Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-06 / 262. szám

2

KELI t MAGI AKURSZAG

1958 NOVEMBER 6. CSÜTÖRTÖK

Megyénk képviselőjelöltjei

után hosszú ideig a szülei házánál dolgozott. Majd traktor- vezetői iskolát végzett és 1950-ig a Nagyecsedi Gépállomásnál dolgozott, mint traktor- vezető. 1950-ben bevonult katonának. A honvédségnél szorgalmasan és lelkiismeretesen képezte magát, s szorgalma és jó munkája jutalmául tisztté avatták. 1955-ben leszerelése után egy ideig a nagyecsedi íöldművesszövetkezetnél dolgozott. A múlt év májusában pedig munkahelyet változtatott: a helybeli termelőszövetkezet tagja lett, ahol azóta mint zeior- vezető dolgozik.

1956-ban becsülettel helytállt, szilárdan elítélte az ellen- forradalmi megnyilvánulásokat. A termelőszövetkezet dolozói tisztelik és szeretik, de nemcsak a termelőszövetkezet tagjai előtt van nagy tekintélye, hanem az egész falu lakói előtt is. Mint a nagyecsedi Vörös "'állag Termelőszövetkezet párt. titkára igen nagy érdeme van abban, hogy a termelőszövetkezet országos hírnévre tett szert, öt jelölték országgyűlési képviselőnek.

FÜLÖP JÁNOS:

Naszály községben született. 1925-ben, munkáscsaládból. —

."'.0-ban került az A'má fű v

Erény és összefogás

Kőolajipari Vállalathoz, mint olajmunkás. Több éve a Nyir- bogdányi Kőolajipari Vállalat igazgatója. Mint a megyei párt- bizottság tagja és az SZMT aktív munkása, sokat tesz a vállalat, az üzemek dolgozóiért.

Pótképviselőnek jelölték.

i >

Asszonyok a szövetkezetben \ Ma este avatják a kótaji’;

új iskolát

Milák Györgyné 1955 óta fejőnő a Gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben. Férjéről és négy gyermekéről való gondoskodás mellett kifogástalanul ellátja a közösben is feladatát. Naponta

8—10 tehenet fej. A közösben szerzett jövedelmükből nemrég építettek egy kétszobás, összkomfortos lakást s ezen kívül jutott új ruhákra, berendezésre is.

Deme Jánosné és családja 1956 őszéig a Nyírgelsei Termelőszö- vekezetben dolgozott. Az ellenforradalom idején kiléptek a közösből. A napokban tartott egyik értekezleten kijelentette, hogy amíg a szövetkezetben dolgoztak, évente 50 mázsa kenyérgabonát kapott családja, s mivel néhány holdas táblájukon ilyen eredményt nem tud a család elérni, visszalép a termelőszövetkezetbe.;

*

Balogh Györgyné csengeti la-' kos, a termelőszövetkezeti és' egyénileg dolgozó parasztasszo-;; nyok részére rendezett megyei találkozón hozzászólásában a következőket mondotta: „Régen figyelemmel kísérem a csengert Lenin Termelőszövetkezet asszonyainak munkáját. Meggyőződ.^ tem, hogy a közösben jobban * boldogulnak az asszonyok, több- jut családjuknak, mint régen. —• Ezért elhatároztam, hogy belépek} a Lenin Termelőszövetkezetbe. —} Belépési kérelmemet elfogadták sí mint új szövetkezeti tag, azon} igyekszem, hogy minél több asz-} szony kövesse példámat.” }

★ |

A demecseri baromfitenyésztőt szakcsoportnak eddig három kel-* tető gépe volt. A nyáron szép* eredményeket és jövedelmet ér-* tok el az összefogás révén. — A* szakcsoport tagjai elhatározták, < hogy jövőre még egy keltető gé-j pet vásárolnak. Tervük valóravál-1

levő akadályokat elhárítani. Az elhárítás úgymondván közös érdek, minthpgy a köznek tesz Jó szolgálatokat, a nagyrészt társadalmi úton felépült mándoki, nyírlugo6i, és ki tudná felsorolni, melyik általános iskola, szülőotthon, óvoda, napközi, a sok rendbehozctt utca, legelő, vízleveztő-Csatorna és még sokminden, aijni közös erőfeszítés, őszinte összetartás hajtása. Mint az éle és i eleven példák bizonyítják, megyénkben is hagyomány és termékeny talaja van a mozgalomnak. Megyénkben sincsenek külön útjai és céljai, mint általiban a dolgozó embereknek. lAbban a nagy közösségben, anielyben élünk, közös a levegő és közösek életfeltételeink, jellémző adottságaink. A párttagok egyes egyedül az óke; támogatók és segítők hiányában nem tudnák felépíteni a szocializmust. Következésképp a boldogabb! társadalmi rendszer felépítése nem is lehet kizárólag a párt ügye. Mint Kádár elvtárs angyalföldi beszédében megjegyezte: „A szocializmus felépítése j csak az egész nép közös műve lehet."

Ebbj. a hajtásból származik a népi, nemzeti egység politikája, a Hazafias Népfront tevékenysége. A mindennapi kötelességek és tennivalók mellett ezekben a napokban méginkább gyümölccsé érik az erény és összefogás gondolata. A népfrontmozgalom legderakabb és legbát- rabb szavú képviselői kaptak bizalmat b zászló megragadására és előbbrevitelére. SzavüK az egész pép érdekében megalkotott törvényekben, szabályokban visszhangzik majd a parlamentben, | a megyei tanácson, a járási és községi tanácsnál és mindenütt, ahol erre legnagyobb szükség llesz.

**♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* *♦♦♦♦*♦♦**♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ *♦*♦»♦♦•*♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦•♦♦♦♦♦■*»■*«»<»♦♦♦♦■►♦♦♦♦**♦♦ ******** Szabolcsi hatónak az őszirózsás ,forradalomban

EGY VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL

Hagy forgalom a „tabaréÉan“

Nagy a forgalom ezekben a napokban az Országos Takarék- pénztár megyei központjában: naponta a déli órákig mintegy

3—400 ügyfél keresi fel a központot, többnyire hitel- és betétügyekben.

Az iskolás gyerekek a megyében szeptember és október hónapokban mintegy félmillió forint értékű takarékbélyeget vásároltak, hogy majd a nyári szünetben kirándulhassanak, nyaralhassanak,

Cokn azt hiszik, hogy az

1918-as, ún. őszirózsás forradalom egyik napról a másikra juttatta a hatalmat a név kezébe. Való igaz hogy a november 1-én megalakult Munkástanács népőrségeket állított a budapesti üzemekbe, de ugyanakkor a Forradalmi Katonatanácsnak még sok tennivalója akadt. A középületek megszállásán kívül el kellett foglalni a még jó néhány napig a K. u. K. tisztek parancsnoklása alatt álló kaszárnyákat, és a hazakódorgó katonákat be kellett szervezni a forradalmi zászlóaljakba. A: első zászlóalj jórészt tengerészekből és fiatal tisztekből, s a Keleti-pályaudvarról visszafordított katonákból alakult meg, s az Astória-szállóban székelő katonatanács éjjel-nappali perma nenciában dolgozott.

1918. november 8-án reggel azt a parancsot kaptam a katonatanácstól, hogy a Magyar utcai reáltanoda udvarán várakozó szabolcsi katonákkal szálljam meg az angyalföldi katonai tébolydát, és szabadítsam ki a háború borzalmai elől odamenekült szimulánsokat. Gyorsan fel szállíttattam az iskola udvarán várakozó szakaszt egy elkobzott teherautóra, és máris robogtunk Angyalföld felé.

Ütközben beszélgettem a szabolcsi bakák szakaszparancsnokával, a nyírmadú származású Bakó János népfölkelő őrmesterrel, s megkérdeztem, hogy került a forradalom sodrába.

— Ügy, ahogy a többiek — válaszolta az öreg —, mink is megelégeltük már az urak háborúját, s jelentkeztünk a katonatanácsnál szolgálatra addig is, amíg hazakerülhetünk — mondotta, s amikor a tébolyda kapuja elé kanyarodott az autó, elsőnek ugrott le, és már rá is kiáltott a megszeppent őrségre.

— Nocsak, kinyitni azt a kaput eincvájra! — mire az őrség, amely már tudott egyet-mást a pesti utcán történtekről, készségesen tárta ki előttünk a kaput, és már bent is voltunk a tébolyda udvarán. A szabolcsi bakák gyorsan leugráltak a teherautóról és percek alatt leváltották a tébolyda eddigi őrségét, amit azok nem is nagyon bántak.

A mint az őrségváltás meg- történt, Bakó bácsival és két szuronyos katonával már fel is siettem az első emeleti parancsnoki irodába, ahol egy íjedtképű százados, a tébolyda gondnoka fogadott berniünket. Amikor meghallotta, hogy mi ki akarjuk szabadítani a náluk Őrzött úgynevezett bolondokat, kétségbeesve csapta össze a kezeli és kirohant, hogy pár perc múlva egy alacsonytermeiű, ez rudesi rangot viselő főtörzsorvossal, a kórház parancsnokával térjen vissza.

— Mit akarnak itt az urak"

— kérdezte az eZredorvos izga tott hangon.

— Az ..urak" már itt semmi• nem akarhatnak — válaszoltam.

— Ilii a Forradalmi Katonatanácstól jöttünk, átvenni a Icór- házat és kiszabadítani innen azokat a szerencsétlen baj társakat, akiket önök bolondnak tartanak, pedig talán sokkal

okosabbak, mint sokan a pléh- gallérosok közül.

— De kérem szépen, ezek között az én ápoltjaim között sok a beszámíthatatlan bolond — rebegte a fötörzsorvos, mire siettem megnyugtatni, hogy az ápollak zöme nagyon is józan ember, majd megnyugtattam, hogy az ön- és közveszélyes bolondokat továbbra is az ő gond jaira bízzuk.

A mikor az udvarra értünk, a mi szabolcsi bakáink már kedélyesen diskurálgattak a rácsos ablakok mögül kikandikáló „bolondok'1-kai, s a vas- pántos ajtó felnyitása után közel hetven csíkosruhás ápolt rohan: felénk, élén Róbert Oszkár újságíróval. akit annakidején mint lógós katonát csempésztünk be ide, a bolondok házába. Róbert egyenesen a nyakamba borult, és lelkesen kiáltotta a kitóduló sorstársak felé:

— Gyerekek, ugye mondtam, hogy kitör a forradalom!

— Node kérem, itt nemcsak szimulánsok, hanem tényleges bolondok is vannak — jegyezte iheg félénken a százados, mire egy alorvos társaságában végigjártuk a kórtermeket és cellákat, s megállapítottuk, hogy kiket nem tanácsos kiengedni a bolondok házából, majd felszólítottam a századost, hogy az udvaron örvendező, csíkosruhásokat öltöztesse át saját ruháikba Néhány perc múlva már ott szorongtak köröttünk a kiszabadítottak, s bizony soknak ruhája és bakancsa kiáltozott szabó és suszter után. Különösen az i*í

ápolt orojsz foglyok néztek ki szomorúak, mire rászóltam a most már mindenbe beletörődő századosra, hogy nyissa ki a kórház raktárát, s adjon rendes holmikat I az emberekre.

Az ,,őrültek'', de az én szabolcsi lcatoriáim is igyekeztek rongyos baltancsaikat és zubbonyaikat kicserélni újra, s amikor a százados aggályoskodni kezdett~ hogy ne/ti ezekkel a holmikkal el kell számolni a hadikincstárnak, megnyugtattam, hogy az ő hadikinc^tára már a holdban, van. Egy fél óra múlva húsz főnyi legénységre és két altisztre bízva a kórház őrzését, katonáimmal1: és 58 kiszabadítottál el is robogott autónk a Gyűli úti\ hadikórház felé, ahol a forradd-\ lomra elsők között felesküdött dr. Bencze professzor néhány katonaorvossal már várt bennünket. ,.Betegeim“ közül mindössze hármat tartott vissza különböző Ifertőző betegség miatt,’ #

ITpien delet harangoztak, ^ amikor az én kiadjusz- táit, kenyérrel és konzervvel ellátott ,,bolondjaimmal“ jelentkeztem az Astoria előtt álló dó-’ nosi főhadnagynál:

— Bajtárs, jelentem, hogy a kihozott 56-ból hármat visszatartottaíi) a Gyűli úton, a többi a visszakért szabolcsi bakákkal együtt szolgálatra készen várja a Forradalmi Katonatanács utasításait!.]..

így lettek a „bolondok“ a város peremén Bakó János szabolcsi őrmester parancsnoksága alatt a forradalom fegyelmezett és öntudatos katonái.

GYŐRI ILLÉS ISTVAHf:

ZOLTÁN MIHÁLY:

Nagyecsedi parasztcsaládból származik. Szülei egyszerű, becsületesen dolgozó emberek. — Zoltán Mihály a felszabadulás

Az iskola egy romos épület lebontásából, 90.000 forint állami hozzájárulásból, 40.000 forinl községfejlesztési alapból és 25.00C forint értékű társadalmi munkából épült fel.

Sok embert kellene dicsérni névszerint is, hogy néhány hónap alatt felépült ez a szép iskola, de erre nincs lehetőség. Egy tanácstagot, Kalán Gábort azonban mep kell említeni, aki 76 évét meghazudtolva szervezte a társadalmi munkát és mint a pénzügy: állandóbizottság tagja serkentette a dolgozókat a községfejlesz- tés fizetésére.

íasa érdekében a megyei nóta-; nács segítségét és közbejárását is; kérték. Reméljük, szándékúit vad lóraváltásának nem lesz akadád lya. !

★

Szésely Magdolna, . az encsen-; esi Tijúsag Termelőszövetkezet; tagja már öt éve dolgozik a köd zösben, szüleivel együtt. Időköz-; ben a 20 éves kislány egy évig; Budapesten dolgozott, Szépen ked resett. Nem érezte jól azonban j magát. Visszahúzott szive a tér-; melőszö vetkezet be. Nem is töp-; rengett sokat: visszatért községé-; be, a termelőszövetkezetbe. Azóta; is a közösben dolgozik. Megtalálta; számítását. 5ól keres, van szóra-; kozási lehetőség is, most azért; fáradozik, hogy minél előbb mosógépet vásárolhasson.

fcokan vagyunk abban a ^ nagy családban, amit úgy nevezünk, hogy haza. Fiai, gyermekei egy népnek, foglalkozásra világnézetre mások és másoK. de szivben és célban megs egyek, amit viszont azzal a másik szóval jelölünk, hogy hazafiak. Közös akaratunk, erőnk nagy gyűjtőlencséje a Hazafias Népfront, amely nagy történelmi összefogások, harcok példájára a’okult, s eredetéi: a fejr'-nv.ti? elleni harcban született népfronttól veszi. Ma is harci mozgalom letéteményese és megvalósítója, de napjainkban elsősorban a munka és a béke magasztos gondolatának megvalósításáért küzd. S céljaikban egyeknek kell lenni mindazoknak, akik hű tagjai a magyar népi nemzeti családnak, és igényt tartanak arra a névre, hogy hazafi.

Nem kevesebb feladatot lát el a népfront, mint a társadalom haladó erőinek bölcs kormányzását, a helyenként fellelhető visszahúzó erőkkel szemben. Soraiban barátra, küzdőtársra találnak munkások, parasztok, értelmiségiek. A nagy közösség előtt az a cél világít, amely a társadalom valamennyi munkásának nagyobb kenyeret, napfényesebb jelent és jövőt formát. Ide azonban kéz a kézben érkezik meg az üzemi munkás, dolgozó paraszt, kisiparos, értelmiségi. Nem lehetséges tehát kü- lön-külön utakon, külön-külön részlet célokért elfecsérelni a drága időt és a drága erőt.

Együtt kell haladni és szorosabban fogni egymás kezét a hétköznapok fergetegében. És ezt az együtthaladást testesíti meg a Hazafias Népfront, amely nemcsak konstatálja a társadalmi építés egy-egy állomását, hanem tömegmozgató rugóival, lendületével segít az utunkban