Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-14 / 269. szám

Világ proletárjai egyesültetek SÖTÉT FOLTOK A MŰLT „PA­NORÁMÁJÁN“ — A NYÍREGY­HÁZI JÁRÁS ÉLETÉBŐL — TV-ADÖ NYÍREGYHÁZÁN — GAZDATANÄCSADÖ ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□oaoDaDoaaaDDQDQaDaaDacxiD A műszakiak felelőssége Megyénk ipari üzemei előreláthatólag jól fogják telje- E síteni az 1958. évi tervet. Ez nem utolsó sorban a terme- =j lést irányító műszaki dolgozók érdeme is. Végzett munká­juk alapján dicséretet érdemelnek, csakhogy ezt a dicsé­retet nem minden műszaki dolgozó értheti magára. A párt és a kormány, de az illetékes minisztériumok is nagy je­lentőséget tulajdonítanak a műszakiak munkájának. A meg­becsülést tanúsítja az, hogy közülük sokan kaptak már ki­tüntetést, elnyerik a kiváló műszaki dolgozó oklevelet és jelvényt, s mindemellett általában elégedettek lehetnek a fizetésükkel. Az eredmények ellenére nem tapasztaljuk a műszaki dolgozóknál azt a lelkesedést, leleményességet és felelősség- érzetet, mint amilyet joggal elvárunk tőlük. Több tudást és szorgalmat is tudnának a munkába adni, hiszen ehhez álta­lában meg van a rátermettségük. Ez viszont csak akkor lesz igazán értékes, hogyha a műszaki dolgozó nem sajnálja az időt és a fáradtságot szakmai tudása fejlesztésére, mert így lesz munkaposztján teljesértékű vezető. A műszakiak a termelés parancsnokai az üzemben, a műhelyben, a munkahelyen. Feltétlenül kellő szaktudás kell ahhoz, hoav a munkát jól tudják szervezni, irányítani és ellenőrizni. Ma már ott tartunk, hogy a munkásokból lett műszakiaktól is megkövetelik azt a tudást, mint amilyennel a szakiskolát végzett műszaki dolgozók rendelkeznek. A to­vábbtanulásra már évekkel ezelőtt figyelmeztette a műsza­kiakat a párt és a kormány is, de sajnos, sokan nem vet­ték ezt komolyan. Ennek következménye az, hogy a válla­latoknál gyakori a panasz a műszaki dolgozók tudására. Ez megmutatkozik a selejtmunkákban, a pazarlások eltűrésé­ben és egyebekben. B A munka kivitelezése, a határidőre történő és gazdasá­gos tervteljesítés elsősorban a munka irányítóin, a műsza­kiakon múlik. A szakmunkások a szaktudásukat és szorgal­mukat viszik a munkába, de ezt a műszakiaknak kell gyü- mölcsöztetni. S ehhez érteni kell! A kiváló szakmunkások igénylik a jó hozzáértést a munka jó megszervezéséhez és csak olyan műszaki dolgozónak van tekintélye a szemük­ben, aki náluk többet tud. Magabiztosabb az ilyen műszaki dolgozó, mint az, aki éppen hogy csak betölti a munkakört. Az utóbbiaknál fordul elő leginkább, hogy olcsó nép­szerűségre törekszenek, elnézik a rossz munkát, a pazar­lásokat, a fegyelmezetlenséget és a vállalat terhére jószí- vűsködnek. Az ilyenek gyakran a fegyelmezetlen dolgozók borbarátaivá válnak, és így próbálnak „tekintélyre” szert tenni. Sajnos, a Megyei Építőipari Vállalatnál is van ilyen műszaki. Ideje lenne, hogy a vállalat vezetősége, — mások­nak is figyelmeztetésül, minősítse le az ilyent. A magyar ipar termékeit, így megyénk üzemeinek ter­mékeit is egyre több külföldi ország rendeli és vásárolja meg. Büszkén állapíthatjuk meg azt, hogy megyénkben egyre . bb vállalatnál, mint a Mezőgazdasági Gépjavítóban, a Kisvárdai Vulkánban, a Finommechanikai Vállalatnál, a Ruhaüzemben, a Szálkái Vegyesipari Vállalatnál és másutt már exportmunkákat is készítenek. Olyan út ez, amely megyénkben is az ipar fellendüléséhez vezet. Mindez na­gyobb szaktudást igényel a műszakiaktól. A jövőben iparunknak még nagyobb feladatokkal kell megbirkóznia, hogy tovább jusson a fejlődés útján. Nehéz C bonyolult feladatok ezek, de ha a műszakiak összefognak a szakmunkásokkal és kisegítő munkásokkal, közös erővel le tudnak küzdeni minden nehézséget és sikeresen megold­hatják a nehéznek látszó problémákat. Ilyen probléma többek között a vállalatoknál sorrake- rülő ipari árrendezés. Ennek sikere azon is múlik, hogy milyen a műszakiak hozzáállása és szaktudása. Nem csi­náltak még ilyet az igaz, de a siker nyitja mindenütt adva van. Ezt a kulcsot a tanulás, a továbbképzés és a terme kény szakmai viták jelentik. □ Sajnos, a vállalatoknál a műszakiak inkább csak han- B goztatják a tanulást, és miért, miért nem, valahogyan nem □ jut erre idejük. A műszaki értekezleteket általában meg- P tart iák, ahol rendszerint megbeszélik a soron lévő termelési q feladatokat ám azzal már kevés helyen tudnak dicsekedni a D műszakiak, h>gy egy-egy alkalommal összeffvűlnek szakmai £} vitára, az eszük élesítésére, szaktudásuk bővítésére. P.égeb- Q ben íködtek műszaki körök 4s klubbek megyénkben. — 0 többek között a szakszervezeti '-"’túrházban is. Most vi­szont e_ek is nagyon hiányoznak. Ezzel is szervezeftv-h j és naprobb tudásúvá lehetne tenni egy-egy szakma mű­szaki gárdáját. Azt szeretnénk, ha elsősorban a vállalatok műszaki osz­tályvezetői gondolkodnának ezeken, hiszen az ő kezükben van a kezdeményezés. Hogyha akarják, meg is tudták te­remteni a feltételét araiak, hogy a műszakiak mindegyike kellő szaktudással rendelkezzék és jobban érezze a felelős­séget azon a poszton, ahová állították. Törekedjenek elérni a műszakiak azt. hogy a mindennapos termelési feladato­kon és problémákon tűi jobban túr janak előrelátói a jö­vőbe, s ne kullogjanak, vagy legjobb esetben csak lépést tartsanak az ipar fejlődésével, hanem előre lássák az ipar előtt álló perspektívát, elől haladjanak és okos intézkedé­sekkel szorgalmazzák a gyorsabb fejlődést. Hogyan teljesítette eddig éves tervét a megye ipara? Október 31-ig a megye szocia­lista ipara 86.9 százalékra teljesí­tette éves tervét. Túlszárnyalta eddigi tervét a Tejipari Vállalat a Nyíregyházi Minőségi Textil- ruházati Vállalat, a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat, a megyei Húsipari Vállalat, a Tiszavasvári Alkaloida, a Nyíregyházi Minő­ségi Cipőipari Vállalat és a me­gyei Gyümölcsszeszipari Vállalat. A minisztériumi ipar Szabolcs­ban 87.8, a helyi ipar 93.9, a szö­vetkezeti ipar pedig 75 százalék­ban teljesítette már 1958. évi ter­vét. Export vállfákért 40 ezer dollár Jól dolgozik, jó minőségű mun­kát készít a mátészalkai vegyes­ipari vállalat. Már teljesítette az 1958. évi tervet, örömmel adják hírül azt is, hogy a külkereske­delmi szerv intézkedése folytán 40 ezer dollár értékű export vállfát készítenek. A hatféle vállfa mintapéldá­nyait sikeresen elkészítették. Büszkék arra, hogy a vállfáért kapott dollárok értékéért fontos gépeket kap országunk, és ezek közül valószínűleg a szálkái válla­lat is kap famegmunkáló gépet. Tsz-iagok és egyéni gazdák megyei találkozója dyiregyaázán A Szabolcs-Szatmár megyei tanács és a Hazafias Népfront a termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák megyei találkozóját november 13-án, tegnap a nyíregyházi Gorkij-mozi nagytermében rendezte meg. Mintegy négyszáz résztvevő előtt Vincze József elv- társ, a megyei tanács első elnökhelyettese mondott beszédet, s megnyitotta a Nyírségi Mezőgazdasági Filmek Hetét is. Bemuta­tásra került a legújabb három mezőgazdasági jellegű dokumentum film. A termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák találkozóján a filmek közül különösen a „Kitárul a kiskapu” című film aratott nagy sikert. A résztvevők előtt végül a megyei tanács elnökhelyettest, negyven oklevelet osztott ki az Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son résztvett termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok között. A közegészségügy fejlődésének jelentős állomásához érkezett, amikor nyolc esztendővel ezelőtt államosították a gyógyszertárakat. A fejlődés 1950-től óriási. Népünk életszínvonalának emelkedése, s a látókör szélesedése következté­ben a falusi kuruzslás egyre in­kább — mondhatjuk teljesen — kiszorult és az orvosok, gyógysze­részek munkája hatalmasat nőtt. Hogyan látják el e feladatot me­gyénk gyógyszertári hálózatának dolgozói, kielégítő-e az ellátás, milyen problémák merülnek fel? Ezekre válaszolt tegnap Raab elvtárs, a megyei gyógyszer­tári központ igazgatója. — Igen, a fejlődés rohamléptek­kel jár. Nyolc évvei ezelőtt a me­gyében 63 gyógyszertár volt. Jelenleg 69 van és most folyik az építés Tiszaszalkán és Tisza- becsen. Ezenkívül a központi fek­vésű helyekről, ahol az ellátás kielégítő volt, számos községbe helyeztünk ki gyógyszertárakat. 18 — azelőtt teljesen elhanyagolt patika kapott teljesen új arcula­tot. Sokhelyütt bővítések voltak, vízvezetéket szereltek be és zö­mében 2—3 szobás, összkomfortos lakásokban élnek a gyógyszeré­szek. Ezekben a napokban a nagy- kállói, nagydobosi szolgálati laká­sokat építik és a nyíregyházi éj­jel-nappali gyógyszertárat építik át az igényeknek teljesen megfe­lelően. A korszerűsítésekre és a hálózat fejlesztésére eddig hat­millió forintot fordított államunk. gyógyszerész helyett 110 — de még ez is kevés Nemrég épült egy központi gyógy szerraktár, amely megyénk valamennyi egészségügyi intézmé­nyét ellátja. A raktár máris szűk­nek bizonyult, s a felettes szervek beruházási engedélye szükséges egy megfelelő építéséhez. Létesült ezenkívül egy gyógyszerbevizsgá- ó laboratórium, amely igen ko­moly tudományos munkát végez. Megyénk 116 gyógyszerésze nagy, ts igen felelősségteljes feladatokat lát el. És annak ellenére hogy nvclc évvel ezelőtt csupán 95 em­ber látta el ezt a munkát, ma már a 116 is kevésnek bizonyul, s további 40 szakemberre lenne szükség. A kormány többízben is tanú­jelét adta annak, hogy a megye gyógyszerészei megbecsült mun­kások. Az Egészségügyi Minisz­térium kollégiumának határozata után visszakapták államosított lakásaikat, s visszakerültek volt lakóhelyükre. Sokat közülük ki­tüntetésben, jutalmazásban része­sítettek. Az elmúlt évben rendez­ték a beosztott gyógyszerészek fizetését és az ügyeleti díjakat. S Kádár elvtár a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy az egész­ségügyi dolgozók — közöttük ter­mészetesen a gyógyszerészek — bérét véglegesen rendezik. IXyolc év alatt három­szorosára nőit a gyógyszer forguiom — tovább javul a* egészségügyi helyzet A megyei gyógyszertári központ forgalma nyolc év alatt csaknem megháromszorozódott. Ez termé­szetesen az ellátottság megfelelő színvonalának köszönhető. Nem­csak az SZTK-jogosultak, hanem magánbetegek is egyre inkább igénybeveszik az egészségügyi szolgáltatásokat. A gyógyszerel­látás kielégítő, csupán átmeneti hiányok vannak, amit más — ha­sonló hatású orvossággal lehet pó­tolni. Lényeges hiánycikk, főleg amióta rekonstruálták a gyógy­szergyárakat, nincs. Hetenként jelennek meg új, nagyhatású gyógyszerek, amelyeket a külföld még nem is ismer. Hogy csak né­hányat említsünk, most jelenik meg a Gastropin, amely a gyo­morbetegek számára hoz gyógyu­lást. Nagyhatású penicilintabletták könnyítik a betegek helyzetét Bea- cilin néven. Tetrán, Tetrán B, Tet- rinfán és még számos gyógyszer kerül a közeljövőben a gyógy­szertárakba. A gyógyszerész nehéz, de szép munkát végez. Méltó, egyenran­gú társa az orvosnak. Jogosan várja, hogy az egészségügy külön­böző kérdéseivel foglalkozó szer­vek, plénumok minden esetben kérdezzék meg és vegyék figye­lembe véleményét, javaslatát. (KopkiJ. XV, ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ara 50 fillér 1958. NOVEMBER 14, PÉNTEK Hatmillió forint megyénk gyógyszertan hálózatának fejlesztésére Korszerű gyógyszertárak a megyében — Teljesen kielégítő a gyógyszerellátás — Uj nagyhatású magyar antibiotikumok kerülnek foreralomba Finomságon, újdonságok a Csemege áruházban A nyíregyházi Csemege-Áruház érdekes újdonsággal lepte meg a vásárlóközönséget: a kávé-, tea- és kakaóscsomagokba különböző betűket rejtettek el. Az a házi­asszony, aki összegyűjti ezeket a betűket, s azokból kirakja a „Csemege’-szót, 200 forint érték­ben vásárolhat bármit a Csemege Áruházban. A „Csemege” felkészült télapó ünnepére: november 15—20 körül bőségesebb mennyiségben kapha­tók már a mikulás-csomagok, s több csokoládé készítmény, mint az előző években. A déligyümölcs-ellátás is meg­felelő lesz. Citrom és gesztenye bármilyen mennyiségben, folya­matosan kapható, s a közeljövő­ben narancsból és datolyából sem lesz hiány. Növekszik a halellátás Az Alkotmány Halászati Ter­melőszövetkezet biztosította Nyír­egyháza állandó élőhal-ellátását, sőt olyan nagymenyiségű é’őhal- készlettel rendelkezik, hogy a földművesszövetkezeti boltok se­gítségével az egész megyét el tud­ja látni élőhallal. Jelenleg 150— 200 mázsa élőhal van raktáron, ez a mennyiség azonban tavaszig előreláthatólag 6—700 mázsára nö­vekszik. A Keleti Főcsatorna hal­telepeiből ízletes süllő, harcsa, ponty és nagy-keszeg kerül a házi­asszonyok konyháiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom