Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-15 / 270. szám

195». NOVEMBER 15. SZOMBAT KEI ,ETM AGYAROK»* AO 3 Dícséretes-e a 137 forintos munkaegység? Megjegyzések ez erosi Rákóczi Tsz jövedelem-slesztásáliez November 13-án csütörtö­kön tartotta évi zárszámadását az orosi Rákóczi Termelőszövet­kezet. Illetékes helyről előre ér­tesítették szerkesztőségünket, hogy erről a „kimagasló’1 ered­ményről írjunk, mert ilyen még nem volt megyénkben. Amikor 40—50 forint körül mozog a kö­zepesen gazdálkodó termelőszö­vetkezetekben a munkaegység értéke és csak az egészen kiváló eredményt elérők osztanak 60— 30 forintot, nyilván szívesen tet­tünk eleget a meghívásnak, hogy mi is tanúi lehessünk az orosi „csodának”. Elöljáróban néhány szót a tsz eddigi működéséről. Az 1956-os ellenforradalom itt is szétverte az addigi Aranykalász Termelőszövetkezetet. 1947 tava­szán Rákóczi néven 13 tag új szövetkezetét alakított. Nem vál­lalták a jogfolytonosságot, nekik nem kellett sem az épület, sem a szántó, csak a közel negyven holdas gyümölcsös. A negyven hold gyümölcsöshöz vettek két pár lovat állami segítséggel és ezzel be is volt fejezve a gazda­sági fejlesztés. A termést eladták és az árát gyorsan szétosztották maguk között. Munkanaponként 112 forint jutott. A bank az év­közben kiadott hiteleket alig tudta tőlük bevasalni. Annyira kiosztottak mindent, hogy még a lovaknak sem vettek takar­mányt. Ezt látva a felsőbb szer­vek követelték, hogy gazdálkod­janak alapszabály szerint, vagy pedig nem engedélyezik ennek az álszövetkezetnek a működé­sét. Ez megcsúfolása a szövetke­zeti mozgalomnak. A 13 tagból 9 kilépett, mert be kellett volna vinni a saját földjét is az állam ajándéka mellé. Mire az új mun­kaidény elkezdődött 20-ra szapo­rodott a tagok létszáma. De szántó most sem kellett, mind­össze 9 hold volt az a terület, ami nem gyümölcsös. Az államtól 78.ooo forint rövidlejáratú hitelt kaptak. Ezt befektették az állam által adott tartalék-gyümölcsösbe és — nem szabad elhallgatni — szorgal­mas munkájuk nyomán igen szép eredményt értek el. A gyü­mölcsösük több, mint egymillió 100 ezer forint jövedelmet ho­zott. Az árutermelési tervüket is több, mint 300 százalékra telje­sítették. Látva ezt a szép termést és nagy jövedelemszerzési lehető­séget, többen kérték felvételü­ket a szövetkezetbe. Fel is vettek 27 új tagot, átvették a volt tsz épületeit és 119 hold állami tar­talékban lévő szántóterületet. Igaz, hogy a szántót és az épü­leteket elég hosszú vita után vet­ték át. Ezek a tények így is di­cséretesek és remény van rá, hogy lesz már a jövő évben az crosi Nyírjesen is egy egészsé­ges termelőszövetkezet. A jövredelem elosztásáról már nem lehet ilyen dicsáröen nyilatkozni. A mostani zárszám­adásukat először úgy tervezték, hogy 157 forintot fizetnek mun­kaegységenként. Üzemvitelre például csak 9000 forintot akar­tak félretenni. A bank közbelé­pésére ezt az összeget felemelték 51.000 forintra, beruházásra 48.000 forintot hagytak meg. Ki­sebb beruházásokat évközben már eszközöltek, ezzel együtt 10 százalék fölé emelkedett a beru­házásuk. A különféle alapokra összesen 125.000 forintot hagy­tak meg. így „csökkent" le a munkaegységük 136.65 forintra. A 20 tag között feloszta­nak 826.000 forintot. Szép jöve­delem ez — átlagosan is több, mint negyvenezer forint — bár ott tartanánk, hogy minden ter­melőszövetkezetben ilyen jöve­delemre tennének szert. Csak­hogy nem ilyen módon! Az igaz, hogy a felsőbb szervek javasla­tára az alapszabályban előírt mi­nimális tartalékolást betartják. No, de ezen a télen is csak a négy darab lovat tartják'. A most átvett épületek rendbéhozására állami hitelt akarnak kérni. Tér­■ * 1 • fé 99 ’** vük szerint vesznek majd tehe­net, sertést is, de azt is állami hitelből. Vajon nem lett volna helyesebb két-háromszázezer fo­rintot ezekre félretenni?! , Igaz, hogy akkor már „csak” 100 fo­rintot ért volna egy munkaegy­ség. A szövetkezet tagjai azzal érvelnek, hogy ezért a pénzért ők dolgoztak és ezt ne irigyel­jék tőlük. Arról szó sincs, hogy irigyelné valaki. Nem is akarja elvenni tőlük senki — a beruhá­zás az övék marad — csak a szö­vetkezeti mozgalom és a saját jövőjük érdekében emelünk szót az ilyen jövedelemelosztás ellen. Mit szól vajon az a jól gazdál­kodó parasztember az ilyen „magas’1 osztozkodáshoz, aki még a hasán i? megspórolta va­lamikor, hogy legyen egy tehén­kéje és tudjon egy istállócskát építeni? A gazdálkodáshoz sok­oldalú alapot kell gyűjteni. Mi lett volna, ha egy rossz évet fog­nak ki a gyümölcsösükben? Annál biztonságosabb egy gaz­dálkodás, minél több üzemággal rendelkezik. Azt sem tudja senki megjósolni, hogy jövőre is tud majd adni a Szervestrágya Gyűjtő Vállalat fekáliát. Mi len­ne, ha minden szövetkezet így gondolkozna, hogy „majd ve­szünk trágyát”? Azon is vitázni lehetne, hogy csak az ő szorgalmas mun­kájuk hozta ezt a magas jöve­delmet. Az idén befektetett munka mellett sok év felhalmo­zott munkája van már azokban a 20—25 éves fákban, amiket az állam ingyen átadott és az a 78.000 forint rövidlejáratú hitel, amivel megindították a terme­lést, az is mások munkájával te­remtődött elő. Ennek ellenére sem kíván semmiféle külön adót tőlük az állam, tehát nem el­venni akarja jövedelmük egy ré­szét, csak a helyes gazdálkodás­ra akarja vezetni ezt a szövet­kezetét is. Ez a cél. A most átvett épületeket mind rendbehozhatták volna, 20 darab tehenet és 20 darab ser­tést is vehettek volna és még nyolcvan—kilencven forintot alt­kor is tudtak volna osztani, ami igazán tisztességes jövedelemnek számít. Most a jövő gazdasági évben az épület rendbehozáshoz, az állatvásárláshoz olyan hely­ről vonnak el pénzt, ahcl sokkal nagyobb szükség lenne rá, illet­ve náluk nem is lenne rá szük­ség, ha most helyesen gondol­koznak. Nem dicséretes tehát a 137 fo­rintos munkaegység. Csikós Balázs. Nap, miül nap jönnek a hírek a termelőszövetkezetekből, hogy el­végezték az elmúlt év gazdálkodá­sának számvetését és arról, hogy milyen bizalommal indulnak az új feladatok felé. A gíberjéni Űj Élet Termelőszövetkezet, amely­nek a területe csak valamivel ha­ladja meg a 259 holdat, mintegy két és fél millió fcrint jövede­lemmel zárta a* évet. A jövede­lemnek közel fele — cgymillió- hatvanezer forint — a 31 holdas gyümölcsösből ered, ahol 39 vagon almát szüreteltek. A szövetkezet­ben ejymillioötvenezer forint kész. pénz kerül kiosztásra. Egy munka­egységre 67,49 forint jut, amiből 56 forint ?. készpénz. Szabó Jenő­nek például a gyümölcsösben ke­resett 623 munkaegységére szá- mí.va 42 ezer forint jövedelme van. Farkas József harmadmagá val 75 ezer forintot keresett. A szövetkezetben gondoskodnak a holnapról is. A jövcde'cmneli közel fc’ét tartalékolják. Félmiil ó- val gyarapítják re idén a közös vagyont. Földjáradékra forintot szánlak. Tanácstag- jelöltjeink MADARÁSZ SÁNDOR RENDŐR TÖRZSŐRMESTER Madarász Sándor rendőr törzs- őrmester már 13 éve szolgálja fegyveresen á dolgozó'népet. Bá­tor, határozott, következetes ma­gatartásáért már többször jutal­makban, dicséretekben részesült. Több mint négy éve parancsnoka a nyírbélteki rendőrőrsnek, s SZILÁGYI MIHÁLY RENDŐR TÖRZSŐRMESTER Munkáját a lakosságra támasz­kodva végzi. Jó kapcsolatot,tart a dolgozókkal, gyakran jár az üze­mekbe, ahol a munkásokkal az egyes problémákról elbeszélget. Eljár a szülői munkaértekezletek­re, tanácsokat ad a szülőknek gyermekeik helyes neveléséhez. A munkáját kommunista rendőr­parancsnokhoz illően végzi. Nem­csak beosztottjai, hanem Nyírbél- tek egész lakossága elismeréssel beszél róla. Az ellenforradalom idején is tudta, hogy hol a helye. A község kommunistáival összefogva fel­vette a harcot az ellenséggel. A dologzók ügyes-bajos dolguk­ban nagy bizalommal fordulnak hozzá. Nincs olyan panasz, beje­lentés, aminek ne járna a végére. Ezért jelölték őt Nyírbélteken ta­nácstagnak. dolgozók úgy ismerik, mint jó elv­társat, akinek segítségére min­denkor számíthatnak. Figyelmét a legkisebb probléma sem kerüli el, A munkások, a környék dolgozói azt mondják róla: — Becsületes ember, megér­demli, hogy a tanács tagja le­gyen! 93 nyírbátori traktor az őszi munkában A Nyírbátori Gépállomás az őszi idényben eddig 19.200 normálhold- n*k megfelelő munkát végzett el. Ezen beiül 1114 hold vetés és 3000 hold szántás elvégzésével segítet­ték a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat. A földművesszövetkezetek által le­szerződött munka 96 százalékát elvégezték. Körzetükben 93 erő­géppel segítik az őszi munkák mi­nél előbbi befejezését. Ez évi 56.290 [normálholdnak megfelelő tervük­tel­ből már 50.800 normálholdat jcsítettek. Nagy Lajos traktoros, aki a nyír­bátori Kossuth Termelőszövetke­zetben dolgozik, s időközönként az egyénileg dolgozó parasztoknak is segít gépével, éves tervét 120 százalékra teljesítette. Nagy Fe­renc szállító traktoros pedig 188 százalékra teljesítette éves tervét. Jó munkájuk jutalmául megér­demlik a dicséretet. 16 ezer Egy darabka élei A sóvár fény elterül, sárga köntösét valósággal szét­teríti itt a barna homo­kon. A házikó, a iák ré­szegen szívják magukba- a pa­rányi meleget, mintha eltenné­nek belőle a télre. Sebök István csak nézi, mé­regeti a napot. Valósággal érzi az ötvenedik őszt, amely itt sárgul a lába alatt. — Bizony, elvtárs, az ötvene­dik — jegyéi meg csendesen a vékonycsontú ember. És hal­vány mosollyal nyugtázza: — Nem volt könnyű egy sem. Pon­tosan húsz éve, még erőm tel­jében voltam, jötlem le Heves­ből dinnyekertésznek. Mert ott nem veit megélhetés és már megvolt a két kislányom. — Zerhplén, Borsod volt az első ál­lomás, majd onnan is tovább Cigánd, Szabolcsveresmart. így telt el négy esztendő, amíg ide­kerültünk a Sóstóhegyre. Föl­dünk sohasem volt, mindig a másét dolgoztam. Házunk sem volt. Csak 45-ben termelhettem először saját földemen magam­nak. Hat esztendeig ment is ez. Nem éltünk rosszul, mert az 1 hold szőlő elég jól fizetett. De töméntelen volt a munka. Kora reggeltől késő estig hordtam a permetszert és pihenésre sem jutott idő. Amellett az öt hold szántóval is törődni kellett. A homokot nézi, s cipője or­rával arább' tesz egy sárguló le­velet, 6-4Ji 1 ctAlCtll UgJ tam, hpgy megpróbálom a szövetkezetei és a próba sikerült. Csak megemlí­tem, hogy például tavaly 35 ezer forintot kaptunk, aztán nyolc hektó bort, burgonyát, kukoricát nyolc-nyolc mázsát, másfél mázsa cukrot, 30 liter pálinkát és még sok mindent, amit a feleségem tudna jobban elsorolni. — Látja ez az, amiért nem hagynám itt a szövetkezetét. Mi, amíg kívül voltunk, közép, parasztnak számítottunk. De, hogy reggel héttől délután 5-ig, vagy hatig dolgozva ilyen élete legyen a parasztnak, ezt meg sem álmodtam volna. A két gyerek — a 21 éves Marika, a 19 éves Pista — velem dolgo­zik. Hol keresnének ennyit? A lányom menyasszony. Négyezer forintos konyhabútort csináltat­tunk, t zezer forintért veszünk hálószobát. Talán egy hónapja vett magának 1500 forintos kosztümöt és 2000 forintért ka­bátot. Csak véletlenül állítottak be a minap hozzánk a Kossuth Rádiótól. Megmutattuk nekik a szekrényt: tele stafírunggal. Nem engedhetjük el a meny­asszonyt úgy, ahogy minket el­engedtek a szüléink. Meghat nem akárki a vőlegény. leggaz­dagabb tagunk, Mányik Mihály tehenész iia. Most hátáról', ta­vaszra leszerel. A másik lányomat is Mányik- fiú vette el. Milyen lakodalom volt! Két papig tartott. Ma már három gyermek van ott is. A szövetkezet épített nekik nazai, Es innen senki sem menne el. Mert mi tényleg úgy élünk itt, mint egy nagy család. A z öreg elballag, hogy a traktorossal megbeszéljen1 egy fontos munkát. Egy ember, aki közben megjegyzi: — Igaza van Pista bácsinak. Ytón itt minden. Higyje cl, hiá­ba adnak ilyenkor pálinkát, nem kell a kutyának se. Min­den házban kiforrott a jó riz- ling, 19 mustfokos. A nyári munka után vagyunk. Ilyenkor elszóra- kezunk, vagy egymásnál, vagy bemegyünk, a városba. De itt­hon is van rádió, filmet is ve­títenek. A munka se kemény már. Persze, azért meg kell dol­gozni a jövedelemért. Csakhogy mi már ezt inkább ésszel csi­náljuk, mint erővel. Keressük a gazdálkodás új formáit. És, ha könnyebben boldogulunk, mint az egyéni paraszt, hát az a sok más ok mellett ennek is kö­szönhető. A szövetkezetiek nyu­godtan fekszenek és nyugodtan kelnek ... Esteledik. A hajlaton teher­autó villantja reflektorát, moto­rok zúgnak. ízletes vacsora il­lata terjeng Sebőköknél; A lány varregat, a fiú barátaival szóra-J kozik, az apa ismerkedik a vi-1 lágpolitikáyal. Nyugodt, békés, kétszobás ott­hon. Hát semmit sem változott * világ? Gazdagon zárta az évet a géberjéni Úi Élet Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom