Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

195«! OKTOBER 17. PÉNTEK

K IXtT-M A GV A KOKSZ A G

3

Több türelmet és körültekintést

Az indí ó éppen útjára bocsátotta a Gyula-tanya felé közleke- rő autóbuszt, mikor egy asszony érkezett lélekszakadva. Németh Józsefné gyulatanyai lakos akart felszállni, karján kisfiával, aki harminckilenc fokos lázzal, betegen hozott be az SZTK-ba. S hogy nagyon sietett haza, az érthető, his-en toi ben még lu icm upr- gyerek várta.

Az indító — Majoros Pálné.— nem engedi. felszállni, ngondván, hogy megtelt a kocsi. Ebben nincs semmi' különös, vagy talán mégis van?! Az a gúnyos, kihívóan elutasító- hang viszont, ahogy Né- methnét elutasító ta, teljesen érthetetlen. Sőt: mikor az asszony figyelmeztette, hogy panaszra fog

menni, kijelentette gúnyosan mosolyogva: „felőlem mehet az

ENSZ-hez is panaszra“.

Ezzel kapcsolatban csak annyi a megjegyzésünk, .hogy Majoros Pálné szép szóval is megmagya^ rázhatta volna Néméthnéhfek,.hc

a zsúfolt kocsira ■ már néni' lel__

felszállni. (De az sem leheldlet\ hogy talán még lehetett volna he-". Ivet szorítani.) Vágy- arra nőm szokott gondolni, hogy általában minden embernek megvan a rnagá gondja? Befejezésül úgy lehetné pontot tenni a dolog végére, hogy: egy kicsit több türelemmel.és körültekintéssel is cl lehet végezni napi munkánkat.

(Bócí)

Szovjet asszonyok látogatnak el üjfehértóra

: í’ r • . . ' "•'

Üjfehértón október huszonhatodikan este a- íöldművesszövet- kezeti nőbizottság és a községi nőtanács rendezésében „ magyar —szovjet asszonyok találkozójáéra kerül sor. Az est keretében fellép a nagyhalászi körzeti föld mű vessző vetkezet- és a nyíregyházi 'szovjet katonai helyőrség kultúrcsoportja. A kultúrműsort tánc követi.

Lerakták a termelés alapjait

a mérki Kossuth Tsse-ben

A szövetkézetbeliek - közűi Puskás Bála könyvelőt' talá.om az irodában. A többiek szerte a mezőkön végzik az őszi betakarítást, vetést. Mivel a könyvelő a szövetkezet mindenese, tőle érdeklődöm a mérki Kossuth Termelőszövetkezet élete felől. Beszélgetés közben kirajzolódik a 363 holdas szövetkezet 57 tagjának jelene s az, hogy miként alakítják a közös gazdaság további sorsát.

1957 elején a szövekezet siralmas állapotban volt. Megvolt a 'földje,' de semmi egyéb. Innen .kellett elindulniok, hogy újra gazdaságot teremtsenek. Tavaly. 56 forintot ért náluk egy munkaegység, az idén, az eiőterv, szerint feltétlenül .meg, lesz a 45 forint. Igaz, erre a könyvelő azt mondja; „csak ennyi".,

— Nem rossz ez, de nem vagyunk hozzászokva, mért ez a mi népünk dolgozik szorgalmasan. Az idén gyenge 'volt a cukorrépa, búza és a magkender termése. .Megsínylette a szárazságot. Azonban jövőre már ngm lesznek ilyen gendjáihk. Ebbpn a kéc. évben sikerült lerakni a

A szövétkezet ma már 41 szarvasmarhával rendelkezik. Ebből húsz a tehén és közülük 12 törzskönyvezett. Jíz- liter tej a napi istállóátlag tehenenként. Sertésből jelenleg' két anyatörzsük van. 20—20 kocával. Egyik részük mangalica, v másik fehér hússertés. Mindkét törzs vemhes. Jövőre csak hússertést tartanak és a mangalicákat a meglévő .63 darab éves süldővel együtt hízóba . teszik

gazdálkodás álapját és olyan termelési arányokat kielégíteni, hogy meglepetés nem érheti a. szövetkezetét.

A könyvelő szavai mögött két év tervezgetése és “a tervek jó részének megvalósítása húzódik. Fő jövedelemforrás:

majd. A szarvasmarhahizlalás keretében az idén négy, jövőre tíz bikát hizlalnak meg. A fehér hússertés idei, szaporulata-., ból egészítik ki a torzsáik)- - máhyt és a többit bacon-Hizla- ' iásra állítják be. jövőre.

Ha hozzászámoljuk a meglévő': és a közeljövőben rohamosan . gyarapodó állományhoz a 13 lovat, akkor látjuk, hogy nem könnyű feladat itt , ' •»'

az állatién vesztés

v

Geicnesi tervek

♦

« GelcUesen a község dolgozói es | vezetői elhatározták, hogy a jc- ílenlegi eléggé rozzant és régi ta- > nácsháza helyett újat építenek. A »tervrajzot már el is készítették, s

♦ az ősz és tél folyamán beszerzik | az építéshez szükséges anyagot,

♦ hogy tav asszal megkezdhessék az

♦ építkezést.

| Ha á faluban beköszönt az esős I idő, alig lehet közlekedni, olyan t nagy a sár. Hogy ezen a helyzeten X Is segítsenek, rövidesen cgykilo- I méter hosszúságú betonjárdát épí- Z tenek.

| Kiirtják a falu területén lévő

♦ úgynevezett „beregi fasorokat" | .s. (Ezek hasznavehetetlen bokrok,

♦ csalitok.) Helyükön és a vizenyős | területeken fásítanak. A közcljö- | vőben körülbelül tizenegyezer

£ nyírfacsemetét ültetnek cl.

»

A mándokiak nagy áldozatkészséggel, társadalmi, munkával is hozzájárultak szép új iskolájuk felépítéséhez.

Képzőművészeti szakköri kiállítás

A megyei képzőművészeti szakkör munkáiból képzőművészeti kiállítás nyílik vasárnap délelőtt 10 órai kezdettél Nyíregyházán, a képzőművészek műtermében (Zrínyi Ilona utca 3. sz.) Megnyitót Bere.cz András festőművész, a szakkör vezetője mond.

Megyénk zavartalan lisztellátását nagyon elősegíti a korszerűen felszerelt fehérgyarmati villanymalőm.

— Úgy van, de mi a terved? •— kérdeztek.

—- Mind a tizen bemegyünk a polgármesterhez és kérjük, hogy emelje fel a fizetésünket.

Eljött a dél, de a bátorság lassan gyúlögetett a rebellisekben. Egész délelőtt nem dolgoztak egy krajcár értékűt, csak folyton tanácskoztak. Végül is kisütötték, hogy írásba foglalják a. követelést. Nossza, el is készültek vele mihamar, de még mindig haboztak.

— Mutassuk meg a principálisunknak! — tanácsolta valaki.

Egy nyugdíjas minisztériumi tisztviselő vezette akkor az adóosztályt. Csendes, jóhiszemű ember volt. Meghökkent a merészségen s egy kicsit bosszantotta is, hogy éppen az ő emberei követelőznek.

— Baj lesz ebből emberek, baj lesz! — mondta fejét csóválva. — De ha úgy gondolják, hát csinálják, én mosom a kezeimet.

Délután átadták a kérvényt 9 polgármester titkárának. — Jobb lesz ez így. Az „öreg” első dühét r.e rajtuk töltse, hanem a papíron, vagy esetleg a titkáron. Ha aztán mondanivalója lesz, majd hivatja őket.

Másnap délelőtt a titkár, maga jött értük.

— Gyertek azonnal, hív: benneteket az öreg!

— Mérges? — kérdezték.

— A széket dobálta!

Kkkor már húzódoztak. Az öreg minisztériumi tisztviselő is

akcióba lépett. Behívatta magához a szorgalmas,hegy egyikét.

— Én magát becsülöm, nem szeretném, ha emiatt meg kellene válnom magától... Kérem, lépjen Vissza, higyje el jobban jár.,Tegye most télre a szolidaritást!

A kis forgalmiadó-ellenőr azonban nyakas és kemény , gyerek volt. :

— Ha már odaírtam a nevem, akkor — ha elbocsájtanak is — kitartok! -r-i- felelte,

A „mentés” nem sikerült, a tíz ember szép libasorban besorakozott a polgármesteri szobába. Sorba álltak, mint a katonák a kihallgatáson. A polgármester pedig hátra tett kézzel jött, merit előttük, minha azt várná, hogy az eléje állt embenser rendeződjön.

Egyszer aztán megállt..

— Mit gondolnak maguk? — robbant ki minden bevezető nélkül. — Azt hiszik, hogy a város pénzét lehet csak úgy szórni? . Nem!. Fizetésemelés nincs, tessék menni dolgozni!

A társaság egy kicsit megszeppent, de Lippai. állt .á talpán. Halkan, de határozottan megszólalt.

—. Márpedig, polgármester úr, ha nem emelik fel. a fizetésünket, nem dolgozunk! — mondta.

— Nem dolgoznak? — dobbantott indulatosan a polgár- mester. — Dolgozni fognak! Ha a munkahelyüket itthagyják, csendőrökkel hozatom . vissza, aztán veszünk fel alkalmas embereket és magukat meg kiszór-J . juk! Elmehetnek! •

Ej, ennek mát a fele sem! tréfa, ebből igazán baj lehet. Csendőrök? Isten ments! Gon-J dolátban igazat adtak az öreg« minisztériumi tisztviselőnek: Eb-« bői baj lesz! Öe...azért mindent bűnbánat nélkül — legalábbis* látszólag — botorkáltak ki aj párnázott ajtón. Szótlanul, gon-« dolkozva mentek a folyosón a! szobájuk felé.. Egyszer, már é-p-j pen félútjában voltak, megáll aj kis halszálka ember.

— Ej!—.vakarta a fejét bősz-j szúsan.

— Mi baj? — csődült köré aj többi.

— Elfelejtettünk, valamit!

— Na? . , ...

— Azt, hogy a mi szerződésünkben az áll, hogy a város j bármikor felmondhat. Ez pedig azt jelenti, hogy mi is bármikor,« minden felmondási idő, nélküli kiléphetünk a város szolgálatából — magyarázta.

— F.z igaz! —- bólintottak aj többiek.

— Gyerünk csak vissza, de aj polgármester azzal bocsájtolta el j őket, hogy „Majd megtanítomi én magukat, várjanak!” Tehát; nem' ért semmit az egész.

— Mindegy! Sztrájkolunk! ^

mondta Lippai. ;

És aznaptól fogva minden reg- ♦ gél gúlába állították a forgalmi-? adó csoportnál a tollakat, mini? a pihenő katonák a fegyvert. ?

(Folytatjuk.)

Szabó György.

a takarmánygazdálkodás megvalósítása

Az őszi vetésterv és a tavasziak területének tervezése azonban azt mutatja, hogy ezt a feladatot is mego.djak, A szövetkezet területén vetésforgó szerint gazdálkodnak. Van egy hatszakaszos állandó jellegű forgó,, de egy része.— ami érthető a belépések miatt;— állandóan mozgásban van. A közös szántóföld, a háztájit leszámítva'''318 hold. Itt ősszel elvetettek 20 hold évelő pillangóst és lesz tavasszal is 20 hold felül- vetés. A ,10 hold őszi takarmánykeverék is szépen fejlő-, dik. • Abraktakarmánynak 50 holdon vetettek árpát és tavasz- szak ennyi lesz a kukorica vetésterülete is. Ezekhez jön meg a takarmányburgonya, az ipari abrak és répaszelet és akkor- lá’fjúft, hogy a Kossuth TSZ- ben valóban az állattenyésztés útján fogják meg a föld hasznát.

A meglévő állömány részért, raktároztak el 400 mázsa cső- . veskukoricát, 129 mázsa árpái, és 55 mázsa eg-y'éb abrakot. Szár-, iastakarmányból 270 mázsa Hereszéna és zabóSkeverék van. Már befejezték a fvissenvágott . kukoricaszárból és nedves répa- ; szeletből álló 320 köbméter siló-, elkészítését és mintegy hétszá* mázsa burgonyát tárclrak ' a sertéseknek. , ' v.,

Az átmenet ideje

A Kossuth*, TSZ gazdasága most éli az átmenet idejét. Az egy munkaegységre jutói ;jövc- delemool még a fele-fele* arány' alatt, van az idei pánzrészese- öés, de árutermelési tervüket' teljesítették. Igénybe véve" az állam által nyújtott 'kedvézmé-- nyeltet, több tízezer " -forinttá- gyarapodott a jövedelmük, de a lermészetbeniek túlsúlya miatt viszont csökkent, mert 3 jövedelemadójuk magasabb lett.'- Jói gazdálkodtak az idén. a munkaegységgel is a szöve'tke- zetbeliek: 318 holdjuk megművelésére 14 ezer munkaegységet fordítottak. Ez valamivel több, mint a tervezett, de a nagy, szárazságban több kapát, kívánt a vélemény, mint máskor.

Mint a szövetkezet könyvelője elmondotta, nagy feladatod állnak a tagság előtt. Jövőre, az állattenyésztésre való álállás eredményeként meg kell szüntetni a természetbeni jtít'tatáf túlsúlyát, s magasan 'teljesítént' ■ az árutermelési tervet. A. műn— 1 kaegyscggel váló ' gazdálkodást,,,.» szervezettebbé- teszik; mert tud- ,... jak. jól, hogy . a felhígított muh-1" kaégység nem ,pr . semmit, sőt, , az mindig á haj .• forrása' lehet. Nagy tervük jövőre.— a gazdaságszerkezet kialakítása mellett — egy 52 férőhelyes,-. 18 vágpji magtárpadlúsos. lehénistáÚó felépítése. 'Amint .a tavasz nyit, ezt a munkát ».azonnal meg kezdik. «...;•■■

Képek a megyéből