Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

\ KFLFTM 4r,v 4R«R!*7 4r. 1955 OCTOBER 16, CSÜTÖRTÖK U i I E K---------------------------------------------------------------------------------------­------- ■ i---,---i_-----;---^ 1958. október 16, csülörlök, Gál Édesanyám A szelíd őszi délutánon egy íeketeruhás fiatal lány állt u *”* egy frissen hantolt sír előtt. Kis húga is ott tipegett $ körülötte. Egy hete, hogy édesanyjuk váratlanul, tragikus A hirtelenséggel meghalt. Azóta a két árva minden délután ki- $ jön meglátogatni a forrón szeretett édesanyát egy-egy csokor $ virággal. a A íeketeruhás lányka arca teljesen megtört. Egy szót & sem tud ejteni a drága szülőről. Bcszéfl helyett lehajlik, s Q megigazít egy halványsárga csokrot. Mikor felegyenesedik, A szemeiből patakzik a könny. Amikor kis húga meglátja nő- & vérkéje arcán a könnyeket, ösztönszenien hozzábújva elsírja S jj? magát. Az első szava, melyet könnyei közt ki tud ejteni, ez: -é ?? Édesanyám. — Úgy elszorul ilyenkor a szív. é ö (Bézi) <& MÄNDOKON 11-én este hét órai kezdettel tartották meg a Magyar filmhét megnyitóját Az ünnepélyes megnyitáson részt vettek a párt, a Hazafias Nép­front és a tőmegszervezetek vezetői. Az ünnepség alkalmával több moziüzemi dolgozót emlék­lappal jutalmaztak meg, majd a Vasvirág cimü magyar filmet ve­títették le, MEGKEZDTÉK a szüretet a Barabási Állatni Gazdaságban Is. Az első napokban 10—12 holdról szüretelték le a szőlőt, amely ritka termésátlaggal, holdanként 52 mázsa szőlővel fizetett. ★ MA DÉLUTÁN fél 6 órakor a TIT és a Móricz Zsigmond'Mű­velődési Ház rendezésében „Az ember fejlődése” címmel Hadházi László tanár tart előadást a Mó­ricz Zsigmond moziban. Az elő­adás után egy csehszlovák filmet vetítenek le. ★ MÁNDOKON a párt- és ta­náé:*-, valamint a tömegszerveze- tek a mezőgazdasági munkák végzése közben sem feledkeznek meg hazafias kötelességükről. A községben eddig 35 jelölögyíiiést tartottak, melyeken elfegaték e Hazafias Népfront jelöltjeit. ★ a sátoraljaújhelyi Bé­lyeggyűjtők Köre október 17— 19-ig a ..Hegyaljai Napok” kere­tében bélyégkiállítást rendez. A kiállítás tartama alatt a sátoral­jaújhelyi postahivatal „Hegyaljai Napck, bélyagkiállt'ás, Sátcralja újhely. 1958. okt. 17—19-ig” fel iratü alkalmi bélyegzőt használ. ★ A DOLGOZÓ KÖK kívánságá­ra a KISKER a 20-es vegyesruhá­zati bolton kívül újabb kötött divatáru szaküzlcíct tart nyitva egyfolytában — ebéd idő alatt is: az Iícd.aház alatti 101-es számú divatáru szakboltot. ★ VIDÉKI VAROSOKBAN is be­mutatják az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás szovjet pavilon­jának kép- és grafika-anyagát. .Az értékes kiállítási anyagot V. N.- Jarosenko, a szovjet pavilon igazgatója hétfőn adta át a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság el­nökének. ­Gazdatanácsadó - szőlőtermelőknek • • ■•>: ­A hordók előkészítése Járva a megyét, azt tapasztaltuk;, hogy sok szőlőtermelő szak­értelem hiányában nem kellően előkészített, dohos, ecetes, pené­szes hordóban szűrte az idei termés mustját. Az ilyen hordókba szűrt mustból nyilvánvalóan nem lesz egészséges bor.. Már benne vagyunk a szüretben, de még.rna sem k<^sq>, hogy a 3—4 napos mus­tot tiszfa kádba áttéve, a szagos hordókat szakszerűen kitiszniva szűrjük vissza ezekbe a „fnegináúít” mustot Még ez is jobb, mint az, hogy egész éven át rossz bort igyunk. Ezért közlünk most taná­csot a hordók szakszerű előkészítéséről. Azt mondják, hogy a hordó a bor háza. Amilyen a hordó, olyan lesz a benne tartott bor. Egészsé­ges hordóban tárolt bort min­denki szívesebben fogyaszt, ínifit a penészes, ecetes, dohos, avas hordók borát. Jó bort szűrni úgy lehet, ha szüret előtt kellően elő­készítjük a hordókat. Sok gazda nem tesz mást, mint kigurítja a pincéből — és, sajnos, a kamrá-. ból — a hordót, amiben még benne a tavalyi bor seprűje, azt kiönti, beielöttyint a hordóba egy vödör hideg, vagy meleg vizet, néhányszor megrázza, a vizet ki­ereszti, bedug egy égő kénrudat ü nyíláson, lezárja és szüretkor 'töltögeti' bele'a' mustot. Az ilyén hordóban aztán minden lehet, de nem iható, egészséges tiszta bor. A boroshordó kezelése igen ko­moly munkát igényel. De megéri, mert a termelő jóízűen fogyaszt­hatja majd egész évi munkájá­nak eredményét, és csakis egész­séges borért kaphat megfelelő árat. kor, amkior még nedves, mert a hordóban lévő Víz és az elégő kén vegyülete kellemetlen változást idéz elő a hordón és a boron. Ál­talában egy hektoliteres űrtarta­lomra két gramm ként számí­tunk. Az üresen állt és kénezett hordóba nem szűrhetjük be'e a bőit hidegvizes öblítés után. Fel­tétlenül ci kell végeznünk a gő­zölést! Az ecetes hordók rendbehozása nem könnyű feladat. A hordó, és a, bor ecetesedése. akkor áll elő rendszerint, ha darabban hagy­juk, nem töltjük fel a hordót időközönként borral. Az ecctcsc- dés a hordónak igen mély póru­saiba is, behatol. Feltétlenül ki kell az .ilyen hordót gőzölni és utána 2—3 százalékos forró szó­daoldattal kezelni, amit a forró, majd hidegvizes kezelésnek kell követnie. Sokszor, ha nagyon el­fertőződett a hordó, ez a keze­lés:ncm eredményes..' A. penészes hordó a mi' szőlős­gazdáinknál . szintén elég gya­kori.-A hordót, ha nem erősen penészes, ki kell fenekein! és Syökérkefével addig súrolni,, míg a penészt el nem távolítettuk a dongákról. Melegvizes kezelés nem jó a penészes hordónál, mert a melegvíz még mélyebbre viszi a penészízt a fába. A dohos hordókat nem lehet csak ledör­zsölni. Szét kell szedni és a bel­sejét legyalulni addig, míg az egészséges farészt el nem érjük. A hordót ezután befeneketve ki­gőzöljük és hideg vízzel kiöblít­jük, A penészes hordó bemesze- lése és kiégetése nem ajánlatos Sőt káros eljárás. Az avas hordó­kat szintén ki kell fenekelni és a dongákat belülről bekenni agyag­gal. Az agyag az avasságot ma­gába szívja és utána végezhetjük a forró és hidegvizes kezelése­ket. Ne feledje el egyetlen szőlős­gazda se: amilyen a gazda, olyan a hordója, és amilyen a hordó, ölj an benne a bori Új hordóba előkészítés nélkül sem mustot, sem bort nem tölt­hetünk, mert benne a íehérbor megbarnul, a vörös elveszti szín­anyagét. A bor a hordó fájából csersavat, gyantát old ki és faízt kap. Első teendő, hogy az új hor­dókat néhány napig váltott hideg vízzel teletöltve tartsuk, áztas­suk, majd ürítés után kigőzöljük. A kistermelők nem rendelkeznek hordógözölö kazánokkal, így rendszerint a vízzel való forrázást lehet alkalmazni. (A gőzölésre az ügyes gazda a burgonyafüllesztőt is át tudja alakítani!) A gőz ki­oldja a hordú fájából a különféle, a borra káros anyagokat és a szennyes barna lé kicsorog a nyí­láson. A gőzölést kétszer végez­zük el. A lecsapódott gőzt, vagy a forró vizet eresszük ki a hordó­ból, ne hagyjuk benne lehűlni. A gőzölés alkalmával a hordó les nyílásai, a szúfúrások megtalál­hatók, mert a gőz ott kifúj. Gőzölés után. amikor a hordót kicsurgatiuk. feltétlenül elvégez­zük a szódaoldattal való kezelést. A használt, ürest a penészesedés, ecetesédés és kor­hadás ellen kénszalag elégetésé­(11a nincs, megfelel a Trisó is.) A forró szódacldatnák nagyobb az oldóképessége, mint a gyznek és mélyen behatol a hordó pó­rusaiba. Száz liter űrtartalomra 10—15 liter kétszázalékos oldatot használjunk. Addig forgassuk, görgessük a hordót a benne lévő forró szódaoldattal, amíg a bedu­gott nyílásnál fújni nem kezd a gőz. Ekkor a gőzt kiengedjük és azonnal vissza bedugjuk a hor­dót. A víz teljes lehűlése előtt húzzuk ki a dugót és úgy engedjük ki a szódaoldatct. Ajánlják és hasznos is, ha a szódával kigözölt hordót (100 de­ka kénsav 100 liter vízben) hígí­tott kénsavval töltjük rneg, és egy-két napig állni hagyjuk ben­ne . a kénsavat. Az eddig leírt ke­zelések után tiszta vízzel forráz­zuk ki a hordót, hogy a szóda- és savmaradványok eltávozzanak. — Végül néhány napos hidegvizes áztatásra van szüksége a hordó­nak és az ilyen hordóba nyugod­tan betohetjük a mustot, vagy az új bort. ;n álló hordókat vei védjük. Egyre vigyázzunk: soha ne kénezzük a hordót ak­Evi kétszer tonna kozmikus anyag hull a Földre Földünket minden pillanat­ban kozmikus sugarak érik. Ez a sugárzás a világűr bizonyos részein keletkezne, nuk c r'r- reakciók folynak le. A Föld területére állanclóan nagy­mennyiségű kozmikus por szi­tál, sőt- ragyebb nu$»» itpk tömésé is. érkezik. C. C. Wylia bebizonyította, hogy a Földre naponta több mint öt tonna, évente mintegy kétezer ionná kozmikus anyag hull, análk'M, hogy ennek előidézésére bár­mit is tennénk. Ha viszont, a légürbányászat eszközeivel, kü­lönböző sugarakkal a kozmi­kus záport előidézzük, akkor .ezt a mennyiséget tetszésünk szerint növelhetjük. A világmindenség fete van kihasználatlan energiákkal Van-e.arra lehetőség, reálisan lehet-e számítani arra, hogy az ember a légráteg, a légűr, a távolabbi bolygók ásványi kin­cseit, energiáit e Föld lakosai­nak' hasznára fordítsa? Kycsalcer professzor erre a „Prespecta“ hasábjain határo­zott igennel válaszol. A felho- . zó't gyakorlati példákból egyet: A Földet körülvevő légrétég oxigén-molekulái két atomból állnak, de 100 km magasság­ban már' nincsenek jelen. En­nek az az oka, ti így a kozmi­kus és ibolyántúli sugarak kü­lön atomokra bontják az oxi­gén-molekulákat. Az atomok az'.án ismét kettesével egyesül­nek, de az „égi bombázás“ megint szétválasztja őket. Min­den atomegyesüléskor energia szabadul fel, éppen az az ener­gia, amely a molekulaképző­déskor keletkezett. Ez az ener­gia sugárzásként fedezhető fel. A té'cl igazolására rakétakí- sérlcteket hajtottak végre. Éj­szaka olyan rakétát bocsátot­tak fel, amelynek rakománya nirogénoxid volt, vagyis olyan katalizátor, amely kiváltja az oxigénatomok molekulákká egyesülését. Rádióirányítással a katalizátort a rakéta 95 km V________________ magasságban kivetette, s ,az égen nyomban nagy csillag je­lent rr.eg, amely gyorsan hatal­mas köddé változott,. Olyan erős fény világította meg a Földet, nrnt a Hold elfő ne­gyedében. Ehhez hasonló kivi- ; lágí'ást bármikor lehet elő­idézni. De az „égi szén“ nils felhasználása is elképzelhető. Pl. léglökéses repülőgép emel­kedik a magasba. Ha a gép nagy magasságban száll, üzem- anya'’ helyett nitrogénoxidot kezd az égéskamrába bocsáta­ni. Az oxigénatomok moleku­lákká egyesülnek, és az így felszabaduló energia hajtja a repülőgépet. Ha megakadá­lyozzuk a kataiizá'cr szétszó­ródását, a repülőgép csak fel­szálláshoz használ üzemanya­got, a továbbiakban már in­gyen energiát fogyaszt a leve­gőből. Kycsaleer professzor kí­sérletei alapján beszámol arról a feltevésről, hogy a Mai’s bolygón hidrogén és szén is található, maga a levegő is tele van kivonható és használ­ható nyersanyagokkal és a su­gárbányászat segítségével az. / emberiség néhány évtizeden belül birtokába veheti a Koz­mosz energiakincseit. Kiss István ____J Lj hordok előkészítésé Ha egyszer elintünk a Marsra... Ha eljutunk a Marsra, a különböző megfigyelésen kívül mi lesz ennek a gyakorlati haszna? Az ottani nyersanya­gokat birtokába tudja-e venni ez ember? Hogyan használja lel azt a Földön? Ilyen kérdéseket gyakran tesznek fel, amikor a Föld kö­rül keringő szpuinytko ' r-v* í mind többször terelődik szó arra az egyie közelgő lehető­ségre. hogy az ember útra keljen a világűrbe, felfedező utat tegyen a bolygókon. A kozmikus záporok titka muszüvciúari a íjuhu uegjen működik a világ legnagyobb kozmikus zápor felfogó beren­dezésé. Ö ezer különféle szer­kezet rögzíti a világűrből ér­kező, óriésű energ’ájú része s- kéknek megjelenését a Föld­atmoszférában. Kozmikus zá­por akkor keletkezik, ha a Kozmosz-részecskék a levegő atommagjaival összeütköznek. Szovjet tudósok, arra a megál­lapodásra jutottak, hogy az at­moszféra felső rétegeiben a'omrobbanások keletkeznek, s ennek kísérő jelensége a nagy- energiájú részecskék csője. A „mű-mezon“ nevű kozmikus részecskéket, miután a sugár- áradat intenzitását autóm, t’- kus készülékkel lemérték, az intézet földtani laboratóriumé­ban vizsgálják. A megállapítás az, hgy majd ilyen záporokat mesle,r .•». s" 'rak siet­ségével előidézhetünk. A világ­űrből érkező új .energia-forrás ma még felbecsülhetetlen je­lentőségű segítséget nyújt az emberiségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom