoltál akkor magadra, amikor a fasiszta háborúban aknatűzben csikorgat­tad a fogad, és remegve haraptad a szád, s tompán, ködö­sen ott visongott benned a vágy: mikor?! Mikor lesz már?! Gondoltál már magadra fűtött szobádban, gyermekeid kőiében, akik pirultan az örömtől játszanak a szőnyegen, vagy az asztalon heverő játékokkal, a kis buta mackóval, a piros autóval, pörgetik a kockát, vagy a könyvet lapozzák? Gondoltál a községre, a városra, felülről, messzebbről, osszefogottabb képzelettel, megnyitva a házak tetejét, egy­szerre látva minden családot, ahogy a béke ünnepén felol­vadnak valami különös bizalomba? Láttad már így az egész hazát, ezer és ezer házával, lo­bogó gyertyácskákkal, illatos fenyőkkel, boldog emberek mil­lióival? Gondoltál már arra, hogy a világon nem volt még talán olyan esztendő, amikor az év valamennyi napján, minden órájában ne halt volna meg valaki háborúban, erőszak esz­közétől? És gondoltál már arra, hogy a béke olyan drága, olyan szent, olyan sokatérő, mint az édesanyád? Mit tudnál tenni édesanyádért? Ugye, mindent? Harcolni, körömmel, foggal is, ha kell! így kell szeretni a békét. Hiszen benne van minden, amit szeretsz, ami érték, ami az élethez, a földhöz, a világhoz tartozik. Az is benne van, hogy most gazdagabb ajándékokat tud­tál adni, mint azelőtt. És jövőre még többet, még szebbet adhatsz. Az is benne van, hogy gyermeked szebb iskolába járhat, mint tavaly, mert a községed is kapott ajándékot. Az is, hogy gazdagabbak a földek, mert ők is mind több aján­dékot kapnak, a hozzáértőbb gazdáiktól, gépeket, tápanyago­kat, gondozást. Az is, hogy házat építettél, hogy új bútorokat vettél, hogy nyaralást tervezel, hogy évekre előre összeállí­tod családod életének tervét, mint kicsiny, de fontos részét annak a nagynak, ami egész népünk, nemzetünk terve, ami szintén csak része, de számunkra nagyon fontos része a szo­cializmus világot átfogó, hatalmas tervének. Ez a hatalmas terv biztos! Ez a hatalmas terv győzelmes. És ezért biztos és boldogsággal teljes népünk terve is, és a tied is, a te kis csa­ládodé. Ha meggyújtod a gyertyát, ha koccintod paharad, gon­dolj arra, hogy boldog ember vagy. Gondolj rá bátran és büszkén. Mert az vagy. Ha bántanak is bajok, ha gondjaid is vannak, mégis, alapjában boldog ember vagy, hiszen a kis bajok elmúlnak, a kis sebeket könnyen gyógyítja a múló idő, csak a nagyok hagynak mély, végzetes sebet. Csak a há­ború hagy évtizedekig sajgó sebeket. Gondolj azokra, akik talán ma is küzdenek boldogságukért, népük, nemzetük lé­téért, a függetlenségért, az emberi sorsért. Gondolj azokra, akiknek ma éppen olyan reménytelen a holnapjuk, mint tegnap, akik ma is talán, munka nélkül állanak a kapitaliz­mus országaiban, egyszerű munkásemberekre, akik ott attól rettegnek, hogy holnap az utcára kerülnek. S ha nem szíve­sen, de gondolj a nyugati háborús hírverésre is, a feltámadó német fasizmusra, az előretolt amerikai támaszpontokra is. De gondolj erőnkre is, hogy nekünk nem szólam a béke, ha­nem melegtestű, létező valóság, életünk, munkánk, jelenünk, jövőnk! És tudd, hogy ezt nem hagyjuk semmi áron! Piros szívek dobognak a mellünkben. Fényes gyertyák mellett melegszünk egymás füzétől. Forró tüzek, piros tüzek lobognak a tetők alatt, otthonokban, falun és városon. Forró, piros tüzek szerte a világon, ahol dolgozó, igaz emberek él­nek. És egyszer ezek a piros tüzek egyesülve megolvaszta­nak minden jeget, közönyt, hidegháborút és atomfegyverke­zést, jéghideg aggyal kiagyalt tömeggyílkosságok terveit, csengő aranyakat, koppanó szegd fasiszta rnasírozást, gyar­mati bilincseket és minden fájdalmat, minden szenvedést! És most gyújtsd meg a gyertyát, vagy koccints poharad­dal. És légy boldog, nagyon, nagyon boldog. Szántanak a tiszavasvári traktorosok A korábbi hetekben a fagy miatt félbemaradt a mélyszántás. Most azonban kedvezőre fordult az idő. Viszont a sok csapadék hátráltatta a munkát. Sáros volt a talaj. A Tiszavasvári Gépállo­más traktorosai azonban minden percet kihasználtak. Mikor any- nyira megszikkadt a talaj, hogy géppel lehetett arra rá­menni, megkezdték ismét a mély­szántást. Jelenleg húsz gép végzi ezt a munkát. Bodor Sándor és Berki László a Tiszaeszlári Győ­zelem Termelőszövetkezetben szántanak. A tiszavasvári Petőfi TSZ-ben még 50 holdat mélyszántanak. Ha ezt is elvégzi a három traktoros, a mélyszántásra váró területen 100 százalékig befejezik a mun­kát. A Haladás és Lenin téeszek- ben is dolgoznak a gépek. Igye­keznek, hogy az eddig 98 száza­lékra teljesített mélyszántási ter­vüket a kedvező időjárásban 100 százalékra teljesítsék. Talajmun­ka tervét 209 százalékra teljesítet­te a gépállomás. Az igyekvő trak­torosok megérdemlik az elisme­rést, szorgalmukkal jelentősen hozzájárulnak a jövő évi termés­hozamok emeléséhez. Negyrenöí és fél forinttal zárt a tiszaeszlári Győzelem Tsz Kis szövetkezet a tiszaeszlári Győzelem. 1958-ban 150 hold kö­zös szántón gazdálkodtak 28-an. Állatállományuk tíz fejőstehén, nyolc növendékmarha, négy ló és 180 juh volt. A szövetkezet ter­méseredményei jó közepesek vol­tak. Búzából 10, ősziárpából 12, cukorrépából 210, napraforgóból 8.5, kukoricából 25 (csöves), és dohányból 12 mázsát takarítottak be holdanként. Jól gazdálkodtak a munkaegy­ségekkel és a tervezett 7888-ból 250-et megtakarítottak. A szövet­kezeti tagoknak 23.67 forint kész­pénzt és 21.93 forint értékű ter­ményt osztottak, így munkaegysá- genkén összesen 45.60 forint ju­tott. Az olyan havi átlagkeresetek, mint a Bellái András 2384, az Oláh József 2957, vagy a Mol­nár Mihály családjának a 3366 forintos jövedelme, nem hagyják közömbösen a kívülállókat. Zár­számadás után Mátyás János, Csuha László és Kovács Miklós kérte felvételét a Győzelem TSZ- be. Treszkai János mg. felügyelő. Ez év tavaszán egy nemes ve­télkedés indult megyénkben is a kukoricatermelők között. Leg­többen a tiszalöki járásból je­lentkeztek. Hogy mennyire ko­molyan vették a versenyt, azt a helyezések is mutatják. Első lett a tiszalöki Szabadság TSZ, jutalmul egy bronz szelencét és egy oklevelet kaptak. A má­sodik díjat, egy bronz serleget és oklevelet szintén a tiszalökiek vitték el, a Búzavirág TSZ tag­pai. A harmadik díjat, a négy- százforintos mezőgazdasági lexi­kont a tiszavasvári Haladás TSZ tagjai nyerték el. Nagy Miklós tiszalöki, Dohán Pál tiszavasvári és Vitkovics András geszterédi egyénileg dolgozó parasztok 300— 300 forint jutalmat és egy-egy el­ismerő oklevelet kaptak. A díjakat a verseny győztesei a kukoricatermelők megyei érte­kezletén kapták, ahol rajtuk kí­vül még negyvenen kaptak elis­merő oklevelet. Eddig 600 darab sertést vágtak Ma nyolc ifjúpár tart esküvőt RAKAMAZON A rakamazi gazdák vendégszerető embe­rek. Ám a vendéglá­táshoz nem elegen­dő a szeretet. Nem is ünnep és vendéglátás az Rakamazon, ha nincs terített asztal, hús, tészta, bor a vendég előtt. Vacsorát, zamatos rizlinget vi­szont csak akkor lehet a vendégnek adni, ha van miből. A raka- maziaknak van. Ed­dig hatszáz daici >» sertést vágtak. A köz­ség vezetői szerint az ünnepek után még ezernégyszáz sertést perzselnek meg. Nem ritka az olyan család, ahol két uiszno nu- sát sózzák teknőbe. A községben ezerötszáz család lakik és amíg a sertésvágási szezon tart mintesv kélezei darab sertést vágn. k le. Ilyenkor van a há­zasságkötések ,, sze­zonja” is Rakamazon. A fiatalok megvárják míg meghízik a ser­tés, kiforr a bor, s csak ez u án szánjáic el magukat házas­ságkötésre. (Nem rossz szokás!) A ka­rácsonyi ünnepek al­kalmával is nyo'c ’f­lu pár ft gad örök hűséget egymásnak. Ferger Eta es Tóth StVun is ma mond­ják ki az anyakónyv- vizető előtt a boldo­gító igent. Egy-egy iakodau moa száz­ötven vendéget :s hívnak. Azok sem búsul­nak, akik nem hiva­talosak a lakod" l­n.á'iba, A többszáz­ezer forintos költség­gel épült és nemrég felavatott új kultúr- házban vidám tarka estet rendeznek. Szól a zene reggelig, ví­gan járják a csár­dást, keringőt más­napra virrad^- A tehéntartó gaz­dák ablaka alatt megszólal a gulyás kürtje. M tik az ismerősöket. A sertéspásztorok sem felejtették el ré­gi szokásukat. Kará­csony este megfújják a szarúkürtöt a ser­téstartók ablaka ai^H. Aztán jönnek a kán- tálók, felcsendül az ének, tányér, pohár kerül az asztalra. Vi­gadnak, a békesség­re, szeretetre ürítik & poharakat Tiszalökiek nyerték a kukoricatermelési verseny első és második díját

Next

/
Oldalképek
Tartalom