Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-20 / 274. szám

DR. MÜNNICH FERENC ELV­TÁRS NYILATKOZATA A NO­VEMBER ltí-I VÁLASZTÁSOK. KÖL — CSERÉPKÁLYHAGYAR A VOLT NYÍREGYHÁZI VÁ­ROSI FÜRDŐ HELYÉN —SPORT XV. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Ara 50 fillér 1958. november 2b, csütörtök I 917 novemberében az egész világot bejárta a hír: Oroszországban győzött a szocialista forradalom, megteremtették a munkások és a parasztok hatalmát. Csak­hamar a magyar nép is tudomást szerzett a nagy történelmi eseményről. Egy hónap múlva Budapesten megjelenik egy röpirat és figyelmezteti az elnyomottakat: . „Már morajlik idehaza a föld, készülnek a kiuzsorázottak, az elnyomottak, hogy felelősségre vonják azokat, akiknek a vér- és könny- tengerért felelniök kell.” A magyar munkásosztály megmoz­dul, de még nincsen vezérlő csillaga, nincsen vezető forra­dalmi pártja, Magyarországon még nincsen kommunista párt, bár már születőben van. Az Októberi Forradalomban résztvevő magyarok az intervenciósok elleni harc tüzében is gondolnak hazájukra, népükre. 1918. márciusában meg­alakul Oroszországban a magyar kommunista szervezet, amely amellett, hogy harcol a fehér-gárdisták ellen, kádere­ket képez ki arra, hogy hazatérjenek Magyarországra ée folytassák a forradalmi harcot hazájukban, alakítsák meg idehaza a kommunista pártot. Lassan jönnek hazafelé a hadifoglyok is. A kommunista csoport elnöke, Kun Béla Moszkvában hadifogoly-kongresszust tart és a hazautazás előtt állókat azzal bocsájtja útnak: „Menjetek haza, de a pus­kát, amelyet a kezetekbe fognak nyomni, fordítsátok az igazi ellenségeitek ellen .:. Gyújtsátok fel az imperialisták, a tőkések, a papok, a rablólovagok országát.” S nemsokára rá — 1918 őszén — hazajön Kun Béla, Münnich Ferenc és még több kommunista, hogy itthon munkához lásson. Az Oroszországból hazatért kommunisták megérkezésük után nem sokkal, egy novemberi napon összegyűltek Buda­pesten a Városmajori utca egyik házában és Lenin tanítása szerint megalakították a pártot. Néhány nap múlva pedig a Visegrádi utca 15. számú ház félemeletén munkához fog a párt megalakult központja, hogy a fővárosban, majd vidéken megszervezze a munkásosztály élcsapatát. A párt megala­kulásának és kezdeti fejlődésének az volt az egyik sajátos­sága, hogy viharos forradalmi időkben — 3 héttel 1918, ok­tóber 31-e, a polgári demokratikus forradalom kitörése után — a szocialista forradalomért való közvetlen harcban ala­kult meg és rövid 4 és fél hónapos küzdelem eredményeként hatalomra vezette a magyar proletariátust. A Kommunisták Magyarországi Pártja létrejöttét nem alakuló kongresszus szentesítette, mert a párt megalakításával nem lehetett várni, hanem azonnali feladat volt, amit a forradalmi hely­zet parancsolóan követelt. Nem volt elfogadott programja, sem szervezeti szabályzata, de mégis a munkásosztály ve­zető pártjává vált, amelynek programot és útmutatást a Nagy Októberi Forradalom adott. Ez a program és útmuta­tás — amely oly mély visszhangot váltott ki a magyar mun­kásosztály és szegényparasztság körében: a kapitalizmus forradalmi megdöntése, a szocialista forradalom kivívása volt. Mint ismeretes, a Kommunisták Magyarországi Pártja győzelemre vezette a magyar dolgozó népet, a munkások ke­zébe adta a hatalmat, megteremtette a Tanácsköztársaságot. A munkáshatalom rövid fennállásával, alkotásaival, vívmá­nyaival a magyar nép történetének legdicsőbb lapjait írta meg és annak ellenére, hogy az imperialista túlerő a belső árulók segítségével leverte az első Magyar Tanácsköztársa­ságot, új korszakot nyitott a magyar történelemben. A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiben felnevel­kedett és megedződött kommunisták az ellenforradalom vér­fürdőiben sem tántorodtak el. Az utána következő negyed­századon át is hűek maradtak eszméikhez és szívós, soha meg nem szűnő harcot folytattak a népünket gúzsbakötő Horthy-rendszer ellen. Az egyenlőtlen harcban a legjobbak közül sokan elestek, de a párt élt. küzdött és hitet, remény­séget adott az elnyomottaknak. 1919. a Tanácsköztársaság, és a 25 éves Horthy-korszak ellen küzdő kommunisták és kom­munista párt harca nélkül nem tudtunk volna 1945-ben sem oly gyorsan rátérni a szabadság jobb jövő felé vezető útjára. Úgyszintén ott láttuk a Magyar Népköztársaságra törő 1956-os ellenforradalom, a Nagy Imre-féle belső árulók el­leni harc élvonalában a kommunistákat, akik a szovjet nín segítségével kiharcolták a magyar nép szabadságát másod­szor is. Az azóta eltelt időben pedig a párt, az MSZMP amely joggal tekinti magát a KMP harca folytatójának és betetézőjének. nemcsak kijavította a régi vezetés hibáit, de hatalmas lépésekkel vezette előbbre népünket az élet min­den területén. Ma. amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 40. évfordulóját ünnepeljük, harcaira emléke­zünk és hagyományait ápoljuk, egyben példaképül állítjuk oda az új harcosok elé azokat a hősöket., akik a KMP-t n megalakították, s mindvégig önfeláldozóan harcoltak. A h KMP és a kommunisták hűsége, helytállása, harcai örökösé- nek valljuk magunkat, erőt, ihletet merítünk a példából a fcj jövő küzdelmeihez és győzelmes harcaihoz. O □□QDQaaaDo^ciacxjDmoDaaaDcoxicaQcxxxo^aDaDQC Ünnepségek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának évfordulója alkalmából A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága szerdán este ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, a tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, neves közéleti személyi­ségek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány több kiváló régi harcosa. Az ünnepségen részt vettek az MSZMP Központi Bizott­ságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a kormány­nak tagjai, a munkásmozgalom régi harcosai, a,budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ünnepséget dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke nyitotta meg, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Kádár János elvtárs beszéde Kedves JSlvtársak, Elv társnők! Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Barátaim! Ezekben az órákban széles néptömegek emlékeznek meg hazánkban a lenini típusú ma­gyar forradalmi munkáspárt megalakításának negyvenedik évfordulójáról. Valóban nagy, az egész nép életére ható törté­nelmi tettet vittek végbe Kun Béla veztésével azok a kommu­nistává vált hadifoglyok, balol­dali szociáldemokraták, forra­dalmi szocialisták, akik 1818. novemberében létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját. A magyar nép szenvedéseit az eiviseihetetlenségig fokozták akkor az első világháború gyöt­relmei, az éhező asszonyok és gyermekek látványa, a nép vé­réből meggazdagodott hadimi 1- liomosok tobzódása. A földesúri tőkés uralkodó osztály politi­kailag csődben volt, a nép for­radalmi változás után sóvái- golt, a revizionizmus és osztály­árulás mocsarába süllyedt szo­ciáldemokrata jobboldal pedig a tőkés tendszer megmentésére vállalkozott. A magyar munkásosztály leg- öntudatosabb emberei ebben a heíyzelben, a szociáldemokrata jobboldal osztályárulásával ha- tározoltan szakítva, s megalku­vás erőivel folytatott' elszánt harcban hozták létre a magyar, marxista—leninista munkáspár­tot. Ezzel olyan pártot szervez­tek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győzelmes útján. A könyörtelen osztályellenség, a burzsoázia, pártunkat meg­alapítása napjától rágalmazta, gyalá/.la, sokszor holt hírét köl­tötte. 3 amikor hatalmában ál­lott, minden elképzelhető esz­közzel üldözte a magyar mun­kásosztály forradalmi pártját. A párt tagjait évtizedeken át a legkegvetlenebb barbársággal üldözte, kínozta és gyilkolta. Négy évtized viharain keresztül Hol van már a burzsoázia ha­lalma? A magyar munkásosz­tály forradalmi pártja viszont négy évtized viharain keresztül vezette és a Magyar Szocialista Munkáspártban testet öltve ma is vezeti munkásosztályunk, népünk minden akadályon dia­dalmaskodó harcát az űj, szo­cialista társadalom megterem­téséért. Az nt bosszú, a harc kemény volt ama negyven évvel ezelőtti naptól mostanáig és az úttörők közül sokan kid-Mek a sorból a hosszú harc alatt. Sokai megöltek .j. áiuk a ía;u~ta gj .Ikostk 1919-ben, Horthy sötét negyed- százada alatt és 1956 fehér ter­rorjának napjaiban. Ritkította soraikat az ellenséges golyó a harctereken, ahol a nép sza­badságáért küzdöttek. Az el­esett harcosok emlékét öröaké őrizni fogja szívében a nép. A párt alapítói, első harcosai közül az élők ma is egy sorban küzdenek velünk. Ma szeretet és megbecsülés. tisztelet övezi őket. Ennek a tiszteletnek min­denütt és mindenkor élnie kell a veterán harcosok iránt, nem is csak azért, mert erre ők a ma­guk személyében bőven rászól-* gáltak. hanem azért is, mert személyükön keresztül a párt is, a nép is a legszebb erényt, a zászló iránti hűséget és önma­gát. saját múltját becsüli meg. A Magyar Kommunista Párt születéséről szólva fel kell idéz­nünk annak emlékét, akinek eszméi és tanítása: vezették pártunk alapítóit. A nagy Le­nin emléke előtt hajiunk meg mi, magyar dolgozok ezen a na­pon, aki annyi más történelem- • pi "ve kii-’Mt r munkás­osztály új típusú, a hatalom meg­ragadására, » néptömegek veze­tésére alkalmas forradalmi pártjának kovácsa, megalkotója is volt. A* SzKP-tói tanul­tunk, tanulunk és tanulni fogunk Bensőséges szeretettel fordu­lunk Lenin pártja, a Szovjet­unió dicső Kommunista Párt­ja felé. Sohasem csinál- lunk titkot abból, ellenkezően, büszkék vagyunk rá, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jától tanultunk, tanulunk és ta­nulni fogunk a jövőben is. Már a pártunkat megalakító első magyar kommunistákat is a Szovjetunió Kommunista Párt­ja példája ösztönözte. Negyven éven át vértezték fel a magyar kommunistákat az úttörő, az előttünk járó idősebb testvér­párt tapasztalatai. Negyven éven át is mindig így volt ez párt-i jaink között. Ma is a legszoro-i sabb eszmei, elvtársi,- baráti; kapcsolatok kötik össze a Szov­jetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkás­pártot. Mély meggyőződésünk, hogy a párjaink kapcsolatait ma jellemző teljes eszmei kö­zösség és jó elvtársi kapcsolat a jövőben is mindenkor fennma­rad és az idő haladtával mind mélyebb és bensőségesebb lesz.’ Eltol a meggyőződéstől át­hatva küldjük forró, elv­társi üdvözletünket pártunk megalakítása negyvenedik évfordulója ünnepéről az idősebb testvérnek, példaké­pünknek és harcostársunk­nak a Szovjetunió Kommu- munista Pártjának. Szívünk mélyéből kívánunk teljes sikert az egész emberiség szívét reménnyel eltöltő bé­kepolitikájuk, hatalmas, új népgazdasági terveik meg­valósításához. A Szovjetunió Kommunista Pártja létrejötte történelmi mérföldkő volt az egész nemzet­közi munkás ősz: ály és az em- beriség életében. Mérföldkő volt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakítása is a ma­gyar munkásosztály és a ma­gyar nép történeiében. A párt megalakításával céltu­datos vezetőt kapott a magyar munkásosztály, majd az egész nép, és amikor a felszabadult nép' végre nemzetté vált, maga a magyar nemzet. Pártunk negyven évvel ez­előtt elindított harcának min­denkori célja az volt, hogy a tőkés-földesúri hatalmat a mun­kásosztály hatalma, a kapita­lista kizsákmányolást a kizsák­mányolástól mentes szocialista társadalom, az imperialista rab­ságot a nemzeti függetlenség, a háborút a béke váltsa fel és: szorítsa ki örökre. Negyven éve' lobog a párt zászlaja, amelyre mártírjaink vére írta a szocia­lizmus, a nemzeti függetlenség, a béke számunkra szent sza­vait. (Folytatás az 5. oldMao# Vitás proletárja i egyesüljetek ! NEGYVEN ! ESZTENDEJE ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom