Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-01 / 258. szám

1958. NOVEMBER 1, SZOMBAT KEEETMAOYARORSZAG 3 Ä termelőszövetkezetek föld járadék-fizetéséről Képek a nyírkárászéi Május 1 Tss-ből Í elérkezett újra a gazdasági I. .év vége. November else­jével új gazdasági évet kezdenek a termelőszö- \ etkezelckben. A következő na­pokban leitározzák a szövetke­zeti vagyont, felmérik, hogy mennyit gyarapodtak egy év alatt, majd elosztják a megter­melt javakat a különböző köte­lezettségek és alapok szerint, valamint a szövetkezeti tagok­nak, érdemük arányában. Rö­viden, készülnek a zárszám­adásra. A felosztható tiszta jövedel­met a tagok a teljesített mun­kaegységre, valamint prémium és földjáradékként kapják. Ma már olyan probléma nem igen akad, hogy a jövedelem-elosz­tást ne munkaegységre, hanem részibe vagy más módon vé­geznék a szövetkezetekben. A mennyiségi és minőségi terme­lést fokozó premizálást már sokkal kevesebb helyen alkal­mazzák. Hasonlóan baj van a föld járadék fizetésével is. A szövetkezeti tagok által elfogadott mintaalapsza­bály és a párt agrárpoli­tikájának tézisei előírják, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben a jövedelem túlnyomó részét a végzett, mun­ka alapján osszák el, a kiseb­bik részt pedig földjáradék ki­fizetésére használják fel. A je­lenleg érvényben lévő szabályok szerint a tiszta jövedelem fel­osztható részének 10—20 szá­zaléka között a közgyűlés hagy­ja jóvá, hogy a jövedelemnek hány százalékát osszák földjá- radék címén. Néhány szövetkezetben rend­szeresen fizetnek földjáradákot. A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben évek óta a. tisztajövsdelem lő százalékát osztják föld járadék­ra. Meg keik mondani, hogy ebben a szövetkezetben js ..töb­ben vannak a-z agrárproletárök, mint a földdel belépők, de lát­ják: a szövetkezeti mozgalom érdeke azt kívánja, hogy fizes­senek földjáradékot és így egy­hangúlag megszavazzák min­den évben a jövedelem ilyen mó­don való felosztását. Ahogy év- ről-évre növekszik a szövetke­zetben a jövedelem, úgy emel­kedik az egy aranykoronára jutó földjáradék értéke is. ök egységesen 9 aranykoronás föl­deket tartanak nyilván és égy- egy holdra tavaly már három­száz forint körül fizettek. Az egyik négy holddal belépő tag 1160 forintpt kapott zárszám­adáskor, mint föld járadékot. A Ságvári TSZ-ben egy 15 holdas középparaszt csak a földje után. négy és fél ezer forint jö_, vedelmet számolhatna fel. S ajnos, a megyei kép riem ilyen kedvező. Az 1957. ■ évi zárszámadások ide­jén a szövetkezeteknek csak 40 százalékában fizették földjáradékot. Az helyes dolog, ha a közgyűléseken arról vitat­koznak, hogy 10, 15 vagy 20 százalékát fizessék-e a tiszta jövedelemnek föld járadékként, de az már nem helyes, ha ar­ról , „győzik” meg a földdel be­l\éma csend latt a terem­ben. László bácsi homloka gyön­gyözött. Meg sem mozdult a ló­cám Már azt hitte, senki nem szól kérelme ellen, mikor valaki hirtelen felállt a sorból. — Hőzöngött októberben. Nem Vesszük fel — kiabált az első szólásra emelkedett szövetke­zeti tag, közben Eperjesire mu­tatva megjegyezte: — Álljon fel, és hagyja el a termet! Mások is kiabálni kezdtek. — Nincs köztünk helye! — zúgták többen is. Eperjesi László arca égett a szégyentől. — Ezt kellett megérni! Ki­küldőnek engem, Eperjesi Lász­lót. tíz hold hatszáz négyszögöl terület tulajdonosát, aki hosszú évekig cselédkedett, s egyfoly­tában öt évig dolgozott a kö­zösben ? — morfondírozott, majd gyorsan elhagyta a termet. Arra sem méltatták az egyébként becsületes gazdát, hogy szavazzanak felvétele ügyé­ben. Hetekig nyugtalankodott. Szidott mindenkit, akik októ­berben „szabadságról„önálló­ságról“ fecsegtek. Magárahagya- tottságában tudta meg igazán: tiz hold földje jobban reguláz, mint Uokk Mihály. Jószágai, a munka jobban parancsol, mint a brígádvezctő. Az ötvenhetes zárszámadás Utá., megtudta, hogy az előző évi huszonnyolc forint helyeit több mint negyvenkét forinttal fizetnek minden munkaegységet a Táncsicsban. Nyolcszázötven munkaegységre most negyven­háromezer forint ütné a markát. S ha erre gondolt, forrt benne a méreg, önmagát hibáztatta. Az első sikertelen kísérlet után még kétszer kérte felvéte­lét ** iv őszéig. Hiába. Nem ért«#*, miért fizettetnek vele ilyen nagy árat októberi elha­markodott megjegyzéséért a kö­zösbeliek. Ám nem nyugodott bele a kudarcba. Félretéve kö­zépparaszti büszkeségét, ez év őszén újra kérte felvételét a Táncsicsba. Ezúttal azonban el­határozta: ha ismét akadályokat gördítenek szándéka teljesülése elé, nem hagyja szó nélkül. Október 3-án ismét üzen­tek: jöjjön el a közgyűlésre. S aki vitte az üzenetet, jóbaráthoz illően beszélt. A terem zsúfolásig megtelt. A vezetőség Eperjesi László felvéte­lére vonatkozó javaslatát ezúttal is Hokk Mihály terjesztette a tagság elé. Az idős gazda izga­tottan várta: szól-e valaki elle­ne? A közgyűlés előtt azt is megtudta, az idén tíz forinttal gyarapodott minden munkaegy­ség értéke. ■— Csak felvennének — gon­dolta, s arra lett figyelmes, va­laki szólásra emelkedik. — Közénk való. Javaslom, ve­gyük fel — mondta a párttitkár. Egymás után emelkedtek magasba a kezek. Eperjesi Lász­ló gondolata szárnyaltat kapott. Látni vélte, amint földjét s a közösbeliek tábláját szétválasztó mezsgye eltűnik a traktor mun-1 kaja után. Egy ideig gondolko-t dott; szóljon-e? Jólesett együtt-1 érezni a szövetkezetiekkel, s ai visszatérés örömmámorában csak * annyit mondott: I — Köszönöm — s jóleső ér- f zéssel ült vissza helyére. J Helyesen cselekedtek a Tán-\ csics Tíz tagjai a legutóbbi köz-J gyűlésen, amikor újra magukJ közé fogadták Eperjesi Lászlót. 1 A „tandíj-' azonban egy. kicsit' sok volt; amikor először jelent-1 kezeit, akkor is felvehették vol-< na a dolgos, igaz szándékú em-\ bért. NAGY TIBOR' lépetteket, hogy mondjanak le a földjáradékról. A termelőszövetkezetbe lépett parasztok és a jelenleg még egyénileg gazdálkodók részéről általános az az. óhaj, ' hogy a termelőszövetkezetbe vitt, fold tulajdonjogát necsak a nyilván­tartási könyvben vezessék, ha­nem abból valami anyagi elő­nyük is legyen. ' Kormányza­tunk helyesnek . látja és a múltban is helyeselte e kíván­ságok érvényre juttatását. Min­dig fontos politikai kérdésnek tartotta a földjáradék , fizetését a termelőszövetkezetekben. A külföldi példák, is azt igazolják, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében nagy szere­pe van a földjáradék fizetésé­nek, Bulgáriában törvény írja elő a fizetést. Ott a szövetkeze­tek többségében 30—40 százalék a földjáradék mértéke.-egyénkben számos olyan Ha valahol szó- bakerül a nyírka­rászi Május 1 Ter­melőszövetkezet, leginkább úgy be­szélnek róla, min* ; kiváló almatermele :.szövetkezetről. Ez igaz is. De tud­nak ők szép do­hányt is termelni Az értékes dohányt nemcsak idejében kell törni, hanem csomózni is akkot kell, amikor a leg­alkalmasabb. Ezzel sem akarnak kés­lekedni; akik rá­érnek, máris cso­móznak. M szövetkezet van már, ahol' elérik, egyes helyeken túl is haladják a középpa­raszti életszínvonalat, különbö­ző okokra hivatkozva mégis hú­zódoznak a középparasztok a szövetkezetbe való lépéstől. Egyik ilyen ok a földjükhöz Való ragaszkodás, olyanformán, hogy a szövetkezetbe lépésük után ők nem látják külön hasz­nát a földjüknek. A minta alapszabályból és á különféle határozatokból azt olvassák ezek a szövetkezet mesgyéjén gon­dolkozó emberek, hogy a tsz- ben fizetnek, föidjárad'ékot a saját’ földdel belépő, parasztik­nak, ugyanakkor a faluban lé­vő szövetkezetben az ellenkező­jét látják. Sokszor ennek az egyetlen hibának az árnyéká­ban nem látják meg azt a ren­geteg előnyt, amit a termelő- szövetkezet tud nyújtani a pa­rasztság számára, „Fent helye­sen mondják, de lent nem úgy csinálják” — szólással intézne« aztán el sok dolgot.- következő hetekben a szövetkezeti .tagokon a sor, hogy az eddigi hely­zeten változtassanak és a párt politikájának megfelelően osszák el a jövedelmet a szö­vetkezetekben. Ne legyen a me­gyében egyetlen szövetkezet sem, ahol a bevitt saját föld után ne fizetnének földváradé-; kot. A zárszámadás előtti párt­taggyűlésen erről mindenkép­pen beszéljenek a kommunisták és győzzék meg a pártonkívülle- ket is a földjáradék fizetésének helyességéről, A zárszámadások .után ismertessék a falu dolgo­zó parasztjaival azt is, hogy a szövetkezetben a bevitt földje . után ki mennyi földjáradékot kapott. Minden bizonnyal sok olyan földdel rendelkező pa­raszt kéri majd a felvételét, aki eddig azért nem fordult be a tsz. kapuján, mert földjének elvesztését látta a szövetkezet­be való belépésével. Csikós B?-Iázs. Szülök iskolája j ♦ alakult Ramocsaházán, az idősze-f rű bel- és külföldi események és J általános tudnivalók megismerte-'. lésére. A szülők iskoláját á nőta-f nács hívta életre s máris eredmé­nyeket mondhatnák magukénak." A vamocsaházi asszonyok a távol- keleti helyzettel ismerkedtek meg. Az órán térképeket is ta-t nulmanj-óztak ........ ♦ Hogy nemcsak az almából akarnak pénzelni, ezt mulatja szép jószágállományuk, is. Jelenleg 49 darab szarvasmarhá­juk van, amiből 23 darab a tehén. Az állomány bővítése to­vább tart a szövetkezetben. Lesz már hely a tehenek számára. Azóta talán át is adták a képen látható modern istállót. Villannyal és vízvezetékkel látják el az épületet és amit lehet géppel végeztetnek. Nemcsak a szövetkezet gyarapszik, hanem a tagok is gazda­godnak. A Május 1 utcában 12 új ház sorakozik, valamennyi a szövetkezeti tagoké. Rövidesen 19-re szaporodik az új há­zak száma, mert heten az idén is megkezdték az építkezést. Csikós—Hammel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom