Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-21 / 307. szám
19Ú8 DECEMBER 21, VASÁRNAP KELFTM VGYARURSiiAG Az. orvosi viisgálatnái nélkülözhetetlen sztetoszkóp is egyetlen ötlet szikrájából pattant ki. 1816-ban a párizsi necker-kór- ház fiatal orvosánál, Laennecknél vizsgálatra jelentkezett egy kereskedő tetemes térfogatú felesége. Mikor a fiatal orvos meglátta a hájtömeget, gátlása támadt arra a gondolatra, hogy fülét oda kell helyeznie, ahol a szív dobog. Hirtelen eszébe ;'|,ott, hogy a kórházhoz vezető utón két játszadozó gyereket látott, akik egy hosszú pléhcsövön „beszélgettek”, Laen- neck felkapta íróasztaláról a blokkfüzetét, csőalakúra összetekerte és a dúskeblű hölgy szíve fölé tartotta. És íme, sokkal jobban hallotta a szív dobogását, mint puszta füllel. Laenneck ezekután hozzáfogott, hogy hónapokig tartó kísérlettel megállapítsa, melyik a legjobb hallgatócső. 1918-ban, tehát kereken 40 évvel ezelőtt a párizsi orvosi akadémia előtt bemutatta a világ első sztetoszkópját, a 30 centi hosszú, vékony nyárfacsövet. így született meg a fiatal oryos ötletéből az orvosok egyik legfontosabb segédeszköze. (K. 1.) Amikor a szegényemberek éhesen tántorogtak a világban 4 régi társadalom képte- len volt a szegénységet megszüntetni, munkát, kenyeret biztosítani. Mit tehetett a szegény ember? Kivándorolt oda, ahol úgy-ahogy munkához, keresethez, megélhetéshez jutott. Özönlött a magyarság Amerikába. Abban az időben a főispáni hivatalnak volt jogában a kivándorlást engedélyezni, vagy megtagadni. Ez a hivatal statisztikát is vezetett a beérkezett kérelmekről és kivándoroltakról. A statisztika ránkmaradt és elárulja, hogy például az 1913-as esztendőben Szabolcs megyében 3915 útlevél iránti kérelmet adtak be a főispáni hivatalhoz s ennek következtében mintegy 2000 család vándorolt ki Amerikába. A Nyírvidék című újság felfigyelt erre a nagy számú kivándorlásra és megpróbálta az urak önigazolásaként megkeresni a kivándorlás okait. Olvassuk csak! „A kivándorlás valóságos oka a kielégíthetetlen emberi természetben rejlik, amit a hiányos nevelés idéz elő.” Ezen fejtegetés szerint a magyar népből hiányzik az elégedettség tudata, kevésnek találja azt, amit az országban kap, pedig e lap szerint az elegendő volna, ha a munka- nélküli bolyongók nevelése nem volna hiányos. Ez az újság nem akar tudomást venni arról, hogy az emberek ezre és tízezrében s milliókban nem is alakulhatott ki az elégedettség, hiszen éheztek, nyomorogtak, éppen csak tengették az életüket. A kivándorlás második okáról azt mondja: „Nagyzás teszi népünket hazátlanná, mivel a német nemzeti viselet iránt ki- ábrándíthatatlanságig szerelmes a magyar. ...Nincs kifejlődve érzéke a magyar faj ezer éves és a világon páratlanul álló, minden alkalomra a legbeválóbb nemzeti viselet szépségei iránt.” Az újság szerint a legnagyobb baj, hogy a magyar a pantaló után vágyakozik. A Nyírvidék szerint nem kenyér után, hanem pantalót viselni megy Amerikába és külföldre. Itt az országban már mintha nem találnának elég lehetőséget a divat követésére. Csak azt nem tudjuk elgondolni, hogyan divatol- hatott a magyar munkás napi 80 filléres napszámból? Hogyan, hiszen éppen a Nyírvidék hirdette, hogy egy mázsa búza 21 korona 20 fillér volt? Ugyancsak ebben az újságban hirdeti az árakat a nyíregyházi közös konyha, amely abban az időben a Luther utca 25. alatt volt. A hirdetés szerint egy ebéd vagy vacsora 2.50 korona. Egy hónapi egy adagos ebéd 125 koronába kerül a Szabolcsi Hitelbank konyháján,, A kosztpénz — írja a hirdetés — előre fizetendő Csillag Sándor pénztárosnál. Hogy kell beosztani a napi nyolcvanfilléres keresetet úgy, hogy abból reggeli, ebéd és vacsora legyen? És hogy kell úgy beosztani, hogy abból egy több tagú család éljen? Szinte csodáyal határos módon, de bárhogyan is, csak úgy, hogy üres marad a has. A nyolcvanfilléres napszámból tehát még részegeskedni sem lehetett, hiszen csak savanyú vinkót adtak érte, de abból sem egy részegségre valót. E számokból derül ki az igazi ok: a magyar ember nem a német viselet, a pantaló után futott, amikor kivándorolt, hanem a munka, a kenyér után, mert saját hazájában az urak kegyetlen elnyomása közepette nem találhatta meg. S nem vigasztalódhatott meg attól sem, hogy a munkás körben a nagy- birtokos Kiár András tartott rendszeres előadásokat „A bérmunkás természetrajza” címmel. Inkább ment külföldre s éhesen tántorgott a világban. Szabó György Oly sizÁft alt ifeitiL, a Jleirifi Iteyyeh Milán „...MOSZKVA CSAK EGYRE NÖ ÉS EGYRE ÉPÜL MINDIG ÜJRA S honnan Napóleon bámulta irigyen, a volt Veréb-dombon, amely ma Lenln-heoy, gyermeke, a jövő rá mosolygón tekintget a szobrotemelő, magas egyetemen.” (Aragon: Moszkvai éjszaka) Jl j oszkva nevelte az orosz kul- túra legnagyobb művelőit, azokat, akik magasra emelték az élenjáró tudomány, művészet és irodalom olthatatlan fáklyáját. Moszkva jelentős szerepet játszott a tudomány és technika fejlődésében. Itt éltek és tanítottak azok a kiváló tudósok, akik tudományos munkásságukkal megvetették annak a hatalmas fejlődésnek az alapját, amelynek a jelenben tanúi lehetünk, a tudomány és technika minden területén. Nem vagyok híve a statisztikai Számadatoknak, de elengedhetetlenül fontos néhány számadat ismertetése annak érdekében, hogy megértsük: a Szovjetunió tudományos sikerei, világraszóló eredményei nem véletlen szerencsének tulajdoníthatók, hanem a tudományos képzettség magas színvonalának, a szovjet oktatásügy diadalának A foradalom előtti Oroszor- szágtól a szovjet hatalom százöt főiskolát vett át, amelyekben mindössze 117 ezer diák tanult. Jelenleg 767 főiskola van, amelyekben 2,050.000 diák tanul. A forradalom előtt Moszkvában húsz főiskola volt, ezzel szemben jelenleg majdnem száz főiskolán és egyetemen tanulnak a szovjet fiatalok csak Moszkvában mintegy háromszázezren. Csak egyedül az ország legrégibb főiskoláján — a Moszkvai Állami Egyetemen — 12 kar, több mint 180 tanszék működik. A több, mint 18 ezer diák nevelését kétezer tanár, előadó és tudományos munkatárs végzi. Valóraválnak te hát Lenin szavai, amelyeket a szovjetek III. összoroszorsr.agi kongresszusán mondott: „Azelőtt az emberi elmts, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és kultúra minden állását, a többieket pedig megfossza a legszüksége- zcbbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme, az emberi géniusz soha nem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.” 1948-ban a szovjet kormány határozatot hozott a Moszkvai Állami Egyetem új épülettömbjének felépítéséről. A hatalmas palota építését a Lenin-hegyen 1953-ban fejezték be, és az új egyetem a szovjet tudomány kimagasló alakjának — Lomonoszovnak nevét viseli. A z impozáns, fehér burkolatú ** épülettömb központja a ‘.arminckétemeletes épület, amelyet az egyetemi karok, laborató- : iumok, a csillagászati obszervatórium 18 emeletes szárnyépületei vesznek körül. A hatalmas palota — amely szinte a tudomány való súgos fellegvára — berendezésének elkészítésében a Szovjetunió több, mint ötszáz üzeme vett részt. Az egyetemet megcsodálni köny- npű, de megismerni nehéz, és bejárni teljességgel lehetetlen. A tudomány eme palotája tanulmányi helyiségeinek és laboratóriumainak száma meghaladja az ezret, munkahelyiségeinek összterülete 42.5 hektár. (1 hektár — tízezer négyzetméter.) 145 kilométert kelAz Állami Lomonoszov Egyet em épülete a Lenin-hegyen lene bejárni ahhoz, hogy megtekinthessük az épület minden helyiségét. (Budapest és Miskolc közötti távolság.) A főépülethez csatlakozó szár- nyakban vannak a tanárok lakásai, a diákok és aspiránsok lakószobái, valamint a poli- klinika, a kiadóhivatal, a nyomda is az igazgatási részleg irodái. Minden diák nyolc négyzetméter, minden aspiráns 12 négyzetméter úrségű szobában lakik, amelyek a legkorszerűbben vannak berendezve. Az új egyetem épületeinek környékén 42 hektár kiterjedésű botanikus kert is létesült. A tudományos kutatások céljaira növényházakat, számos üvegházat, melegházat és mesterséges éghajlatú helyiséget építettek. Csodálatosan szép az egyetem előtti park. A szökőkutak sokaságát este különféle színű rejtett fényszórók világítják meg és valósággal a szivárvány minden színében pompáznak a magasba- szökő vízsugarak. Nagy élményt jelent látni az egyetemet, de felejthetetlen látvány a hatalmas' világváros. Mögöttünk a hatalms fehérkövű palota felhőkkel ölelkező tornya, s előttünk a millió' fényben szikrázó hatalmas város. A hidak mint karcsú leánykarok ölelik át a sötétvizű folyót. A kis utcáit és nagy terek fölé emelkedőn tekintenek le a városra, á fehérkövű felhőkarcolók mint megannyi őrszem, s homlokuk csillaga az éjben tüzesen =- pörösen1 feldereng. „ kovács jmö „A tőkések bérszolgái voltunk — megbecsült emberek vagyunk" A műszaki értelmiség — és a vártsserveset A nép örömmel, megbecsüléssel fogadja az olyan műszaki értelmiséget, aki lelkesen szolgálja munkájával a népet, segíti harcát, felemelkedését. Magasabbra a technika mércéjét Tapasztalhatja a műszaki értelmiség a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál is, hogy az elsők között igénylik a közreműködésüket, a jó munkájukat. A párt nagy figyelmet szentel munkájukra és arra, milyen a viszonyuk a munkásosztályhoz, a termeléshez. A vállalat nárts-zp-rvA’ZAtP' fi pmmpl kis£ri. milyen odaadóan veszik ki részüket a tervek teljesítéséből, a kor szerűsítésből, a termelés tökélete sítéséből, az új technikáért folyt harcból. Nem egy üzemi értekez létén nyílvánította ki Botrágy elvtárs, a pártszervezet titkára, - a pártnak a műszaki értelmiséggé! szemben azt a kívánságát, hogj emeljék magasabbra a technlks mércéjét, segítsenek a munkásoknak a technika elsajátításában és adják át tudásukat, jó tapasztalataikat, a szocializmust építő dolgozóknak, hogy megbirkózhassanak a feladatokkal méretünket. Tisztán szeretnénk látni, harcosságot és következetességet szeretnénk tanulni, a munkásosztálynak e nagyszerű tulajdonságait. A műszaki értelmiség keresi a pártot s közeledik hozzá a vállalatnál. A tapasztalatok alapján a pártszervezet igyekszik javítani eddigi kapcsolatán a műszaki értelmiséggel. De mit mond a legilletékesetab, Botrágyi István párttitkár? — A pártszervezet vezetősége a legutóbbi vezetőségi ülésre meghívta a főmérnököt, aki a termelés helyzetéről számolt be. Hétfőn Harsányi László termelési osztály- vezető tesz jelentést a pártveze- tőségnek az éves terv teljesítésének helyzetéről és az 1959. évi tervet ismerteti. A vezetőségnek javasolja, hogy a műszakiak szervezzék meg az előkészítő csoportot, melynek a jövőévi tervek és dokumentációk felülvizsgálata és a munkák előkészítése lesz a feladata. t/szinte eszmecsere kell! Javasoljuk, hogy szervezzék meg a tél folyamán a műszakiak továbbképzését. Az előadások során politikai tájékoztatást is tervezünk, amit szeretnénk őszinte eszmecserévé, tényekkel érvelő, meggyőző vitává tenni. És a pártszervezet már több esetben segített a műszaki értelmiségiek problémáinak megoldásában. De tovább kell lépni. Többet kell törődni a műszaki értelmiség problémáival is, mert ezáltal is közelebb fognak kerülni a párthoz. És nem árt a párttaggyűlésen, és az üzemi tanácskozáson is olyan vonatkozásban beszélni az elvtársaknak, a dolgozóknak, a műszaki értelmiségről, hogy ne „ellenségeket” lássanak bennük, hanem olyan embereket, akik segítenek a szocializmus építésében, a munkásoknak a termelésben. S ez a segítség annál nagyobb lesz a műszaki értelmiség részéről, minél mélyebb lesz a barátság, Orosz András. ■ Persze az is igazság, hogy eléggé • magunkra hagytak. Újságokat ol• vasunk és úgy politizálunk, ahogy s tudunk. Nem a mi hibánk, hogy ! közel százan vagyunk, s közöttünk ■ nincs párttag. A viták során egymást igyekszünk meggyőzni és így I lassan, de érezhetően „fejlődünk”. ; „Tanulni szerelnénk“ ; A pártszervezet főleg gazdasági . tekintetben törődik velünk. Bár . mi általában nagyon elfoglalt em- . berek vagyunk, mégis szívesen ■ résztvennénk olyan értekezlete- . ken, ahol bővítenénk politikai isA vállalat műszaki dolgozói bebizonyították, hogy örömmel szolgálják a dolgozó népet. Becsülettel helytállnak a posztjukon. Abos János, a vállalat főmérnöke ezt vallja a vállalalat műszaki gárdáról: — Vállalatunknál száz körül Van a műszaki értelmiség száma, köztük 18 mérnök. Többségükben Jó szaktudással rendelkeznek és nem ebben a rendszerben nevelkedtek. Azt hiszem, az ő nevükben is kijelenthetem, hogy a tőkések bérszolgái voltunk és a tudomány szabad embereivé váltunk. Mit mond a főmérnök? Hogyan keletkezett a sztetoszkóp
