Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-23 / 277. szám
1958 NOVEMBER 23, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÄG 7 Ny ago dt hét — nyugtalanító kérdésekkel « • 0§§zehívták az Országgyűlést Az elmúlt héten viszonylagos szélcsend uralkodott a nemzetközi politikában. Természetesen ezek a napok sem szűkölködtek eseményekben. Szudánban váratlan államcsíny történt, a világ különböző pontjain jelentős tárgyalások folytak. De a közvélemény figyelme elsősorban mégsem ezekre irányult. Inkább a közelmúlt nagyhorderejű bejelentéseinek következményeit találgatta és éppen ezért feszült várakozással tekint az elkövetkezendő hetek elé, amelyek eseményei minden bizonnyal döntően befolyásolják majd a világpolitika alakulását. A kommunizmus távlata Az SZKP téziseinek közzététele néhány nappal ezelőtt a szó szoros értelmében : 'zba hozta az egész világot. Valamenny- ország haladó sajtója, sőt a reakciós lapok is első oldalaikon hasábos címekkel közölték a tézisek legfontosabb részeit. Mi az oka annak, hogy még a Szovjetunió ellenségei is ilyen nagy figyelmet szentelnek a szovjet hétéves terv Irányszámainak? Egyszerű a magyarázat. A Szovjetunió ipari termelése ma hatszorosa a francia ipar termelésének és kétszerese az angolnak. Pedig 1913-ban a francia ipar két és félszer, az angol ipar négy és félszer any- nyit termelt, mint a cári Oroszország. A most közzétett tézisek szerint a Szovjetunió 1970-ig eléri a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat az egy főre eső termelés színvonalában, a szocialista tábor valamennyi országának termelése pedig már 1965-ben a világ ipari termelésének több mint felét fogja kitenni. A hétéves terv értelmében a szovjet embereknek lesz a világon a legrövidebb munkahetük, mintegy 40 százalékkal fog növekedni a dolgozók reáljövedelme, a kifizetések megkétszereződnek és a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. A terv alkotásai lehetővé teszik, hogy a szovjet emberek további 15 esztendő folyamán megteremtsék a kombefemunizmusba való átmenet jezésének feltételeit. A Szovjetunió megnövekedett tekintélyére jellemző, hogy még a kifejezetten szovjetellenes, bur- zsoá lapok sem merészelnek ma már kétséget kelteni e tervek iránt és ha fanyalogva is, ha fog- vicsorgatva is, de kénytelenek elismerni a szocialista társadalmi rendszer újabb hatalmas győzelmét Ez az, ami nyugtalanítja őket és joggal nyugtalanítja. Nemcsak e lapok szerkesztőit, hanem még inkább e lapok gazdáit, a nemzetközi nagytőkét nyugtalanítja, mert a Szovjetuniónak és a szocialista országok népeinek gazdasági fellendülése, életszínvonalának emelkedése további, most még szinte felmérhetetlen kihatással lesz a világ fejlődésére, elsősorban az ázsiai és afrikai országokra, amelyek közül ma már számosán a Szovjetunióban látják hatalmas barátjukat és védelmezőjüket, és amelyekre nagy vonzóerőt gyakorol a szovjet példa. Minden okuk megvan az imperialistáknak a nyugtalanságra, hiszen a szocialista rendszernek ez az újabb győzelme rendkívül megszilárdítja a szocialista tábor hatalmát és ezáltal a világbéke megőrzésének esélyeit is. Ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagynunk a világpolitika mai helyzetének elemzésénél. Mi történik Berlinben? Ma már nyilvánvaló tény, hogy az amerikai imperialisták a NATO keretében a nyugatnémet revansistáknak szánták egy eset leges európai háborúban a ro- „hamcsapat“ szerepét. Nyugat- Németonszág egyre inkább fasiszta típusú rendőrállammá a’ai kul át, hiszen 1951 óta több mint 200 demokratikus és haladó jellegű szervezetet, egyesületet tilf ittak be. Ugyanakkor megrögzött nácik, hitlerista háborús bűnösök kerülnek a legmagasabb funkciókba és ők helyezkednek el a ma már kétszázezer embert meghaladó és az amerikaiak jóvoltából tömegpusztító fegyverekkel is rendelkező nyugatnémet hadsereg parancsnoki tisztségeiben. Ezekből a tényekből származó súlyos veszélyt nem lehet és nem szabad lebecsülni, ez a veszély joggá, nyugtalanítja a világ békeszerető közvéleményét. A bonni vezetők és gazdáik bűnös tervében Nyu- gat-Berlin különösen fontos helyet foglal el, előretolt hídfőként használják fel ezt a városrészt a Német Demokratikus Köztársaság és az összes szocialista állam ellen irányuló agresszív terveik előkészítésében. Nem kevesebb, mint hetvenkét imperialista kémügynökség működik ma NyugatBerlinben és a szocialista államok ellen irányuló felforgató tevékenység jelentős részét itt agyalják ki. Milyen jogi alapon tartózkodnak az imperialista hatalmak Berlinben? Az 1945. júliusában aiáírt megszállási jegyzőkönyv, amelyet ezután a postdami szerződés is jóváhagyott, leszögezte, hogy Berlin területe az akkor létrehozott kelet-németországi (szovjet) övezetbe tartozik. Ennek le- rögzítése mellett kimondja még a jegyzőkönyv, hogy a várost négyhatalmi igazgatás alá helyezik, amelynek azonban egységesen kell működnie. Az alapvető kötelezettség, amely a megszálló hatalmakra hárul, az volt, hogy gyökeresen ki kell irtaniuk egész Németországban a fasizmust és a militarizmust és az egész országra kiható demokratizálás alapján kell kidolgozniuk a német egység helyreállítását. A nyugatnémet hatalmak az egyezmény alapvető megállapításait azóta sorozatosan megsértették, hiszen a demilitarizálás helyett militarizálták Nyugat-Né- metországot és így már évekkel ezelőtt magukat fosztották meg nyvgat-berliru tartózkodásuk jogi és politikai alapjától. Hruscsov éppen ezért emelte fel szavát a nyugati mesterkedések ellen, javasolva, hogy a postdami szerződést aláíró hatalmak szüntessék meg a berlini megszállási rendszer maradványait és kijelentette, hogy a Szovjetunió a maga részéről a berlini megszállási funkcióit átadja az NDK-nak. Hihetetlenül felbolydult erre a nyugati diplomácia és a szovjet kezdeményezés Dullest arra a kijelentésre késztette, hogy bármilyen áron, még nukleáris fegyverek bevetésével is készek megtartani ezt a NATO őrállomást. A fenyegető hangnem persze nem másíthatja meg a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy további olyan lépéseket tegyen Berlinben, amelyek az európai béke erősítését szolgálják. A szovjet lépést a világ haladó erőinek 'közvéleménye rokonszenwel fogadta, hiszen ez nagymértékben elősegítheti a nyugati hatalmak reálisabb német politikájának kialakí- tását, Európa egyik legveszélyesebb és legégetőbb problémájának megoldását. Minden csűrés- csavarás ellenére Nyugatnak előbb-utóbb tudomásul kell vennie, hogy a Német Demokrarikus Köztársaság létezik és a demokratikus német állam közreműködése nélkül nem oldható meg a két Németország egyesítése. Ajabb De Gaulle— Adenauer találkozó — Választások Fran cl aországban A Berlinnel kapcsolatos nyugati álláspontot még jobban bonyolítja az újabb De Gaulle- Adenauer találkozó, amire a jövő hét közepén kerül sor. Ennek a találkozónak a hírét meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták világszerte. Minden bizonnyal ezen a találkozón 8Zó lesz majd a Szovjetunió Berlinnel kapcsolatos javaslatairól, de még tal$n több szó esik a NATO reformját sürgető francia követelésekről és az európai szabadkereskedelem Nyugat számára oly égető, de annál több viszályt okozó kérdéseiről. Rendkívül figyelőmre méltó, hogy erre a találkozóra a franciaországi választások két fordulója között kerül sor. Mint ismeretes, Franciaország népe ma, vasárnap járul az urnák elé. E választáson 17 párt, 465 mandátum megszerzésére mintegy 3000 jelöltet állított. A 17 párt közül 13-nak a programja alig különbözik egymástól. A De Gaullék által kikdolgozott és elfogadott választási . rendszer szerint a november 23-i első fordulóban csak az a jelölt kap mandátumot, aki abszolút (felénél nagyobb) többséget kap. November 30-a a második forduló előtt a pártok megegyeznek egymással és a legesélyesebb jelöltet tehetik meg közös jelöltnek a kommunista, vagy más baloldali jelölt ellenében Ez a lehetőség már eleve eldönti a mandátum sorsát. Mert hiába kapja a kommunista jelölt a szavazatoknak esetleg csaknem felét, a szavazatok semmivé válhatnak a második fordulóban, ha azon a jobboldali pártok egységesen lépnek fel. A választókerületek határait már eleve úgy jelölték ki, hogy a kommunista szavazatokat megosszák. Világos, hogy De Gaulle rendszerének főcélja a kommunista párt parlamenti képviseletének megtizedelése, mivel ennek a pártnak a jobboldali „szocialisták“ árulása következtében nincs módjában kapcsolnia szavazatait természetes szövetségesével, a másik munkáspárttal. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 18. -ának 5. bekezdése alapján az országgyűlést 1958. november 26-án, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Az MTI munkatársát az Ország- gyűlés Irodáján tájékoztatták arról, hogy Alkotmányunk és az idevonatkozó törvények értelmében hogyan alakul az újonnan választott országgyűlés első ülésének rendje. Az ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelölj az ülés korelnökét. A kor- elnök feladata, hogy kijelölje a két körjegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol az országgyűlésnek a választások lefolyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ. A korelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátum vizsgáló bizottság megvizsgálja a képviselők megbízóleveleit, majd jelentést tesz a munkájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választani az országgyűlés tisztikarát, — az elnököt, a két alelnököt és a hat jegyzőt — valamint az állandó bizottságok — számszerűit 13 bizottság — tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy a2 országgyűlés első ülésén meg kell választani a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. flz ENSZ Politikai Bizottsága hétfőre napolta el ülését A ny ugati küldöttek módosított javaslatot terjesztettek be a kozmikus térség békés használatáról folyó vitához New-York, (Reuter—AP): Az ENSZ közgyűlésének Politikai Bizottsága pénteken folytatta vitáját a kozmikus térség békés használatának kérdéséről. Mint ismeretes, a Szovjetunió csütörtökön azt javasolta a bizottságnak, állítson össze egy 11 tagú előkészítő csoportot, amelynek az lenne a feladata, hogy előkészítse a kozmikus térség békés használatával foglalkozó és szintén a Szovjetunió javaslata szerint alakítandó állandó bizottság munkatervét. Miután a Szovjetunió javaslatát a nyugati küldöttek nem voltak hajlandók elfogadni, pénteken benyújtották saját javaslatuk mó- do#ított változatát, amely szerint alakítson a Politikai Bizottság egy „ad hock“ rendkívüli bizottságot, amely egyengetné a később megalakítandó állandó bizottság útját. Ennek 18 tagja lenne, mégpedig Argentina, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, India, Irán, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyel- ország, Svédország, a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársaság, Anglia . és az Egyesült Államok. A vitában felszólalt V. K. Krisna Menőn, az indiai küldött és javasolta a kérdés megvitatásának elnapolását. Mint kifejtette, erre azért lenne szükség, hogy a vita későbbi folytatásáig a bizottság hasznos munkával tölthesse idejét. A bizottság az indiai küldött javaslatát 60 szavazattal elfogadta. A szavazásban két küldött nem vett részt, 19 küldött pedig nem volt jelen. A bizottság elhatározta, hogy következő ülését hétfőn tartja, amikor vagy Ciprus kérdésének vitáját kezdi meg, vagy pedig —az egyes ENSZ-küldöttek hétvégi bizalmas megbeszéléseinek eredményétől függően — folytatja a kozmikus térség békés használatáról folyó vitáját. Szudán felülvizsgálja nemzetközi egyezményeit Kairó, (TASZSZ): Mint a MEN ügynökség khartumi tudósítója jelenti, Ahmed Abdel Vahab tábornok, szudáni belügyminiszter egy szudáni lap tudósítójának kijelentette: „Külpolitikánkban egyetlen olyan lépést sem tettünk, amely veszélyeztetné Szudán függetlenségét, külpolitikánkat úgy alakítjuk, ahogy Szudán érdekei megkövetelik* Az új kormány felülvizsgálja Szudán valamennyi nemzetközi egyezményét és azokat a szerződéseket fogja betartani, amelyek semmilyen mértékben sem sértik függetlenségünket’“. Befejezésül Vahab kijelentette: „Inkább éhen halunk, semmint hogy olyan segélyt fogadjunk el, amely veszélyezteti Szudán függetlenségét,; vagy a népet bármilyen jogtól megfosztja’« Nyugodt hét nyugtalanító kérdésekkel. Ezzel a mondattal jellemezhetnénk talán legkifejezőbben a jelenlegi helyzetet, bár a meghatározás nem egészen pontos, hiszen a látszólagos nyugalom itt-ott élénk zűrzavart takar, ért a nyugtalanság másképpen, más miatt jelentkezik a dolgozo tömegek, vagy a háborúval zsaroló imperialista vezetők körében. Nézzük meg röviden ezeket i kérdéseket és próbáljuk meghatározni, melyik kérdés kit nyugtalanít, mert ennek megértése döntö a* általános politikai rely- zet megértéséhez. vonatkozó legfontosabb törvény- szerűségének kutatása, a mikroorganizmusok anyagcsere-szabályozásának megoldása. A humanisztikus tudományágak feladatairól szólva, Nyeszmejanov hangsúlyozta: Igen fontos e tudományágak fejlesztése, s a bur- zsoá ideológia ellen vívott harc a dialektikus materializmus filozófiai problémáinak kidolgozása a természet- és társadalomtudományok legújabb vívmányainak elemzése alapján. Nagy figyelemmel kell tanulmányozni az imperializmus gyarmati rendszerének afrikai válságát, az afrikai népeknek a nemzeti és szociális felszabadulásáért vívott harcát. Az Akadémia tervei szerint több nagy tanulmányt adnak ki Egyiptom, Szíria, Indonézia, Afganisztán és több más ország történelméről. Moszkva, (TASZSZ): Nyeszme- ■ janov, a Szovjet Tudományos ■ Akadémia elnöke nyilatkozott a < TASZSZ tudósítójának; Nyeszme- : janov vázolta a szovjet tudomány feladatait és távlatait, s többek ; között kijelentette: — A szovjet tudomány fejlődé- i séijek legfőbb irányát a legköze- ; lebbi hét esztendőben a termo- i nukleáris fúzió megoldását célzó munka és az atommag kutatása adja meg. A kémiában ki kell dől- : gozni a mesterséges kaucsuk, a i műanyagok, a szintetikus anyagok új típusainak szintézisét. Nyeszmejanov szerint a legkö- : zelebbi hét esztendőben növekszik , a biológiai tudományok jelentősé- : ge. A biológiai tudományágak fejlődésének egyik fontos iránya lesz . az életjelenségek fizikai, kémiai : és szerkezeti alapjainak, az atom- : magisugárzás biológiai hatására : A szovjet tudomány fejlődésének távlatairól
