Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-20 / 274. szám
4 im.PTMAOVAmmsr.AO J#58. november ÜO. estit Srtftk Mintegy 2500-an dolgoznak megyénk kisipari termelőszövetkezeteiben. Többségében volt kisiparosok, jó szakmunkások. A jó munkát a ktsz- ek fejlődése és megszilárdulása tanúsítja. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy a vezetőségi tagok részére a K1SZÖV megyei elnöksége szaktanfolyamot szervezett azért, hogy emelkedjen a ktsz- ekben a gazdasági vezetés színvonala. A tanulás eredményeképpen egyre inkább jó vezetőkké válnak a szövetkezeti elnökök, és jó ellenőrökké a szövetkezeti ellenőrzési bizottsági tagok. Stomp László, Csutkái László, Czigány Ernő, Kántor Miklós, Czimbalmos István, Maticsék István. Buji Ferenc és még több szövetkezeti vezető elismerést érdemelnek az eddigi tanulásban mutatott szorgalmukért és a vezetésben elért helytállásukért. A szakoktatásnak igen nagy jelentősége van a ktsz-ek életében. Látják ezt a szövetkezet vezetői, Éppen ezért fokozottabban foglalkoznak a beosztott káderekkel az oktatás jelentőségét illetően. Biztosítják minden esetben, hogy a tanulásban, a foglalkozásokon részt vehessenek és minél jobb szakemberekké válhassanak munkaterületükön, A szakmai továbbképzésre a ktsz-ekben termeléssel foglalkozó tagok is szép számmal jelentkeztek már. Különösen azok szeretnének többet tudni a szakmában, akik tanuló korukban, majd ez» követően a ktsz-ben a gyártmánynak csak egy részét tanulták meg elkészíteni. Tudják, hogy a velük egysorban dolgozó mesteremberek, volt kisiparosok önállóbban el tudnak készíteni egy cipőt, ruhát, bú'őrt s egyebeket. Azt szeretnék, hogy ók is rendelkezzenek annyi szik- mai tudással. Ez a tanulási vágy 6ok tsz-ben odavezetett, hogy szakmai továbbképző ’an- folyamokat szerveznek, melyen hetenként, egy-egy kiváló tudású mesteremberrel elbeszélgetnek a szakmáról, és a tanfolyamon elsajátítják azokat a tudományokat, amelyek alapján akár mestervizsgát is tehetnének. örülni lehet ennek a megmozdulásnak, amely a szakmai továbbképzés terén mozgalommá válik a ktsz-ekben. Ha nagyobb lesz a szaktudásuk és jobb szakemberekké válnak, akkor még eredményesebben fog működni a ktsz, és a munka, amit készítenek, bizonyára még jobb minőségű lesz. A minőség javulása pedig nagyobb megbecsülést, „reklámot“, tekintélyt jelent a ktsz-eknek. . Miért kell tolakodni és meddig ? . t Ezekre Tálaszol az utas és a MÁV-— Miért kell tola- Jcodni? — Ezt kérdezik egymástól azok is, akik legjobban tolakszanak. Az egyik utas, *— egy harminc körüli ember ezt válaszolta a kérdésre: — Nem lehet itt szerénykedni kérem, aki nem tolakszik, az lemaradt, vagy kint écsoroghat a lépcsőn. Mi a véleménye erről a kisállamás főnökének? — Főleg hetipiac alkalmával fordul elő zsúfoltság. Már most kedvezőbb a helyzet, mint néhány hónapja volt. Kaptunk tíz darab egyenkint 52 ülőhelyes személykocsit. Ezek segítettek a helyzeten. Még öt kocsit kapunk a közeljövőben. A probléma most az, hogy a szerelvényt vivő Dieselmotorok csak ötven tonnát, azaz hét-nyolc kocsit bírnak. Jövőre kapunk új, nagyobb Dieseleket, amelyekre majd tíz kocsit is lehet akasztani. Addig is a forgalmasabb napokon helyi járatot indítunk, — ugyanis az utasok jelentősebb része Kótajba való — és a helyi járat köny- nyít a zsúfoltságon. Mire a kisvonat felkapaszkodik a sóstói felüljáróra, az utasok is „helyrerázódnak", elhelyezkednek. S a vonat mintegy pajkos csikó száguld lefelé h dombról. A vonatvezető Szentpéteri Sándor negyedévszázada vezet vonatot. Sokat bosszankodik amiatt, hogy a tilalom ellenére emberek' járnak a vasútpályán, akikre- dudálni kell. A községeknél szabadon engedik az állatokat, és a disznónak, a tehénnek aztán eldudálhat a vonatvezető! Nemrég is egy sertés miatt kisik- lolt a vonat. A vezető vigyáz minden életre. Nagy felelősség van rá bízva: egy vonatszerei-; vény és az utasok testi épsége! Nem is gondolják a vonaton ülő utasok, hogy milyen nehéz dolga van a vonat vezetőjének. Emelkedők, lejtők, lassújelek sora követik egymást. A legnehezebb szakasz — mint Szentpáteri mondja — Tiszaber- cel és Vencsellő között van. Itt az emelkedő is, meg a községi forgalom is a'a- posan igénybe veszik a vonatvezetőt. — Huszonnégv órát vagyok szolgálatban — mondja a vonatvezető. — Most míg csak ..játék1’ az utazás, bár az éjszakák máris hűvösek. A téltől jobban félünk, és jobb szeretünk túl lenni rajta. A vasút ad meleg ruházatot, hogy ne fázzunk, de mégis jól esik megmelegedni és megpihenni egy kicsit a forduláskor. Most éjféltől hajnali négyig szundítok majd egy keveset a dombrádi vasutas laktanyában... Kívülről - is tetszetős és belülről szép, kényelmes az új vasúti kocsi. Fénylenek az ülőhelyek, a padlón linóleum van, és jó a világítás is. A zománcozott kályha ontja a meleget, úgyhogy az utasok nyugodtan levethetik a kabátjukat. Csakhogy .. j .... Az utasokkal van még egy kis baj. Egyesek mikor kimennek, elfelejtik maguk utón behúzni a vasúti kocsi ajtaját, és a meleg hamar elillan. Aztán úgy látszik, hegy egyes rajzoló tehetségek a vonatban szeretik kifejteni a rajzoló-karcoló tudásukat. Sok ízléstelen rajzot, sőt az ablak üvegébe karcolt nevet is' lehet látni az új vasúti kocsikon. A' falusi mamák némelyike pedig előszeretettel köti a csirkét az ülőhelyek lábához, aminek aztán a nyoma ettmarad a linóleumon. A rendellenességek miatt szól a jegykezelő, de az ilyen és hasonló káros jelenségek ellen szóljanak a jobbérzésű utasok is: segítsék elő a társadalmi tulajdon megvédését, a kultúrált utazásti O. A. A kultúra fénye bevilágítja a fehérgyarmati járást A fehérgyarmati járás isko- Iáiról a XVII. század végéről már az 1860-as évekből is maradtak írásos feljegyzések. Ebben az időben még papok tanítottak, ám türelmük nem bírta sokáig az akkori nevelés nehézségeit,, s a munkát átadSELMECZI JÁNOSNÉ LEVELE ták az egyszerű lévita tanítóknak. Ezek aztán küszködtek a végtelenségig, erről tanúskodik- a ígyügyei iskolai jegyzőkönyv. 1830-b.an Keresztúri Mózes ta-. nító a következő verses feljegyzést írta be az egyházi iskola jegyzőkönyvébe: Nem vesződhetem én senki más bajával. Kezet fogtam Gyligyén a nyomorúsággal, Kevés fizetésem cérnára és foltra, Koplalással telve étésládám fia. Nem várom én itt meg utolsó órámat, Csak mással váltom fel e siralomházat. A z új hároméves terv kere- tében 1959-ben Fehér- gyarmaton és Tunyogmátólcsőn négy-négy tantermes modern és minden igényt kielégítő iskola épül. Korszerű iskolát kap még 1960-ban Szatmárcseke, Ti- szabecs. Túristvándi, Köwiörő, Penyige és Mánd. Most avatták Nagyarhan a 26. kultúrotthon s ma., már Majd később Végh Endre kisszekeres! tanító írja feljegyzéseiben 1922-ben, hogy az egyházzal s a magas minisztériummal vívott harca regénynek is beillene. Egy negyvenkét négyzetméteres teremben 120 gyerek zsúfolódott össze, olyan padokban, amelyeket még a dédapák faricskáltak össze. Néhány szemléltető eszközzel a pap gyerekei játszadoztak a homokban, semmiféle melléképület nem volt, még kút sem, és mindössze 30 négyszögöles volt az udvar. A felnőttek művelődésével, kulturáltságával sem törődött senki. Fehérgyarmaton létesült a 30-as években mozi és két községben kultúrház. A többi 34 községben évente esetleg egyszer ha öszegy ültek, mikor a tanító színielőadást rendezett. Most a felszabadulás utáni ■ 13. esztendőben 114 teremben, 223 pedagógus, közöttük 52 szaktanár működik. Egy nevelőre átlagosan 30 gyerek jut, míg régen 65—70 volt az átlag. A .felszabadulás óta 7 új korszerű iskola épült a járásban, a tantermek száma sokkal bővült. Az iskolák csaknem egészében új bútorral vannak ellátva, s ugyancsak sok szemléltető eszközzel. Kádár János: Szilárd népi hatalom: független Magyarország minden községben' mozi is működik. A felnőttek a hosszú téli estéken ismeretterjesztő előadások sorozatát hallgatva bővítik ismereteiket. A járási könyvtár 5000-nél több kötettel és a községi kiskönyvtárak egyenként 500 könyvvel állnak a dolgozók rendelkezésére. A fehérgyarmati járás kulturális fejlődését igazolják: a villanyhálózat, járdák, kutak, a kétmilliós értékű járási művelődési ház, a korszerű villany- ‘ malom, kenyérgyár gabonatárház, autóbusz hálózat s a most építendő járási kórház, amely- . be körülbelül 240 ágy kerül. — Ma már elmondhatjuk, hogy a szocialista kultúra fénye bevilágítja a fehérgyarmati járás legkisebb s legtávolabbi községeit is. Nyíregyházán is bemutatják Bróüy Sándor: „tt dada“ emui müvét valamint a Nehéz kesztyű fiatal főszereplő nője: Kun Magda is. Ekkor ismerte meg a közönség Gumik Ilonát, Szekulesz Katót, Mártonffy Máriát, Gyulay. Károlyt és Forgács Tibort. .— A már Nyíregyházán is népszerű régebbi debreceni színészek és a tehetséges újak Bródy Sándor művét nagy sikerrel hozták színre. Debreceni színházberkekben most bíznak abban, hogy az előadás Nyíregyházán is sikert arat. Cserépkályhagyúr a volt nyíregyházi városi fürdő helyén Negyedmillió forintos befektetés — Kétezer darab szép kivitelű kályha évente — Mikor kezdik a sorozatgyártást ? Most jelent meg ez a kötet, amely íCádár elvtársnak az 1957; januárjától 1958 júliusáig terjedő időszakban elhangzott legjelentősebb beszédeit és megjelent . írásait tartalmazza. A mű jelentősége túlnő azon, hogy a párt első titkárának, a Minisztertanács akkori elnökének beszoédeit és írásait adja közre. A kötet anyaga olyan időszakot ölel íe), amely nemcsak hazánk és a magyar munkásmozgalom története szempontjából kiemelkedő fontosságú, hanem a nemzetközi munkásmozgalom, .a szocializmus építése s a két világrendszer harca szempontjából is nagy jelentőségű, mert általános ta- asztalatokat ad. éppen a magyarországi eseményeken keresztül. Kádár .elvtárs írásaiban elemzi az 1956 október—novemberi ellenforradalom előzményeit, ideológiai zűrzavarát, hatását, rávilágít a .Nagy Imre- csoport áruló szerepére, az akkori helyzet s a vezetés súlyos problémáira, A könyvet olvasva végigkísérhetjük az MSZMP s a forradalmi munkás-paraszt kormány küzdelmeit a konszolidációért. Eleven, . reális valóságként tárul e lapokról az oIvíísó elé a proletár internacionalizmus száz. formában megnyilvánuló ereje, segítsége, amely lehetővé tette, hogy hazánk oly hamar kiheverje a külső és belső ellenségek okozta szellemi és fizikai rombolásokat, s tapasztalatokban gazdagodva, egészségesebb módszerekkel sikeresen folytassa tovább a szocializmus építései, Sok nyíregyházi embert foglalkoztat a kérdés: mi lesz a volt városi fürdővel? A fürdést napjainkban már a Sóstón sokkal kényelmesebben es kellemesebben lehel megoldani, de a volt épület? Mit kezd vele a város? Talán kicsit furcsán hangzik, de a kéményseprő vállalat nyíregyházi központjában kaptunk erre feleletet. Az év elején beindult cserépkályha készítés felől érdeklődtünk, amikor Szala- nics János igazgató az alábbiakat közölte velünk: Megnőttek az igények — Ügy Nyíregyháza, mint a megye területén az utóbbi időben rohamosan nőtt a cserép- kályhaigénylők száma.. Ezért kezdtünk hozzá ez év májusában a kisebb üzemű gyártáshoz. Jelenleg a Zója utcai telepünkön havonta 50 darab magyaros díszítéssel ellátott ízléses kályhát készítünk. Ez korántsem tudja kielégíteni a rendeléseket. Napjainkban már úgyszólván a legtöbb háznál alapvető tárgy kezd lenni a cserépkályha, es a vásárlók nagyon megkedvelték a készítményeinket. Emellett számításba kell venni azt is, hogy javítási és karbantartási munkákat is végzünk, így — őszintén mondom — nagyon sok a munkánk. Nagy lehetőség: a volt fürdő épülete 'Az alapvető nehézség a hely kérdése - volt, Kicsinek bizonyult a Zója utcai miniatűr üzem, és „nagyobb térre” volt szükség. — Eljártunk illetékes helyeken és javaslatunk meghallgatásra talált. Megkaptuk a volt városi fürdő épületét; hogy kellően átalakítva cserépkályha- gyárat nyissunk meg benne. Az adottságok megfelelőek, nincs szükség nagyobb befektetésre. Előzetes számítások szerint az épület gyárrá alakításához 250 ezer forint beruházásra van szükség. Ebből úgyszólván minden szükséges munkát el - tudunk végezni. — Hány kályhát készítenek majd az új helyen? — Terv szerint már az első időkben képesek leszünk évente kétezer darab kályhát készíteni. Persze ez csak a kezdet, lesz, a jövőben fokozatosan fejlesztjük majd a gyárat. Jövő év elején indul a termelés Ügy tájékoztattak bennünket, hogy már most is dolgoznak «* átalakításon. Az új nyíregyházi gyár megnyitását a jövő év első hónapjaira tervezik. — Ehhez természetesen nagyban szükséges a kivitelező vállalat eredményes és pontos munkája. Már csak az égető kemence megépítése nagyobb gond, és ha ez az ígért időpontra — 59 január végére — elkészül, az új gyár megkezdheti működését. A szakmai hozzáértés az igazi reklám TOVÁBBKÉPZÉS A KTSZ-EKBEN A Debreceni Csokonai Színház november hó 25-én, kedden este a József Attila Művelődési Ház színháztermében bemutatja Bródy Sándor: „A dada” című színművet. Bródy Sándor drámája a debreceni színház évadnyitó produkciója volt. A. dada című színműve! mutatkozott be Szendrő József igazgató, mint rendező, és ugyanebben a darabban játszott először vidéki színpadon Szabó Ildikó az Égi madár című magyar filmből ismert fiatal művésznő,
