Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-07 / 263. szám

1958. NOVEMBER 7. PÉNTEK KFT.ETMAfiVARORSZ.AG JOBBÁGYOK UNOKÁI MINT MINDENÜTT, Kótaj- ban is élnek kíváncsi emberek. Kutatgatják, hogy honnan is vette községük a nevét. Egye­sek valami régi német térké­pen Kotiz pusztát találtak ezen a helyen és azt állítják, hogy ez a szó magyarosodott el. Má­sok azt mondják, hogy Nagy- kálló és Tokaj között valami­kor erre vezetett az országút és a két helyiség között itt pi­hentek meg a vásározók. A csárdabéli tulajdonost a mon­da szerint Kóth-nak hívták. A vidám vásározók, hogy Tokaj­hoz hasonlítson, elnevezték ezt az állomásukat Kótajnak. A harmadik elképzelés szerint, mivel sok volt a mocsár, a láp ezen a tájon az öregek azt tar­tották, hogy a temérdek viz va- I lami földalatti kutakból jön, vagyis rengeteg kutalj van a föld mélyében. Ez a szó, hogy kutalj változott volna Kótajra. ._ A vita még nem dőlt el, lega- lább is mind a három változat- > ról beszélgetnek. Nem régen mégcsak a pap J és egy-két tanító ha fogialko- 1 zott ilyesmivel. A korgó gyom- rú cselédet nyilván az érdekel­te. hogy miből lesz a gyerme- 1 kének cipő. mivel fűtik ki tél­víz idején a nyirkos, penészes szobát, hogy oda ne fagyjanak a kicsinyek a fö'.dreterített szalmába. A jelen gondja, a holnap kilátásta’ansága nem engedte gondolni a múltra az egyszerű embereket, ma már erre is van idejük. Van, mert. a jövő 14 év óta ezen a tájon is biztos, a gazdagabb holnapot jelenti. Ezt példázza a mi é'e- tünk és bizton mutatja nekünk az útat, az idősebb testvérünk a Szovjetunió 41 éves gyakor­lata. Előttünk ragyog az a ma­gasság, amerre tartunk, ahová el is jutunk, KÚTAJ EGY RÉSZÉN, amit úgy. hívnak, hogy Bánomvára a volt cselédek, a fö'dhözjutta- tottak a Szovjetunió paraszt­ságának példáján 9 évvel eze­lőtt összefogtak. Az alakuló gyűlésen valaki azt mondta, hogy az Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetik, hogy a földbirtokos Pillérnek a kastélya és az egész major az övéké lehet. Erre a gyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy a szövetkezet neve Vörös Október legyen. A kótaji Vörös Október Termelőszövetkezet sok nehéz­séggel küzdött, nem volt soha a legjobb szövetkezetek közé so­rolva, most is a közepesek sorá­ban. húzódik meg. 1956-ban „fehér október1' nagyon meg­tépázta őket is. Ha sok vesző- déssel is. de csak a jövőt mu-' tátják az egyéniieg dolgozó pa­rasztoknak. Az épületeik, a 160 férőhelyet kitevő istállók, a 16 szakaszos pajta, a 22 darab te­hén, 18 növendék. a 120 darab sertés, 7 pár ló, 150 darab juh és a hatszáz darab törzs ba­romfi, a felszerelésekkel, esz­közökkel együtt több, mint egy­millió forintot ér. Igaz, hogy erre van még adósságuk is, de kevesebb mint a vagyonuk ér­téke. tehát már gyarapodtak is, amellé, amit az állami kölcsön­ből vettek, vagy építettek. EGYRE NÖVEKSZIK a ter­melésük is. Az egyénieket ka­lászosból másfél-két mázsával megelőzték.. Búzából 9 mázsát, rozsból 8 és felet, árpából 8.3 mázsát takarítottak be holdan­ként. A csöves kukoricájuk 20 mázsát termett holdanként, burgonyából pedig kétszerany- nyit ad náluk egy hoid,_mint az ' egyéniek átlaga, 30 , hőidről több, mint 40 vagon Elküldtük az export-ruhákat az NDK-nak A termelési átállás az export- ruhák gyártására fokozottabb jó munkát követelt meg a ruházati­gyár nyíregyházi teiepenek var­rodáitól. A november 7 tisztele­tére indított szalagok közötti munkaversenyben első feltétel a jóminőségű munkavégzés volt. — Sikerült vele kiváltani az export­ruhákat átvevő minőségi ellen­őrök tetszését és megelégedését. Büszkén jelentjük, hogy novem­ber 5-én elszállítottuk a Német Demokratikus Köztársaságnak ké­szített exportruhák első 12.000 öl- t orv bői álló tételét. Bálint Pál telepvezető. Versenyző traktorosok Mint évek óta, az idén is fo- jjyik a verseny a legjobb trakto­ros cím elnyeréséért. A Vencsellői Gépállomáson például univerzá­lis traktorok vezetőinek verse­nyében Zöldi Mihály az első, aki 820 normálholdas évi terve helyett már 9®6 normálhold munkát vég­zett el. A vencsellői brigádok közül a Sáfrány-brigád a leg­jobb. A Nagyhalászi Gépállomáson Barati István traktoros 47 mű­szaknorma teljesítésével eddig az első. , A gépállomásokon a november 7-i ünnepségek keretében oszt­ják ki a jutalmakat a legjobb eredményt elért dolgozók között. A. Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalatnál november 7 tiszteletére indított takarékossági versenyben a nagyüzemek között a legjobb eredményeket a nyíregyházi I. .számú üzem érte el. Megtakarított 657. kilogramm finomliszté!, 892 A rosszra nem szívesen emlé­keznék az emberek. Azok a munkások, akik dolgoztak tőkés üzemében is, és ettek a múlt ke­nyeréből, keserű ízzel mondják, hogy „rossz volt”. Tassy János például így emlékszik vissza: — Egy héten 102 órát dolgoz­tam, hogy megélhessek a mun­kabérből. Sokan tudják Nyír­egyházán, hogy milyen beteg­ség-fészek volt a Májerszk-féle gépgyár. Piszkos, szűk kis mű­helyben, kevés szerszámmal és egy-két gép segítségével, de erőnkből annál többet adva kel­lett dolgozni. Munkaruha? A sajátunk kopott! öltöző? „Mi­nek az nektek, hisz nincs is rendes ruhátok” — mondta a tu­lajdonos. Mosdó és fürdő? Ott­hon mosakodtunk, a műhelyben csak úgy, hogy a szánkból spric­celtünk a markunkba a vizet. A tulajdonos dolgába, a műhely ügyeibe pedig beleszólni kuss volt nekünk. Az emlékezésnél egyszerre vi­dámabb lett az ember beszéde. — Kilenc éve államosították Májerszki üzemét. A napra is emlékszem: augusztus 1-e volt. Miénk lett az üzem. Hatunkra bízták: Az enyém lett, Ősz Ban­dié, Sztahó Pistáé, Oszonicsé és a többieké. Sok munkás elment akkor, mert azt gondolták, hogy nem fogunk tudni dolgozni és nem keressük meg a kenyeret. Aztán visszajöttek, amikor lát­ták, hogy van munka és tudunk dolgozni, boldogulni. Az állam segített: esztergapadot, marót, GYÁRTULAJDONOSOK gyalugépet, fúrógépet és kézi- szerszámokat adott. És egyre merészebben tervezgettük a jö­vőt... Tíejczi elvtárs kilenc éve ve- zeti a vállalatot, mely ti­zenegyszer nyerte el az élüzem kitüntetést, egyszer a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzászla­ját. — összehasonlíthatatlanul más most nálunk a munkásélet, mint a tőkésektől átvett üzem­ben volt — jelenti ki az igaz­gató. — Hét és félmillió forint költséggel tágas, korszerű, új üzemet kaptunk az államtól. Minden igényt kielégítő a szere­lő műhelyünk. Központi a fű­tés, korszerű gépek segítik a termelést. Kényelmes irodáink vannak. Van szép nagy kultúr­termünk, ebédlőnk, büfénk, könyvtárunk, öltözőnk és me- legtizű fürdőnk is. A munkások átlagkeresete a Hl. negyedévben havi 1199 forint volt. A mezőgazdasági gépjavítás­ban jó hírre tettek szert a vál­lalat dolgozói, s nem kisebbet a mezőgazdasági kisgépek gyártá­sival. Burgonyaszedő gépeik, kalapácsos darálóik, és egyéb gyártmányai,’c országszerte, sőt külföldön is elismerést váltot­tak ki. A vállalat által készített almaosztályozóról a Mezőgazda- sági Kiállításon is elismeréssel nyilatkoztak belföldi és külföldi szakemberek. A csövázas tető­szerkezetek készítésével az épít­kezőknek segítenek. Mostanában pedig exportgépeket gyártanak, mint például baromfi véreztető kádat, konzervüzem'!, fadőszámo- zó gépét s egyebeket. — Megvalósult az álmunk eb­ben a szép, új üzemben! — mondja Sztahó István heggesztö. — Huszonöt éve dolgozom a szakmában, de ilyen jó nem volt az életem, mint az utóbbi években. Kétezer forinton felül van a havi keresetem. Telik be­lőle jó kosztra, ruhára és szóra­kozásra. Csak az nem tud jól élni nálunk, aki nem szeret dol­gozni! És az erkölcsi megbecsü­lés! Kétszer tüntettek ki jel­vénnyel a jó munkáért. A versenytáblára kiírt brigád- teljesítmények is elárulják, hogy a munkások nemcsak jól dolgoznak, hanem jól is keres­nek. Általában 110—120 száza­lék teljesítményekről ad hírt a versenytábla. De nem ritka az ilyen eredmény sem: Nagy Sán­dor 153.5 százalék, Csatlós Jó­zsef 155.5 százalék, Palsák Jó­zsef 194.6 százalék, idős Kovács József 242.7 százalék. Mit mond Kovács bácsi? — Megfizetik nálunk a jó munkát! Nincs okom panaszra. S amit el akarok mondani: sok újat tanultam különösen az utóbbi években. Nagyobb a. szaktudásom. Most például olyan export gépet készítek társaim­mal, amit azelőtt nem is lát­tunk. Az is tetszik nekünk, hogy van beleszólásunk a válla­lat dolgaiba és a vezetőség fi­gyelembe veszi a javaslatunkat, de azt is, ha bírálunk. — Itt tanultam meg maró­géppel dolgozni és vele szépen keresni — mondja Salamon An­na tanyasi lány. — A múlt hó­napban több, mint kétezer fo­rintot kerestem. Tellik belőle ruhára is, sőt már bútorra valót is gyűjtöttem. Nincs olyan hét, hogy moziba ne mennék. Üze­münkben is megvan a szórako­zási lehetőség. Nemrég például jól mulattunk a bevonuló fiata­lok búcsúbálján... K1 ondozott, szép virágos a '“r gyár udvara. A bejáratnál lévő fedett szín alatt kerékpá­rok sokasága sorakozik. Rajta járnak munkába a dolgozók. Régen még Őrösről és Napkor­ról is gyalog jöttek. A 250 mun­kás közül legalább negyvennek van már motorkerékpárja. Rá­dió pedig már nemsok család­nál hiányzik. Legutóbb . 10-en vettek részletre nagyrádiót. Ilyesmiről a múltban bizony csak ábrándozhattak a murvá­sok... — Miénk a gyár! — mondják büszkén s boldogan a gépjavító­ban dolgozók. Biztonságot és a jövőbe vetett hitet jelenti ez számukra. S hogy a munkásélet a gépjavítóban is még szebb és gazdagabb legyen, ahhoz továb­bi jómunkával járulnak hozzá a gyártulajdonossá lett munkások, OROSZ ANDRÁS. 3 Győzelmi jelentés A Nyírteleki Gépállomás dolgozói nevében jelentjük, hogy na Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásunkat — éves tervünk teljesítését — végrehajtot­tuk. Az elmúlt tíz hónap alatt a körzethez tartozó termelőszövet­kezetekben és kisgazdaságokban 38 ezer 814 normálhold munkát végeztünk ei s ezen belül túlteljesítettük talajmunka témáin­két is.. Elvégzett munkánk eddigi legnagyobb elismerése, hogy ellene, nem merült fel minőségi kifogás. Őszi vetéstervünket már októ-i bér 20 előtt teljesítettük. Az Októberi Forradalom évfordulójára tett felajánlásunk — egyben tervünk — teljesítésének alkalmából holnap, november 8-án rendezünk közös ünnepséget, amelyen a körzethez tartozó, termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek vezetői is részt: vesznek. A gépállomás vezetősége. A doliányierineutálóból jelentik... érik a 100 százalékot a minő­ség betartásával. Újításokkal is készültünk * nagy ünnepre. Magyar László, László János, Vidéki Imre és Nagy József újítók egy 250 ezer ferint népgazdasági eredményt hozó újítást nyújtottak be el­fogadásra. Dr. Bernáth Zsig- mond és dr. Istványi Andor vil- lanycsörlő újítása a fizikai mun­kát küszöböli ki, aminek a be­vezetése 480 ezer forint megta­karítást hoz egy év alatt. Az ifjúmunkások, technikusok és mérnökök újító brigádja be­nyújtotta első újítását a tizes rendszerű dohányszáritók ki- és berakásának automatizálására. RIBÓCZI PÁL termelési bizottsági elnök.’* „Az Októberi Szocialista tor radalom 41. évfordulójára tett vállalások esedékes részét tel- jesítettük. Október havi tervün­ket 100.1 százalékra teljesítet­tük, szerzódtetési tervünket pe­dig eddig 40.1 százalékra. Nagy- kálló került élre a telepek ver­senyében. A gépifermentáló üzem Balogh és Tóth műszakja megérdemli, hogy a nyilvános­ság előtt megdicsérje őket a vállalat a kiváló minőségű munkáért, a tisztaságért. A gépi-üzem válogató mű­szakjában levő dolgozók a vá­logatási normájukat 100 száza­lékra teljesítették szabványsze- rűen. Fiatal válogatókat taní­tottak be. úgyhogy azok is el­Rz állami gazdaságokban 13 ezer holdon került földbe az ősziek magva Az állami gazdaságokban nagy léptekkel haladt előre az ősziek betakarítása. A legnagyobb területet elfoglaló burgonya és cukorrépa betakarítása megtörtént s a terméseredmények megyei átlagban meghaladják a tervezetet. A kukorica betakarítása is befejezés élőt áll s itt sem maradt az eredmény a tervezett alatt, A betakarítással egyidőben kezdték meg a gazdaságokban az "szi kalászosok talajának az előkészítését és a vetést. Á takar­mánygabonák és a rozs igen szépen fejlődik s elenyésző kivétel- le’ a búza vetése is befejeződött. Az állami gazdaságok az ősz fo­lyamán, tízezer held kenyérgabonát és 3000 hold takarmánygabo­nát vetettek el. kilcgrair.m élesztőt, — aminek ér- téke 14 817 forint. Ehhez hozzá­járult 923 forint értékű tüzelő- megtakarítás. Az ezer darab süte­ményre eső megtakarítás 6.22 fo­rint. burgonyát takarítanak be. Az évi tejtermelésük 35.200 liter­re volt tervezve és 40.625 litert értek, el. , A szövetkezet futba’.csapata második lett a járási versenyen. A KlSZ-fiatalok, ha megjelen­nek a bálban egyálta'án nem kell nekik. szégyenkezniük az egyéni parasztok között, mert legalább olyan, de egyeseknek még szebb ruhájuk van, mint a falusi fiataloknak. A legu­tóbbi szüreti bálon a szövetke­zet elnöke „lopta” a legtöbb szőlőt.. Volt neki kedve mulatni és volt. is miből fizetni a bírsá­got. A szövetkezeti tagok kö­zül 17-nek van új háza. A rá­dió, kerékpár a két-három öltö­zet ünneplő minden háznál megvan. OKTÓBER ÜTJÁN, október fényében járni a boldogulást, a felemelkedést jelenti. Nagyon nagyot léptek előre a cseléd- sorból, szinte összehasonlítha­tatlanul jobban élnek, mint a múltban, de még élhetnének jobban is. A szövetkezetben annyi a fiatal, hogy kevés még az ilyen szövetkezet, mégis probléma most egy könyvelő­nek a beállítása. Nem szívesen tanulnák, de ez nemcsak a fia­talokra, hanem az idősebbek­re, a vezetőkre is vonatkozik. Nagyüzemet szakszerűen ve­zetni csak nagyobb tudással lehet. Olyan lehetőségeik van­nak, hogy minta szövetkezet lehetne ebben a községben. Az udvar rendje, az épületek képe is egészen más lehetne. Ez mind. az embereken, a tagokon múlik és olyan dolgok, amin - lehet is rövidesen változtatni.; Kell is változtatni, hogy példa­mutatóbbak legyenek és az eredményük is még inkább ki­fejezője legyen a nevüknek. Jól dolgozott a sütőipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom