Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-29 / 279. szám

1958 NOVEMBER 39, SZOMBAT KELET MAGVA KOKSZ Aü 5 Öt éve jelentkezik kellemes hangján Orosz Tiborné a 08-on. Ritka eset, ha nem fejből mondja a kérdezett számot, Ö a közbe­járó, ha soká kapcsolják a vidéki hívást! Havonta közel 150 millió forint áramlik át a posta főpénztárán Simon Gyula, Balázs László, Királyhalmi Jánosné és ölbei Goza kezei között. A képen Balázs László egy „vagyon“ közepén. (Hammel J. felvételei.) A címzett ismerős! Igen, nagyon kedves ismerőse mindenkinek a postás. De nehéz munkájukkal már kevesebben is­merősök. íme. néhány mozaik a nyíregyházi posta életéből. A körzetek kézbesítői válogatják az érkezett leveleket. Jónás Józsi bácsi tizenhat éve került a postások családjába. Jobboldalt: Batiz Márton, Salamon. András és Tóth Miklós postások. Félmilliós készlet - 350 forintos télikabát az olcsó-áruk boltjában Naponta nyitnak be az ér­deklődők a kiskereskedelmi vállalat legújabb boltjába, ahol kizárólag olcsó árukat vásárolhat­nak. Az olcsó áruk boltja ma reggel a Dózsa György utca ele­jén — a Béke-mozi mellett — nyitotta meg kapuit. Az olcsó áruk boltjában a kis és nagyke­reskedelmi vállalatok elfekvő készleteit — mintegy félmillió értékű árut — hoztak- 'forgalom­ba, amely között megtalálhatók a női, férfi és gyermek készru­hák, kötöttáruk, méteráruk, szö­vet, selyem és pamutáruk. Vásá­rolhatunk a többezer eleső cikk között 350 forintos tslikabátct, 90 forintos hosszúujjú puplin blúzt, 120 forintos cord szoknyát és sok egyéb magyar, lengyel, csehszlo­vák cs német textilárut. Ifjúsági termelőszövetkezet alakult Barabáson I A barabási paraszt fiatalok a ; napokban szövetkezet alakításara határozták cl magukat. Húsz tag­gal 10 hold földön és 1147 öl sző­lőterületen meg is alakították az ifjúsági termelőszövetkezetet, melynek valamennyi tagja 17—24 éves fiatal, öttagú vezetőség in­tézi a szövetkezet ügyeit, s az elnöki posztra Tóth Istvánt vá­lasztották. Csupán egyetlen idő­seb’» dolgozó paraszt van közöt­tük, Simon Áron, aki kiváló sző­lőtermelő szakember, s így a köz­gyűlés elfogadta a kérelmét. Az ifjúsági termelőszövetkezetet I Lakatos elvtárs, a földművesszö- ! vetkezet agronómusa, és a községi I mezőgazdasági felügyelő látják el j szaktanácsokkal. Az ivóvizet is tisztítják a Vizműépítő ■ és Kútkarban- tartó Vállalat dolgozói. Ez év végéig hatvan ivóvizet szolgáló kutat adtak, illetve adnak ét a megye lakóinak. S gondot for­dítanak arja is,, hogy az ivó- I vizek minél tisztábbak, minél j egészségesebbek legyenek. Leg- 1 újabban nátriumsóval vastala- | nítják a kutak vizét. Van bőségesen ütegáru Az Üveg- és Porcelán Érté­kesítő Vállalat üzleteiben ala­posan felkészülték a közelgő karácsonyi vásárlásokra. Jénai tűzálló üvegáruk, külföldi ét­készletek, porcelán, gránit és egyéb üvegáruk megfelelő mennyiségben és bőséges vá­lasztékban -várják a vásárló­kat. Társadalmi összefogás utcajavításra A nyírbátori Rózsa Ferenc utca lakói elhatározták, hogy közös erővel megjavítják utcá­jukat. Munkához- is láttak. Az utcában lakó kisiparosok segít­ségével' varázsolják szebbé és járhatóbbá az utat, eltűntetik a kátyúkat, gödröket. Ennek ér­dekében sok földet hordtak a helyszínre. Az utca lakói kb. 12—15 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek-.' Kommunista tanárok j Csup;' néhány tagj i van a j Mátészalkai ■ • .Mezőgazda sági Technikum pártszervezetének, ! Hét kommunista és két tagje­lölt, , Kalavé Antal és Szabó Endre. Ügy élnek, mirt egy k:s család. A pártitkár a tj- pasztalt Be-czik Bála bácsi, aki, mint a levelező hallgatók egyik istápolója, támogatója . járja a megyét, s hol itt, hol ott tűnik fel. A tanárokból álló pártszer­vezetben serény munka folyik . A vezetőség nemrég tárgyalta meg a párt művelődési poli­tikájának irányelveit, elkészí­tette a javaslatát és a taggyű­lés elé terjesztette megv tatás j céljából. Ügy döntöttek, hogy megalakítják a KISZ-Akadé­miát. Már folyik is a tanítás. A hallgatók részére az előadá­sokat a tanárok és külső szak­emberek tartják meg. Az alsó tagozatban az időszerű kérdé­sekkel. a felsőben pedig a marxizmus leninizmus kérdé­seivel ismerkednek a jövő szakemberei. A pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy politikailag is világosan látó embereket neveljenek az élet számára. Gondoskodik a pártszervezet arról, hogy az iskolából régeb­ben kikerült és a járásban dolgozó mezőgazdasági szak­emberekkel állandóan kapcso­latot tartson. Szaktanácsokkal látják el a fiatalokat, akiket a termelőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, földműves­szövetkezeteknél személyesen is felkeresnek. A kis létszámú iskolái pártszervezet a máié- szálkái Zalka Máté Termelő- j szövetkezetét segíti. Takács elvtárs az igazgató, helyettese Berecz Sándor bácsi, Szabó Miklós. Bérezik Béla, Csatlói Pál és Pug 'mer Lajos rendsze­resen felkeresik a szövetkezet­belieket, s különösen az üzem- szervezésben. állattenyésztés­ben' nyújtanak azoknak has'.- ' nos tapasztalatokat. Ezek kö­zül már többet gyakorlatban 1 alkalmaztak is a Zalka Máté4 i beliek. Időnként tapasztalat- • cserére hívják őket az ópályi | tangazdaságba, s most szerve­zik a járásban dolgozó szak­emberek találkozóját is.- így igyekeznek az élettel kapcso­latot. tartani és a tanultakat átadni, , illetve a gyakorlat | eredményeiből tanulni és azt j az iskola növendékeivel meg- j ismertetni. . Nagyon "helyes ez ! a törekvése a pártszervezetnek és csak dicsérni 'lehet ez irá- | nyú munkájukat. Dicséretes dolog áz is. hogy az aranykalászos tanfolyamon 's helyes, a nagyüzemet nép­szerűsítő. előnyeit tanító isme­retekre nevelik a hallgatókat. Sokat dolgoznak a kommu­nista tanárok itt a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumban azért, hogy a művelt emberfők százait neveljék fejlődő szo­cialista .mezőgazdaságúnk .szá­mára. Ezért csak' elismerés 'il­leti a serénykedő tanári kart a helyesen dolgozó pártszerve- J zet minden tagját. (F. K.) Három megyének IS ever minőségi öltöny! készít évente a Nyírbátori Szabó KTSz A Nyírbátori Szabó KTSZ ne­gyedévenként 1800—2000 minő­ségi öltönyt készít Szabolcs-Saat- már. Hajdú és Borsod áruházai részére — kiegészítve a táj jelle­gének megfelelően a ruhagyárak termelését. A szabó KTSZ 1950 óta rendkívül sokat fejlődött, eddigi termelési értékük megha­ladja a 35—40 millió forintot, eb­ben az évben 6 és fél millió fo­rint termelési értékre számíta­nak. A KTSZ munkagépekben és munkafeltételekben korszerűsö­dött, minden gépük villany­energiával dolgozik,' az. újrendr szerű vasalókkal 30 százalékos költségmegtakarítás mellett - — biztonságosabbá tették a mun­kát. A megyében ebben, á szó yetkezetben dolgozik az üzembe- helyezett pikérezó gép, s a sza­bástól a vasalásig mindent gépi- i. erő végez. Az immár országoshírű Nyírbá­tori Szabó KTSZ saját ruházati bclttal rendelkezik, melynek el­látására külön 5—6 fős női rész-, leget hoztak létre. Tervükben szerepel, hogy nő és férfi mér-' tékutáni „rendelésss“ részleggel ’ fejlesztik a 42 dolgozóból álló „kis ruhaüzemet'’. A vásárlók igényének kielégítésére a nyír-, bátor! szabók áttérnek a félkész termékek készítésére is. EMatalmas prüszköléssel, rán- gatással, berregéssel haladt a dofnbrádi express Ibrány felé, ahol a szitáló esőben százával várják tótózva, vajon lesz-e ülő­hely rajta? A vonat apró kocsijai már a Kendergyárnál megteltek. Álló­hely is alig-alig akadt Megáll a vonat. Az ibrányiak valósággal megtámadják a kocsi­kat, s szinte fúródnak befelé. — Kutyafáját! Hát nincs hely! — örülj, hogy állsz, komám! — Bizony, még jó, hogy idebenn jutott hely, s nem a lépcsőn! — Szándékosan jöttem csütör­tökön, gondolván, tán lesz helyem. — Mindegy teljesen, mert min­déit reggel ilyen zsuffoltak a ko­csik, — alakult ki az utasok kö­zött a beszélgetés, szó — szót kö­vetve. — Valamikor fiatalabb korom­ban csak három pengő volt a díj Nyíregyházáig, most 11 forin­tot fizettem, de könnyebben ki­adtam, mint akkor a hármat. öreg magyar a beszélő. — Akkor mindig gyalog utaz­tam, pedig Halászhoz 27 kilomé­terre van a város, de sajnáltam a három pengőt, mert egy hétig kellett kapálnom érte. —• Üresen jártak-e akkor a vo­natok? — Hát majdcsak öcsém! Ha. üresen nem is, de elég volt egy­két kocsi, olyan kevés volt az utas. — 3 pengőért egyszer nyolc zsák krumplit kellett eladnom, most'll forintot félzsákért megka­pok. Félzsák krumpliért nem ér­demes a lovat behajtani, se a ci­pőt koptatni. Alig volt valaki, aki bele ne szólt volna a kialakult vitába. — Abban az időben 6 pár ránta­ni való csirkét, vagy száz tojást kellett eladnom a pengőért, -— szólalt meg egy néni. — — Az a!... Úgyis van!... igazol­ta őt egy másik, mert 60 fillér volt egy pár rántani való csirke. 3 fillér egy pár tojás, most meg egy darab csirkéért is többet ad­nak 11 forintnál. — Szinte hihetetlen! csodál­koznak a fiatalok. — Mán pedig mondok ennél még különbet is. Abban az időben egy pár választási malacot adtunk el ezért a pénzért, most meg két­száz, 300 forintot kapunk érte, — Én ugyan nem mennék so­hasem gyalog, még rágondolni is rettenetes, mi volna velem? Ho­gyan tanulnék? — szólalt meg ' egy bejáró diáklány. — Bizony lányom! Ügy nézz• rám! 50 éves vagyok, de felsza­badulás előtt egyszer sem ültem vonatra, mert nem tellett rá... Bi­zony, mindig gyalog jártam még a várost... Az volt a jobbik eset, ha nagynéha valamelyik szekér saroglyába.' kuporoghattam. A diáklányok csak kuncognak. suttognak, látszik rajtuk, hogy hihetetlen előttük a néni beszédje. Rájuk is szól egy öreg magyar. — Mán pedig jányaim, igaz vöt az! A régi világban úgy vót -az! Nagyot zökkent az ,folcsö•• vonat, összébbrázta. az utasokat, Nagyot nevettek, s az öreg megszólalt: — Ügy tesz velünk ez az -öreg masina, mint én szoktam .a krumplis zsákkal, ha azt akarom, hogy több férjen bele... JUHAROS JENö • A mi „expressziül k

Next

/
Oldalképek
Tartalom