Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

1953. OKTÓBER 17, PÉNTEK

KEl.IiTM AtiY AKÓHÁZAI*

5

Kádár Jáuos elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról.)

Sokan az ellenforradalom után azt hitték, hogy a Pénz tönkremegy. Lázasan vásároltak. Mi azonban győztük áruval! M t 17 milliárd forint értékű áru van az üzletekben és a rakta. .kban. Tessék nyugodtan vásárolni. (Nagy taps) Most 2.100 millió forint takarékbetét van az országban. Dolgozóinknak ezt a törekvését dicsérendőnek, jónak' tartjuk a saját szempontjukból is, és az ország szempontjából is.

' — Az életszínvonal — mint ismeretes — tavaly 14—16 százalékkal növekedett. A statisztikusok most alaposabban utána számoltak és azt mondják, hogy a korábbihoz képest tavaly n -rn 14—16 százalékkal, hanem pontosabban 16 százalék fölé emelkedett az életszínvonal

Az egy főre jutó kalóriafogyasztás Olaszországban 2.570, Hollandiában 2.910, Ausztriában 2.940, Angliában 3.230, a Magyar Népköztársaságban pedig 3.240. Ha 10 kalóriával is, de már megelőztük az Egyesült Államokat is, Angliát is — ba még nem is az egy

főre számított termelésben, de az evésben. (Derültség.)

— Ismét komolyra fordítva a szót — az elért eredmény maga nagy, és megmutatkozik annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Nyugodtan állíthatom, hogy nálunk ez az ,elv gyakorlatban is megvalósult. Gazdasági előrehaladásunkban is két tényező volt a döntő:

A Szovjetuniótól, Kínától, és a többi testvéri országtól kapott segítség, valamint a magyar dolgozó nép becsületes és egyre lendületesebb termelő- munkája.

— Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk a következőket: Csak reális életszínvonal-emelkedést határoztunk el. Ez az év arra szolgál, hogy megtartsuk az 1957. decemberig elért nívót és megteremtsük a további előrehaladás feltételeit. A célt, amelyet erre az évre magunk elé tűztünk, elértük:

A gazdasági eredmények javulásával az idén a tervezettnél mnitegy másfél milliárddal többet fordítunk beruházásokra.

stabilizáltuk az életszínvonalat

Kádár János elvtárs ezután bejelentette, hogy a párt széleskörűen megvizsgálta, milyen kérdések foglalkoztatják a munkásosztályt. A kommunista és pórtonkí- vüli társadalmi munkások körülbelül 45.000—50.000 dolgozóval beszéltek.

— Azt kértük az emberektől, mondják meg véleményüket az egyes kérdésekről. A dolgozók elmondották : helyeslik a párt politikáját. Első és fő követelésük, hogy , ezt a helyes politikát még következetesebben valósítsuk meg az élet minden területén. Ez igazságos és helyes követelés! Nekünk a központban az a dolgunk, hogy következetesen érvényt szerezzünk dolgozóink e fő követelésének. Van néhány olyan ismert szociális kérdés, amely a munkások jórészét foglalkoztatja. Ilyenek: a nyugdíjasok egyrészének hátrányos helyzete, a sokgyermekes családok helyzete, továbbá az, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak keresete más kategóriákhoz képest elmaradott, végül a lakáskérdés.

— A Központi Bizottság most megvitatta ezeket a kérdéseket, és határozatokat is hozott A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez idei év első kilenc hónapjának eredményei alapján és a további fejlődést figyelembe véve —

a jövő évben végre kell hajtani azt az általános élet- szinvonal-növclést, amelyet a hároméves tervben előírtunk.

Ezenkívül a jövő év első felében néhány dolgot rendezni kell. Az a véleményünk, hogy

segíteni kell a nyugdíjasok bizonyos kategóriájának helyzetén és gondoskodni kell arról, hogy a nyugdijak megállapításánál az összes ledolgozott évek száma jobban érvényesüljön, mint jelenleg.

(Taps.) A jövő év első felében

segítem kell azokon a családokon is, ahol három, vagy több gyermek van és azokon a magányos asszonyokon, akiknek két, vagy kettőnél több gyermek eltartásáról kell gondoskodnak.

.(Taps.) Van olyan nézet, hogy várjunk az egésszel még egy-kát esztendőt, hogy általánosan emelhessük a családi pótlékot. Ezt az álláspontot azzal indokolják, hogy mit fognak szólni mondjuk a kétgyermekesek, ha csak a harmadik gyerek után emelik a családi pótlékot.. Van azonban egy másik nézet és ezt fogadtuk el. Azt mondottuk, hogy a kétgyermekes családoknak meg kell érteniök, hogy az ország gazdasági helyzete pillanatnyilag többet nem enged meg. De ha azt megengedi, hogy annak a körülbelül 110.000 családnak a helyzetén könnyítsünk, ahol sok gyermek van, akkor nekünk mielőbb kötelességünk segíteni ezeken a családokon! Ezt meg fogják érteni az emberek. Majd, amikor olyan helyzetben leszünk, hogy általánosan emelhetjük a családi pótlékot, nem fogunk várni egy hétig sem. Viszont már most sem szabad tétlenül néznünk azt, hogy magányos asszonyok négy-öt gyermekkel szűkösebben éljenek olyan országban, ahol a nép átlaga lassan a világrekordot éri el a táplálkozásban. (Helyeslés, nagy taps.)

— Ha világosan látjuk már az ide év eredményeit, akkor a jövö év elején bizonyos kaígóriáknál emelni kell a fizetést. Olyan kategóriákról van szó, amelyek nem a nehéziparban dolgoznak, de a munkások általános jó élete s nyugodt álma szempontjából fontos feladatokat végeznek.

Az egészségügyi dolgozókra, valamint az általános és középiskolai tanítókra és tanárokra gondolok, (Taps) mert a fizetésük bizonyos mértékben elmaradt.

Rendezni kell az ügyüket, hiszen ők gyógyí ják a dolgozókat, ha betegek, és ők faragnak embert gyermekeinkből. Helyzetük további javítása össznépi, össznem- zeti érdek.

V lakáskérdésről

többek között a következőket mondotta: a hároméves tervben 110 000 lakást építünk. Ez évi átlagban hatvan százalékkal több, mint az elmúlt években. Emellett a jövő év első feiében

olyan tervet kell törvényerőre

emelnünk, amelynek végrehajtásával 15 év alatt alapjában megoldjuk Magyarországon a lakáskérdést.

Ismeretes, hogy a második világháborúban és 1956-ban rengeteg lakás elpusztult. Az igények is

megnövekedtek. Emlékezzenek csak 1930-ra, amikor egymás he- gyén-hátán éltek a munkásemberek, de a fővárosban 8000 kiadó lakás volt. Senki sem rohant kivenni azokat, mert nem tudta, hogy a következő héten dolgozik-e még. Most nem kell félni attól, hogy nem tudják a lakbért fizetni, vagy a jövő héten nem lesz munka. Az igények növekedtek, s mi arra gondolunk, hegy megkétszerezhetjük, sőt megháromszorozhatjuk a lakásépítés1, ha a lakásra váró dolgozók egy kicsit takarékoskodnak, szövetkezetei alapítanak. így saját tulajdonukként, saját maguknak előbb fognak lakást építeni. így az állami lakásépítésből is hamarabb jutnak lakáshoz a legjobban rászorultak.

A mai lakbérek mellett nincs más út a lakáskérdás megoldására. A lakbérek a fenntartás 70 százalékát sem fedezik. Meg kell mozdulniuk tehát egy kicsit a társadalmi erőknek. A Horthy-rend- szerben az emberek a keresetük negyven százalékát adták lakbérre, most 5—6 százalékát csupán Komolyan szembe kell néznünk tehát a lakáskérdéssel és kézbe kell vennünk a megoldását. Elhatároztuk, hogy 15 év alatt — a társadalom segítségéve!, mozgósításával — egyszersmindenkorra rendbe kell hozni a lakáshelyzetet. Nem lehet az unokákra örökül hagyni. Elég baj. hogy mi nyögjük. Mi a régi uraktól " költük ezt az áldatlan helyzetet.

Kádár János ezután

külpolitikai kérdésekről

beszélt. Megállapította: — külpolitikánk mindenki előtt ismeretes, s az nem fog változni a jövőben sem.

— Büszkék vagyunk arra, hogy népünket barátjának mondja az a szovjet nép, amely négy évtized alatt csodát teremtett az egykori cári Oroszország helyén.

Büszkék vagyunk e nagy nép barátságára és rendületlenül mindenkor a magyar—szovjet barátság mellett vagyunk, és leszünk. (Hosszantartó viharos taps.) Ugyanígy hívei és következetes harcosai vagyunk a szocialista tábor egységének. (Nagy taps.)

— A világ változik. A Szovjetunió az első szocialista ország volt a világon, de most, ezekben az években lerakták a szocialista társadalom alapjait Bulgáriában, Kínában, — és az nem akármekkora ország. Közeljárnak a szocializmus felépítéséhez Csehszlovákiában és

az egész szocialista világ gyors ütemben halad előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy mi magyarok is kicsit gyorsabb léptekkel haladjunk ezen az úton. Egység kell, akarat kell, eltö- ' kéltség kell!

— Külpolitikánkat illetően egyik szomszédunkkal, Jugoszláviával nézeteltéréseink vannak, — ideológiaik is, politikaiak is. A jugoszlá- vok például nem helyeslik, hogy a 12 szocialista ország egységes táborba tömörült. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy

ha nem volna szocialista tábor, akkor már béke sem Tolna a világon

A jugoszlávok mostanában olyasmit üzennek nekünk, hogy a viszony javítását óhajtják. Mi ugyanezt akarjuk és reméljük, hogy a jószomszédi viszony fejlődni fog. Hívei vagyunk ennek. Ha azonban vannak Jugoszláviában olyan emberek, akik azt képzelik, hogy viszonyukat Magyarországgal úgy is javíthatják, hogy közben sajtójuk szidalmazza a Szovjetuniót, Kínát, Bulgáriát, Albániát, — akkor ez az elgondolásuk hibás.

—Szolidárisak vagyunk a nagy Kínával. Kína partmenti szigeteinek kérdése Kína belügye és az igazság a Kínai Népköztársaság oldalán van. Elítéljük és megbélyegezzük az amerikai imperialistákat, akik jogot próbálnak formálni arra, hogy egy hatalmas szabad nép, egy független ország belügyeibe avatkozzanak.

— Mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk — folytatta Kádár János — békében akarunk élni Ausztriával is.

Mostanában az osztrák kormány tényezői pár olyan kijelentést tettek, hogy elő akarják mozdítani a normális viszony kialakítását Ausztria és Magyarország között. Ezt üdvözöljük. Mindent meg fogunk. tenni ezért és őszintén reméljük is, hogy kialakul a jószomszédi viszony.

— Jó viszonyt akarunk az Egyesült Államrkkal is. Bár kissé nehéz velük jó viszonyban lenni.

Meggyőződésünk, el fog jönni az

az idő, amikor az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság viszonya jó lesz. Ehhez csupán egyetlen tényező kell.: azok, akik az Egyesült Államok kormányrud- ját kezükben tartják, vegyék tudomásul és törődjenek bele abba, hogy

a Duna—Tisza mentén él egy

nép, amely a szocialista társadalom híve, azt építi és attól nem fog tágítani soha,

(Hosszantartó, nagy taps.)

— Dolgozó népünk számolhat azzal: alig lesz olyan hónap, hogy az imperialisták hol itt, hol ott ne igyekeznének előidézni valamiféle feszültséget, mert a hadianyagokat gyártó multimilliomosok abban a különleges helyzetben vannak, vagy ha nincs feszültség, akkor tőzsdekrach és politikai csőd fenyegeti őket. Ezzel számolni kell. De erősnek és magabiztosnak kell lennünk, mert a szocialista tábor, a béketábor oldalán van az igazság és ez a tábor erejében is hatalmasabb, mint a háborús gyújtogatok csoportja (hosz- szantartó, nagy taps).

— A béke védelme, a szocializmus felépítése azonban nem lehet csak a párttagok feladata. A szocialista társadalomban az egész nép fog élni. Nemcsak párttagok élnek majd abban a társadalomban, és mint tudjuk a szocialista társadalomban nem is csak munkások élnek majd, élnek ott majd parasztok is, értelmségiek is. Tehát a szocialista társadalom felépítése nem is csak a munkások feladata.

Az új társadalom felépítéséhez kell a párt és a munkásosztály vezetése, mert anélkül nem épül fel a szocialista társadalom — de

a megvalósítása csak az egész nép közös műve lehet. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a népi, nemzeti egység politikája a helyes politika. Az a helyes, hogy az egész nemzet egyesítse erőit az ilyen össznemzeti jelentőségű feladatokra. Ezért a Hazafias Népfront tévé-, kenységére még hosszú ideig szükség lesz. Hiszen

a párttagok és a pártonkivü- liek összefogása, a széles népi összefogás nélkülözhetetlen a szocialista társadalom teljes felépítéséig.

— Úgy gondolom, elvtársak, helyez ha a nem párttagok tisztelik és becsülik a párt tagjait, a kommunistákat. Az élet azt mutatja, bogy a párt tagja többet vállal magára az élet nehezebb oldalából. a munkából, a fáradozásból. A párttagok megbecsülést - érdemelnek azért a többletmunkáért* amelyet önként vállalnak a közösségért, az egész nép érdekében. Viszont a párttagok is becsüljék a pártonkívülit. Becsüljék, mert ha tudják, hogy egyetlen nagy feladatot sem lehet csak a párttagok erejével megvalósítani, akkor agy tekintenek a pártonkí- vüliekre, mint baj társainkra, küzdő* ársainkra, munkatársainkra. Közös a feladatunk és közös tesz az örmünk!

•— Kedves Elvtársak! At elmúlt két év során az ellenség különböző módszerekkel próbált bizalmatlanságot kelteni a párt politikája és a vezetés iránt. Álnok, hazug hírveréssel még a pártvezetés egységét is megpróbálják kétségbevonni.. Annak az új baráti légkörnek, —• amelyet Önök a pártszervezetekben tapasztalhatnak — a megfelelője a felső ve- 'r.etésben is megvan. Mi most elv- támiasan, testvériesen vagyunk együtt, ami azt jelenti, hogy vitatkozunk, azután határozunk. Miután megvitattuk a dolgokat és határoztunk, a cselekvésben egységesek vagyunk! (Nagy taps.)

A mi politikai vonalunk már nemcsak, a párt, nemcsak a kormány politikai vonala, hanem a dolgozó magyar tömegek politikai vonalává lett és ez a biztosítéka annak, hogy ez a politika nem változik.

(Nagy taps.) Őrizzük ezt az egységet, — a pártban a pártegységet, a Hazafias Népfrontban a pártvezette népi, nemzeti egységet, s a cselekvésben erősítsük és mélyítsük a dolgozó milliók egységét a helyes cél érdekében. Ez a legfontosabb feladat!

Befejezésül arról beszélt Kádár János elvtárs, hogy a magyar nép mindennapi helytállásával, munkájával támogatja a párt ésa kormány politikáját. November 16-án, a választás napján szavazócédulájával is támogatni fogja azt. Meg vagyunk győződve: a vá- választás eredménye olyan lesz, hogy az egész világon örülni fognak a szocializmus, a szabadság hívei és elkeseredhetnek a reakció emberei. (Nagy taps, percekig - súgó „éljen”.)