Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-23 / 277. szám

Vf lóg proletárjai egyesüljetek ! XV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Ara 60 fillér 1938 NOVEMBER 23, VASÁRNAP 300 mázsa kenyérgabonára kötfitt értékesítési szerződést a petnebázi 0i Barázda TSz A közelmúltban egy nagyjelen­tőségű értékesítési szerződéses ak­ció indult. A Terményforgalmi Vállalat jövő évi termésű búzára és rozsra köt szerződést. Ebben a kedvezményes akcióban részt- vehetnek a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok egyaránt. Eddig is több termelőszövetke­zet és egyénileg dolgozó paraszt kötött már szerződést. A petnehá- zi Üj Barázda Tsz. 200 mázsa bú­zára és 100 mázsa rozsra, a nyír- bélteki Új Erő 160 mázsa ke­nyérgabonára, a Nyírlugosi Üj Élet és a Tiszavasvári Haladás tsz-ek 150—150 mázsára kötöttek szerződést. Aki november 30 előtt megköti az értékesítési szerződést, az az átvételkori szabadfelvásárlási áron felül 10 forint felárat kap, aki csak később köt szerződést, az 5 forintos felárat kap. Minden le­kötött mázsa kenyérgabona után január elseje után a termelő 60 forintos kamatmentes előleget ve­Jól halad a munka a vasvári állami gazdaságban A Tiszavasvári Állami Gazda­ság dolgozói ugyancsak derek as munkát végeztek, bogy idejében befejezzék a betakarítást, vala­mint a szántás-vetési munkákat. Igyekvésük meghozta a várt eredményt: minden hold terület­ről betakarították a termést, minden holdon befejezték a ve­tést. Cukorrépából 150, takar­mányrépából 180 mázsa termést takarítottak be mind.en holdról 650 holdon elvetették a búzát, 150 holdon az ősziárpát és 105 holdon az őszi takarmánykeveré­ket. 375 holdat istállótrágyáztak, 1300 holdon elvégezték az őszi mélyszántást. Ha egy 200 holdas táblán is befejezik a mélyszán­tást, 100 százalékig befejeznek minden őszi munkát. Említésre méltó, hogy a gaz daságban befejezték a 200 holdas rizstáblán a betakarítást és csép- Iést. Holdanként 12.40 mázsa ter­mést adott a rizs. hét igénybe. Az a régi vágyuk teljesült a termelőknek, hogy a terményeikre zöldhitelt kaphassa­nak. A petnehúzi Űj Barázda Tsz. a lekötöttt 300 mázsa kenyérgabona után háromezer forint szerződési felárat kap, és mivel 150 mázsán felül szállít, megilleti a mázsán- kénti 20 forintos nagyüzemi felár is, tehát összesen 9000 forinttal drágábban adja el gabonáját, mintha szerződés nélkül kis té­telekben értékesítené. Ezen túl január elsejétől 18.000 forint elő­leget is felvehet, amit üzemvitel­re, vagy munkaegység-előlegre is felhasználhat. Érdemes tehát még novemberben megkötni a szerző­dést. villamosítják a megye TERMELŐSZÖVETKEZETEIT 1959-ben a megye negyvenhá­rom termelőszövetkezetében kez­dik meg a villamosítást. A ter­melőszövetkezetek a villamoshá­lózat építéséhez kilométerenként 17.000 forint állami segítséget kapnak. A termelőszövetkezetek villamosításához a jövő évben mintegy harmincöt kilométer táv­vezetéket használnak fel. MEGALAKULT A SZÜLŐI BIZOTTSÁG Az elmúlt napokban megala­kult a Városi Nőtanács mellett működő Szülői Bizottság. A bi­zottságban az SZMK útján képvi­selve vannak az általános és kö­zépiskolák, valamint az óvodák is. A Szülői Bizottság feladata: megkönnyíteni és segíteni a pe­dagógusok munkáját. Kétmillió forintot takaríthatnánk meg évente a megyei malomiparban A párt és a kormány takarékos- sági felhívása után egy szakértők­ből álló bizottság megvizsgálta a megyei malomipar helyzetét, azt, hogy az őrlési feladatok mennyi­ségi és minőségi változtatása nél­kül milyen megtakarításokat tud­nának elérni a termelési költsé­gekben. A kimutatás, amit a vizs­gálat alapján a Malomipari Válla­lat malmairól, valamint a tanács- ipari malmokról készítettek, meg­lepő eredményeket mutat. Megyénk területén huszonhét malom és tizenhárom cseretelep tartozik a Malomipari Vállalathoz, a tanácsok kezelésben viszont ti­Minél melegszünk a télen? Van elegendő tüxelő — A minőség is megfelelő — Kifogástalanul lehet fűteni a daraszenekkel is Megérkeztek az első ködös na­pok, s a meteorológia a közeljö­vőben hűvös, havas időt jósol. Egyszóval rohamléptekkel közele­dik a tél. Természetes, hogy erről beszélve mindannyiunknak első­sorban a téli tüzelő jut az eszé­be. Azoknak, akik még a nyár fo­lyamán előrelátóan beszerezték tüzelőjüket, nem okoz problémát a hűvös idő. Akik még ezután fognak a „téli melegedőről” gon doskodni, azoknak sincs okuk ag­godalomra. A téli tüzelő ügyében kerestük fel a TÜZÉP vezetőit. Megtudtuk, hogy bőségesen van és lesz is megfelelő mennyiségű szén a ke­reslet kielégítésére. Egy számadat ennek igazolására: a múlt évben 80 ezer tonna szenet tüzeltek el a megye lakói. Ezzel szemben ez év végéig 108 ezer tonna szenet szállí­tanak el a TÜZÉP-telepekről. — Tehát 20 ezer tonnával többet, mint tavaly. Mi a helyzet a minőséggel? A mennyiség ellen nem is me­. alt fel különösebb kifogás. Annái több panasz hangzott el viszont a szenek minősége miatt. Ezzel szemben mi az igazság? Az, hogy 20 vörösnyakkendős... A Biti általános is­kolában élénk úttörő és vöröszkeresztes munka folyik. Szor­galmasan járnak a pajtások a megbeszé­lésekre, és ha tettek­re kerül sor, ott is megállják a helyüket. Az egyik úttörő fog­lalkozáson megjelent Szabó Józsefné, a he­lyi vöröskeresztes tit­kár. Elmondta, hogy él a faluban egy 74 éves özvegy, beteges asszony, Moldván Mi- hályné, aki állandóan beteg, s nem tudja rendben tartani laká­sát. Másnap 20 vörös­nyakkendős úttörő je­lent meg a csodálko­zó Moldván néni ud­varán. Szabó Józsefné irányításával azonnal munkához láttak. Ki­takarították a nagyra- nőtt gaztól a konyha­kertet. A nagyobb lá­nyok körülmeszelték a házat és felmázol­ták a földes konyhát és szobát. A fiúknak is akadt munka: nagy halom rőzsét vágtak össze, s hordtak be belőle a konyhába. Végül felseperték az udvart. Könnyes szemmel jelent meg az ajtóban a néni, görbebotjára támaszkodva. Szép munka volt pajtások! Böszörményi József. az utóbbi éveket véve alapul, még soha nem volt ilyen jó a minő­ség, mint ez évben. S a minőség elleni pimaszok elsősorban a be­szerzők hibájára, hanyagságára — ha így lehet nevezni — vezethe­tők vissza. A bányák ugyanis nyáron talán nagyobb kapacitással működnek, mint télen, s termé­szetesen ekkor is leszállítják a TÜZÉP-telepaknek a kért mennyi­séget. Ilyenkor kellene a téli tü­zelőt beszerezni. Ezt nagyon sokan elmulasztják. S a telepeken a fel­halmozott szén ki van téve az idő viszontagságainak, a porosodás­nak. Innen adódik, hogy a hosszú időn át tárolt szén veszít a minő­ségéből, bár meg kell jegyezni, hogy ezek sem „rossz” szenek, s alkalmasak a fűtésre. I helyes tüzelés-technikáról Ha már minőségről van szó, meg kell említeni az apróbb, dara szenekkel kapcsolatban fel­merülő problémát. A vásárlók általában Idegenkednek a Bztálin- váro6i dara és a pécsi iszapnak nevezett apró szenektől. Pedig ke­vesen tudják, hogy eaek 4100— 4200 kalóriaértékűek, s nagysze­rűen alkalmasak mind főzésre, mind pedig melegítésre. -Csupán egy titkuk van: helyes tüzelés- technikával kell őket tüzelni. A sztálinvárosi darát jó parázsra kell szórtan rárakni, hogy kapjon le­vegőt, míg a pécsi iszapot szintén jó parázsra gombócszerűen félol­dali kell rakni, s így mindkét fajta kifogástalanul tüzelhető. Nem kell (élni a téltől A megye TÜZÉP-telepein jelen­leg mintegy 840 vagon készlet van. Bár ehhez állandóan kapnak újabb szállítmányokat, már ez a mennyiség is elegendő lenne me­gyénk téli ellátásához. Tehát nincs ok panaszra. Senki sem fog megfázni a télen, lesz minél melegedni. Bőven van es lesz is tüzelő, s minden kósza híresztelésekkel ellentétben válto­zatlan áron vásárolhatja meg mindenki a szükséges mennyisé­get. (Bézi) zenhat malom és tizenhat cserete­lep van. Az évi kapacitás-kihasz­nálás a Malomipari Vállalatnál 21.3 százalék, a tanácsi ipari vál- latoknál 48.7 százalék. Az egy má­zsára eső termelési költség a mi­nisztériumi iparban 12.81 forint, míg a tanácsi ipari malmokban 27.35 forint. A varjúlapcsi malom egy mázsára jutó termelési költ­sége 38 forint, a vencsellői ma­lomé 32.10, a kótajié 37.42, a ti- szaszalkaié 50.51 stb. Általában a tanácsokhoz tartozó malmok drá­gábban termelnek. Több kis malom olyan állapot­ban van, hogy nagy összegeket vesz igénybe a rendszeres karban­tartás és felújítás. Ezekre a mal­mokra beruházást fordítani nem 'enne kifizető. Többek között azért sem, mert a korszerű nagyobb malmok kapacitása sem éri el a kellő szintet. A vizsgálatot folytató bizottság azt javasolta a megyei tanács vb.- nek, hogy a megye területén mű­ködő 43 malomból 12-őt véglege­sen, hármat pedig időszakosan ál­lítsanak le. A javaslatot a megyei tanács vb. megvitatta, s tekintet­tel arra, hogy egy év alatt több mint kétmillió forintot takaríthat­nánk meg a megyei malomipar­ban, a megyei tanács vb. bead­vánnyal fordult a Minisztertanács­hoz, melynek az a lényege, hogy a megye területén a malmok ket­tős irányítását szüntessék meg. Ha a Malomipari Vállalat malmainak és a jelenleg tanácsi kezelésben lévő malmoknak egy gazdája lenne, éspedig a tanács, — a ma­lomipari termelés jobb megszer­vezésével és a malmok kapacitá­sának jobb kihasználásával elér­hetnénk évente több mint kétmil­lió forint megtakarítást. Remél­jük, hogy ilyen döntést hoz az ügyben a Minisztertanács. Zárszámadás Géherjénben Szombaton tartották a zárszám­adást a géberjéni Üj Élet Ter­melőszövetkezetben. Számos egyéni paraszt is ott ült a szö­vetkezeti tagok között, mint meg­hívott vendég. Szemükkel lát­hatták, hogy egy-egy tagnak tíz­ezrekben számolták a pénzt. Nem kell hozzá külön kommen­tár, csak annyi, hogy 67.54 forint egy-egy munkaegység értéke. Háromszáz körül van az átlagos munkaegység, de a férfiak nagy- része ezt jóval felülmúlta. Bevételük jórészt a gyümöl­csösből adódott. Több, mint egy­millió forintot kaptak az al­máért. Az egyéb bevételek is azt mu­tatják, hogy az alig több, mint 250 holdas szövetkezetben kez­denek jól gazdálkodni. Hízó mar­hából 180 ezer, sertésből 42 ezer és állati termékből 40 ezer fo­rint volt a bevételük. Az állat- tenyésztési bevétel holdanként ezer forint körül van. Ezek az eredmények dicsérik az egész tagságot. Dicsérni is kell őket. Nagy szorgalommal dolgoztak szinte valamennyien. Külön meg is kell említeni Czu- bor Bernátot, a szövetkezet el­nökét, aki példamutatásával, jó szervező munkájával helyesen irányítja a szövetkezetét. Néhány tagot felvettek az utóbbi időben és egyesültek a volt győrteleki Dózsa Tsz-szel. Megnövekedett a szövetkezet, lehetőségük további gyarapodás­hoz máris igen nagy. Számos dolgozó paraszt érdeklődik a szövetkezeti gazdálkodás iránt Géberjénben. Nem elég csak gyűléseken, ünnepélyeken el­mondani ezeknek az emberek­nek, hogy milyen eredményei van a tsz-nek, hanem keressék fel őket lakásaikon és beszélges­senek velük. Nemcsak házat építenek már a szövetkezet tagjai, hanem jut kultúrcikkekre is pénz. Egyszer­re négy szövetkezeti tag vett tangóharmónikát, de nem akár­milyent, hanem 3.400 forintosat. Szabó Miklós, Mészáros János és a többiek beszéljenek arról, hogy a kenyér- és ruhagondot száműzték, helyette olyan gond­jaik vannak, hogy minél szeb­ben megtanuljanak játszani a drága hangszereken. Errefelé vezet a parasztság útja és annál gyorsabban haladunk előre, minél többen választják már a közeljövőben a szövetkezeti utat. Ehhez nagy segítséget ad­hatnak az Üj Élet tagjai. Nem kell semmit szépíteniük, csak a való eredményeket mondják éli Cs. R megyei k mrf-RPOLrrra A VK RÖL — SZERVEZETTEBB AGI- TACIÖT A TSZ-EK SZÁMSZERŰ FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN — NEMZETKÖZI SZEMT.R

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom