Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-16 / 271. szám
2 KET.PTM AOYAROP«7 'r1958 fÚO V EMBER IS, VA8ÄRNAP A<g;c-'' •WÓSiSC A XUrxMK. ?,C i c á & n a k ___________________________ a szép csendőríollak . • .Äi t.; írta a nagy magyar proletár- költő, József Attila „Hazám” című versében. Amint képünk mutatja, a csendőr oly elválaszthatatlan kelléke volt a régi rendszer választásainak, mint a kortes, a csapra vert söröshordó és a szavazatszedő bizottságok visz- szaélése. Sok-sok ember emlékezetében élnek még azok az események, amelyeket csendőrök hajtottak végre a kormánypárti, vagy más jelöltek megválasztásánál. Idézünk néhány sort Lipták Lajos „Egy veszedelmes nép...” című könyvéből. „Augusztus 8-án, vasárnap a kormánypárti jelölt gyűlést hirdetett Nyírtéten, ahol már NEP- képyiselők is megjelentek. Az első NEP-képviselő bemutatta a főispánt, mint képviselőjelöltet, mire a teljesen ellenzéki község lakosai ezt a bejelentést „le vele” kiteásokkal fogadták. Ezután következett a második NEP- képviselő felszólalása, aki a következő meglepő szavakkal igyekezett a nép hangulatát megjavítani: — Én azt hittem, hogy itt hazafias em 'sereket találok, ezzel szemben csőcseléket találtam!!! Egész természetes, hogy a nyírtéti magyarok az ilyen kedveskedést nem óhajtották tovább hallgatni. Megfordultak és méltatlankodva elhagyták a gyűlés színhelyét. Csak 150 lépésre jutottak el, mikor utánuk siettek a csendőrök. A távozókat hátulról megtámadták és puskatussal ütlegelték. Máig sem tudom, hogy ez kinek a parancsára tötént. Néhány falusi ember szerint a kisbíró mutogatta meg a csendőröknek azokat a polgárokat, akik ellenzéki meggyőződésük miatt különös figyelmet érdemelnek. De ma már csak úgy gondolunk ezekre, mint a rossz álomra. A magyar dolgozó nép ma szabadon, a legdemokratikusabb körülmények között gyakorolhatja az alkotmány-biztosítottá jogát és saját fiait választhatja képviselőjéül, (P. G.) VAÍ.ASZT A VIDÉK XtffSd, Ápntís 2. GONDOLJUNK ERRE IS . . ! A véres ellenforradalom utáni napokban, hetekben és hónapokban szinte a legoptimistábbak sem gondoltak arra, hogy rövid két esztendő alatt teljesen a normális kerékvágásba tér hazánk politikai cs gazdasági élete. Sőt! Túlszárnyaltuk a legmerészebb elképzeléseket is. A forradalmi munkás-paraszt kormány valamennyi intézkedése népünk jólétének emelését célozta. S érdemes elővenni a tényeket, a számokat — amelyekről sokszor megfeledkezünk, ha az elmúlt két esztendő mérlegét készítjük el. A kormány eltörölte a begyűjtési rendszert, s helyette a szabad- felvásárlást vezette be. Felesleges hangsúlyozni, hogy a dolgozó parasztság javára szolgált ez az intézkedés, s megyénkben is sokszáz millió forint maradt e rendelkezés nyomán a parasztságnál. A kormány megszüntette a kötelező termelési szerződéseket. Előtérbe kerülhettek a területnek megfelelő jövedelmező áruféleségek, s ezáltal is emelkedett a jövedelem. Eltörölték a kötelező biztosítást. — Megyénkben ez mintegy 20 millió forintot tett ki. A begyűjtési rendszer eltörlésével megszűnt a zsírbeadás az egyéni háztartások után és csökkentették az állatvágás korlátozását. Nemrég látott napvilágot az a rendelkezés, amely a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról intézkedik. E pillanatban még nem tudjuk felmérni, menynyit jelent ez forintban. De azt mindenki tudja, hogy a rendelkezés nagy jelentőségű. A termelőszövetkezeti tagok SZTK. biztosítása is sokezer embert érint megyénkben. A mezőgazdasági lakosság javára ; szolgál még a szállítási korlá- i tozások megszüntetése is. | Az élet szinte valamennyi területén nagyot léptünk előre két esztendő alatt. A békekölcsönjegyzések összege 1956-ban 25 millió forintot tett ki a megyében. Ez az összeg ma a lakosság vásárlóerejét növeli. Mit kaptak a bérből és fizetésből élők ezeken kívül? A ; kormány intézkedései nyomán általánosan rendezték a fizető- ' seket az üzemekben, a közalkalmazottaknál és másutt. Hogy csak egy példát említsünk: megyénk ipari üzemeinek dolgozói kereken 34 millió forinttal kapnak többet ebben az évben, mint 1955-ben. Ezen belül csupán az építőipari munkásoknak 19 millió forinttal nőtt a keresetük. Eltörölték a gyermektelen adót, visszaállították a közalkalma- . zottak utazási kedvezményét és árleszállítást hajtottak végre egyes cikkeknél. Kiterjesztik a 1 részletvásárlási akciót is. Igen : jelentős, hogy rendezték a i nyugdíjakat. Ennek eredményeként ma már nincs 500 fo- 1 rinton aluli nyugdíj. Egyre ’ többen veszik igénybe az OTP lakásépítési kölcsön-eit és az áruhitelt, amely sokat ; jelent a bérből és fizetésből , élő dolgozók anyagi színvonalának javulásában. j Csupán néhány adatot és tényt ragadtunk ki a nagy í egészből, amely végső soron j megyénk dolgozóinak életszínvonal-emelkedését bizonyltja. Gondoljunk erre is, amikor az : urnákhoz járulunk. " — Kopka — [: .KIS MOSZKVA" A nyírteleki vasútállomástól 20. percnyire van a Szabad Nép TSZ majorja, egy külön falunak is beillő tanyabokorban az állami gazdaság központja mögött. Ami a városnak a kerület, Nyírteleknek az a tanyabokor. Sok ilyen tanyabokor községgé egyesült az idők folyamán, s hogy köztük el lehessen igazodni, különböző neveket kaptak: Dankó-bokor, Púposhalom, Ferenc-tanya stb. Ennek a tanyabokornak, ahol a Szabad Nép TSZ székel, több neve is van, hivatalosan talán Bedő-bokornak hívják, de gróf Des- sewffy bérlői és a csendőrök akkor „vörös nyomortelcp” néven emlegették. Szó se róla, rá is szolgált erre az elnevezésre, mert az itt lakók nem voltak hajlandók a grófi birtokra cselédnek elszegődni, sőt onnan ide menekültek, ' ha tehették. Csakhogy ez kevés embernek sikerült, s ha sikerült is. csak félig, mert napszámra, idénymunkákra csak oda hajtotta őket a nyomor. Akkor rozzant viskók, olajrr.écses, csont-bőr emberek, sápkőros gyermekek, betegszagú 'szegénység járta itt. Ma pedig? — Nézzen csak körül az elvtárs —• mondta a minap Buzsik József, a községi pártbizottság titkára. — Ég és föld különbség. Majdmindenkinek csinos, új háza van már. Ha a városban járunk, nem rí le rólunk, hogy tanyasiak vagyunk. Itt a villany is, csak a bekötés van hátra. Nagyot fejlődött a tanya a felszabadulás és a földosztás óta. A tsz- tagok pedig különösen nem panaszkodhatnak. A tsz-ben van igazán parasztnak való élet. A mi téeszünket, meg lassan most már a tanyánkat is úgy hívjuk magunk között, hogy „kis Moszkva”. Buzsik elvtársról tudni kell, hogv feleségestől együtt a tsz aktív tagja, ö maga munkaegységeit a szőlészeti munkacsapat vezetőjeként két keze munkájával szerzi meg. Munkája persze nem lehet zavartalan annak, akinek annyi funkciója van, mint neki: a tsz-ben pártvezetőségi és igazgatósági tag, a községben tanácstag-jelölt (a mai napon ryil- ván meg is választják), mimkásőr a tsz-ből tizedmagával és egy sereg egyéb társadalmi teendő nyomja a- vállát. Ám öt ezért zúgolódni még nem igen hallották. Látogatásom alkalmával is a leltározási munkából szólította elő Képes József tsz-elnök, minthogy őt érte el leghamarabb. Míg az elnök a TITÁSZ embereivel tárgyait a villanybekötés ügyé- beA, addig Buzsik eivtárs büszkén mutogatta nekem azt a bizonyos .,kis Moszkvát”. Ne gondolja senki, hogy hasonlítana Moszkvára ez a telep mondjuk impozáns méretű palotáival, vagy a világvárosra jellemző különlegességeivel, Nem ilyen „kis Moszkva" az! Hanem abban az értelemben, hogy pár évvel ezelőtt csak a puszta homokbuckákat kavargatla itt a szél. Ma pedig új központi épülete van, ahol a könyvelő keltős könyvvitelt vezet, külön irodája van az elnöknek és hatalmas kultúrterme kész befogadni az egész tanyabokrot, amire az avatáson bizonyosan sor kerül. Az áram fényt, kultúrát, gépeket hajtó munkaerőt, az eredményekben ugrásszerű emelkedést fog szülni. Erre az első lépések megtörténtek, amint ezt 5—6 különböző gép (fűrészgép, daráló stb.) igazolja. Dicsérendő az az igyekezet, amellyel a 600 holddal rendelkező 61 tag igyekezett a szilárd gazdasági alapot megteremteni. Nem sajnálták a beruházást az építkezésre sem. A 80 férőhelyes istállóban például a lovakon kívül már 28 darab szarvasmarha, az 50 férőhelyes fiaztatóban 30 koca és szaporulatai, a juhakolban 350 juh szaporítja a jövedelmet. Építettek 16 fiók- nyi dehánypajtát, magtárt, kétezres baromfiólat, gyümölcsöst, szőlőt telepítettek és mindemellett keményen dolgoztak, hiszen 7—8 hold kapás is jutott egy-egy tagra. „Kis Moszkva” a tsz abban az értelemben is, hogy 27 tagú igen erős párt- szervezete van a tsz-nek, akik rendszeres szervezeti életet élnek. A kommunisták példamutatásának, neve'őmunká- jának köszönhető elsősorban, hogy a Szabad Nép TSZ ilyen szép gazdasági eredményeket könyvelhet el és hogy a tagság fegyelmezett és eltántoríthatatlanul a szövetkezeti út híve. — Nem volt ez könnyű dolog — jegyezte meg Képes elvtárs azon a beszélgetésen, amelyen később az irodában sor került hármasban. Igaz, minket az ellenforradalom nem bomlasztott fel, csak akkor erre törvényes lehetőség kínálkozott. Ez is a kommunistáknak köszönhető. Állandóan 20—25 ember — többnyire kommunisták — őrizték a közös vagyont vasvillával, kaszával, csákánynyal. A kommunisták közül egyetlen kilépő sem volt, de ingadozó köztünk is akadt, még több a pártonkívüliek között. Az emlékezés felelevenítette azokat a vitákat, amelyek még tavaly is napirenden voltak. Kakuk Pista bácsi azt mondta mindig e vitákban: „Képesek vagyunk-e jobban gyarapodni, mint az egyéniek, vagy sem? Míg ezt nem látom, nem lehetek nyugodt.” — Mokánszky Józsi bácsi — pedig igazgatóségi tag volt akkor is — maga is bizonytalankodott. Hát akkor milyenek voltak az egyszerű tsz-tagok? A kommunisták zöme tisztán látott, s a párthatározatok segítségével igyekezett a fejlődés lehetőségeit megmutatni a tagságnak. A tagság leginkább arról vitázott, hogy több legyen az eredmény. Nehezen sikerült megértetni, velük, hogy ennek legjobb útja: az erős gazdasági alap és a jó munkafegyelem, nem pedig a minden áron való nagy kiosztás. Ma már ezt megértették és ők szorgalmazzák a belterjesség növelését, a gépesítést, a nagyszámú állatállományt stb. Így jutottak el odáig, hogy most a beruházott vagyon értéke közel másfélmillió, a fel nem osztható szövetkezeti alap félmillió és a munkaegység értéke csak 36 forint, ami nem haladja meg a járási át'agot. De viszont jövőre sem lesz kevesebb, sőt emelkedni fog, mert az erős alap szüli állandóan a javulást. Az emberek nevelésében igen sokat köszönhetnek idős Nagy Pál öreg kommunistának, aki sosem mulasztja cl a pártszerű bírálatot, ha szükség van rá és! különösen segíti a fiatalokat. Még szá-' mos olyan példamutató kommunistát lehetne felsorolni, mint Labancz József és Pál József, akik nem egyszer a fárasztó napi munka után éjjeli munkában is1 részt vettek, ha a helyzet úgy kívántai Külön dicsérettel kell szólni a tsz asz- szonyairól. Itt is a kommunisták mutatnak elsősorban példát a közös munkákban. Képes elvtárs úgy jellemezte őket, hogy ,.az asszonyok végzik el a legnehezebb munkák oroszlánrészét és ezzel a férfiakra is lelkesítőig hatnak.” A burgonyaszedésnél például 170 négyszögöl, normával szemben átlagosan 375 négyszögölet szedtek fel több napon át, hogy még az esőzések előtt prizmába kerülhessen a burgonya. Idős Nagy Fáiné 52 éves kora ellenére 208, Polcz Andrásáé 247, Buzsik Józseíne 188, Kakukné 4 gyermekes anya 182 munkaegységet dol-t goztak. A környék egyénileg dolgozó parasztjaival igen jó a kapcsolat. Azokat rendszeresen felkeresik a tsz-tagok ét ők is eljárnak a tsz-be. Az új kultúrház még nagyobb lehetőséget ad erre a jövőben. A kívülállókra jellemző, hogy javaslatokkal is előállnak, hogy ezt, vagy azt jobb lenne így és így csinálni, pl. a szőlő kezelésével kapcsolatban is. Ez is mutatja, hogy magukénak érzik a közöst távlatilag. Belépés ebben az évben 13 volt, köztük 5 középparaszt, mint Bata Miklós 11, a Szőke-család 9 holddal, Kaba Bálint, Molnár Mihály 6—8 és Ko- móczik József 5 holddal. De szívesen fogadják a földnélkülieket is, hiszen kc'l a dolgos kéz amúgy is, meg aztán a tsz kommunistái azt mondják, hogy a közös gazdálkodásra való áttérés törvényes | joga minden dolgozó parasztnak és nekik, akik már ismerik ezt az utat, segíteniük kell a többieket. S mindezt helyesen mondják és cselekszik. Kívánjuk, hogy ez a szándék mielőbb valóra váljon az egykori „vörös nyomortelepen” és a mostani „kis Moszkvában”, Z AJJAJ ANTAI* A I C<Ü9Mtyifi í >m> i « *»>* : ♦*>>***><♦* \ ..'f i.< : i>x. . ' X-. ’ jött : úií ■ -fiiK-.y. : Wv-Kfc-fr. *1 | E twsA<',fcx• e.xrt*' : t-vÄ.A' t * 1 • • Ui «mfci *> ! •* :«- f • < ■ M<i Ih'íofc.: v; « x->r?»y V yt «***<> ♦éítoi o.<< > » Wl. «** *9X Vlx«X< X. ?. * «* wrí! •»yo- wco Adj*< *♦ *>*&£*> •'■fii • *■*< >:?<•<* :y< •oxUVt x»;x
