Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-04 / 260. szám
1958. NOVEMBER 4, KEDD KEI iETMAGY ARORSZÁG 3 Befejezte munkáját a Dán Kommunista Párt XX. Kongresszusa Koppenhága, (TASZSZ): A Dán Kommunista Párt XX. Kongresz- szusa vasárnap délelőtti ülésén meghallgatta Paul Thomsennek, a párt tikárának zárószavát. Ezzel lezárult a Központi Bizottság politikai beszámolója feletti vita. A küldöttek szótöbbséggel jóváhagyták a Központi Bizottság beszámolóiját. Willy Fuglsang, a Központi Bizottság tagja ismertette azt a határozati javaslatot, amely az ideológiai kérdésekben lefolyt vita eredményeit összegezi. A javaslatot a küldöttek elfogadták. Ezután a Kongresszus elfogadta a Párt tagjaihoz és a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez intézendő felhívás szövegét. Vasárnap este a kongresszus befejezte munkáját. Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata Washington, (TASZSZ): White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője az október 31-i sajtó- értekezleten cáfolta azt az állítását, amely szerint a csangkajse- kisták Duiles tajvani tanácskozásai után lemondtak a Kína elleni fegyveres támadás terveiről. Mint White mondotta, Dulles és Csang Kaj-sek Tajvanon nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata nem fosztja meg a csangkajse- kistákat attól a jogtól, hogy fegyveres erővel nyújtsanak „segítséget” bármiféle „nagyszabású felkeléshez a szárazföldi Kínában ’. Hz algériai felkelők támadása Tuuisz, (AFP): A Szabad Algériai kormány hadügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben közli,; hogy a felkelőerők támadást , indítottak, az algériai Morice-vpnal mentén. Az Algériai Felszabadító Hadsereg főhadiszállására érkezett legfrissebb jelentések szerint a támadás teljes sikerrel járt. Francia hírek szerint 8.000 felkelő indított támadást a Móricé vonail ellen, amelyet a franciák állítottak fel Tunézia és Algéria határában, hogy megakadályozzák algériai felkelők átszivárgá- sát Tunéziából Algériába. Közösen szállunk szembe a támadóval AZ EAK ÉS IRAK MEGÁLLAPODÁSARÖL Kairó, (AFP): Az AÍ Abram című lap jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság és ' Irak kormánya megegyezett abban, hogy közösen száll, szembe az Izrael által Jordánia ellen indítandó bármiféle, agre^szjós, kísérlettel. A lap hozzáfűzi, hogy Kasszerh iraki miniszterelnök hosszas megbeszélést folytatott kairói katonai attaséjával, majd hangoztatta, hogy Irak „adott esetben nem tanúsít negatív magatartást, mint:amit Nuri Szaid tanúsított a Szuezi-csatoma ellen intézett támadás idején.” | Időjárásjclentés | A Meteorológiai Intézet | jelenti 1358. november 3-án | uélbcn 13 órakor: I Várható időjárás kedden X estig: felbős idő, heíyen- X ként köd, többfelé eső, t gyenge légáramlás, az cj- t szakai lehűlés nyugaton | gyengül, máshol alig váltom ♦ zik. A nappali hőméséklet • holnap olyan lesz, mint ma. * Várható legalacsonyabb t éjszakai hőmérséklet: 4—7, 5 legmagasabb nappali hő- X mérséklet: 4—7, kedden X 9—13 fok között. u i — A tajpeji nadrág szíj Amikor Csang Kaj-sek kisfiú volt — életkorát nem tekintve ma is az az istenad!a —, mindig rajongással nézett egy képet, amely nadrágszíjas amerikai bácsikat ábrázolt. Olykor órákig elüldögélt a kép előtt, és ha a nevelője meglepte, mindig azt kérdezte: — Ugye teacher, majd én is hordok nadrágszíjat? — Igen, igen, de előbb legyen derekad és gerinced hozzá! A nevelő ezzel arra a Kínai úri családoknál általános betegségre célzott, amit már akkor is angol-kórnak neveztek. A k's Csang Kaj-sek, azonban még nem értette e szavak mély érteimét, hát futott az udvarra és jóga gyakorlatokat végzett száz- egyig. hogy minél előbb legyen dereka és gerince. Amikor már felnőttnek hitte magát, mindjárt irt nevelője révén néhány amerikai gentle- mannak: küldjenek neki egy esatos nadrágszíjat. A leveleket udvariasan azzal fejezte be, hogy „alázatos szolgájuk“, és szépen aláírta. Az amerikai bácsik, akik jobban tudták, hogy mire való a nadrágszíj, mint Csang Kaj- sek. kaptak az alkalmon. Küldtek olyan nadrágszíjat, amin töltények és két pisztoly is volt. Nosza, Csang Kaj-sek fel is csatolta, aztán elment a teaházba. ahová egyszerű kulik jártak teázni és étkezni. Döngő léptekkel végigment az üldögélök közlés sorra kirúgta a kulik kezéből a teás és rizses csészét, aztán kiállt középre és kötekedve így kiáltott: — Mars ki innen, mától kezdve nem isztok és nem esztek mert az enyém minden teás és rizses csésze! S ekkor felállt egy kínai kuli leoldotta a nadrágszíját, odalépett a kakaskodó Csang Kaj- sekhez, megfogta a kezét és úgy megnadrágoTa, hogy őkelme ugyancsak járta a szokatlan táncot. A többi kuli derekáról is lekerült a nadrágszíj, és Csang Kaj-sek bőrét mentendő futn; Becsbe érkezett az SZKP küldöttsége Becs (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége vasárnap Bécsbe érkezett, hogy .'észtvegyen az Osztrák Kommunista Párt megalakulásákényszerült. Meg sem állt Táj- ! pejig. Ott nyomban leült, és j újabb levelet írt az amerikai bácsiknak. Szemükre lobbantot- ta első kínos tapasztalatát: — Miért nem mondtátök, hogy a nadrágszíj arra is jó, hogy kikapjunk vele?! Bosszút lihegve új nadrágszi- jakat kért és a levél végén megint azzal köszönt el: „alázatos szolgájuk Csang Kaj-sek“. Az amerikai bácsik összedugták a fejüket és fejcsóválva szo- merán megállapították: — Ej, ej, ennek nemcsak nadrágszíj, de nevelő is kell! Küldtek több nevelőt és több szíjat. A szíjakból arzenált rendezett be, a nevelőkből pedig tanácsot szervezett a bosszúra készülő Csang Kaj-sek. Most már tudta, hogy a szíjjal ütni is lehet, és készült, hogy visszaüt. A közelmúltban azonban furcsa dolog történt. Csang Kaj sek az amerikai bácsik minden támogatása ellenére kénytelen volt megállapítani, hogy amint sokasodnak az arzenálban a nadrágszíjak, úgy ürül a kamra, anad- rágszíjforgatásraszerződtetett katonáknak bizony egyre gyakrabban korog a hasa. Ezután leült elmélkedni, majd újra írónádat és tust tett maga elé, s szemrehányó levelet írt az amerikai bácsiknak: — Miért nem mondtátök, hogy a nadrágszíj nemcsak arra való, hogy kikapjunk vele, hanem arra is, hogyha korog a has, húzzunk rajt.^ egyet? S az amerikai bácsik most azon gondolkoznak, hogy Csang Kaj-sek megérett-e már arra, hogy megírják neki: — Fiú, a nadrágszíj nemcsak arra való, hogy megverjenek vele, és ha megéhezel, beljebb csatold, hanem arra is, hogyha Tajpejben szorul a kapca, felakaszd rá magad! Ahogy az amerikai bácsikat ismerjük, szegény Csang Kaj- seknek magától kell majd rájönni erre is. Szabó György nak 40. évfordulója ünnepségein. A küldöttség vezetője N. M. Sver- nyik, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja. Rá cl i © in ti so I* KLDD, NOVEMBER 4. Kossuth-rádió: 8.10: Nép zene. 8.40: Régi orosz forradalmi dal. 9.00: Gyermeknevelés. 9.20: Orosz népdalok. 9.40: Népszerű hangszerszólók. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25: Szimfonikus táncok. 11.01-. Könyvismertetés. 11.20: Ajándékműsor háziasszonyoknak. 12.10: Könnyű zene. 1P.00: Vasvári István és Kiss Ferenc versei. — 13.10: Operarészletek. 14.10: Népi zene. 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.05: A munkásmozgalom dalaiból. 15.25: Napirenden... 15.30: Egy falu — egy nóta. 16.10: Ifjúsági műsor. 17.00: Válasz a hallgatók kérdéseire. 17.15: A táncmuzsika történetéből. 18.15: Szív küldi . . . 18.40: A Rádió Ipari rovata Jelenti. 19.05: Népi zene. 19.15* Könyv- olvasás közben .. . 20.30: Tánczene. — .00: Embersors. Rádiójáték. 22.15: Mat nimel. .; 2U.2S Könnyű zene. 22.55: igeliea nővér. Egyfelvonásos dalmű. 0: Katona taótak. TVtófi-rjUb®* VL2<‘: Moniuszko: Táncolt — «r*tt U.%ki Fiimdalok. 14.57: Aki • szabadságáért harcolt. — 15.15: Hangverseny. 15.50: Operettmuzsika. 16.30: Az élet komédiásai. Regényrészlet. 16.45: Operakórusok. 17.15: Rádióegyetem. 17.45: Régi táncok. — 18.05: Mezei csokor. 18.30: Mi újság a nagyvilágban? 18.40: Georges Brassens énekel. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelv- tanfolyama. 19.15: Operettrészeletek. — 19.40: Falurádió. 20.00: Szovjet zenei hét.. 21.05: Vidám dalok. 21.35: Litánai. Kaffka Margit verse. 21.40 az Állami Biztosító nyilvános hangversenye a Magyar Néphadsereg Színházban. 22 40: Mozart: D-dur vonósnégyes. SZERDA. NOVEMBER 5. Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű opera- részletek. 9.00: Rádióegyetem. 9.S0: Népi zene. 10.10: Pataki Ferenc fejszű- molóművész a mikrofon előtt. 10.20: A Gyermekrádió műsora. 10 30: Szovjet szerzők operettjeiből. 11.00: A Rádió Ipari Rovata jelenti. 11.20: Kórusok. 11.40: Áriák. 12.10: Tánczene. — 13.15: Operettkéttősök 13.40: Játék. Albert Maltz novellája. 1400: Néni. zene. 14.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. 15.05: Pár lépés a halár. Mesterházi Lajos regénye folytatásokban. 15.25: Könnyű dalok. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Napirenden... 16.15: Szív küldi . . . 16.45: A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekel. 17.00: Elő szóval — muzsikával. i9.ö5: Könhyű dallamok. 19.20: Menyasszonyok — vőlegények iskolája. 19.40: Operarészletek. 20.25: Zenés képek Karcag tér nelőszövetke- zeti városból. 21.00: Beszél a múlt... 1941—ír43. 21 30: Szovjet zenei hét, — 23.20: Népdalok. 0.10: Éi- zene. Petőfi-rádió: 14.20- Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak 14.40: Zenekari hangverseny. 16.00 Vidám melódiák. 16.30: Kellér Dezső Írásaiból. — 16.45: Tánczene. 17.25: Ópiummal a mennyei birodalom ellen. 17.45: Opera- áriák. 18.20: Látogatás rokonnépeknél. 18.50: Gyermekzene. 19.05: Szerenád. Németh István zenés, verses összeállítása. 19.40: Falurádió. 20.05: Maid a pép a. Közvetítés a Kis SzírpadróL. A szovjet kormány jegyzeke az olasz kormányhoz Moszkva, (TASZSZ): Alekszej Zaharov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese november elsején átnyújtotta Olaszország moszkvai nagykövetének a szovjet kormánynak az olasz kormányhoz intézett jegyzékét. A szovjet kormány jegyzékében kijelentette, hogy amerikai rakéta- és atomfegyverek tárolása Olaszország területén fokozott veszélyt jelent az európai béke ügyére, de elsősorban ma-1 gára Olaszországra. Naivitás lenne azt hinni —* állapítja meg a jegyzék, — hogy azok az államok, amelyeknek biztonságát fenyegeti a NATO rakétatámaszpontjai, szükség esetén nem tesznek intézkedéseket, hogy kemény csapást mérjenek arra a területre, ahol ilyen támaszpontok vannak. Asszonyoknak — lányoknak Sok férj szereli a ráitozalossagot Lapunk egy korábbi számában vita indult arról, milyen a jó asz- szony és a jó férj. Ezzel kapcsolatos az alábbi két hozzászólás is. Házasságom „harmincadik évfordulóján írom ezt a levelet, helyesebben ezt a hozzászólást. Ebből az látszik, hogy nem is olyan szokatlan eset, hogy férj idősebb korban nők után szaladgál. Van ilyesmi több is, de bizonyosan nem tudunk róla. Az én férjem is a hatvan felé közeledik, én is túl vagyok az ötvenen, s abban a helyzetben vagyok, mini ; az a velem hasonló korú asszony, aki néhány héttel ezelőtt levelet írt e rovatban. Tanácsot adni arra, hogy ilyenkor mi ' a teendő, nem tudok, annyira nem, hogy inkább csak a saját helyzetem leírására szorítkozom. A magam helyzetén sem tudok változtatni, pedig nekem még nehezebb a helyzetem, mint annak az asszonynak, aki az első ilyen tárgyú levelet írta. Köztem és féljem közt egy éve van ilyen áldatlan állapot: a férjem kimondhatatlan durva, a, „szerelme” előtt ki- gunycl és nem átalja előttem kimutatni új választottja iránti érzelmeit. Szerelmes leveleket ír hozzá. Egyet én magam vettem el tőle. Nekem pedig tűrnöm kell és közben küzdenem önmagámmal. Volt ugyanis egy nagyon beteg hozzátartozónk, előtte nem tárhattam fel az életemet, nem , csinálhattam e helyzetből problémát, mert azzal csak sú- ! lyosbítotlam volna helyzetét. A beteg meghalt, de a hely- i zetem még mindig hallgatásra, tűrésre kényszerít. Bizonyosan kérdezhetné: Miért? Mert van egy nagy í gyermekünk is és miatta nem hagyhatom el a férjemet. A férjem nem akar elmenni, mert neki nagyon megfelel a ! mostani családi helyzet: főzünk, mosunk, vasalunk rá, az utcán is járunk együtt és így az a külszín, hogy mi igen j békésen és nagy szeretetben élünk együtt. Ez jó „fal” az Ó tevékenysége előtt. Hála a néphatalomnak, én is dolgozom, szellemi mun- i kát végzek, de ilyen élet mellett nagyon nehéz jól dolgozni. | A lényeg mégis az, hogy igyekszem, panasz nincs és én meg tudom keresni a kenyeremet. Látom azt is, hogy nincsen a férjemmel kapcsolatban mire várnom, elég volt abból, hogy rossz emberrel éljek együtt. Nem leszek a megalá- zottja és nem fogom takargatni az ő bűneit. Sajnos azonban ez még csak a jövőben lesz lehetséges, most annyira jutottam, hegy nem kell a fizetése és nem beszélek hozzá. Ez sem könnyű, de legalább nem érzem magam olyan megalá- zottnak, mint eddig. Ügy határoztam, hogy el fogok tőle válni. Azt mondják a férfiak, ha a jó feleségről beszélgetünk, hogy szeretik ebben is a „változatosságot”. Persze ezt csak tréfaként mondják, de közülük többen a gyakorlatban is követik. A férjem is mondja, hegy a „régi feleség nem tudja megadni azt, amit az új nő.” Hiába, nem lehetünk újra fiatalok, kár azonban, hogy elfelejtik az ilyen férfiak, hegy mellettük öregedtünk meg és nem veszik tekintetbe azt, hogy bizony ők sem fiatalok már. Őszül a hajuk, ráncosodik az arcuk. Erre — mert mindenre kész náluk a felelet — azt felelik, hogy bennük éppen ez a vonzó. Igazság mégis az, hogy eszközök a fiatalabb hölgyek ujjai közt, hogy pénzükért kedveskednek nekik szerelmeseik. Ezt hiúságból sem akarják észrevenni, de ha nekik megéri, hát... Majd egyszer észre térnek. Számunkra, szerencsétlen házaséletet élő asszonyok számára pedig egy marad: dolgozni és vigyázni arra, hegy fel ne őrlődjünk a rossz férjek játéka közben. N. N. >e halljon és ne lásson, akkor jó ! Ismerek egy fiatalembert. Nősülés előtt áll, de nehezen ! hiszem, hegy egyhamar megnősül. Szerinte csak akkor nő- 1 ül, ha olyan feleséget talál, aki rnindenben olyan, mint ő, \zaz nem tiltja a kccsmázástól, hanem vele iszik, elnézi, '-.e.y kártyázik, vágj- vele együtt veri a lapot s így.tovább; furcsa dolog ez és egyben rávilágít arra is, hogy eldönthetetlen az, hogy ki a jó asszony. Ebből a példából az tűnik j ki, hogy: a részeges ember előtt az a jó feleség, aki elnézi j ?z iszákosságot, a nőesábász előtt, aki szemethúny, a kár- j tvás előtt, aki nem veszekszik a kártyaadósságek miatt és | ’ v tovább. A valamilyen káros szenvedély rabságában élő ‘fiák nem szeretik az olyan asszonyt, aki ki akarja őket szabadítani ebből a rabságból. S nemcsak nem szeretik, de haragszanak rá. Éppen ezért, a jó asszony vagy a jó ember 'aktát csak éli alánossápban lehet megrajzolni, mert a jóság egyik-másik embernél talán a rosszaság ismérve. Gál Béla,
